Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-09 / 134. szám

2000. JÚNIUS 9„ PÉNTEK - 7. OLDAL RIPORT Otthagyott Tornyán románnak Soproni turisták esete a taxával, no, meg az enyém velük Sokat gondolkodtam azon, hogy egyáltalán megírjam-e az alábbi történetfoszlányokat. Végül is — kötődéseimet is számba véve — úgy döntöttem, közzé teszem őket. Legalább nem éri meglepetés a figyelmes olvasót, ha lapunkban talál­kozik a Iuliu Utvinisan újságírói (ál) névvel. Ez a fickó ugyanis én volnék... nőttként elkezdtem a románt ta­nulni könyvből. Választásom nem a szimpátia okán esett Sadoveanu és Eminescu nyelvére, hanem azért, mert a román tévé adását söprűnyéllel is lehetett fogni a vá­rosban... Már a hetvenes évek elején ki­derült, hogy nem nagyon érde­mes. Ott álltam felvértezve 25-30 román nyelvlecke bebiflázott anyagával. De mit kezdjek ezzel a tudással? A battonyai románok szinte szégyellték őseik nyelvét, román szomszédomat évekig ka­pacitáltam arra, hogy jöjjön ki ve­lem Aradra. Nem, mondta, mert úgy sem tudná megértetni magát a kintiekkel. Egyszer sikerült be­tuszkolnom a Zaporozsec nevű szovjet autócsodába, s - akkor még Nagy­lakon keresztül - meg sem álltunk Ara­dig. Valami egyenru­hás portásféle téblá- bolt a színház melletti parkolóban, s az én szomszédom odakö­szönt neki, hogy „Buna ziua!” Elkezd­tek beszélgetni, mint­ha évtizedek óta is­merték volna egy­mást. „Te — mondta kivirulva —, ez olyan román, mint én!” A nagy felfedezés örö­mére rábeszéltem, ugorjunk el Ménesre, hogy olyan magyart is találjunk, amilyen én vagyok.^ (Nem talál­tunk.) Útközben, ki­■ Kiss János soproni idegenvezető a hányatott sorsú szoborcsoport történetét ismerteti hajolva az autóból többször is érdeklőd­ra, az Arad-hegyaljai borvidék feljebb Gait és Utvinist (tessék tem ékes román nyelven, hogy egyik központja.” Néztem rá, megjegyezni!) találtam volna a merre kell menni Ménesre. „Nem mint borjú az új kapura, ugyanak- térképen. Ménes az uram, hanem Minis” ­kor jól betette a bogarat a fülem- A magyarok, románok és szer- válaszolták rosszallóan a megszó- be. Elkezdtem nyaggatni az ura- bek lakta Battonyára kerülve, fel- lítottak. Ettől függetlenül szeren­Határ mente Több mint harminc évvel ezelőtt, suhanc koromban jártam először külföldön. Ne nevessenek ki, ne­kem akkor a Dombegyházzal átel- lenben lévő Nagyiratos (Iratosu) jelentette a „külföldet”. Az ottani iskolaigazgató megkérdezte tő­lem, tudom-e, hogy honnan szár­mazik a (z általa gyönyörűnek tartott) családi nevem. „Ménes, mondta, itt van egy kőhajításnyi­dalomról uradalomra vándorló dohánykertész ősöktől származó apámat: kik vagyunk mi, hol van­nak a gyökereink?- En Ötvenesen születtem fi­am, nagyanyád meg Gájban - mondta édesapám, akinek 1912- ben állították ki a keresztlevelét.- „Ötvenes” és „Gáj”! Ugyan ne vicceljen már, ilyen helységek nem is léteznek! Eredendő tudatlanságom elle­nére fején találtam a szöget: leg­Aradon, a nagytemplom csendjében megnyugodtak a kedélyek D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE esésen odaértünk. Viszont ha Mé­nes Minis, akkor én most Gheorghe lennék és Minis(e)an, román öntudattal és perfekt nyelvismerettel, föltéve persze, hogy a trianoni határ meghúzása­kor nagyszüleim éppen errefelé kertészkedtek volna - morfondí­roztam napokig. Hát igen! Azért kerekítettem ekkora feneket a dolognak, mert a minap éppen ezen a trianoni határon, a tornyai (pardon: a turnui) átkelőhelyen esett meg velem, hogy honfitársaim román állampolgárnak néztek. A dolog úgy történt, hogy távoli roko­nom, bizonyos Kiss János, aki idegenvezető Sopronban, két au- tóbusznyi turistát hozott Aradra, illetve Temesvárra. Engem, mint helyismerettel rendelkezőt, meg­kért arra, kísérném át őket a vá­mon. Nos, annak rendje-módja szerint összefutottunk még a ma­gyar oldalon: ők két flancos busszal, én meg egy viseltes sze­mélyautóval érkeztem. Üdvözöl­ni sem érkeztünk egymást, en­gem a magyarok „átintegettek” Romániába, őket meg legalább egy fél óráig „kezelték”. Amikor végre Tornyára értek, közöltem velük, amit én is akkor tudtam meg a hétvégi, márkában fizeten­dő taxáról. Álltam az egyik busz­nak a lépcsőjén (rokonom a má­sikban tartózkodott), s elmond­tam: fejenként körülbelül ezer­ezer forintba kerül a belépteté­sük. Az osztrák határ mellől ér­kezett, német nemzetiségű ma­gyar állampolgárok úgy lekaptak a tíz körmömről, hogy azt, amíg élek, nem felejtem el. Amikor né­mileg csitult a fölháborodásuk, egy idős hölgy így foglalta össze a lényeget:- Lehet, hogy maguknak most sikerül megsarcolniuk bennün­ket, de vegye tudomásul: többet az életben nem jövünk ebbe az országba, sőt ismerőseinket és az utazási irodákat is lebeszéljük a romániai útról! így lesz-e, vagy sem, nem tud­hatom. Látva a határrendőrök és a vámosok hajthatatlanságát („A törvény az törvény!”), megindult a kalapozás: ha jól emlékszem, mintegy 80 ezer forintba került a két autóbusz beléptetése. (Márká­ban kellett fizetni, számla ellené­ben, viszont márkát csak a ma­gyar oldalon lehetett váltani. Jan­csi rokonomnak nem volt más vá­lasztása, otthagyva engem az uta­sok közt románnak, visszabattyo- gott a battonyai átkelőhelyre.) De minden jó, ha a vége jó. Egy másik soproni hölgy bejelentette, hogy elválik a csoporttól, Aradról vonattal utazik tovább az ismerő­seihez. Mondtam neki, személy­autóból könnyebben kiszállhat a nagyállomás előtt, mint az autó­buszból, üljön át hozzám. így is történt. Mikor elköszönt tőlem, a kezembe nyomott négyszáz forin­tot. „Nagyon köszönöm a szíves­ségét - mondta -, kérem fogadja el, tudom, maguknál így szokás.” Szegény! Mindvégig azt hitte, hogy román (állampolgár) va­gyok. Ezt leszámítva, egészen jó sike­rült a soproniak kirándulása. Visszafelé valamivel kevesebbet kellett fizetniük... MÉNESI GYÖRGY JÓLESNE EGY FORRÓ FÜRDŐ? f Bojlervásárlási akció < Sj Az akció keretében új, átfolyás vagy hőtárolós villanybojlerét § jelentős árkedvezménnyel vásárolhatja meg.’" A kiválasztott bojler típusától függően a DÉMÁSZ Rt. által kínált kedvezmény elérheti akár a 10.000#-Ft-ot is! A hőtárolós bojler hőszigetelése és az éjszakai áram felhasználása garantálja a gazdaságos működtetést, ráadásul a tárolt meleg vizet Ön igény szerint, bármely napszakban felhasználhatja. Az akcióról bővebb információ a DÉMÁSZ Partner Kereskedőktől, a DÉMÁSZ Rt. honlapján vagy a DÉMÁSZ kék számon kapható: 06-40/82-82-82. ’ Az akció csak a DÉMÁSZ Rt. szolgáltatási területén és kizárólag a DÉMÁSZ Partner Kereskedőknél vásárolt bojlerekre vonatkozik. www.demasz.hu IIIINIIII Villamos energia - amivel működnek a hétköznapok. DÉíTlASZ RT. Dlmász PARTNER G-COOP Áruház, Békés. Tel: 66/341-345 • Fény-Villamosság Kisáruház, Békéscsaba, Tel.: 66/449-409 • G-COOP Áruház, Békéscsaba. Tel.: 66/446-383 • GEOWA1T Kft. Mérnöki Iroda és Szaküzlet, Békéscsaba, Tel.: 66/451-234 • Hajdú Műszaki Bolt, Békéscsaba. Tel.: 66/451-881 • Háztartási Gép Szerviz-Szaküzlet, Békéscsaba, Tel.: 66/325-606 • Univerzál Áruház. Békéscsaba, Tel.: 66/448-148 • Vas-Edény Aruház, Békéscsaba. Tel.: 66/441-565 • Vasbolt, Doboz, Tel.: 66/268- 576 • Iparcikk Üzlet, Gádoros, Tel.: 68/490-637 • 11. sz. Iparcikk Áruház, Gyula, Tel.: 66/463-107 • FÉNY-CENTER Villamossági Bolt. Gyula, Tel.: 66/466-068 • G-COOP Aruház, Gyula, Tel.: 66/468-428 • GEOWATT Kft. Szaküzlet, Gyula, Tel.: 66/463-572 • Villamossági Bolt, Gyula, Tel.: 66/361420 • MAJOR-SZERVIZ Kft., Kunágota, Tel.: 68/430-064 • Elektro Centrum, Medgyesegyháza, Tel.: 68/440-832 • Berény Aruház PÁZSIT Vas-Műszaki Kereskedés, Mezőberény, Tel.: 66/423-820 • Elektron Shop, Mezőhegyes, Tel.: 68/466-190 • KEMOVILL, Mezőkovácsháza, Tel.: 68/381-691 • Elektroshop, Orosháza, Tel.: 68/412-224 • Műszaki Aruház, Orosháza, Tel.: 68/412-03“ • Műszaki Bolt és Szolgáltatóház, Orosháza, Tel.: 68/411-551 • RST Villamossági Üzlet, Orosháza, Tel.: 68/413-290 • Vas-Műszaki Üzlet, Orosháza, Tel.: 68/412-726 • Szikra Vas-Műszaki Bolt. Sarkad, Kossuth u. 65.. Tel.: 30/9552-191 • Metal-Kombi, Tótkomlós, Tel.: 68/461-321 A nyugdíjasok tiltakoznak Felháborodva tiltakozunk a zeumot. Elismert személyiségek megyei vezetés a mi városi anyagi és szellemi támogatásával múzeumunkat ellehetetle­níteni akaró, értékeit meg­kaparintani szándékozó lé­pései ellen! Orosháza A fenti gondolatokat is abban a levélben olvastuk, amit az Oros­házi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete juttatott el szerdán szerkesztőségünkbe. A civil szer­vezet emlékeztet arra, hogy Oros­háza saját erővel hozta létre fél évszázaddal ezelőtt a helyi mú­Harminc év A gyulai Bagyinszki Zoltán harminc éve fotózza a ma­gyar műemlékeket határon belül és túl. Az elmúlt évek­ben 24 kiállítása volt itthon és külföldön, jelenleg a szabadkígyósi kastély dísz­termében látható tárlata a magyar kastélyokról és vá­rakról. Hamarosan hat kötet­ből álló könyvsorozata jele­nik meg a Kossuth Kiadónál. Gyula — Magyarországon nem jelent meg még ilyen tartalommal, szí­nes nyomásban a történelmi Ma­gyarország építészetét bemutató kiadványsorozat - mondta Ba­gyinszki Zoltán. - A hat kötet korszakokra bontva, stílusonként szerkesztve mutatja be hazánk legszebb várait, templomait, kas­télyait, iskoláit, színházait, pol­gárházait... A válogatás vala­mennyi régiót — Felvidék, Erdély, Délvidék, Kárpátalja, Burgenland és a mai Magyarország területe — érinti. Mivel a szerkesztést is rám bízták, Békés megye hangsúlyt kap a sorozatban.- Az első kötet melyik korszak­kal indul? jött létre a Darvas József-Féja Géza irodalmi gyűjtemény. „A készülő merénylet a Vihar­sarok jeles települése és környé­ke lakosai hagyománytiszteleté­nek meggyalázása, arculcsapása. A leghatározottabban elítéljük ezeket az elsorvasztó próbálko­zásokat. Orosháza maradjon meg regionális jelleggel múzeum az összes felhalmozott gyűjtemé­nyekkel, hogy a jelen és az utó­kor saját történeti emlékeit őriz- hesse, megismerhesse.” ____icsi a Kossuthnál- A római kor, Pannónia meg­maradt romjával, faragott kövei­vel, a román kor legszebb műem­lékeivel találkozhatunk a könyv­ben. A második a gótikus és a re­neszánsz stílust mutatja be, to­vábbá a barokk, a klasszicista és a romantika, majd a historizmus és a szecesszió következik, végül a XX. század építészete zárja a sort.- Hány fotó szerepel a köny­vekben?- Közel kétezer színes fotó se­gítségével mutatjuk be hazánk műemlékeit, melyek mintegy 800-900 épületet jelentenek. Az első kötet 2001 tavaszán jelenik meg Budapesten, majd félévente folyamatosan követik egymást az építészeti témájú albumok. Még az idén karácsonyra, megelőzve a könyveket, bővített tartalom­mal elkészítjük a multimédiás - kép, videó, zene, szöveg, attrak­tív grafikai mozgások — CD-ROM változatát is.- Miért épp a Kossuth Kiadó a partner?- Sokat pályáztam, sok kiadó­val kerültem kapcsolatba. A Kos­suth volt az, amely vállalta a ki­adást, a finanszírozást. SZ. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents