Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-25 / 121. szám

V 2. OLDAL - 2000. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK __________________________________________________________V I L Á G - / H A Z A I TÜKÖR _______Munkatársunk helyszíni jelentése_______ Orbán Viktor Törökországban Beszámoltak a biztosok Magyarország jelentős sikert ért el az adatvédelem terén Berlinnek helye lenne a visegrádiak között Prága Ankara Háromnapos hivatalos láto­gatásra tegnap este Török­országba érkezett a magyar miniszterelnök. A tárgyalá­sok középpontjában a szö- vetségesi kapcsolatok erősí­tése és gazdasági kérdések állnak. Amióta hazánk a NATO tagja, a hagyományosan jó magyar-tö­rök kapcsolatok szövetségesi vi­szonnyá váltak. Ez a körülmény meghatározza Orbán Viktor és Billent Ecevit kormányfő ma kez­dődő megbeszéléseinek jellegét és tartalmát. Katonai és belügyi téren a kö­zelmúltban tovább erősödött az együttműködés, több megállapo­dás van érvényben a hadiipari kooperációról, illetve a szerve­zett bűnözés és a terrorizmus el­leni fellépésről. Gazdasági kap­csolatainkban szintén pozitív fordulat következett be, s Török­ország bekerült hazánk 30 leg­fontosabb partnere közé. Jelen­leg több mint száz vegyes vállalat működik, főleg a kereskedelem­ben, a szolgáltatásban és az ide­genforgalomban. Ankarai és isztambuli találko­zóin a magyar kormányfő várha­tóan szorgalmazza majd magyar cégek további bevonását külön­féle törökországi építkezésekbe, s az eurázsiai ország fontos piac­ként szerepel hosszú távú kül­gazdasági terveinkben is. Szerda este a magyar nagykö­vetségen Orbán Viktor a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Kereszt fokozata kitüntetést adta át a 81 éves Hasan Eren nyel­vészprofesszornak, hazánk elkö­telezett barátjának. A hivatalos kormányfői látogatás programjá­ban szerepel magyar emlékhe­lyek felkeresése, köztük a rodos- tói Rákóczi Múzeum megtekin­tése is. CSÁK ILIMÍR HÍREK RÖVIDEN Románia integrációja hazánk érdeke is Magyarország számára alapvető érdek Románia európai integráció­ja, de látni kell, ha a romániai reformfolyamat megtorpan, s a de­mokratizálódásban visszaesés következik be, az Románia integrá­cióját lényegesen megnehezítheti - jelentette ki szerdán Szent- Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A Sza­bad Demokraták Szövetségének küldöttsége találkozott az RMDSZ polgármesterjelöltjeivel Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Kolozs­várott. A Szamos menti városban - tegnap tévesen Maros-partinak neveztük - az RMDSZ a mostani, júniusi helyhatósági választáson indít első alkalommal saját polgármesterjelöltet Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter személyében. Michal Kovác fia diplomata lesz Külügyi szolgálatba lép az egykori szlovák államfő fia, ifjabb Michal Kovác, akit öt éve apja lejáratásának szándékával erőszakkal kül­földre hurcoltak, és egy ellene folyó csalási ügyben kiszolgáltattak a német hatóságoknak. Az ifjabb Kovác ellen a müncheni bíróság már megszüntette az eljárást, de Szlovákiában még mindig nem sikerült bíróság elé állítani az elhurcolása ügyében vádolt személyeket. Még nem működhet az Aurai A nagybányai Aurul vállalat nem kapott ideiglenes működési enge­délyt - mondta szerdán loan Gherhes, a Máramaros megyei környe­zetvédelmi hivatal vezetője, miután a magyarországi sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy ismét termelhet a tiszai ciánszennyezést okozó vállalat. Az Aurul május eleje óta már többször kérte az ille­tékes hatóságoktól a termelés újraindításának engedélyezését. Erről nem lehet szó mindaddig, amíg az illetékesek meg nem teremtik a működés biztonságos műszaki feltételeit - közölte a szakember. Különleges feladat az Atlantis számára Az Atlantis űrrepülőgép legénysége szerdára virradóra elkezdte visz- szavontatni a nemzetközi űrállomást a megfelelő keringési pályájá­ra, folytatta a karbantartási munkálatokat, és felkészítette az állo­mást a jövőbeli űrmissziók fogadására. Az űrállomás hetente mint­egy 2,4 kilométert veszített a magasságából, és ha nem állítják vissza eredeti röppályájára, az év vége felé visszazuhant volna a légkörbe. Amerikába kerül a SZER prágai archívuma Rövidesen az Egyesült Államokba szállítják a Szabad Európa Rádió (SZER) és a Szabadság Rádió archívumát, amely jelenleg Prágában van. A dokumentumokat a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Inté­zetében helyezik el. Az intézet képviselői a hét elején Prágába érkez­tek, hogy a rádió illetékeseivel, valamint a cseh hatóságokkal megtár- gyalják az archív anyagok átszállításának konkrét teendőit. _______■ A Parlament előtt tegnap számolt be 1999. évi tevékenységéről az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos. Budapest-országház Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok biztosa szinte csak felsorolásként szólhatott azokról a területekről, amellyekkel hivatala tavaly foglal­kozott. Egyebek mellett vizsgálták a mintegy 320 ezer szociálisan veszélyeztetett gyermek helyzetét a gyermekvédelmi törvény tükrében. Megállapították, hogy a piaci szemlélet betört az ápolási intézetek életébe, az idősek otthonaiba ennek minden hátrányával együtt. A mozgás- korlátozottak akadálymentes közlekedése a köz­forgalmú középületekben még távolról sem megoldott. Javasolták, hogy minden kilakoltatás előtt vizsgálják meg, hogy az eladósodás önhi­bából vagy önhibán kívül jött-e létre. Hiányzik az a kormányrendelet, amely a nyugdíjak rossz megállapítása esetén utólagos kamatfizetésre kötelezné a nyugdíjbiztosítót. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman fon­tosnak tartotta mind a nemek közötti, mind az etnikai megkülönböztetés elleni hatékonyabb fellépést. Szükségesnek tartotta továbbá a ki­sebbségi joganyag átvizsgálását, elismerve, hogy ez egyébként gőzerővel folyik a parlamentnek egy külön erre a célra létrehozott bizottságában. Ez év őszén minden bizonnyal a Ház elé kerül majd az a tervezet, amely a kisebbségek ország- gyűlési képviseletére is megoldást kínál. Majtényi László adatvédelmi biztos komoly előrelépésként értékelte azt a tényt, hogy az Európai Unió adatvédelmi biztosainak munka- csoportja szerint az EU-n kívül Svájc után máso­dikként Magyarországon alakult ki a személyes adatoknak az Unió által is elfogadott védelme. A parlament bizottságai és a pártok képvise­lőcsoportjai mindhárom beszámoló elfogadását javasolták a képviselőknek. _______________&A. Tízesztendős a PHARE Támogatás nélkül nem tudnánk felkészülni az uniós tagságra Az Európai Unió PHARE-programja az idén tízesz­tendős. Hazánk 1990-től kezdve több mint egymilli- árd euró támogatásban részesült, amit a gazdasági és politikai rendszerváltás és az EU-csatlakozás érde­kében használhattunk fel. A PHARE-programokat felügyelő miniszter, Boros Imre szerint a támogatá­sok nélkül esélyünk sem lenne a csatlakozásra. Budapest- A csatlakozási folyamat felgyor­sulásával a támogatási progra­mok jelentősége egyre növekszik- nyilatkozta lapunknak Boros Imre. - A PHARE-programok ugyanis kulcsszerepet játszanak a jogharmonizációban, közigaz­gatásunk fejlesztésében. A 2000. évtől 240-250 millió eurót hasz­nálhatunk fel elképzeléseink megvalósítására. Körülbelül 50 milliárd forintnak megfelelő ösz- szeget az Unió vállal magára, ezt még magyar forrással is ki kell egészíteni, amit többnyire a kormány, illetve az önkormányzatok, bizonyos ese­tekben pedig vállalkozások bizto­sítanak.- Csatlakozásunk után milyen támogatásra számíthatunk?- Véleményem szerint a csatla­kozás utáni támogatás, amennyi­ben megfelelő programok készül­nek, elérheti a nemzeti jövede­lem 4 százalékát is, mintegy 500 milliárd forintot évente. A progra­mok sikere egyben azt is jelzi, hol tartunk az Unió felé ve­zető úton. Chikán Attila volt gazdasági miniszter, a Budapesti Közgazda­ság-tudományi Egyetem rektora is felszólalt a PHARE-program elindí­tásának tízéves évfordu­lója alkalmából megren­dezett találkozón. A volt minisz­ter változatlanul történelmi esély­nek tekinti az uniós csatlakozást, amelynek ideje szerinte kizárólag Brüsszeltől függ. Úgy fogalma­zott: Magyarország a szükséges feltételeket teremti meg, az Euró­pai Unió pedig az elégségeseket. Magyarország makrogazdasági helyzete ma van olyan jó, mint a később csatlakozott uniós tag­államoké a fölvétel időpontjában VOlt. (STS) Kérelmezhető az átvilágítás Három hét múlva szavaznak az ügynöktörvény módosításáról A parlament zöld utat adott annak az elképzelésnek, amely szerint meghatározott személyi kör maga kérelmezheti politikai múltjának vizsgálatát. Budapest Az egyes fontos tisztséget betöltő személyek átvilágításáról rendel­kező törvény hatályának meg­hosszabbításáról és a vizsgálandó személyi kör bővítéséről három hét múlva szavaznak a honatyák. A Nemzetbiztonsági Bizottság által jegyzett módosító javaslat a parlamenti plénumon nyílt utat kapott, így azok az ügyvédek, közjegyzők, egyházi személyek, valamint a média azon szereplői, akik nem tartoznak az ügynök­törvény hatálya alá, hamarosan saját maguk kezdeményezhetik átvilágításukat. Csúcs László, az ügynöktörvény módosítását ja­vasló kisgazdapárti politikus la­punknak nyilatkozva elmondta: biztos abban, hogy az Országgyű­lés a mostanihoz hasonló arány­ban elfogadja majd a benyújtott módosító javaslatot is. Amennyiben a képviselők így döntenek, 2004. június 30-ig to­vább folytatódik az átvilágítás. A jelenlegi öt átvilágító bírát célsze­rű lenne újraválasztani és a testü­letet legalább még egy bíróval ki­egészíteni - mondotta lapunknak Incze Béla soros elnök. Ebben az esetben körülbelül 8000 sze­méllyel - bírókkal, ügyészekkel, a költségvetési támogatásra jogo­sult pártok vezető tisztségviselői­vel, valamint a sajtónak a politi­kai közvélemény alakulására be­folyást gyakorló vezetőivel - bő­vülne az átvilágítandók köre. Az önátvilágítást kérők, vala­mint a törvény által erre kötele­zettek múltját ugyanazok a bírák vizsgálnák, tehát az eljárás ered­ményeként kiadott igazolás is azonos súllyal bírna - mondta Incze Béla. HORVÁTH MAGDOLNA Németország Közép-Európa ré­sze, ezért a visegrádi csoport­hoz kellene tartoznia - írja a Mladá Fronta Dnes. A prágai lap szerint a csehek, a lengye­lek, a szlovákok és a magyarok érdeke, hogy az új berlini kor­mány figyelme térségünkre összpontosuljon. A visegrádi csoportban - ahogyan azt prá­gai találkozóján a cseh és a szlovák kormányfő is leszögez­te - a német kancellár számára már készen áll a megtisztelő bársonyszék. A cseh újság úgy véli: a ke­leti politika eddig csak szüksé­ges tehertétel volt Németor­szág számára, amely érdekeit Nyugat-Európára és az Egye­sült Államokkal való együtt­működés kiépítésére összpon­tosította. Ha a németeket Kele­ten valami érdekelte, akkor az Oroszország volt. Kohl kancel­lár keleti politikája is kimerült a német újraegyesítésben. Most viszont Berlin számára új szerep kínálkozik: az Európai Unió kibővítésének keresztül­vitelével Közép-Európában megváltozhat a németekről korábban kialakult kép. Az újság leszögezi: ugyanak­kor a kelet-európaiaknak is mindent meg kell tenniük azért, hogy felkeltsék a néme­tek érdeklődését régiónk iránt. Németországban ugyanis ma - a háború utáni kitelepítetteken kívül, akiknek az érdeklődése részben érzelmi okokra vezet­hető vissza - Közép-Európa szinte senkit sem érdekel. ■ Új dollárbankók USA Új, nehezebben hamisítható 5 és 10 dolláros bankjegyeket hoztak forgalomba az Egyesült Államokban. A változtatásf ái indokolja, hogy ma már a digi­tális technikasegítségével kiváló másolatok készíthetők. A pénz- hamisítók dolga mégis egyre bonyolultabb. Az 1996-97 óta tartó „pénzmegújítás” után a 100, az 50 és a 20 dolláros pénzjegyek legnagyobb részét már igen nehezen utánozható változatokra cserélték. Egyre nehezebb felvenni a harcot a pénzhamisítókkal, már csak azért is, mert nagyon so­kan vannak. A jó minőségű ha­misítványok olyan tömegben kerülnek forgalomba, hogy a hatóságok dolga napról napra reménytelenebbnek látszik. Szerencsére ők ezt nem így gondolják: a pénzhamisítások leleplezésére szakosodott tit­kosszolgálat egyedül tavaly 3466 embert vett őrizetbe, és 14 millió dollár értékű hamis bankót foglalt le. ___________■ Kémszolgálatok együttműködése Az amerikaiak átadják a németeknek az ügynöklistát Régi igazság, hogy a titkosszolgálatok együttműködésének kényesek a határai - még szövetségesek között is. Ez a tétel ismételten és látványosan bebizonyosodott. Washington - Berlin A CIA ugyanis csak most adja ki a németeknek az NDK-kémek listá­ját. Az amerikai kémszolgálat régóta rendelkezett a gyanított vagy bizonyítottan (a korábbi) Nyugat-Németországban tevé­kenykedő NDK-ügynökök listájá­val, sőt ez a névsor valószínűleg teljesebb, mint a német kémelhá­rításé. Alighanem éppen ezért volt szükség egy évtizedre ahhoz, hogy a szuperkényes listát az im­már egyesített Németország ille­tékes hatóságai megkapják. Hosszú egyezkedés után Ernst Uhrlau, a titkosszolgálatok koordi­nálásáért felelős német főhivatal­nok a berlini kancellári hivatalban fogadta a CIA küldöttségét, és a vendégektől ünnepélyesen átvett egy komputerlemezt. Ez a CD a végre megszületett döntés jelképe. Azé, hogy az amerikai Cég annyi huzavona után átadja német part­nereinek a listát a Stasi külföldi kémszolgálatáról, amelyet a legen­dás Markus Wolf vezetett. Wolfot egyébként sokan Wal­ter Schellenberghez, az SS külföldi hírszerzésének ugyancsak hírne­ves vezetőjéhez hasonlítják. A zongoragyáros náci meggyőződé­sű fia idejében kapcsolatba lépett az amerikaiakkal, és alighanem ennek köszöntő, hogy a háború után egy haja szála sem görbült meg. Wolf is idejében váltott, s a CIA megszerezte a nyugatnémet földön ügyködő kémek listáját. A mostani megállapodás nyo­mán 2001 közepéig az amerikaiak összesen száz megabájtnyi adatot adnak át a németeknek, és ez ösz- szesen 2402 dosszié teljes tartal­mát jelenti. Az adatok zömét az amerikaiak viszont csak azzal a feltétellel engedik át, ha azokat a németek államtitokként kezelik. A Cég ellátja partnereit a listák megfejtéséhez szükséges tárgyi és technikai koordinátákkal is. A Wolf-intézet annak idején számos szupertitkot különleges módon vett mikrofilmre, hogy ezek tartalma akkor se legyen ért­hető, ha ellenséges kezekbe ke­rül. A CIA főhadiszállásán persze az ilyen apróságok nem jelenthet- tek akadályt. ___________[harmati A legféltettebb kincsek Újabb magyar helyszínekkel gyarapodhat a Világörökség A Világörökséghez tartozó városok kelet-közép-európai szervezete hazánkban tartotta idei regionális konferen­ciáját. Mint a tegnapi eseménnyel kapcsolatban meg­tudtuk, elképzelhető, hogy a tömörülés nemsokára újabb magyar tagokkal gyarapodik. Budapest Kedvező döntések esetén ugyanis két újabb helyszín, a pécsi óke­resztény temető és a Fertő tó is a Világörökség részévé válhat a kö­vetkező egy-két évben - mondta el munkatársunknak Visy Zsolt, a kulturális tárca helyettes államtit­kára. A szakember, aki egyben a Világörökség Nemzeti Bizottság ügyvezetője is hozzátette, hogy a pécsi ókeresztény temetőre vo­natkozó pályázatot tavaly nyúj­tották be, az anyaghoz azonban a bíráló bizottság kiegészítést kért. A testület tagjai novemberben Magyarországra látogatnak, majd ezt követően döntik el, hogy java­solják-e a pécsi műemlékek világ- örökséggé nyilvánítását vagy sem. A nemzeti bizottság nemrég vitatta meg a Fertő tó, mint kultúrtáj felterjesztést is, amelyet Magyarország Ausztriával közö­sen dolgoz ki. A Fertő tóval kap­csolatos végső döntést az UNESCO Világörökség Bizottság várhatóan 2001-ben hozza meg. Visy Zsolt elmondta, hogy a nemzetközi testület azt szeretné, ha a Világörökség részét képező jelenleg mintegy 630 helyszín száma nem növekedne a végte­lenségig. A mostani kétszeresét tekintik a határvonalnak. A szer­vezet elképzeléseit ismerve a jö­vőben kevesebb esélye lesz Euró­pának, miután a legtöbb minősí­tett helyszín ezen a kontinensen található - fejtette ki a helyettes államtitkár. Ennek ellenére a Bu­dapesten rendezett Világörökség Városok Konferenciáján a tervek szerint Demszky Gábor főpolgár­mester kezdeményezni fogja, hogy a Hévízi-tó és Kőszeg is ke­rüljön fel hivatalosan az emberi­ség legféltettebb kincseinek lis­tájára. Jelenleg egyébként öt magyar- országi helyszín része a Világ- örökségnek: Pannonhalma, Agg­telek, Hollókő, a budai Vár és környéke, valamint a Hortobágy.-w­V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents