Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-24-25 / 146. szám
2000. június 24-25., szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Mednyánszky Ágiról Legnagyobb sajnálatára a 267. részben megfojtották Interjú Pécsi Ildikóval Szívesen emlékszik a Battonyán töltött gyerekkori évekre Ki mit tudott? Villamosvezető, kertész, műszerész, lakatos, asztalos a színpadon Aki hagyta magát megtalálni Melyik a kedves évszáma? — kérdeztük Kovács Lajos színészművészt, aki a megnevezésre azonnal tiltakozott, de erről majd később. Megkérdeztük azt is, melyik a kedves keresztneve és településneve. „Az évszám 1946., akkor született Zsuzsikám. A kedves keresztnév tehát Zsuzsa, a kedves településnév pedig Gyula...” — válaszolta Kovács Lajos, akiről most jelent meg könyv, Bérezés László Talált embere. — Miért 1946., miért Zsuzsa és miért Gyula? — Az 1968-as évben Gyulán találkoztam Zsuzsával, Murvai Zsuzsával — és hozzá fogható szépséget nem láttam, noha sok szépséget láttam addig is a főiskolán és egyebütt —, akkor arra gondoltam, hogy a város, Gyula városa csakis hasonló szépségű, okosságé, nyugalmú, boldog földdarab lehet. Hiszen egy város lehet szép a benne lévő épületektől, szobroktól és a többi, mégis mindenek felett tónusát, tempiét az itt élő emberek tekintete határozza meg. Igazolásul csak annyit, hogy életem, pályám során sok helyről három nap után elszerződtem, mert az ott látott arcok taszítottak. És nemcsak az arcok, hanem az általam nem elfogadható pózok, gőgök és főleg az ostobaság. Mert ezekből van bőven... Zsuzsánál kettő évvel vagyok idősebb. Ez azt jelenti, hogy én már totyogva a járókában vártam a születését, hogy csapot papot, aztán Bátaszéket is otthagyva, egy nagy kört téve eljussak hozzá. A két év „járókakiképzés” nagyon jó edzésterv szerint zajlódhatott, mert a házassági évfordulónkat, mégpedig a 30.-at az elmúlt évben, október 20-án ünnepeltük. — Könyvet írtak Kovács Lajosról, a színészről. Nem szereti a színművész titulust? — Nem, sőt egyenesen két lábbal rúgnám szét a ... annak, akinek a szeme művészettől szivárványzik, tehetségéből, okosságából kigyógyíthatat- lan, egyszóval súlyos eset. Manapság művészből és hozzátenném, az úgynevezett művészetet nézőkből — a közönségre gondolok — olyan ítészek vannak, akik abban a tudatban fognak felfordulni, hogy például Esmeral- dával, Senorával, a Dallas hőseivel és a többi orangutánnal élnek majd az Elíziumban. Szóval tetőtől talpig át vannak verve. Egyszerű, kétkezi színésznek tartom magam, akár mezítlábasnak is nevezhető, akit az élet folyamatai érdekelnek és nem a közönséget átverő hazug gondolat- és gesztussorok. Tehát nem a forma, nem a rutin, mert ezeket egy néven nevezném: felületen csúszkálás, orrfúrás. Művészetet átkozottul nehéz műhelymunkával lehet elérni, csapattal, amely 8—10— 15 évig együtt van, gyakorol, hogy tökéletesen megismerje társát, önmagát és a belső sugárzását használja fel a közönség jelenlétében. Ez sziszifuszi munka, ma Magyarországon erre senki nem vállalkozik. Egyperces művészek nem színészi munkával minél több lét kaszálnak. Én komoly színészt televízióban körülbelül húsz éve nem láttam. Pedig a közönség nem ezt érdemelné. — Születése koordinátája 1944. február 9. Csillagjegye szerint Vízöntő. A jegyben születettekről azt tartják, szabadlelkű, forradalmár típusú, újító, művész beállítottságú emberek. Erzi-e, . hogy színész lett, annak van köze a csillagképéhez? — Szó ami szó, néha valóban szabadlelkűnek érzem magam. Máskor lelketlen rabszolgának, mert a színészethez valóban szabadnak és befogadóképes tisztalelkűnek kell lenni. De a színészmunka 80 százaléka kegyetlen, szabadságot, lelket felörlő dzsungelharc. Ez nem mások • felé irányul, hanem önmagadkereső folyamatos, akut kínlódás. Azután persze ha a kínlódás eredményes, húsz százalék erejéig szabad is vagy meg tiszta lelkű is. És az embereknek ezt a húsz százalékot kell átadni. A forradalmi és újító attitűd a színészi munkámban mint már mondtam — vagy ha nem, akkor most mondom —, nálam annyiban igaz, hogy a rámbízott szerepeket tetőtől talpig igyekszem átélni. Ha ezt az alkotómódszert forradalminak lehet nevezni, ennyiben a csillagkép igaz. A gimnázium elvégzése után három helyre adtam be a jelentkezési lapomat, a pécsi orvos- tudományi egyetemre, a budapesti testnevelési főiskolára és a színház- és filmművészeti főiskolára. Az előbbi két helyről szó nélkül kivágtak, a színművészetire felvettek, tehát oda tettem be a lábam. — Milyen érzés könyvet olvasni önmagáról az embernek? —r Bérezés László lejött hozzám Gyulára, elém tette a diktafont és a következőket mondta: nem a sikereimre kíváncsi, nem a díjaimra, nem arra, hogy sokak szerint az ország egyik legjobb színésze vagyok, hanem arra, nekem személy szerint és a környezetemnek milyen árat kellett fizetni színészi ténykedésem soráa Lesápadtam, leizzadtam, hiszen az emberek inkább rózsaszínre festik az arcukat minthogy bevallják másoknak félelmeiket, szorongásaikat, tehetségtelenségüket, ócskaságaikat, a kárt, amit maguknak és másoknak okoznak. Miután Bérezés László húsz éve ismer, egy leheletnyit sem hazudhattam neki, azonnal tetten ért volna, így hát kérésének eleget téve alámerültem egy eddig eltitkolt, nem beszélt, víz alatti területre. A beszélgetések során emlékszem, volt, amikor halálosan kimerültem, mégis megkönnyebbültem, mert a kérdéseire igaz válaszokat adtam és ezek bármilyen kimerítőek is voltak, a könyvet most elolvasva látom, bármennyire is súlyos és drámai az írás, hál' Istennek igaz, sőt nem egy részén nemcsak sírok, hanem halálra röhögöm magam. Azért van ez, mert az igazságot az ember mégiscsak jobban kibírja, mint a simlis hazugságot. Akik a könyvet elolvassák, lehet, azt fogják mondani hogy ekkora gazembert még nem hordott a Föld, de vígasztal az a tudat, hogy a könyvben senkit, de senkit nem vontam pellengérre, kizárólag egyetlen embert. Saját magamat. — Ha választhatna, melyik korban élne a legszívesebben? — A római birodalomban, gladiátor lennék! Szőke Margit Névjegy Született: Bátaszék, 1944. febr. 9. Családi állapota: nős (1969), felesége Murvai Zsuzsanna, gyermekei Vanda (1971) és Dávid (1972). Pályája: Színház- .és Filmművészeti Főiskola (1963-67), békéscsabai Jókai Színház (1967-79), szegedi Nemzeti Színház (1979-80,1985-86,1993), szolnoki Szigligeti Színház (1980-84, 1994—97), veszprémi Petőfi Színház (1984—85), debreceni Csokonai Színház (1986-89), miskolci Nemzeti Színház (1989-93), Bárka Színház (1997-) tagja. Elismerései: Jászai Mari-díj (1992), Hecuba-díj • (1994), a szaloniki filmfesztivál férfi alakítás díja (1994). Filmszerepei: közel negyven filmben, tévéfilmben szerepelt, legemlékezetesebb alakítást a Woyzeck (1993) főszerepében nyújtotta. Koporsó, piros-fehér-zöldben Dühöng a "foci őrület. Gondolom a hölgyek legnagyobb örömére. El lehet menni pletykálni, nyugodtan kiolvasni a kedvenc hölgymagazint, beállni a konyhába művészkedni vagy épp kimenni a kertbe virágot szeretni. Akár csacsogni is lehet életük párja mellett, holtbiztosán nem vág közbe (legfeljebb felerősíti a tévét), mert jó hónapra rabul ejtette a foci. Aki mégis dühöng a hím- neműeknek kitalált színház miatt, az gondoljon arra, jön még kutyára dér, foci-fiesztára brazil sorozat, Barátok közt, műkorcsolya meg jégtánc-világbajnokság. Divatbemutatókról, Családi körről, egyebekről nem is beszélve. Különben is kedves hölgyeim, induljanak ki abból az egyszerű tényből, hogy az Európa-bajnokságot Hollandiában és Belgiumban rendezik. Vagyis nem Budapesten, Győrben, Debrecenben, ne adj' isten Békéscsabán. Ott rúgják a kontinens legjobbjai a focit. Ha Magyarhonban lenne a futballcir- kusz, majd megtudnák! Férjük beindulna, mint Stephenson Planet lokomotívja a Liverpool-manchesteri vaspályán. Akkor aztán akár nagymosásra, mosogatásra, a kert órákig tartó locsolására is jutna idejük, s zsolozsmázhatnák véget nem érő szózuhatagjaikat maguknak, meg a büdös kötöknek (ki máson töltse ki az ember a dühét, mint utódján). Lássák be, jobb ez így! Gyermekeik apja beéri egy tévével (lám, milyen igénytelen jószág!), esetleg néhány üveg sörrel. Mi több, a nagy engedékenységért, hogy végre nonstop bámulhat húsz őrültet, ahogy elrúgják a labdát, aztán meg utána rohannak, akár egy jó nyári ruhát, parfümöt, körömlakkot vagy csak egy kis gyengédséget is elvárhatnak tőle. Tehát ne panaszkodjanak! Ha mégis erre hajlanának, gondoljanak a házigazdák asszonyaira. Épp most olvasom a lapokban, hogy egy holland temetkezési vállalat, a Bijnen de Vught cég közölte: amennyiben a hazai szurkolók közül valaki a lelátón belehalna az izgalmakba, Tulipánország fiainak mezével azonos színű, narancssárga koporsóban temetnék el. Elképzelem, amint Farkasréten ácsolják egy honi Európa-bajnokság magyar áldozatainak a piros-fehér-zöld koporsót. (Mit mondjak, nehéz elképzelni a magyar fociról a halált hozó izgalmat.) Hiányzik önöknek, hogy kedvesük nemzeti színű koporsóban térjen haza? Lássák be, a focit érdemes szeretni! A magyar focit különösen.- Férjük addig van biztonságban, amíg aranylábúink így labdarúgnak. Az izgalomtól itt senki nem fog infarktust kapni. Arpási Zoltán Lássák be, a focit érdemes szeretni! Vésztő, 1914. A Kossuth Lajos-utca nyolcvanhat évvel ezelőtt. Alighanem rá se lehet ismemi. Legfeljebb a templomtorony adhat némi támpontot ,yA római birodalomban gladiátor lennék!”
