Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-15 / 138. szám

RIPORT 2000. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL A bentlakók élete is lehet sokszínű Egy szociális otthon és betegfoglalkoztató változatos hétköznapjai A Békés megyei önkormányzat magyarbánhegyesi fogyatékosok otthona 40 éve működik. Először súlyosan fogya­tékos betegeket helyeztek el itt, majd 18 évvel később foglalkoztató intézetté vált, ahol a könnyű- és középsúlyos betegek­nek nyújtanak szakszerű ellátást és munkalehetőséget. Az intézet vezetését fél éve Fülöp Lászlóné igazgatónő vette át, akivel a mindennapi munkáról be­szélgettünk.- Hogyan változott, formálódott az otthon mostanáig?- Korábban 60-62 lakóval működött az intézmény, majd nyolc éve megépült a je­lenlegi 80 fős lakóépület az irodákkal és szociális helyiségekkel. Ezentúl 120-an fér­tek el. A létszámmal a profil is változott, és a foglalkoztatás lett a fő szempont. A la­kók önkormányzati beutalással a megye más intézményeiből vagy családokból jön­nek ide. Emellett folyamatos kapcsolatot tartunk a gyámhatóságokkal. Hasonló in­tézmény Dévaványán, Okányban és Vész­tőn található. Jelenleg 123 gondozottunk van - mondta Fülöpné.- Mivel töltik a napjaikat a gondozot­tak?- Több, mint 100 személynek állandó munkaviszonya van a Fővárosi Kézműipa­ri Rt.-vel. Legtöbben úgynevezett drótmen­tésen dolgoznak, de az ügyesebbek kosa­rat fonnak és szőnyeget szőnek. Napirend­jük reggel tisztálkodással, gyógyszerkiosz­tással kezdődik, majd 9 órától - rövid szü­netekkel - a foglalkozások zajlanak. Ebéd után pihenő, amit 15.30 óráig ismét mun­ka, majd szabadidő követ. A gondozottak különféle sport- és kulturális szakkörökön is részt vesznek, illetve kime­nőjük van a településre. Van egy kis konyhakertünk, mely be zöldséget, borsót vetet­tünk, valamint 3 hektár föld, ahol cirkot termelünk. Vacso­ra után tv-nézéssel, beszélge­téssel telik az idő. Éjjel-nap­pali felügyeletet, heti kétszer háziorvosi, havonta pedig pszichiátriai orvosi ellátást biztosítunk.- Mint tudjuk, nemrég ke­rült az intézmény élére. Ho­gyan látja az itteni munkát és milyen elképzelései vannak?- A beosztást a megyei ön- kormányzat pályázatán nyer­tem el, amelyre szakmai mun­kaprogramot kellett megfogal­mazni. Ennek megvalósításán dolgozunk a munkatársaim­mal. Fő célom a szakmai színvonal emelé­se, melyet átcsoportosítással, továbbképzé­sekkel, szükség esetén személycserével igyekszem megoldani. Az átszervezések még nem fejeződtek be: ősszel a megyei módszertani központhoz kapcsolódó Stroke Pozitív Kft.-vel a szervezetépítésen dolgozunk. A tanácsadó cég közreműkö­désével az intézményeknél is elvárt, minő­ségbiztosítási rendszer kialakításában sze­retnénk előrelépni. 2002 december 31-ig ideiglenes működési engedéllyel rendelke­zünk, ami azt jelenti, hogy eddig biztosíta­ni kell az előírás szerinti személyi és tárgyi feltételeket. A személyi feltétel hamarosan megfelel az elvárások­nak, mivel egyéves tan­folyamokon vesznek részt a szakdolgozók. A szakdolgozói lét­számnál év végére kö­zel 100 százalékos lesz a képzettségi szint. A tárgyi feltételek előte­remtéséhez viszont pénz kell. A jogszabá­lyi előírások teljesítésé­re a megyei intézmé­nyeknél 2001-2009 kö­zött jelentős rekonst­rukciót kell elvégezni. Remélhetően részesei leszünk a folyamatnak.- Milyen területeket érint a tervezett átala­kítás?- Megfelelő alapte­rületű lakóépületeket és közösségi helyisége­ket alakítunk ki, ami nélkülözhetetlen a jobb szakmai munká­hoz. Szeretnénk, ha a jelenlegi 7-8 fős szoba­elhelyezés 4 főre csök­kenne. Új lakóotthonok kialakításával jó lenne elérni a 2 ágyas elhe­lyezést, mely főként az élettársi kapcsolatoknál fontos. Vagyonvé­delmi szempontból szükséges az épület- együttest kerítéssel körülvenni, valamint az energiaellátás biztonságának javítására bizonyos átalakításokat elvégezni. A moz­gáskorlátozottak közlekedése érdekében Munkatársaimmal a szakmai színvonal emelésén és a gondozottak minél jobb ellátásá­ért fáradozunk - mondja Fülöp Lászlóné, a magyarbánhegyesi fogyatékosok otthona igazgatója Született: 1950, Nagybánhegyes Családi állapot: Férje Fülöp László vállalkozó. Gyermekek: Katalin (26 éves), Gabriella (24 éves), Judit (23 éves). A két idősebb már férjhez ment, a legfiatalabb végzős a Körös Főiskola pénzügyi szakán. Jelenleg nyelvtanulás céljából Angliában tartózkodik. Életút: 1972-ben elvégezte a Közgazdaság Tudomány Egyetem pénzügyi szakát, majd első munkahelye a Békés Megyei Tanács pénzügyi osztálya volt. A nagybánhegyesi vezetés négy év múlva visszahívta a szülőfalujába, ahol a helyi tejüzembe került, és a gazdasági társaság pénzügyeit vezette. Később önálló jogi sze­méllyé, közkereseti társasággá, majd rt.-vé alakultak. 1997-ben a részvényeket a holland tulajdonú Nutrícia Kft. megvásárolta, amit gyors Ütemű átszervezés követett. Miután a cég beolvadt a Hajdútej Rt.-be Fülöpné munkaviszonya megszűnt. Pénzügyi vo­nalon többször próbálkozott elhelyezkedni, sikertelenül. Végül a megyei önkormányzat pályázatán elnyerte a magyarbánhegyesi fogyatékosok otthona igazgatói posztját. meg kell oldanunk az akadálymentesítést. Környezetünket szeretnénk tovább parko­sítani és új pihenőhelyeket kialakítani.- Természetesen mindenre nem térhe­tünk ki, ezért kérem, foglalja össze az inté­zet legfőbb jellemzőit.- Megyei fenntartású, de önállóan gaz­dálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Jelenleg 67 fő az engedélyezett dolgozói létszám. A legfontosabb területek egyike a gazdasági munka. Ide tartozik Bozsár Józsefné gazdaságvezető irányításával az adminisztráció, a könyvelés, a készletgaz­dálkodás, valamint a gondozottak pénzé­FOTÓI KOVÁCS ERZSÉBET vei való elszámolás (zsebpénz kiadása, ru­házat, műszaki cikkek vásárlása). A kisebb javítási munkákat, a kert és a környezet rendben tartását műszaki csoportvezetővel szakmunkások végzik. Saját konyhánkon élelmezésvezető irányításával szakképzett szakácsok biztosítják a napi háromszori étkezést. Idéntől diétás étke­zésre is lehetőség van. Az ápo­lási-gondozási rész Sütő Mária vezetőhelyettes és Pepó Jánosné főnővér koordinálásá­val dolgozik, valamint a foglal­koztató, mentálhigiéniás cso­port Evanics Jánosné vezetésé­vel. A gondozottak ellátását 3 műszakban 30 főápoló végzi, szoros együttműködésben a foglalkoztató nővérekkel és munkavezetőkkel. Az intézet saját dolgozói végzik a rend­szeres mosást, vasalást és ta­karítást. A gondozottak közül több, mint 100 főnek van munkaviszonya az említett rt.- vel, valamint - állapotukra va­ló tekintettel - emelt összegű családi pótlékot, illetve nyug­díjat kapnak. Ebből veszik igénybe a zsebpénzt és fizetik a térítési dí­jat. A többit ruházkodásra, kirándulásokra költik.- Hogy érzi magát az új munkahelyen?- Úgy érzem, szerencsés volt átkerülni a versenyszférából a szociális területre, mert emberileg, érzelmileg is közel áll hozzám ez a munka. A munkatársakkal jó kapcsolatot sikerült kialakítanom és hálás feladat minden nap emberi problémákat megoldani. Szeretek itt lenni és mondha­tom: alig egy-két hét alatt „otthon” érez­tem magam. HALASI MÁRIA Békés-Tarhosi Zenei Napok Június 18-án, a békési mű­emlék református templom tornyából ismét felcsendül a fanfárok hangja, jelezve: kez­dődnek a Békés-Tarhosi Ze­nei Napok. Húsz-egynéhány esztendővel ezelőtt a köröstarcsai születésű Gulyás György, Liszt-díjas érdemes művész, az egykori tarhosi Énekiskola igazgatójának ja­vaslatára, az ő művészeti el­képzeléseit megvalósítva vál­lalta fel Békés a zenei napok megrendezését. Az elsőt hu­szonnégy évvel ezelőtt. Békés Hosszú a tarhosi zenepavilon színpadán egykoron szereplő hí­rességek sora. Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Kodályné Péczely Sarolta, Onczay Csaba, a Bartók Vonósnégyes, hogy csak néhányat említsünk... A Békés-Tarhosi Ze­nei Napok a csaknem negyed szá­zad során hírnevet, rangot és meg­becsülést vívott ki magának az or­szágban, Európában. S most újabb megmérettetés előtt áll a három hétig tartó rendezvénysorozat. A kezdetektől részt vesz a zenei napokon a Debreceni Kodály Kórus és a Debreceni Filharmonikusok Zenekara, s haláláig jelen volt Gu­lyás György is, mint művészeti ve­zető és karvezető, a zenei napokkal egy idős a Jeunesses Musicales vo­nószenekari tábor. A programok bővülésével került a sorozatba a nemzetközi kürt- és fuvolakurzus. Az idei zenei napok középpont­jában az ezredforduló, a magyar államalapítás és a kereszténység felvételének ezeréves ünnepe áll. A rendezvénysorozat műsoraival tiszteleg a 250 évvel ezelőtt el­hunyt J. S. Bach és a tavaly tragi­kus hirtelenséggel távozott, Kos- suth-díjas kortárs zeneszerző, egy­kori tarhosi diák, Bozay Attila em­léke előtt - tudtuk meg Fejes An­taltól, a zenei napok művészeti ve­zetőjétől. A XXIV. Békés-Tarhosi Zenei Napok nyitóhangversenye neves művészek közreműködésével jú­nius 18-án este hét órakor a zene­pavilonban lesz, Bozay Attila: Pezzo Sinfonico No. 3. művével, s másnap kezdődik a vonószeneka­ri tábor és kurzus, valamint a fuvo­lakurzus, melyek záróhangverse­nye június 26-án, illetve 27-én lesz. Június 21-én Békésen nyitják meg a régi népi hangszerekből rendezett kiállítást, két nappal ké­sőbb, a városi könyvtár ad otthont a Ki nyer ma? rádiós zenei vetélke­dőnek, s június 24-én lép közön­ség elé a Muzsikás együttes, s ugyancsak e napon kezdődik a Körösi Nyári Akadémia ének-ze­nei szekciója. Június 28-án startol a Szép magyar beszéd továbbkép­ző tanfolyam. Másnap, igazi új­donságként Illés Lajos: Magyar ének című műve szabadtéri vetí­téssel kerül közönség elé, s e na­pon kezdődik a nemzetközi kürt­kurzus. Július első napján a zenepavi­lonban rendezik a ballada- és ba­lett — a Magyar Nemzeti Balett szólistáinak közreműködésével - estet, másodikén kerül sor a Bach- emlékestre, egy hét múlva, július 7-én este lesz a zenei napok, egy­ben a kürtkurzus záróhangverse­nye. Ez évtől a rendezők és szerve­zők nagy hangsúlyt fektetnek a megyei és helyi művészek foglal­koztatása mellett arra, hogy a szakma mellett a szélesebb kö­zönséget is bevonják a progra­mokba, vagyis a zene szeretete mi­nél szélesebb körben tudjon teret hódítani. A gyermekközönség a békéscsabai Napsugár báb­együttes, valamint az 1. Számú Ál­talános Iskola ének-zenei tagoza­tának musical bemutatóját tekint­heti meg. Egy biztos: talán soha nem volt olyan színes és sokrétű a zenei napok programja, mint ami­lyen az idei ígérkezik.- SZEKERES ­A tábor neve: Gitármánia Az idén hetedik alkalom­mal rendezik meg július 11—16-ig a Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábort Budapesten. A hangszerki­állítással, oktatással, bemu­tatókkal és tehetségkuta­tókkal egybekötött program célja a magas szintű hang­szeres oktatás. Budapest Cél a hazánkban forgalmazott hangszerek és technikai berende­zések bemutatása, valamint fiatal tehetségek felkutatása. Bár a tá­bor neve Gitármánia, alapvetően a könnyűzenében használatos összes hangszert oktatják, me­lyeket ki is próbálhatnak a részt­vevők. A tehetségkutatóra bár­mely hazai zenekar jelentkezhet, aki úgy ítéli meg, produkciója érett egy komoly megmérettetés­re. A tábor helyszínén minden technikai feltétel adott, így a ze­nekaroknak kizárólag hangszere­ikkel és a produkciójukkal kell részt venniük. Az értékes tárgy- nyeremények mellett a kiemelt zenekarok nagy látogatottságú nyári rendezvényekre kaphatnak meghívást, valamint a legjobbak közül a Hungaroton Gong Kiadó válogat, s az Instrument Magazin egy komplett arculattervezést ajánl fel a csapatnak. A résztvevő zenekarok ingye­nesen készíthetik el saját demo CD-jüket. A napi programok reg­gel 9 órától folyamatosan éjfélig tartanak, amelyben két oktatás, négy-öt bemutató és egy esti kon­cert kap helyet. Jelentkezni júni­us 30-áig Andrásik Remonál, a 06-1-320-05-73-as telefonszámon lehet. ___ ____ B. P. A. ma is a Sárrét központja Szeghalmot nagyon régóta a Sárrét fővárosaként emlege­tik. Kosaras Béla 1994 óta polgármesterként irányítja a Berettyó menti várost. A kör­nyék legnagyobb településé­nek vezetőjével saját sorsá­ról, illetve a Sárrét fővárosá­nak mai szerepéről, lehető­ségeiről beszélgettünk.- Milyen volt a gyermekkora, ak­kori érdeklődése?- A világháború után édes­apám eltűnése miatt kedvezőtlen, rossz anyagi körülmények között éltem meg a gyermekkort. Általá­nos iskoláimat Magyarbánhe- gyesen végeztem, s akkor elsősor­ban a természettudományos is­meretek érdekeltek. Makón jár­tam a József Attila Gimnáziumba, s ott érettségiztem.- Sejtette-e valaha, hogy pol­gármester lesz?- Soha sem gondoltam közéle­ti szereplésre. Gyerekkori álmaim közt az szerepelt, hogy majd egy­szer talán feltaláló leszek.- Ön már második áklusban Szeghalom Szeghalom város polgármestere. Hogyan ítéli meg a város lehetősé­geit, esélyeit?- Amikor polgármester lettem, egy 100 millió fo­rint adóssággal rendelkező problé­más város gazda­sági stabilizációja volt a feladat, sze­rény ütemű fej­lesztési elképzelé­sekkel. Ez megva­lósult. Szeghalom adósság nélkül, és több mint 400 mil­lió forint értékű fejlesztéssel kezd­te az újabb ciklust. Ennek a máso­dik ciklusnak a legfőbb feladata volt az intézményi struktúra át­alakítása, mert a reálértékeket nem biztosító költségvetési rend­szer nem tette lehetővé a régi struktúra fenntartását. Kénytele­nek voltunk a fekvő- és járóbeteg­ellátó intézményt megyei működ­tetésre átadni, mert a város nem tudta garantálni az évi több mint 10 millió forint támogatást. A fej­lesztéseket viszont az 1994— 2002. közötti időszakra meghatá­rozott terveknek megfelelően folytatjuk. Ennek fő irányvonala az infrastrukturális ellátottság ja­vítása. A fejlesztés 40 százalék­ban humán fejlesztéseket (iskola- bővítés, felújítás, sportcsarnok, egyebek) jelent, a másik 60 száza­lék út- és csatornaépítésekben re­alizálódik.- Képes-e ma Szeghalom betöl­teni a Sárrét fővá­rosának szerepét?- Szeghalom nemcsak földraj­zi, hanem köz- igazgatási és kul­turális központjá is a térségnek. Ez nem az utóbbi években alakult ki, hanem a törté­nelem folyamán. A térségi együtt­működésnél azért szerepel Dévaványa az észak-bé­kési társulás központjaként, mert négy település összefogásaként már régen kialakult a rendkívül si­keresen működő társulás. Ehhez a meglévő együttműködéshez csat­lakozott Szeghalom és a többi tag­település. A vállalkozási övezet lu­alakításakor a tárcák is egyértel­műen Szeghalom városát jelölték ki a vállalkozási övezet központjá­vá. Az érintett észak- és északke­let-békési társulások is városunkat választották a vállalkozási övezet központjává.- Ön hetente hány órát dolgo­zik? Jut elegendő idő családjára?- A polgármesteri hivatalban általában napi kilenc órát töltök, de természetesen otthon is foglal­kozok a hivatali munkákkal. He­tente legalább tíz órát különböző rendezvényeken, fórumokon va­gyok jelen. A heti munkaidőm olyan hatvan órára tehető. A csa­láddal való együttlétek általában abban merülnek ki, hogy a hétvé­geken elutazunk gyermekeimhez és az unokához, vagy ők látogat­nak meg bennünket.- Van-e egyáltalán szabadide­je, s azt mivel tölti?- A szabadidőm nagyon kevés. Olyankor olvasok vagy horgá­szok, ám sajnos utóbbira nem jut annyi időm, mint szeretném.- A mostani ciklus lejárta után mikor lesz elégedett? Hobbija: olvasás, horgászás- Elégedett akkor leszek, ha mindazokat a fejlesztési elképze­léseket, amelyek a programban szerepelnek, meg tudjuk valósíta­ni.- Jóleső érzéssel könyvelem el, hogy a város stabil gazdálkodást folytat. Biztosítja az intézmények zavartalan működését, aminek feltételeit nemcsak megtartja, ha­nem javítja is. Azt gondolom, ez a város a ciklus végére arculatában is szebb, infrastruktúrájában job­ban ellátott lesz, és a térség igazi központjaként fogják emlegetni. MAGYARI BARNA Névjegy Született: Magyarbánhegyes, 1941. február 27. Családi állapot: nős, felesége dr. Farkas Erzsébet gyermekorvos Gyermekei: Béla (31 éves) középiskolai tanár, politológus, Péter (29 éves) középiskolai tanár Tanulmányai: Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Budapesti Műszaki Égyetem Munkahelyei: veszprémi építőipari főnökség, Záhonyban MÁV- szakaszmérnök, tiszafüredi járási építőipari szövetkezet, szeghal­mi Szövép közszolgáltató vállalat, 1994 óta Szeghalom város polgármestere

Next

/
Thumbnails
Contents