Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-15 / 138. szám

10. OLDAL - 2000. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK V ÁR SZÍNHÁZ GYULAI Taub: a Himnusz igazsága örök Eperjes: szem nem marad szárazon A Gyulai Várszínház idei igen gazdag nyári programjában há­rom úgynevezett saját, önálló darab bemutatására is sor kerül. Közülük először július 4—8. között Schwajda György Himnuszát láthatja a közönség Taub János rendezésében, Eperjes Károllyal és Nagy-Kálózy Eszterrel a főszerepben. Még javában zajlott a próbafolyamat Budapesten, amikor kérdéseinkkel Taub János rendezőt és Eperjes Károly színművészt fölkerestük.-Az Ön gazdag életútja, színhá­zi pályája több országhoz is kap­csolódik: Románia, Izrael, Ma­gyarország, Németország, Auszt­ria. Melyek voltak a legfontosabb állomások, s különböző alkotói korszakokat is jelentenek-e ezek?- Nem, nincsenek különböző alkotói korszakaim, elkezdtem ezt a pályát és aztán az adott szi­tuációnak megfelelően alkalmaz­kodtam a lehetőségekhez, én egy ilyen járkálós alkotó vagyok. Több nyelvet is beszélek és ezál­tal több lehetőségem is volt az életben. A lényeges aktivitásom, a gerince a tevékenységemnek az mégiscsak a magyar és román színházakban zajlott, a többiek­ben csak rövid időszakokat töltöt­tem. Kolozsváron a magyar szín­ház főrendezője voltam, előtte a temesvári magyar színház igazga­tója voltam, annak a születési bi­zonyítványát én írtam alá, Kolozs­várról Bukarestbe mentem, ott dolgoztam tíz évig, tanítottam is a Színház- és Filmművészeti Főis­kolán rendezést. Onnan kerültem Izraelbe, ott is rendeztem és taní­tottam az egyetemen, majd egy meghívásra Pestre jöttem, és az­tán mind gyakrabban jöttem, dol­goztam a szolnoki Szigligeti Szín­házban, majd az Új Színházban, közben voltam Ausztriában, Né­metországban, azt mondhatom állandóan úton voltam.- Schwajda György 1977-ben írott Himnuszát 1989-ben egyszer már sikerrel színre vitte a Játék­színben. Az azóta eltelt időszak változtatott-e, s ha igen, mennyi­ben a darab jelentésén, a darab­hoz való viszonyán, mennyiben fogalmazta át az idő a darab üze­netét? Miért tartja aktuálisnak napjainkban is ezt a látszólag az előző évtizedekhez kötődő művet?- Szerintem egyáltalán nem fo­galmazta át az eltelt évtized a da­rabot, sőt, erősebbé, izgalmasab­bá tette, ma elgondolkoztatóbb, mint volt, ez a darab nemesedett az idők folyamán. Épp olyan aktu­ális ma is, mint akkor volt, annak ellenére, hogy a mese arról az idő­ről szól. Ennek a darabnak a főhő­se például egy munkáscsalád, akik abban az időben nagyon-na- gyon nehezen éltek, de ennek a munkáscsaládnak ma sem köny- nyebb az élete, bár a helyzet telje­sen más. Akkor is voltak szegény emberek, akik nem boldogultak, most is vannak. Az, hogy a darab­beli mese nem fedi százszázalé­kosan a mai történéseket, attól az egész filozófiai igazsága ma is épp olyan aktuális, mint volt. Ez az ak­tualitás nem egy mechanikus összepászolás, hanem az életér­zés, a mentalitás, a gondolkozás­mód, az emberi relációk hasonló­sága, folyamatossága következté­ben áll fenn. Mint cselekmény, mint mese ahhoz a társadalom­hoz kötődik, akkor volt hiteles, de a filozófiai igazsága az örök.- A Himnusz a maga lepusztult bérházi lakásokat idéző világával inkább egy kamaraszínházi da­rabnak tűnik, mintsem a Gyulai Várszínház történelmi miliőt idéző színpadára illőnek. Milyen render zési, szcenikai megoldásokkal old­ható fel ez az ellentmondás?- Ez nem szcenikai kérdés, a stilizált díszlet az ma már határta­lan lehetőségeket rejt, a színházi konvenciók, a játékszabályok a néző és a színpad között nagyon nagyot fejlődtek. Ma már nem szükséges, hogy berendezzek egy konyhát mindennel, ami hite­les ahhoz, hogy konyhának néz­zék. Lehet, hogy az egész kony­hát egy olyan elemmel fejezem ki, ami szuggesztívabb, mint a va­lóság. Ma már sokkal többet lehet a közönség fantáziájára bízni, mint régen, s ez nagyon nagy se­gítségére van a modern színját­szásnak, az egész hangsúly át­ment a játék emberi, érzelmi és értelmi oldalára. A közönség ezt minden további nélkül elfogadja, az előadás és a gondolat hiteles­- Eperjes Károly a mai magyar színház és film egyik legismer­tebb, legsikeresebb alakja. Mégis megkérdezem: hol érzi magát job­ban, színpadon vagy filmforga­táskor? A Gyulai Várszínház szín­padát mennyire ismeri és mit je­lent Önnek?- Nem tudok különbséget ten­ni a színház és a film között, mind a két műfajt nagyon szere­tem, ebbe beleértem a pódiumot is, a televíziót is. Úgy vagyok ve­le, mint az édesapámmal és az édesanyámmal, az egyiket úgy szeretem, mint egy férfit, a mási­kat úgy, mint egy nőt, mindegyik­nek megvan a maga sajátossága. „Mindig örömmel megyek Gyulára...” ségét követeli és nem a díszlete­két. A lényeg az, hogy mennyire fogjuk tudni felfűteni, érdekeltté tenni a közönséget ennek az ese­ményfolyamatnak a követésében, mennyire tudjuk lekötni a figyel­mét. Ezen kívül egy színpadon, és a Gyulai Várszínház színpada is az, mindenféle darabot játsza­nak, a színpad az arra való, hogy különböző darabokat játsszanak rajta. élik tibor (ARCHÍV FELVÉTEL) Remélem, hogy ők sem utálnak engem. Játszottam már Gyulán ti­zenöt évvel ezelőtt az Ács János rendezte II. Andrásban, s az el­múlt egy-két évben kétszer-há- romszor a kamaraszínházban, sőt az Angyali üdvözletét a műve­lődési házban is bemutattuk. Mindig örömmel megyek Gyulá­ra, nem sűrűn játszottam ugyan eddig, de máskor is le szoktam menni, mert ennek van egy na­gyon szép hagyománya. Nagyon kedves a város is, jó ott eltölteni egy pár napot, közben megnéz az ember egy-egy előadást.- Tudomásom szerint a Vár­színház igazgatója anélkül kérte fel a nyári szereplésre, hogy meg­lett volna már a darab és a rende­ző, Ön választotta Taub Jánost, ő pedig a Himnusz című Schwajda- müvet. Miért éppen Taub Jánost választotta?- Azért, mert tudom, hogy ő olyan precíz rendező, hogy nem lesz véletlenszerű, amit odavi­szünk. Hogy milyen tetszést arat majd a közönség előtt, az egy más kérdés, de az ő előadásai ■ nem szoktak megbukni és mindig igé­nyesek, mívesek. Sok nyári játé­kon vettem már részt, és mindig van az emberben egy kis félelem, hogy ez egy olyan nyári oda- pittyentés. Mi két hónapot dolgo­zunk keményen, mire meglesz a premier, és bízom benne, hogy ez több lesz, mint egy nyári színházi előadás. Gondoljunk csak Harag Györgyre, aki neki tejtestvére, ők egy családban éltek, amikor Gyuri bácsinak meghaltak a szülei, Taub Jánosék vették magukhoz. Tehát ők lelkileg, szellemileg édestestvérek, mind a ketten na­gyon mívesek. Én szerettem vol­na, ha Taub is megrendezi a Cali­gulát, mert láttam a korábbi szol­noki rendezését, de ő annyira sze­reti Gyuri bácsit, hogy nem akart vele vetélkedni Gyulán. Schwajda Himnusza kapcsán pedig csak annyit, hogy Taub összes magyar rendezése közül az 1989-es volt a legmegdöbbentőbb, pedig én ját­szottam vagy tíz-tizenkét általa rendezett darabban már.- Taub Jánost is megkérdez­tem, az Ön véleménye is érdekelne, vajon az eltelt 11 év változtatott-e a darabhoz való viszonyán, illetve a darab jelentésén, üzenetén?- Szerintem még erősebb, mint volt. Annyira jó előadás, hogy nem tudja kikezdeni az idő. Látlelet egy korról, de a szegény­ség és a kollektív kapcsolata, a szegénység és a család, a csalá­don belüli lét komikuma, tragiko- mikuma, abszurditása - ez épp olyan aktuális ma is. Mára még nagyobbak lettek a távolságok # szegénység és a gazdagság kö­zött. Látom, hogy János is átfor­málja ugyanakkor a művet, sok mindent másként csinál, úgy­hogy magam is nagyon kíváncsi­an várom, milyen lesz a hatása. Nem lepődnék meg, ha a befeje­zés után szem nem maradna szá­razon, ha komoly katartikus meg­nyilvánulások lennének, miköz­ben nagyon sok komikus, vidám jelenet is lesz az előadásban. Re­mélem, hogy ez az előadás méltó lesz a Gyulai Várszínház legne­mesebb hagyományaihoz, mi­közben nevettetni is fogja a kö­zönséget, talán érzelmileg is megfogja.- A darabbeli Józsi éjfélkor gya­korta elénekli és elénekelteti csa­ládjával a Himnuszt, a környezete nagy felháborodását kiváltva. Fe­lesége, Aranka az előadás során ad erre egyfajta magyarázatot, de nagyon kíváncsi lennék arra, hogy az Ön értelmezésében mivel indo­kolható ez az önpusztítóan kény­szeres cselekedet?- Mondhatjuk azt is, hogy azért, mert ez marad neki, ez az ő identitása. De mindenkinek mást fog jelenteni. Az intellektuálisabb alkatú nézőnek nyilván abszur­dabb jelentésű lesz, egy hétköz­napi, egyszerű embernek jelent­heti azt, hogy hát nekem már csak ez maradt. Éjfélkor, műsor­záráskor ugye általában a Him­nusz megy a rádióban, ez a nap vége, ez a nap lezárása, ez az ő imája. Azt is lehet mondani, hogy abban a korban nem nagyon imádkoztak az emberek, s ez ma­radt egy ilyen családi imaként. Millenniumi meghívó a Hírlap-olvasóknak Már csak két nap és elérkezik június 17-e, Békés Megye Millenniumi Napja. Ezen a napon Szarvasra figyel az egész megye, hiszen a millenniumi ünnepség- sorozat köz­ponti rendez­vényének a Körös-parti város ad ott­hont. A nap fénypontja minden bi­zonnyal az Ez­redéves Emlék avatása lesz. A káka-foki holt­ág vizében fel­állításra kerü­lő közel 11 méter magas szobor a Hart- vik-legenda azon jelenetét örökíti meg, melyben Gáb­riel és Mihály arkangyalok a magyar szent koronát hoz­zák el. A koro­nát tartó pár­na és az an­gyalok rézből vannak, míg a rozsdamen­tes acélból készült koronát aranyszínű burkolat borítja. Az oszlop körül vízpor­lasztó működik, a vízsugár befedi, elta­karja olykor az oszlopot, és azt a hatást kelti, mintha csakugyan az égből eresz­kedne alá a szent korona. Az emlékműavatás látványos módon zajlik. A vízpárásító berendezést Orbán Viktor miniszterelnök indítja el, mintegy felavat­va Mihály Gá­bor Mun- kácsy-díjas szobrászmű­vész alkotását. A vízfátyolba burkolózó szobor min­den bizonnyal nappali fény­ben is megka­pó látványt nyújt majd. Az emlék­mű a Békés Megyei Mil­lenniumi Em­lékbizottság és Szarvas vá­ros összefogá­sának köszön­hetően valósul meg, és meg­álmodói sze­rint egyrészt a kereszténység felvétele, a magyar állam megalapítása ezredik évfordulójának me­gyei emléke, másrészt megyénk igazi fo­gadószobra és jelképe lesz. A Békés Megyei Önkormányzat szere­tettel vár mindenkit a szoboravatásra és a millenniumi nap valamennyi esemé­nyére! | AZ 0 R 0 K K E A KÉPZELETET TÚLSZÁRNYALÓ A PUBLIKUM KEDVENCE A CITROEN A TESTET OLTOTT K É P Z E L E T CITROEN XSARA Az Inter-Flott Center Kft. várja Önt június 17-18-án Békéscsabán a sétálóutcában a Korzó térnél. Szombaton gazdag programok: Streetball bajnokság - rajzverseny - kvízjáték nyereményekkel - Roy&Adám és más sztárok - coctail bemutató - tűzijáték Inter-Flott Center Kft. 5600 Békéscsaba Baross u. 9-21. Tel./Fax: 66/327-520 CITROEN

Next

/
Thumbnails
Contents