Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-02 / 128. szám

AKTUÁLIS 2000. JÚNIUS 2„ PÉNTEK - 7. OLDAL iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A középiskolai oktatás a felvételek tükrében A magyar középiskolák eredményes oktatómunkája, an­nak változása nyomon követhető diákjaik felvételi szerep­léséből. A sorrend az iskolaválasztás időszakában a szülők számára is irányadó lehet. A most zárult vizsgálat az egyes iskolák megítélésén túl lehetővé teszi következtetések le­vonását a magyar középfokú oktatás fejlődési irányzataira nézve is. Összehasonlíthatók a megyék, a település-, illető­leg iskolatípusok és az iskolafenntartó szervezetek is. A középiskolák a felvételek szá­mos mutatójával vizsgálhatók. Ezek közül kettő a legjellem­zőbb: a felsőoktatásba felvettek aránya az érettségiző osztály lét­számához viszonyítva, valamint a közös és egységes írásbeli felvé­teli dolgozatok átlaga. Az előbbi­re figyelnek többen, hiszen ez utal arra, hogy milyen az egyes iskolák diákjainak továbbtanulá­si esélye. A felvételi arány azon­ban nagymértékben függ attól is, hogy milyen intézménybe jelent­keznek, hiszen vannak olyan fő­iskolák, ahol válogatás nélkül fel­vesznek minden jelentkezőt, míg másokban igen kemény követel­ményeket támasztanak. Az írás­beli dolgozatok átlaga megbízha­tóbban méri a tudást és ezzel a középiskolák felkészítő munká­ját, hiszen az egységes és a közös vizsgákon évente egyszer, ugyan­abban az időpontban ugyanazok­ra a kérdésekre kell választ adni­uk az adott tantárgyból vizsgá­zóknak, a dolgozatokat pedig a felsőoktatási intézmények taná­rai egységes útmutató alapján ja­vítják. Tehát joggal tekinthetők ezek az írásbelik egyfajta minősí­tő versenynek. Kevesebb gimnazista, több szakközépiskolás Az érettségiző osztályok tanu­lóinak száma 1991-ben 57 ezer volt, ez 1998-ig 82 ezer fölé emel­Iskolalipus 1991 1992 1993 Gimnázium 35,56 38,46 40,10 Vegyes középiskolák 19,27 20,02 21,49 Művészeti középiskolák 49,49 56,29 48,89 Szakközépisk. 12,57 13,75 14,99 Mint látható, 1999-ben a gimná­ziumot végzettek több mint 60 százaléka még ugyanabban az évben folytathatta tanulmányait egyetemen vagy főiskolán, a szakközépiskolások esélye vi­szont nem érte el a 20 százalékot. Ez a különbség az érettségit kö­kedett, 1999-ben 78 ezerre esett vissza. E kilenc év alatt a gimná­ziumban érettségizők aránya 36- ról 30 százalékra csökkent, a szakközépiskolákban érettségi­zőké viszont 39-ről 46 százalékra növekedett. Az érettségi évében felsőokta­tási intézményekbe jelentkező di­ákok száma ugyanebben az idő­szakban 24 ezerről 43 ezerre emelkedett. Míg 1991-ben a je­lentkezők 56,2 százaléka gimná­ziumba, 22,2 százaléka szakkö­zépiskolába és 19,7 százaléka ve­gyes középiskolába járt, addig ta­valy a gimnazisták aránya 46,7 százalékra csökkent. A szakkö­zépiskolásoké viszont 30,6 száza­lékra, a vegyes középiskolásoké 21,3 százalékra növekedett, 0,8- 1,1 százaléknyi tanuló művészeti középiskolában érettségizett. Az érettségi évében a felsőok­tatásba felvettek száma 1991 és 1999 között 13 ezerről 27,5 ezer­re emelkedett, közöttük a gimna­zisták aránya 56-ról 52 százalék­ra csökkent, a szakközépiskolás­oké 21-ről 25 százalékra növeke­dett. Ezekből a tényekből több következtetés vonható le: mint­hogy kilenc év alatt a felvettek száma több mint kétszeresére, az érettségizőké csak kevesebb, mint 40 százalékkal növekedett, a felvétel esélyeit jelző felvételi arány 22,8 százalékról 35,18 szá­zaléka nőtt. 1994 1995 1996 1997 1998 1999 38,99 43,70 49,71 53,34 57,24 60,29 21,82 23,39 27,11 29,37 31,09 34,03 48,15 , 37,68 35,01... 3^,57. .39,92 34,81 14,94 1620 16,88' 17,64 17,89 19,32 vető években csökken, hiszen a szakközépiskolások jelentős há­nyada az érettségi után még ta­nul egy évig és csak azt követően jelentkezik a felsőoktatásba. A felvételi írásbeli dolgozatok átlagai az elmúlt nyolc évben a következőképpen változtak: Év 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Átlagok 8,00 9,09 8,57 8,60 8,22 8,26 7,70 7,88 A csökkenő irányzat nyilvánva- legjobbak nem írnak felvételi ló. Ez minden bizonnyal azzal dolgozatot, függ össze, hogy az évek során a felvételizők aránya jelentősen A megyék szerinti sorrend emelkedett. Évről évre mind töb- A megyei középiskolák felvé­ben felvételi mentességgel kerül- teli arányok szerinti sorrendje a nek be a felsőoktatásba, és így a következőképpen alakult: Megye 1992 1993 Baranya 1. 6. Bács 5. 2. Békés 17. 15. Borsod 19. 18. Csongrád 2. 7. Fejér 14. 9. Győr 7. 1. Hajdú 13. 13. Heves 18. 17. Komárom 12. 10. Nógrád 20. 20. Pest 11. 16. Somogy 15. 14. Szabolcs 16. 19. Szolnok 10. 11. Tolna 8. 8. Vas 3. 3. Veszprém 4. 5. Zala 6. 4. Budapest 9. 12. 1994 1995 1996 3. 2. 1. 1. 6. 3. 7. 18. 18. 17. 17. 16. 5. 7. 11. 15. 13. 13. 9. 4. 5. 8. 9. 9. 13. 20. 14. 12. 16. 12. 20. 19. 20. 18. 15. 19. 16. 11. 10. 14. 10. 8. 19. 14. 17. 4. 8. 2. 6. 1. 7. 2. 3. 6. 11. 5. 4. 10. 12. 15. 1997 1998 1999 1. 1. 2. 4. 5. 3. 14. 15. 17. 17. 18. 20. 2. 10. 12. 9. 8. 9. 13. 4. 7. 6. 7. 5. 20. 20. 15. 16. 16. 18. 19. 19. 19. 18. 17. 14. 5. 12. 11. 10. 13. 16. 12. 14. 13. 3. 3. 4. 11. 6. 8. 8. 11. 6. 7. 2. 1. 15. 9. 10. Felvételünk a békéscsabai Szlovák Gimnáziumban, írásbeli érettségin készült (ARCHÍV FELVÉTEL) Az utóbbi években a vezető he­lyeken Baranya, Zala, Bács-Kis- kun és Tolna megyék álltak. Leg­alacsonyabb volt az átlag Borsod- Abaúj-Zemplén, Nógrád és Ko- márom-Esztergom megyékben. Megállapítható, hogy a legna­gyobb a fejlődés az írásbeli átla­gok tekintetében Hajdú-Bihar és Somogy megyékben volt, legjob­ban viszont Csongrád, Győr­Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyékben csökkent az írásbeli dolgozatok átlaga. A településtípusok szerinti sorrend Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy milyen nagyságú településeken eredmé­nyesebb a középiskolai oktatás. A felvételi arány a következő: Lakosszám 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Budapest 19,15 20,73 21,28 19,69 21,30 24,52 26,90 28,37 31,86 100 000 felett 27,50 28,38 29,97 30,07 33,12 36,05 39,06 39,82 40,90 50 000-100 000 24,69 26,52 27,75 28,23 30,41 33,21 34,89 35,85 36,26 25 000-50 000 21,81 23,36 26,76 25,81 27,02 28,25 29,85 31,31 34,49 10 000-25 000 22,54 24,16 26,32 25,71 28,00 31,31 31,61 32,60 34,57 5000-10000 17,35 20,75 21,74 22,08 22,96 24,33 24,11 26,94 30,11 5000 alatt 18,02 20,93 21,25 18,78 19,14 22,12 19,82 24,36 25,60 Összesen 22,79 24,31 25,83 25,23 27,33 30,02 31,77 33,08 35,18 Megye 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Baranya 9. 7. 8. 12. 10. 13. 13. 7. 12. Bács 1. 1. 2. 1. 3. 2. 5. 4. 4. Békés 14. 17. 13. 5. 13. 12. 19. 16. 14. Borsod 12. 4. 3. 4. 4. 9. 9. 10. 8. Csongrád 7. 5. 6. 3. 6. 8. 10. 6. 7. Fejér 15. 16. 14. 16. 17. 18. 11. 15. 16. Győr 4. 9. 1. 7. 1. 3. 2. 1. 1. Hajdú 3. 11. 12. 6. 9. 4. 3. 3. 2. Heves 5. 6. 5. 2. 7. 5. 8. 8. 9. Komárom 13. 18. 17. 17. 18. 11. 14. 14. 13. Nógrád 20. 20. 20. 19. 19. 19. 17. 20. 20. Pest 18. 15. 16. 18. 16. 15. 18. 17. 10. Somogy 17. 13. 15. 15. 15. 17. 16. 19. 19. Szabolcs 6. 10. 4. 8. 2. 1. 1. 2. 5. Szolnok 16. 8. 9. 11. 11. 16. 15. 9. 17. Tolna 10. 12. 10. ' 10. 14. 14. 6. 11. 11. Vas 11. 3. 18. 9. 8. 6. 4. 5. 3. Veszprém 8. 14. 11. 14. 12. 10. 7. 12. 15. Zala 2. 2. 7. 13. 5. 7. 12. 13. 6. Budapest 19. 19. 19. 20. 20. 20. 20. 18. 18. Látható, hogy az utóbbi évek- megyékben. Átlag alatt maradt ben az első helyeken Győr- ez az arány Zala, Somogy és Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Veszprém megyékben. A leg- Vas és Bács-Kiskun megyék magasabb és legalacsonyabb osztoztak. Legalacsonyabb volt felvételi arányú megye közötti a felvételi arány Nógrád, So- különbség évről évre növek- mogy megyében és a főváros- szik, mint ezt az adatok sugall- ban. Legnagyobb volt a fejlődés ják. a felvételi arányok tekintetében A megyei középiskolák írásbe- Győr-Moson-Sopron Szabolcs- li átlagok szerinti sorrendjét a kö- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vetkező táblázat jelzi. A fentiekből levonható fonto­sabb következtetések: Legmagasabb volt a felvételi arány a 100 ezer lakost meghala­dó nagyvárosok (Debrecen, Mis­kolc, Szeged, Pécs, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár) is­koláiban. Ezeket követték az 50- 100 ezer lakosú városok (Szol­nok, Tatabánya, Kaposvár, Bé­késcsaba, Veszprém, Zalaeger­szeg, Eger, Sopron, Nagykanizsa, Érd) iskolái. A 25-50 ezer és a 10- 25 ezer lakosú városok váltogat­ták egymást a harmadik-negye­dik helyen. A főváros iskolái az utóbbi években „felküzdötték magukat az utolsó helyről az ötö­dikre. (Meg kell jegyezni, hogy egyes kerületek iskoláinak felvé­teli arányai jobbak a legeredmé­nyesebb városokénál, míg más kerületeké nagyon alacsonyak). A legalacsonyabb felvételi arány a legkisebb települések is­koláiban volt.- A legmagasabb és legalacso­nyabb felvételi arányú település- típusok között a különbség 1997- ig növekedett, a két utolsó évben némileg csökkent.- A településtípusok felvételi arányai sajnos úgy változnak, hogy a legdinamikusabb a nagy­városok iskoláinak aránynöveke­dése és a legkisebb mértékű a kis településeké. így az olló évről év­re nyílik!- Legkevésbé csökkentek az írásbeli átlagok a főváros és a 100 ezer lakos feletti iskolák tanulói­nál, ezeket követik - érdekes módon - a legkisebb települések iskolái. Nagyobb a csökkenés a 10-25 ezer lakosú, még nagyobb az 50-100 ezer lakosú és legna­gyobb a 25-50 ezer lakosú váro­sok iskolái esetében. A középiskola-típusok szerinti sorrend A gimnáziumi oktatás elsődle­ges feladata a továbbtanulásra való felkészítés, a szakközépis­kolai oktatásban ezzel egyenérté­kű cél egy szakma elsajátíttatása. 1999-ben a középiskolai tanulók 30 százaléka gimnáziumba, 47 százaléka szakközépiskolába, 22 százaléka vegyes és 1 százaléka művészeti középiskolába járt. A felvételi arányok szerinti össze­hasonlításnál ezeket az iskolatí­pusokat tehát külön kell vizsgál­ni, hiszen az oktatási céljaik is el­térnek. Tény, hogy az elmúlt év­ben a gimnáziumban végzettek 62 százalékát, a szakközépisko­lában érettségizők 26, a vegyes középiskolák jelentkezőinek 21, a művészeti középiskolások 1 százalékát vették fel a felsőokta­tásba. A közelmúltban élénkült a vita 4; 6 illetőleg a 8 osztályos gimná­ziumi oktatás értékeléséről. Nos, az adatok bizonyítják a tanácsta­lanságot. 1999-ben a gimnáziu­mok tanulóinak 37 százaléka 4,2 százaléka 6, 2 százaléka 8, 34 százaléka 4 és 6, 20 százaléka 4 és 8,1 százaléka 6 és 8 és 1 száza­léka 4 és 6 és 8 osztályos tantervű osztályokban érettségizett. Milye­nek voltak a felvételi arányok ezekben az iskolatípusokban? Iskolatípus 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 4 33,21 35,26 36,10 35,16 39,51 44,28 48,01 49,53 52,71 6 46,88 54,00 57,22 48,64 48,36 61,67 65,45 70,34 79,52 8 31,48 35,96 34,49 37,31 43,08 51,54 58,33 54,01 67,77 4 és 6 36,57 40,02 41,94 41,30 46,54 52,34 55,84 61,90 64,32 4 és 8 34,39 36,95 39,74 37,99 43,88 52,41 55,72 60,85 64,07 6 és 8 61,44 74,21 75,82 72,60 64,43 71,61 78,86 84,96 75,73 4 és 6 és 8 47,93 51,01 54,42 52,34 51,11 52,61 62,69 61,62 60,86 Látható, hogy 1998-ig legmaga- mok. Legalacsonyabb a 4 osztá- sabb volt a felvételi arány azok- lyos gimnáziumokban volt. ban a gimnáziumokban, ame- A közös és egységes írásbeli lyekben 6 és 8 osztályos oktatás felvételi dolgozatok átlaga ezek­folyt, 1999-ben az első helyet át- ben a gimnáziumokban a követ­vették a 6 osztályos gimnáziu- kezöképpen alakult. Gimnáziumokl992 1993 1994 4 osztályos 8,47 9,42 9,15 6 9,75 10,86 10,40 8 8,34 8,88 9,08 4 és 6 8,77 9,77 9,36 4 és 8 8,34 9,43 8,83 6 és 8 10,49 11,58 11,44 4 és 6 és 8 8,73 10,30 10,07 Összesen 8,64 9,64 9,26 Legmagasabb volt az írásbeli dol­gozatok átlaga a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban, ezeket követték a 6 osztályos gimnáziumok. A 3-4 helyet felváltva a 4 és 6 illetőleg a 4 és 6 és 8 osztályos gimnáziumok foglalták el. Legalacsonyabb volt az áüag a 4 osztályos, valamint a 4 és 8 osztályos iskolatípusokban. Láthatjuk azt is, hogy a különbség a legmagasabb és legalacsonyabb 1995 1996 1997 1998 1999 9,15 8,55 8,50 7,83 8,01 9,81 9,43 9,40 8,79 9,12 8,79 8,40 8,49 7,45 8,85 9,53 8,94 9,00 8,57 8,63 8,97 8,38 8,33 7,85 8,01 10,49 10,18 10,70 10,59 10,90 9,46 8,86 9,44 8,66 8,30 9,30 8,72 8,74 8,21 8,34 átlagú iskolatípusok írásbeli átlagai között némi ingadozással növeke­dett a vizsgált időszakban. A középiskolák sorrendje A középiskolák sorrendjének teljes közlését e cikk terjedelmi korlátái nem teszik lehetővé. Bemutatjuk azonban az iskolatí­pusonként legmagasabb felvéte­li arányt. Felvételi arányok 1995-1999 között Iskola neve Gimnáziumok Iskola városa Sorrend F/L Fazekas Mihály G. Budapest 1. 87,61 Révai Miklós G. Győr 2. 85,77 Földes Ferenc G. Miskolc 3. 84,99 Zrínyi Miklós G. Zalaegerszeg 4. 84,32 Czuczor Gergely G. Győr 5. 83,51 Varga Katalin G. Szolnok 6. 82,94 Nagy Lajos G. Szombathely 7. 82,78 Szakközépiskolák Széchenyi István Sz. Komárom 1. 58,48 Energetikai Szakképz.Int. Paks 2. 56,78 Széchenyi István Sz. Nyíregyháza 3. 48,46 Széchenyi István Sz. Békéscsaba 4. 48,17 Bláthy Ottó Sz. Miskolc 5. 44,63 Gépészeti és Számtech. Sz. Békéscsaba 6. 43,77 Puskás Tivadar Technikum Budapest 7. 42,93 Vegyes középiskolák Batsányi János G. és Sz. Csongrád 1. 65,48 Árpád G. Tatabánya 2. 65,03 Batthyány Lajos G. és Sz. Nagykanizsa 3. 64,87 Jedlik Ányos Középiskola Győr 4. 61,83 Krúdy Gyula G. és Sz. Győr 5. 60,71 Neumann János Sz. és G. Eger 6. 58,87 Türr István G. és Sz. Pápa 7. 56,37 Művészeti középiskolák Kodály Zoltán G. Sz. Kecskemét 1. 64,94 Bartók Béla Sz. Békéscsaba 2. 53,33 Bartók Béla Sz. és G. Budapest 3. 50,30 A listákat nem kell 3. A felvételi vizsgák elsősor­túlértékelni! Hiba volna az iskolai munkát e rangsor alapján megítélni. Mint eddig minden évben, ezúttal is fel kell hívnunk a figyelmet e sor­rendek értékelésének néhány buktatójára: 1. A középiskolák azokat a ta­nulókat formálják, akik beirat­koznak hozzájuk. Egyes iskolák iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy csak a jelentkezők legjobb­jait tudják felvenni, számos isko­lában viszont alig van válogatási lehetőség. Egyes középiskolák a legjobb általános iskolákból me­rítik tanulóikat, mások a gyen­gébbekből. 2. Más teljesítményt igényel a bejutás arra az egyetemre, amelyben nehéz vizsgákon, tíz­szeres túljelentkezés mellett kell helytállni, mint olyan főiskolára, ahol minden válogatás nélkül bárkit felvesznek. Az iskolák sor­rendje tehát nagymértékben függ attól, hogy tanulóik mely felső- oktatási intézményekbe jelent­keznek. ban a felkészültséget, a tudást mérik. A középiskoláknak azon­ban a tantárgyi felkészítésen kí­vül sok egyéb feladata is van, többek közt az egyéni képessé­gek kibontakoztatása, erkölcsi és testi nevelés. Ezek felvételi ered­ményekkel csak áttételesen mér­hetők. Az az iskola, amely a fel­vételi eredmények tekintetében kiváló, középszerű lehet a neve­lés hatékonysága terén, és ame­lyik eredményesen nevel, nem feltétlenül mutat fel sikeres felvé­telizőket. Az iskolák összevetése tehát kizárólag a felvételi ered­mények alapján félrevezető le­het, hiszen a nevelőmunka ösz- szehasonlítására nincs mód. Mindezek ellenére nem lenne helyes eltekinteni az iskolák ob­jektív módszerekkel való össze­hasonlításától, de gondosan mér­legelni kell az összehasonlítás módszereit, és egy pillanatig sem szabad megfeledkezni e módsze­rek vitathatóságáról és bizonyos szempontból egyoldalúságáról. NEUWIRTH GÁBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents