Békés Megyei Hírlap, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-09 / 134. szám

2000. JÚNIUS 9., PÉNTEK EURO 2 0 0 0-8. A HÍRLAP SZERINT A B-CSOPORT SLÁGERMECCSE: OLASZORSZÁG - BELGIUM (JÚN. 14., 20.45) De Willde T f T f Flanlgirt**,,*99 _ * Leonard St f. DeflanldreVa|gagren^ Sfjlens Léonard Vander Jr-J'S Verheyen n Wilmots haeghe J] Goor Strupar Pessotto Di Livio Maidini Cannavaro Toldo A HÍRLAP szerint A D-CSOPORT SLÁGERMECCSE: FRANCIAORSZÁG - HOLLANDIA (JÚN. 21., 20.45) Barthez r f r t r Djorkaeff Deschamps Overmars Thuram Bta*c n£/ai,|y Lízargu ^idanlr ^ w a- ­# Dugarry jj Henry « .. Kluivert y Bergkamp Zenden Cocu Seedorf 9 fii f F. de Boer^ «I Stam Davids Reiziger Van de Sár s Az Eb-döntők története Az 1954-ben megalakult Euró­pai Labdarúgó-szövetség (UEFA) négyévnyi munkálko­dás után tudta útjára indítani az első, válogatottak számára kiírt kupasorozatot. Az ekkor még egyenes kieséses rendszerű tornára elég nehézkesen jött össze a 16 nevezés, de végül Európai Nemzetek Kupájaként mégiscsak sikeresen debütálhatott. 1968-tól vette föl mai nevét, és ek­kor már 31 nemzeti nevezett, ek­kortól alkalmazzák a ma is ismert selejtezőcsoportos rendszert. Itt esett meg először és utoljára a soro­zatba most jelentkező NSZK válo­gatottjával, hogy nem került a finá­léba. Négy év múlva hatásosan szépí­tettek, hiszen a Szovjetunió legyő­zésével ők lettek a finálé győztesei, majd a következő alkalommal, 1976-ban szintén a döntőig jutottak, ahol azonban a 11-es-párbajban el­véreztek. Érdekesség, hogy ez a tor­na volt az egyetlen a kontinensvia­dalok történetében, ahol az elődön­tők és á döntő minden találkozója hosszabbítás vagy büntetörúgások után dőlt el. 1980-ban ketten is először dup­láztak: rendezőként a taljánok, győztesként a nyugatnémetek. To­vábbi újdonságként az UEFA elő­ször iktatta ki a rendezésből az egyenes kieséses szakaszt, és a se­lejtezők után immár nyolc váloga­tott utazhatott el Itáliába. 1984-ben tértek vissza nyolc év szünet után az elődöntők. 1992-ben két korábbi sikeres gárda is „nevet váltott”: az NSZK immár keleti oldalbordájával együtt vett részt a sorozatban, míg a Szovjetunió még ekként nevezett, de a nyolcas döntőben már Függet­len Államok Közösségeként buk­kant föl. A legutóbbi sorozatban Né­metország, eddig egyedüliként har­madszor is diadalmaskodott - a szintén először alkalmazott arany­gól jóvoltából. Ugyanekkor Kelet-Európa politi­kai színterének átalakulása miatt sohasem látott létszámú, 48-as me­zőnnyel rajtolt a sorozat, amely a megemelt létszámú, immár 16-os döntőt hozta még magával újítás­ként. 1960. Franciaország. Szovjet­unió - Jugoszlávia 2:1 (0:1), h. u. G.: Metreveli (49.), Ponye- gyelnyik (113.), ill. Galics (41.) 1964. Spanyolország. Spanyol- ország - Szovjetunió 2:1 (1:1) G.: Pereda (6.), Marcelino (83.), ill. Hiszainov (8.) 1968. Olaszország. Olaszország -Jugoszlávia 1:1 (0:1) G.: Domenghini (80.), ill. Dzsajics (39.) Megismételt döntő: Olaszor­szág - Jugoszlávia 2:0 (2:0) G.: Riva (11.), Anastasi (32.) 1972. Belgium. NSZK - Szovjet­unió 3-0 (1-0) G.: G. Müller (27., 58.), Wimmer (52.) 1976. Jugoszlávia. Csehszlová­kia - NSZK 2-2 (2-1) - tizenegye- sekkel 5~3 G.: Svehlík (8.), Dobias (25.), ill. D. Müller (28.), Hölzenbein (89.) A 11-esek: Masny, Nehoda, Ondrus, Jurkemik, Panelka, ill. Bonhof, Flohe, Bongartz. U. Hoeness hibázott a 4. sorozatban 1980. Olaszország. NSZK - Bel­gium 2-1 (1-0) G.: Hrubesch (10., 88.), ill. Vandereycken (72., 11-esből) 1984. Franciaország. Franciaor­szág - Spanyolország 2-0 (0-0) G.: Piatini (57.), Bellone (90.) 1988. NSZK. Hollandia - Szov­jetunió 2-0 (1-0) G.: Gullit (33.), Van Basten (54.) 1992. Svédország. Dánia - Né­metország 2-0 (1-0) G.: J. Jensen (18.), Vilfort (78.) 1996. Anglia. Németország - Csehország 2-0 (0-0) aranygóllal G.: Bierhoff (73., 95.), ill. Berger (59., 11-esből) Az Eb helyszínei Hollandia: Amszterdam, ArenA A világ egyik legszebb, legmo­dernebb stadionja 51.200 férőhe­lyes, és alig 20 perc alatt fedetté alakítható mozgó tetőszerkezet­ének köszönhetően. A létesítmény az AFC Ajax otthona, és 1998-ban a Juventus ellen a Real Madrid itt­szerezte meg hatodik BEK-győzel- mét. Arnhem, Gelredome Az építészeti remekműként is elismert stadion a Vitesse csapat otthoni mérkőzéseinek ad helyet akár 30.000 néző előtt. Különle­gessége, hogy hidraulika segítsé­gével a teljes gyepszőnyeg vissza­pakolható tárolókba. Eindhoven, Philips-stadion A nagy múltra visszatekintő PSV mérkőzéseinek helyszíne, melynek befogadóképessége 33.000 fő. Hollandia első multi­funkcionális stadionja, kihasznált­sága az év szinte minden napján teljes. Az itt rendezett eddigi leg­rangosabb mérkőzés az 1978-as UEFA-kupa döntő, melyet a PSV nyert a SEC Bastia ellen. Rotterdam, De Kuip Az 1937-ben épült De Kuip (a Teknő), amely a Feyenoord ottho­na, Európa egyik leghíresebb sta­dionja. A kontinens egyetlen más arénájában sem izgulhatott végig kilenc európai kupadöntőt akár 50.000 néző. A 63 éves stadiont felújították, mozdítható tetővel és fűthető gyepszőnyeggel látták el. Belgium: Liege, Stade de Sclessin A 30.000 férőhelyes stadiont 1984-ben adták át, majd az évek során többször felújították. A leg­utóbbi, 1998-ban kezdett átépítés során a Meuse folyó felőli oldalon épült új lelátó, s újabb padsorok­kal bővült a főtribün is. 1999. már­cius 30-án, a létesítmény megnyi­tására rendezett mérkőzésen nagy meglepetésre a belga válogatott alulmaradt Egyiptom legjobbjaival szemben. Bruges, Jan Breydel-stadion Az 1975-ben épült Olymp- stadion egy évvel később már nemzetközi kupadöntőnek adott otthont, a Club 1-1-re végzett az UEFA-kupa döntőjében a Liver­pool ellen. A kilencvenes évek közepén átépítés lehetővé tette, hogy majd harmincezren figyel­hessék az Európa-bajnokság négy találkozóját. A bővítés név- változtatással is járt, a létesít­ményt ma a régi helyett, a leghí­resebb flamand szabadságharcos tiszteletére Jan Breydel-stadion- nak hívják. Brüsszel, Baldvin király-stadion A Baudouin királyról elneve­zett, 50.000 férőhelyes nemzeti stadion az egyetlen olyan színhely az Euro 2000 nyolc arénája között, amelyben nem rendeznek rend­szeresen klubmérkőzéseket. A lé­tesítmény 1930-ban épült Heysel- stadion néven. 1995-ben, a belga szövetség megalakulásának 100. évfordulóján teljesen átalakították a stadiont, és egy évvel később már itt játszották a Paris-SG-Rapid KEK-finálét. Charleroi, Stade Le Mambourg Az aréna 30.000 férőhelyes, de az Eb befejezése után 22.000-re csökkentik befogadóképességét. Az UEFA szakértői biztonsági szempontból ennek a stadionnak adták a leggyengébb minősítést, pedig itt rendezik majd a talán „legforróbb” csoportmérkőzést, az Anglia-Németország találkozót. Az Európa-bajnokságok örök góllövőlistája 1: Davor Suker (Horvátország) 1994-1999 19 2 Gerd Müller (NSZK) 1967-1972 16 Marco van Basten (Hollandia) 1983-1992 16 4. Toni Polster (Ausztria) 1982-1995 15 Hriszto Sztoicskov (Bulgária) 1987-1999 15 6. Jürgen Klinsmann (Németország) 1988-1996 14 7 Carlos Alonso „Santillana” (Spanyolország) 1975-1984 13 Joao Manuel Vieira Pinto (Portugália) 1994-1999 13 9. Johan Cruyff (Hollandia) 1966-1976 12 Ruud Gullit (Hollandia) 1982-1992 moo mnn 12 HO Jean-Pierre Papin (Franciaország) 1991-1994 12 Zlatko Zahovic (Szlovénia) 1994-1999 12 Ole Madsen (Dánia) 1962-1964 11 Bene Ferenc>(Magyarország) 1963-1975 11 Nyilasi Tibor (Magyarország) 1975-1983 11 Nikosz Anasztopulosz (Görögország) 1980-1987 11 Alan Shearer (Anglia) 1996-1999 11 Raúl González Blanco (Spanyolország) 1998-1999 11 (A név mellett a figyelembe vett időszak és a gólok száma. Kurzívval szedve a mos­CK út la «rn.A-.AH ÍAíAIcaaaLAY ■ X —\

Next

/
Thumbnails
Contents