Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-10 / 108. szám
6. OLDAL — 2000. MÁJUS 10., SZERDA R I P ŐRT Kell a remény az optimizmushoz Miért pesszimista a magyar ember? Cronio Pérez pszichológus, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Társadalmi és Neveléspszichológiai Tanszékének tanára különböző vizsgálatokat végzett a magyar emberek pesszimizmusáról. Nemrég létrehozta az Optimista Magyarországért Klubot és alapítványt, mellyel fő célja, hogy segítsen bizakodóvá tenni az embereket. Cronio Pérez (képünkön) vidám, optimizmust sugárzó egyéniség. Környezetében mindenki azt tartja róla, hogy soha nem csügged és állandóan mosolyog. A Kolumbiából hazánkba jött pszichológust mezőkovácsházi látogatásakor az optimizmussal kapcsolatos kutatásairól kérdeztük.- Mint megtudtuk felméréseket végzett Dél-Amerikában és Magyarországon az egyetemi hallgatók körében. Ugyancsak ösz- szehasonlítást tett a munkanélkülieknél és az aktív dolgozóknál. Milyen eredményekre jutott?- A különbségek (főként a nemzetek viszonylatában) nem csak kulturálisan érzékelhetők, hanem szinte az élet minden területén. A munkanélküliek esetében megnéztük, hogy milyen a közérzetük, családi, baráti kapcsolatuk, a viszonyulásuk a környezethez, illetve kapnak-e szociális támaszt. A felmérést két budapesti nagyvállalatnál kezdtem, ahol 100 kérdőívet osztottunk szét. Megdöbbentő, de mindössze ketten töltötték ki. Az emberek félnek kiadni magánéletüket, illetve tartanak attól, hogy a főnökeik visszaélnek az adatokkal. Egészen más lett a helyzet, amikor személyes beszélgetésre került sor és elmondtam, hogy mire használjuk a kérdőíveket. Ezen túl mintegy 300 főt kérdeztünk meg a munkaügyi központ támogatásával. — Milyen tapasztalatokat szűrtek le a felmérésből?- A munkanélküli emberek pszichikaiig ingerlékenyebbek. Ha valaki krízis helyzetben van és munkanélküli lesz, szinte azonnal romlik a közérzete. A traumát csak jóval később tudják feldolgozni. Megjelennek a depressziós tünetek, hisz sokszor olyanok kerülnek kilátástalan helyzetbe, akik 20- 30 évet egy munkahelyen dolgoztak. A rendszerváltás előtt mindenkinek volt munkája, ezért az emberek tudatilag nem álltak át az új elvárásokra. 1989- ben 23 ezer regisztrált munkanélküli volt az országban, majd a számuk 1993-ra 700 ezerre nőtt. Latin- Amerikában régóta van munkanélküliség, Nyugat-Európához mérve jóval magasabb a szám, mégis másként élik meg az emberek. Az oka, régebben élnek a „vad” kapitalizmusban, nem kapnak segélyt, ezért kifejlesztették a túlélési stratégiát. Magyarországon mindenki kap támogatást, és a kapitalizmussal kapcsolatban hamis elvárások alakultak ki. Az emberek tévesen csak arra koncentráltak: milyen kocsim, nyaralóm lesz? Megfigyeltem egyik alkalommal, hogy a budapesti Metróban rengetegen vártak kaparós sorsjegyre. Ez mutatja, hogy az emberek a sorsban hisznek és nem a saját képességeikben. Országszerte kell a remény az optimizmus kialakulásához - mondta Cronio Pérez. Elsősorban az emberek hozzáállásán kell(ene) változtatni. Rá kell jönnünk, ha munkát akarunk találni, nagyon fontos, hogy tudjunk telefonon beszélni, önéletrajzot írni és vállalni a változtatás lehetőségét. A vidéki lakosság nagy része alulképzett. Első lépés az optimizmus felé, ha megpróbálunk tudást, szakmai tapasztalatot szerezni. Egyik csoportos kísérletnél bebizonyosodott: a derűlátó ember könnyebben talál munkát, nem romlik a közérzete és több szociális támaszt kap. A negatív beállítottságú csoport 31 százaléka az öngyilkosság gondolatával foglalkozott. Ezért fontos a gondokkal küszködő emberekkel való törődés, foglalkozás.- Hova fordulhatnak, akik tanácsot, segítséget szeretnének?- Többféle személyiségfejlesztő tréning van, de kevesen jelentkeznek rá. Nem ismerik be: nélkülözhetetlen, hogy kifejlesz- szék ezen képességeiket. Célunk: elérni, hogy a kétkedők mindenképpen forduljanak tanácsadóhoz. Ezerféle preventív (megelőző) módszer létezik, melyből mindenki választhat megfelelőt. Az optimista klub egyetlen módszert népszerűsít: tanuljuk meg hogyan legyünk sikeresek. Az optimizmus nem velünk született tulajdonság, hanem kulturális tendenciaként sajátítjuk el. Az egyénre, a családra, a környezetre, a társadalomra kivetített hatás szűrőmechanizmuson keresztül érvényesül. Ha sok a negatív társadalmi hatás, sok lesz a sérült ember.- Van-e mérce arra, hogy megvizsgáljuk mennyire optimista vagy pesszimista egy nép? — Egy adott kultúrán belül közös tulajdonságok léteznek az egyének között. 1985- ben érdekes felmérés készült Kelet- és Nyu- gat-Berlinben. Megnézték, hogy a téli olimpiáról milyen újságcikkek jelentek meg. Kelet-Berlinnek több győzelme volt, mégis negatívan nyilatkoztak. Ugyanaz a nemzet, a nyelv, a klíma, de más a szociokulturális háttér. A földrajzi határt csupán egy fal jelezte, lelkileg mégis távol állt a népesség egymástól.- A fiatalok rugalmasabban alkalmazkodnak az elvárásokhoz és bennük munkál az akarat a világ megváltoztatásához. Az idős ember gyakorlatilag az emlékeiből él. Kolumbiát és Magyarországot összehasonlítva a felfelé csúcsosodó piramis alján nálunk a 60-70 évesek állnak. Egy országban pedig ez a társadalmi tetterő alapja. Európában az idős rétegek tapasztalatainak hasznosítása, mozgósításuk komoly problémát jelent.- Van-e a családnak szerepe az optimizmus kialakulásában?- A meleg szívű anyának a gyermeke is jobban érvényesül, jó a belső és külső kontroll. Fontos a szülői magatartás, a bizakodó felnőtt eredményességre készteti gyermekét. Abban a családban, ahol sok a büntetés, ott a külső ellenőrzés uralkodik, ezért nem alakul ki megfelelő önkontroll, és a gyermek nem válik kezdeményező, sikeres felnőtté.- Mit kínál az egy éve működő optimista klub?- Találkozókat tartunk, interneten levelezési, lelki segély, tanácsadási rovat működik. Külön gyermekstúdiónk van, ahol kiegészítő iskolaként foglalkozunk csoportokkal. Vidéken népszerűsítjük a klubot, igény szerint programot szervezünk. A „Kroko” filmek által optimista példaképekkel ismertetjük meg a gyerekeket, hisz ebben a korban könnyebb megtanulni, megerősíteni a pozitív gondolkodást. Minden szolgáltatásunk ingyenes. Az interneten vagy levélben bármikor elérhetők vagyunk. HALASI MÁRIA ÖNGYILKOSOK ARÁNYA 100 OOO FŐRE, I KOR ES NEM SZERINT 75 évesek 1524 évesek Ország és ennél idősebbek Férfiak Nők Férfiak Nők 8,0 2,5 Argentína 55,4 : 8,3 23,4 3,7 Egyesült Államok 50,7 5,6 ■ 1 0,8 4,4 Görögország — Japán 17,4 .11,8 15 m 19,2 3,8 Magyarország %,9 * 60,0 i 7,6 * 2,0 Mexikó 188 1,0 tű 9,8 Oroszország 93,91 34,8 I : ; Tanuljunk optimizmust A magyar lakosságból minden harmadik ember önértékelési problémákkal küzd - állítja felmérései alapján Cronio Pérez pszichológus. Az alacsony önértékelésű ember nem tud megfelelő áttörési stratégiát kialakítani. Az egyéneket saját érdekükben meg kell tanítani, rá kell vezetni a pozitív életszemlélet kialakítására. Ehhez egyik segítséget nyújtó új lehetőség az „Egy optimista Magyarországért” elnevezésű mentálhigiénés program. Kastélyok vándorútja kastélyokban A gyulai Bagyinszki Zoltán fotográfus első könyve 1998-ban jelent meg, melyben a magyar kastélyokat mutatta be képeivel. A második fotóalbum ugyancsak a magyar kastélyokról szólt, melyet 1999 novemberében ismerhetett meg a közönség. Szabadkígyós Bagyinszki Zoltán munkáival bemutatkozott már a szlovákiai Komáromban, Romániában Temesváron és Gyergyószentmiklóson, valamint Belgiumban, Brüsszelben. A millennium évében országos kiállítássorozaton találkozhatnak a látogatók a fotókon megörökített kastélyokkal. Április 21-én Fóton, a Károlyi kastélyban kezdődött a sorozat, a második állomás május 11-én Szabad- kígyóson, a Wenckheim- kastélyban lesz. Szlovákiában, a tőketerebesi Andrásy-kastélyban augusztus 10-én, a nádasladányi Nádasdy-kastélyban szeptember 11-én, november 6-án pedig a sümegi püspöki palotában tekinthetők meg Bagyinszki Zoltán alkotásai. __________________________ff! Elismerés a kórházi osztálynak Kevesebb nálunk a sclerosis multiplexes beteg A Pándy Kálmán Kórház I. számú idegosztálya az egyik sclerosis multiplexben szenvedő kezeltjük szerint minden dicséretet megérdemel munkájáért. Dr. Szabó Mihályt (képünkön), az osztályvezető főorvost megkérdeztük a betegségről és sikerük titkáról. Gyula A békéscsabai Szolcsánszkyné Bondár Aranka azt írta levelében, 1994 óta szenved a sclerosis multiplex elnevezésű betegségben. „Titkárnőként dolgoztam, amikor egyszer csak hirtelen megromlott a látásom. Különböző ideggyógyászati vizsgálatok során kiderült, mi a valódi bajom” - panaszolta Szolcsánszkyné. Januárban, kezelésének legutolsó állomásán, a Pándy Kálmán Kórház 1. számú ideggyógyászati osztályán sok megpróbáltatása mellett feledtetni tudták vele nehézségeit néhány napra. A beteg számára emlékezetes maradt a vele foglalkozók neve: dr. Torma Éva békéscsabai neurológus szakorvosé, a gyulai dr. Szabó Mihály főorvosé, dr. Borda Ágnes adjunktus asszonyé, továbbá a nővéreké, az ellátó személyzeté. Dr. Szabó Mihálytól megtudtuk: a világon minden 100 ezer emberre körülbelül 50-60 ilyen megbetegedés jut. Érdekes, hogy bolygónk északi féltekéjén, a 45. és a 65. szélességi fokok között (ez éppen Európa, illetve Észak-Amerika sávja) a legelterjedtebb a sclerosis multiplex. Japánban viszont szinte ismeretlen a jelenség. A megyei szint is alacsonyabb a világátlagDr. Szabó Mihály, a gyulai Pándy Kálmán Kórház I. számú ideggyógyászati osztályának vezetője büszke „csapatának” jó hírére D-FOTÓ: SUCH TAMÁS hoz képest, körülbelül évente 20-an betegszenek meg 100 ezres viszonylatban (jelenleg a Békés megyei betegeket gyűjtő klub mintegy 80-100 tagot számlál). Mivel nem ismert a kiváltó ok, ma még gyógyíthatatlan a látásromlással, zsibbadással és bénulásokkal járó idegrendszeri megbetegedés. A főorvos azonban forradalmi előrelépésről számolt be a kezelésben, ma már jelentős mértékben korlátozható a tünetek súlyosbodása. A beteg véleményére reagálva dr. Szabó Mihály kihangsúlyozta gyógyításuk alapelvét, amely emberi bánásmódot követel meg az osztály minden munkatársától.- Gyakran tapasztaljuk, hogy a betegek jól érzik itt magukat. Ez valószínűleg az itt dolgozók egységes, „mindent a betegért” hozzáállásának köszönhető — állapította meg az osztály vezetője. ________v.j. Horn Gyulát foglalkoztatja az ország sorsa Horn Gyula nem az érzések embere. Azt vallja, aki politikai pályára lép, vállalja annak minden következményét. Nem titkolja: sem gyermekeinek, sem unokáinak nem javasolja ezt a foglalkozást.- Járja az országot, fórumokat tart. Mit tapasztal? Mi foglalkoztatja most az embereket?- A mindennapi életük körülményei. Az emberek - teljesen joggal - annak alapján ítélik meg a politikát, hogy mi történik az érdekükben. A szocialista párt különösen fájlalja, hogy folyamatosan nő a szegények sáma, miközben európai követelmény a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség megteremtése. A baloldal is támogatja a középrétegek kialakulását, hiszen nagy volt a leszakadás a rendszerváltás tíz évében, de nem feledkezhetünk meg az elesettekről sem. A másik, amit tapasztalok, hogy az embereket felháborítja a demokratikus intézmények működésének sérülése. Ami ma történik, számomra elfogadhatatlan. Nem gondoltam, hogy kétezerben majd félteni kell a demokráciát. Torgyán József a saját hitbi- zományának tekinti az állam és az adófizetők pénzét. A támogatások osztásakor alkotmányellenes módon politikai megkülönböztetéseket tesz az emberek között. Mi több, a kormány, élén a miniszter- elnökkel, még támogatja is ebben a kisgazda vezért.- A panaszokat Név jegyi hallva, nem érez némi elégtételt? — Nézze, engem nem az érzések foglalkoztatnak. Sem én, sem e szocialista párt nem tartozunk azok közé, akik azt mondják, hogy minél rosszabb a kormány, annál jobb nekünk, mert több esély kínálkozik számunkra. Nehezményezzük az ország sorsának rosszabbodását, mert ez megakadályozhatja az európai uniós csatlakozást. Ezt döntőnek tartom az ország, a nemzet érdekében. Ha ezt az esélyt elsza- lasztjuk, akkor történelmi felelősség terheli azokat, akik ebben közreműködtek. Engem most ez foglalkoztat.- Könyvében (Azok a kilencvenes évek) többször is elismerően szól beosztottjairól, míg politikus- társait nem kíméli. Született: Budapest, 1932. július 5-én Családi állapota: nős, feleségével 1956-ban kötöttek házasságot. Gyermekei: Anna (1956), Gyula (1969) Tanulmányai: Közgazdaságtudományi Főiskola, Rosztov (SZU, 1950-54), Politikai Főiskola (1967-70) Életút: műszerész ipari tanuló, a Pénzügyminisztérium forgalmi adó főosztályának főelőadója (1954-59), a Külügyminisztérium szovjet önálló osztályának munkatársa (1959-61), 1961 —63-ig Szófiában, majd '63-tól három éven át Belgrádban diplomata, 1969—83-ig az MSZMP KB. külügyi osztályán dolgozik, 1983- 85-ig ugyanott osztályvezető. 1985-89 között külügyi államtitkár, 1989—90-ig külügyminiszter, 1994-98-ig miniszterelnök. — Az igaz, hogy főként a munkatársakat és az alacsonyabb beosztású alkalmazottakat dicsérem, de például Göncz Árpádról is elismerően szóltam. Egy politikusnak nagyon fontos az, hogy ne szálljon a fejébe a kudarc.- Amikor 1998-ban az MSZP elveszítette a választásokat, Önt sok támadás érte a párton belülről. Könyvében ezt finoman árnyalva úgy fogalmazta meg, hogy néhányon összehajoltak a háta mögött és a régi,,harcostársak” messze kenitek. Hogyan élte ezt meg? — Néhány barát azért megmaradt. Most megint akad olyan, mint 1994-95 között, aki, ha meglátott, átment az utca túloldalára. Emlékszem a '94-es nagy győzelemre, akkor a Köztársaság téri MSZP- székházban hatalmas tömeg gyűlt össze. Sokan jöttek olyanok, akik négy éven át be nem tették a lábukat oda. Nos, ezek '98-ban szépen eltűntek és feltehetően, ha megnyerjük a 2002-es választásokat, megint előkerülnek.- Baleset utáni felépülésében milyen szerepet játszott sportolói múltja?- Kétségtelenül innen a testi erőnlétem. Az evezés alapozta meg a sport iránti szeretetemet. Amikor a Szovjetunióba kerültem tanulni, rövid időre abbahagytam a versenyszerű sportot. Nagyon megéreztem ennek hatását, ezért visszatértem a rendszeres mozgáshoz. Bárhol vagyok, bármi történik, a reggeli sport nem maradhat el.- Milyen elfoglaltság pihenteti?- Az olvasás. Kétfélét olvasok: klasszikus irodalmat és szakmai, politika írásokat. Kiválónak tartom a nemrégen megjelent öt filozófus, író, publicista összefoglalóját arról, hogy mi vár az emberiségre kétezerben.- Ön szerint mi vár ránk?- Nagyon vegyes a jövőkép. Sok kétségbeesett megnyilatkozást hallani, ugyanakkor biztató, hogy az emberi tudás és kitartás képes elhárítani a természeti katasztrófákat. Foglalkoztat, hogyan fejlődik együtt az állam a gazdasággal, mit hoz magával a globalizáció az elkövetkező évszázadok során. Szenvedünk attól, Horn Gyula: A kiszolgáltatottság rosszabb volt, mint a hét és fél kilós abroncs viselése FOTÓ: SUCH TAMÁS hogy századunkban hétszeresére nőtt az emberiség létszáma. 2050 körül elérjük a 9 és fél milliárdot. Nyugat-Európát járva azt tapasztalom, hogy a felkapott városokban az év bármelyik szakában olyan óriási a tömeg, hogy lassan mozdulni sem lehet. A XX. század számomra legnagyobb vívmánya a demokrácia és a piacgazdaság térhódítása. Sok kihívással küzd az emberiség, de igazán csak azoknak a nemzeteknek van jövőjük, amelyek nem a múltba vágynak és reális jövőképpel rendelkeznek. BARACSI MACDOLNA
