Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-20 / 142. szám

RIPORT 2000. JÚNIUS 20., KEDD - 7. OLDAL Egy nemes lelkű girimáziumalapító Amikor a Sárrét nemes lelkű fia, Péter András a XX. szá­zad elején érezte, hogy földi pályafutásából már csak évek vannak hátra, azon töprengett, miként tudná értelmes cél­ra felajánlani vagyonát. Először arra gondolt, talán egy fa­lut telepít a már elkészült sírboltja köré, s a településnek a Péter András-falva nevet adja. A telepesek az ingyentelek mellé 3 katasztrális hold földet is kaptak vol­na, ami után 25 éven át holdankét 150 forintot fizettek volna be a létesülő gimnázium alapítványába. Ám úgy vélte, így a gimnázium nagyon soká jöhet létre. Ezért el­határozta: vagyona jelentős részét a szeghalmi gimnázi­um létesítésére hagyja. Szeghalom Péter András szülei - Péter Ferenc és Huszti Erzsébet - 1822. no­vember 20-án tartották esküvőjü­ket. A boldog házasságból kilenc gyermek (hat leány és három fiú) született, ám csak né­gyen éltek hosszabb ideig. Péter András 1840. március 18-án Szeghalmon egy kis nádfedeles házban, nyolcadik gyermekként látta meg a napvilágot. Péter Ferenc gazdál­kodó az 1848-as forra­dalom és a függetlensé­gi törekvések szellemi­ségében nevelte gyer­mekeit. Ám Andrást nemcsak az efféle isme­ret, hanem a föld rajon­gó szeretete és a szelle­mi művelődés igénye is vonzotta. Tizenkét éve­sen a Debreceni Refor­mátus Kollégium növendéke lett. Az osztrák önkényuralom legsöté­tebb éveiben volt gimnazista, de az iskola tartalmas közege tovább edzette őt magyarságában. Ennek ellenére a gimnázium negyedik osztályát már nem tudta befejez­ni, mert betegség támadta meg. Hazatérve, a friss tanyai levegőn hamarosan szinte teljesen fel­épült. De szülei már nem enged­ték vissza Debrecenbe. Féltették, mert Ferenc nevű testvérbátyja tü­dőbajban hunyt el. Péter András szü­lei gazdálkodásában tevékenykedett: sem a kétkezi munkától, sem a birtok irányí­tásától nem riadt vissza. Sőt az akkor­tájt nagy társadalmi eseményeknek szá­mító vásárokon is rendszeresen fel­bukkant. Egy ilyen vásáron ismerkedett Tóth Zsófia, körös- tarcsai lánnyal. A két fiatal között sze­relem lobbant, s 1864. december 1- jén Köröstarcsán összeházasodtak. Péter András 1874-ben (34 éves korában) a szeghal­mi képviselő-testület tagja lett, öt évvel Péter András mellszobra a róla elnevezett gimnázium udvarán később pedig a település első em­berének, főbírónak választották meg. Számtalan eredmény kötődik nevéhez. Például bírósága idején pallózták ki Szeghalmot. (A pallók a mai járdákat helyettesítet­ték - a szerk.) A tölgyfa­pallók alapanyagát a tamásdi Bors báró erdejé­ből hozatta. A bírói tiszt­égtől 1884-ben elköszönt, de képviselő-testületi és vármegyei törvényhatósá­gi tagnak, valamint presbi­ternek továbbra is megma­radt, így mind a település, mind az egyház ügyeiben döntő szóval bírt. Szeghalom nagy fia első feleségével huszonhét évig élt boldog házasságban. 1891. május 23-án Tóth Zsófia meghalt. Közel másfél éves öz­vegység után, 1892. október 25- én Péter András komaasszonyát, néhai Mészáros János földbirto­kos özvegyét, J. Tuti Erzsébetet - aki 24 esztendőn át lett hű társa és támogatója - vette feleségül. Kétezer holdas nagy uradalmát - mely a Sebes-Körös mentén te­rült el - Péter András igyekezett mind nagyobb mértékben meg­hódítani a mezőgazdaság számá­ra. A korábban szinte csak a vízi növényeknek életteret adó zsombékos-zsemkélyes földet ő törette fel. Személyesen irányítot­ta a gazdaságban folyó munkát, ezért állandóan ott lakott a Szeg­halomtól 7 kilométerre lévő, ha­talmas nyárfákkal szegélyezett halaspusztai tanyáján. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy élete alkonyán Pé­ter András azt tervezgette, hogy halaspusztai tanyája közelében kíván megpihenni. Egyik kortársa így írt erről: „Szinte a maga sírját készítő Toldi alakja elevenedik meg előttünk, mikor pár évvel ha­lála előtt egy monumentális csalá­di sírbolt emelésén látjuk fára­dozni. A gondolat eredeti, mint az ő egész egyénisége. Ott pihenni, annak a pusztának a közepén — az ősi tordai dombon -, ahol ő olyan nagy szeretettel töltötte napjait.” Péter András halaspusztai krip­tája 1906-ban készült el: a négy ég­táj felé hat-hat, azaz összesen 24 koporsóhellyel. Mivel Péter And­rásnak egyik házasságából sem született gyermeke, először arra gondolt, hogy halaspusztai birto­kára egy falut telepít Péter András- falva néven, s a telepesek által fize­tendő éves részletekből huszonöt év múlva egy gimnázium létesül. Ám elképzelését hamarosan meg­változtatta. 1907. június 24-én be- kocsizott Nagyváradra, ahol két ta­nú előtt a közjegyzővel elkészítet­te híres végrendeletét, amelyben kimondta: vagyona jelentős részét a szeghalmi gimnázium megalapí­tására adja. A neves végrendelkezés után Péter András még kilenc évet élt: 1916. július 3-án hunyt el. Teme­tését július 6-án tartották. A vég­tisztességen nemcsak Szegha­lom, hanem szinte az egész kör­nyék lakossága részt vett. A ma­ga által készítetett halaspusztai kripta első lakója Péter András lett. Péter András tehát 1916. július 3-án meghalt, végrendelete pedig végrehajtásra várt. Ám a halas­pusztai uradalom birtokosának óhaja csak földi életének befeje­ződése után tíz esztendővel vál­hatott valóra. A Református Egye­temes Konvent 1926. május 27-én 133/1926. szám alatt engedélyez­te a szeghalmi Péter András Reál­gimnázium működését. A Berety- tyó-parti gimnázium első osztá­lyában 1926 őszén kezdődött meg a tanítás. — Gimnáziumalapító nemes cselekedetével Péter András má­sok számára is követendő példát mutatott. Szigeti István és neje, Szigeti Endre nevű, fiatalon el­hunyt gyermekük emlékére 1942-ben mezőgazdasági szak­képző iskolát hoztak létre. A Pé­ter András Gimnáziumnál jelen­leg hét alapítvány működik sike­resen, s az öregdiákok többsége is szinte rendszeresen támogatja volt iskoláját — közölte lapunk­kal Vaszkó Tamás, a Péter And­rás Gimnázium jelenlegi igazga­tója. MAGYARI BARNA Péter András halaspusztai sírboltja évente az elsősök diákká fo­gadási ünnepségének színhelye Péter András végrendeletének első pontja „Én, Péter András halálom esetére általános örökösömül rendelem a szeghalmi evangelika reformata egyházat, s rendelem, hogy a nőm­nek kiadandó vagyonrészeken felül maradandó összes vagyonom nevezett szeghalmi evangelika reformata egyháznak adassék át, azon célra, hogy ezen összeget tőkésítse mindaddig, mig tőkésített kamataival oly ősz- szegre emelkedik, hogy ezen összeg elegen­dő lesz egy gymnasium felállítására. Amidőn az általános örökösömül rendelt egyháznak ha­gyott vagyonok, tőkésített jövedelmeikkel együtt, oly összegre emelkednek, hogy abból egy hatosztályos gymnasium felállítható, ezen gymnasium Szeghalomban felállítandó lészen.’’ ' 56 mártírjaira emlékeztek Képünkön a mártír miniszterelnök lánya, Nagy Erzsébet, a NIT elnöke az Orsó utcai Nagy­villa előtti emléktáblánál. A Nagy Imre Társaság itt már korábban elhelyezte a hála és a megemlékezés koszorúját ezen az emlékhelyen a szerző felvétele A budapesti Vértanúk terén tar­tott hivatalos ünnepség mellett az elmúlt hét végén sokan tettek eleget a Nagy Imre Társaság fel­hívásának, amelyben azt kérték: akik tehetik, emlékezzenek meg az 1956-os forradalom és szabad­ságharc mártírjairól. Országszer­te sokan helyezték el virágaikat a helyi emlékhelyeken, így a már említett budapesi Vértanúk terén álló Nagy Imre szobornál, a Fő utcai börtön, I. kerületi Nagy Im­re téri falán lévő emléktáblánál, és a kivégzett hősök sírjánál, va­lamint a Kozma utcai új köztemetőben. ____________________________________(FÁBIÁN) Egy intézmény, két jó megoldás Ősztől alapfokú művészeti iskola kezdi meg működé­sét a dévaványai művelődé­si házban. A József Attila Művelődési Ház és Alapfo­kú Művészetoktatási Intéz­mény alapító okiratát a leg­utóbbi ülésén fogadta el vá­nyai képviselő-testület, az intézményvezetői álláshely­re pedig pályázatot írtak ki. Dévaványa Az alapfokú művészeti iskola működésekor immár városi cím­mel büszkélkedő településveze­tők úgy vélik: a művészeti okta­tás mindenképpen fel kell vállal­ni, még akkor is, ha a feltételeket folyamatosan teremtik meg. A József Attila Művelődési Ház és Alapfokú Művészetokta­tási Intézmény életre hívásával nemcsak új oktatási lehetőséggel gyarapodik majd a város, hanem a művelődési ház is önkormány­zati kezelésben marad. A műve­lődési házat évek óta vállalko­zásban működtető vezető el­hunyt. Az önkormányzat vissza­vette az intézmény működését, s átmenetileg megbízott vezetőt jelölt ki, de az intézmény vezetői álláshelyére pályázatot írt ki a testület. Ugyanezen az ülésen ír­tak ki vezetői pályázatot az au­gusztus 19-étől immár múzeum­ként működő Bereczki-gyűjte- ményre is. _______ M.B. Rajzai mögött emberi értékek lakoznak Karikatúrája nem gúny, csupán okulásul szolgál Boros Béla (képünkön) neve nem ismeretlen az olvasók előtt, hisz csípős, a dolgok lényegére rámutató politikai té­májú karikatúrái nap mint nap megtalálhatók a Hírlap ha­sábjain. A sokaknak szellemi felüdülést és mosolygós per­ceket adó rajzok önmagukért beszélnek, de vajon milyen az ember, aki a képek mögött van? Interjúnkban arra kerestük a választ hogyan él, alkot karikatúristánk, és miként szület­nek a magával ragadó ötletek. Boros Béla és felesége, Valika kor­szerűen felszerelt alkotóműhelyét mezőkovácsházi házuk alagsorá­ban találjuk, ahol szinte egész napjukat töltik.- Mikor kezdett érdeklődni a rajzolás iránt?- Nagyapám egyszerű paraszt- ember volt, aki olyan csodálatosan tudott rajzolni, hogy csak tátottám a szám. Vélhetően ezen családi ág­ról örököltem a rajzkészséget. Nyolcadik osztályban már önálló kiállításom volt olajfestményekből. Később a képzőművészetire három képem bemutatásával vettek fel.- Mindig a plasztika érdekelt jobban, és bármivel foglalkozom, térben képzelem el. A karikatúra­készítés a katonaságnál kezdő­dött. Meglátta az egyik főtiszt a rajzaimat és bevitt a központba. A dekorációs műhelybe kerültem, ahol szerettem dolgozni. Szerin­tem a génjeimben, a véremben volt a rajzolás, a festés. Kiskunha­lason összebarátkoztam egy ügyes kirakatrendezővel és retten­tően megtetszett, amit csinált. Jó lenne a szakmában dolgozni! - álmodoztam. Szerencsére a hatva­nas években nálunk is „divatba jöttek” a reklámok és a hirdetések. Első sikereim a honvédségnél arattam, ahol egy képzőművészeü versenyt nyertem. Ez lökést adott a további kibontakozásra - emlé­kezett házigazdánk. - A Határőr című újságban állandóan jelentek meg karikatúráim, sorozataim. Leszerelés után a MESZÖV-nél ki­rakatrendezőt kerestek Mező- kovácsházára. A helyi áfészhez kerültem, majd 28 évet dolgoztam szövetkezeti vonalon. Országos, megyei és helyi lapokban jelentek meg rajzaim, több kiállításon, köztük önálló bemutatókon szere­peltem. A Békés Megyei Népúj­ságnak, majd a Hírlapnak 30 éve rajzolok.- Karikatúrái kifejezetten po­litikai témájúak. Van ennek va­lami különös oka?- Az elmúlt rendszerben poli­tikai rajzot nem lehetett alkotni, legfeljebb külföldiekről, de min­dig nagyon közelinek éreztem a témát. A rendszerváltás óta kizá­rólag politikai karikatúrát készí­tek. Nem elkötelezettségből, in­kább megfontolásból „politizá­Névjegy lók”. Amit be­mutatok, nem gúny, csupán okulásul szol­gál. A jó poli­tikai karikatú­rához minden pillanatban együtt kell él­ni az esemé­nyekkel. A legizgalmasabb, hogy nem tudjuk: mi lesz holnap, ki és milyen irányba változik.- Hogy lehet ennyire sok arcot, egyéniséget megjegyezni?- Összegyűjtöttem egy archí­vumot, amelyben Szent Istvántól kezdve minden királynak, közéle­ti vezetőnek, pártpolitikusnak abc-sorrendben (magamnak is) benne van a képmása. Ha valaki tesz egy érdekes nyilatkozatot, akkor előveszem és megrajzolom a szituációt.- Hogyan születik az ihlet?- Általában csak úgy, meglepe­tésszerűen tör rám. Gyakran bo­rotválkozás közben adódik „poénos ötlet”, amit gyorsan fel- jegyzek. Van, hogy egy szóról be­ugrik valami vagy egy érdekes lát­ványról.- Nem gondolja, hogy számító- gépes világunkban a kézi rajz he­lyett könnyebb lenne tervezett gra­fikákkal dolgozni?- Haragszom a számítógépes őrületre. A gépen szerkesztett lógónak (jelkép) vagy címernek a világon semmi köze nincs a grafi­kához. Az elképzelt dolgok szá­mítógépen való megtervezése szép lehet, de lélek nélküli vala­mi. Féltem a szakmát, mert a túl­zott gépesítéssel személytelenné válik. - Bemutatókon is sokat szerepelnek, ám a terjedelem mi­att mindenről nem szólhatunk. Mit emelne ki?- Legutóbb áprilisban a gyulai „Kisüsti fesztiválra” formáltam lógót, valamint a régi pálinkás üvegek címkéire rajzolt karikatú­ráimból egy bemutatót. Öt éve a Hunguest Hotel szállodaláncnak dolgozunk, ahol Záhonytól Kő­szegig akad munka. Tavaly a ma­gyar szakácsválogatott baseli ver­senyére kértek fel, hogy a világki­állítás standját tervezzem meg és készítsem el. Végül egy teljesen eredeti, ám igen „meredek” dol­got valósítottam meg, mely elő­ször kemény vitát váltott ki. Végül 5 ezüstérmet szereztek a magya­rok, és nagyra értékelték a mun­kám. Legközelebb Münchenben lesz szakácsolimpia, ahol várha­tóan ismét bizonyíthatunk.- Ezeken túl számtalan érdek­lődési köre és hobbija van. Mire büszke a leginkább? — 1989-ben a munkásságom el­ismeréseként kaptam egy békedí­jat. Előtte 1985-ben Kecskeméten rendeztek országos politikai kari­katúra kiállítást, ahol a „Címer módosításai” című témát dolgoz­tam fel. Közönségdíjas lettem. Örülök, hogy a Ménesbirtok Rt. új címerét is én tervezhettem, amit a véleményeztetésen az országban megjelent legújabb címerekből a legszebbnek ítéltek. Új megbíza­tásom a villányi borgazdaság ar­culatváltásának tervezése, mely­hez rengeteg borcímketerv is tár­sul. — Hogyan fogalmazná meg hit­vallását?- Az oly sokat hangoztatott „magyarkodással” nem értek egyet. Az ember legelőször is le­gyen ember. HALASI MÁRIA Született: 1942, Gyula. Családi állapota: Nős, felesége lánykori neve: Talpai Valéria. Gyermekeik: Mónika 21, Gábor 20 éves. Mindketten főisko­lások. Életút: Érettségi Mezőkovácsházán. Képzőművészeti képzés Budapesten. Szobrásznak készült, majd áttért az alkalmazott grafikára. Feleségével kitanulták a kirakatrendező és dekora­tőr szakmát, ezt követően a felsőfokú reklámképzést. Kirakat- rendezőként 4 nemzetközi első helyezést és 14 országos el­ső helyezést ért el. Több, mint 30 éve dolgozik a reklámszak­mában, jelenleg reklám-grafikus vállalkozóként. A Boros há­zaspár, munkája elismeréseként tavaly megkapta a „Mezőkovácsháza városért” kitüntető címet. Boros Béla kedvenc témája a politikai karikatúra készítése. Jelenleg is a művészet fantáziadús energiájával és fiatalos kreativitásával alkot, amelyhez barátságos, vidám természete és nyitottságot sugárzó egyénisége társul

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents