Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-24 / 120. szám

6. OLDAL - 2000. MÁJUS 24., SZERDA G A Z D A S Á G QUANTUM BRÓKER Rt., V J Békéscsaba, Andrássy út 12. Telefon: (66) 520-940. BUX8261 0,55% Legjobb három: GRABOPLAST 8,3% BORSODCHEM 5,0% TITASZ 4,3% 12,5 mrd Ft forgalom mellett a tegnapi piac ismét gyengélke­dett. A viszonylag magas nyi­tást gyors esés követte, tovább­ra is a kivárás a jellemző piaci magatartás. A nagyok közül két papír mozdult el számotte­vően előző napi bázisától; a RICHTER 2,5 %-ot erősödött, míg a TVK árfolyama 4,4 %-al csúszott vissza. í TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.19. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 107 Erősödő Emelkedő FOB francia kiköti Kukorica 99-105 Emelkedő Emelkedő FOB Mexikóiöböl Tak.-árpa 105-106 Emelkedő Tartót! FOB európai kiköti Napraforgó 415 Gyengülő Tartott Ex tank európai kiköti Szójadara 205 Emelkedő Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 421,335 Cseh korona 7,13 Euró 259,53 Német márka 132,70 Osztrák schilling 18,86 Lengyel zloty 63,13 Svájci frank 166,20 Szlovák korona 6,04 USA-doliár 284,39 „HA ISTENEDDÉ TESZED A PÉNZT, ÖRDÖGKÉNT FOG TÉGED BÜNTETNI.” (Henry Fielding) FELVESSZÜK A RITMUSÁT & C1B BANK 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 2. Telefon: (66) 454-293 5900 Orosháza, Széchenyi tér 1. Telefon: (68) 510-240 betéti kamatok VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési Idő Éves kamat, 1M Ft telett (%) (EBKM) 1 hét 6,000 (6,081 2-3 hét 7,500 (7,60 1-2 hó 8,500 (8.62 3 hó 8,250 (8.36 6 hó 8,000 (8.1' 12 hó 7,500 (7.6C CIB Bankszámla 2,000 (2.05 50EFI-5MFI 5-10 MFt 10 M Ft lelett Lekötést Idő éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 8,750 (8,87) 8,875 (9,00) 9,000 (9,13) 3 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 6 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 12 hó 8,000 (8,11) 8,125 (8,24) 8,250 (8,36) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: áves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,000 3,08/3,08 100 E Ft—1 M Ft 4,000 4,13/4,12 1 MFt felett 7,000 7,33/7,29 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft—1 M Ft 7,000 7,33 1 MFt felett 9,000 9,52 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 8,750 8,87 6 hónap 8,750 8,87 12 hónap 8,250 8,36 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM' 1 hó 8,750 8,75 3 hó 8,750 8,75 6 hó 8,750 8,75 12 hó 8,250 8,25 ■ Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Éirtnyw; 2MQ, ipálliíJól Folyószámlahitei Éves kamat (%) 20,00 Betétőrző hitel 16,50 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel kamat 17,50- egyéb célú hitel kamat 19,50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,93-36,84%, 3%-os kezelési költség mellett HUF prime rate Éves kamat (%) 13,85 Cl B^\o6 40 242 242 A BANCA COMMERCIALE fTALIANA-CSOPORT TAGJA A Rákóczi fél évszázada Ötven esztendő. Két emberöltőnyi idő a ma­ga szépségeivel, nehézségeivel, örömeivel és keserűségeivel. Földi halandónál az élet de­le. Éppen ennyi idő pergett le az idő megál­líthatatlan homokóráján, amióta — 1950. április 8-án — 27 taggal megalakult a kétsopronyi Dózsa Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, a mai Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet egyik jogelődje. Részint ez a közösség hozta létre a fiatal községet. Kétsoprony 1952. január 1-je óta önálló... Kétsoprony Eredményekben gazdag és megpróbáltatásoktól terhes időszakok váltották egymást az elődszö­vetkezetek életében, de a helybeliek földszere- tete, lelkesedése mindig hajtómotorként műkö­dött és erősebbnek bizonyult a pillanatnyi ne­hézségeknél. Immáron harminchárom eszten­deje - 1967. január 1-jével - a korábban a Bé­ke Tsz-t részben bekebelező Hunyadi és az Oszlács-tanyai székhellyel működő Dózsa Tsz „házasságából született meg” a kétsopronyi földeket megművelő Rákóczi Szövetkezet. Az együvé tartozás, a közös erő minden esetben átlendítette nehéz periódusain a sok családnak kenyeret adó szövetkezetei. A fél évszázados fennállás apropóján jogos a megemlékezés a múltról, a számvetés a jelenről és szinte kötele­ző a jövőbelátó tervezés...- Fél évszázad nem múlhat, múlik el nyom­talanul, s az újabb ötven esztendőre készülni kell. Tervezni, bízni és dolgozni úgy, ahogy az alapító tagok, s az utánuk jövők tették, akik két kezük fáradtságos munkájával teremtették meg a jelent. A jelen kötelessége a jövő alapjainak lerakása - hangsúlyozta Czepó János, a szö­vetkezet elnöke (képünkön). — Az eltelt fél évszázad mára történelem. Azért, hogy az ötven évvel ezelőtti képet tisz­tábban láthassuk, tudni kell, hogy 1945 után vezető út első lépéseit. Hét évig, ’69 és 76 között növénytermesztési ágazat­vezetőként kereste a kenye­rét, majd a nagy ágazati át­szervezést követően gabo­natermesztési ágazatvezető­ként tevékenykedett 1987- ig, amikor elnökhelyettesé választották.- Munka mellett a DATE szarvasi kihelye­zett karán öntözéses növénytermesztési szak­diplomát szereztem - tudatja, hogy azért a szakmai képzésére is szakított időt. Petrovszki Mihály nyugdíjazását követően, 1988 óta a „Rákóczi” elnöke. Mint mondja, a szövetkezeti rendszerváltás legfeljebb pillanat­nyi zavart okozott, hiszen az akkor 560 tagot számláló szövetkezetből mindössze 56-an dön­töttek az önállósodás mellett. Tavaly december végén 463 tag szerepelt nyilvántartásukban, ebből 211-en aktívak. Évek óta minimális a le­morzsolódás, s az leginkább az egyre fogyó nyugdíjasok számlájára írható.- Szövetkezetünk tavaly 1181 hektáron gaz­dálkodott, ehhez hozzájött még a 1340 hektár­nyi integráció. A ’99-es esztendő nem a legró- zsásabbak közé tartozik, hisz' míg tavalyelőtt 58 millió 479 ezer adózás előtti eredményt regiszt­rálhattunk, tavaly döntően a bevételkiesés hatá­sára 2 millió 547 ezerre csökkent a nyereségünk - mondja, s rögvest rávilágít a gondok forrására is. A sertéságazat tavalyi válsága nagyon rá­nyomta bélyegét gazdálkodásunkra. Míg tavaly­előtt 216 forint/kilogrammonkénti egységáron értékesítettük élő súlyban a sertést, addig ’99- ben csak 196 forintot fizettek kilójáért. Tavaly­előtt 158 millió 798 ezer forint értékben 5 ezer 348 sertést adtunk'át a felvásárlóknak, ’99-ben 5 ezer 362 sertést 133 millió 767 ezerért tudtunk értékesíteni. Úgy tűnik, minél többet hizlal, ad le az ember, annál több veszteséget termel ma­Kétsopronyban kevés földet osztottak. Ezért je­lentős volt az önálló családi gazdasággal bíró kis- és középparaszti réteg, másrészt igen je­lentős nagyságrendet képviseltek a kevés föld­del rendelkező, nehezen boldoguló és bérmun­kából is élők. Az utóbbiak fogtak össze ötven esztendővel ezelőtt, s fordultak a társas gazdál­kodás felé, s ettől az időponttól számítjuk a szövetkezet múltját - hangsúlyozta Czepó Já­nos elnök. Családjának élete összeforrt a Rákó­czi Szövetkezetével. „Édesapám is tag volt, én ’64-ben, az orosházi technikum elvégzését kö­vetően még a Dózsában kezdtem beosztott ag- ronómusként” - villantja fel az elnöki székig gának - elemzi keserű szájízzel a kialakult helyzetet. Az új technológiák bevezetésére, a géppark korszerűsítésére pedig fordítani kell, hi­ába, hogy csekély a nyereség. A Rákóczi Szövet­kezet tavaly 42 millió 165 ezer forintért fejlesz­tett. Szippantót, rakodógépet, a sokasodó admi­nisztratív munkát megkönnyítő számítógépet, fénymásolót vásároltak. Befejezték az áthúzódó beruházásként épített új silóteret, elkezdődött a másik építése. Pont kerülhetett az istálló átalakí­tására és elkészült az etetőút. A lehetőségek idén nagyjából a szinten tar­tást engedélyezik, de a jövőben nem tettek le a fejlesztésekről. _____________________both imre Dél-Alföld kincse, a hévíz Nem a fürdők számát, a szolgáltatások színvonalát emelnék A Dél alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a turizmust elő­revivő feladatok között első helyen szerepelteti a gyógytu- rizmus fejlesztését. A teendők összehangolására, érdekér­vényesítésre és marketingmunkára jött létre tavaly a Dél­alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesülete. Gyomaendröd Dr. Albel Andor, az egyesület el­nöke az országgyűlés gyógy- és termálturizmus albizottsága gyomaendrődi kihelyezett ülésé­re készített beszámolót a régió gyógy- és termálfürdőinek hely­zetéről, felvázolva a 2006-ig szóló fejlesztési lehetőségeket. A Dél-alföldi régióban har­minckét helyen összesen húsz gyógy- és tizenhat termálfürdő működik. Az elnök beszámolójá­ban a gondos vízkészlet-gazdál­kodásra hívta fel a figyelmet. A ré­gió hévízkútjai közül sokat vízműkútként hidegebb vízzel ke­verve hasznosítanak, s termálhő- hasznosító létesítmény is mintegy harminc településen üzemel. Ré­giónkban naponta kétszázhar­minc köbméter termálvíz kerül felszínre. A felhasználást tudato­san, gondosan megtervezve, a jö­vőben is lesz elegendő hévíz mind a gyógy-idegenforgalom, mind az energiaipar számára. A Dél-alföldi Gyógy- és Termálfür­dők Közhasznú Egyesülete hu­szonkét tagja közt ott vannak a térség legfontosabb fürdői. Az egyesület a fejlesztési szándékok tudatos és tervszerű összehango­lására törekszik, amely szerint a régióban nem a fürdők számát, hanem a szolgáltatások színvona­lát kell emelni. A fürdők szinte ki­vétel nélkül részleges vagy teljes rekonstrukcióra szorulnak. Minő­ségi javulást kell elérni a vendé­gek elhelyezésében és fejleszteni kell a fürdők környezetének tu­risztikai vonzerejét is. Ahol lehe­tőség van rá, ott érdemes a hévíz komplex hasznosítására töreked­ni, mert ez gazdaságosabbá teheti a gyógyturizmus beruházásait, iri SERTESFELVASARLASI ARAK 20. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: __________________212,19 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 215,69 2. szövetkezeti átlagár: 216,31 3. egyéni vállalkozói átlagár: 198,83 II. Húscéhtagok által felvásárolt élösertés-átlagár: __________208,92 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 211,61 2. szövetkezeti átlagár: 215,65 3. egyéni vállalkozói átlagár: 196,48 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: ______________________________ 1. E-Magyarország (Heves, Nográd, BAZ): 213 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 208 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 204 4. Központ (Budapest, Pest megye): 213 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 214 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 211 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 218 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: ____________________ E: 278,61; U: 266,88; R: 255,97; O: 244,94 P: 233,91 V. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár: ___________________2,74 DM Forrás: HÚSCÉH Határnyitás: piaci lehetőségek A Körösnagyharsány és Körösszeg közötti magyar- román határnyitás az észa­ki és az északkeleti térség közös érdeke, hisz’ az kele­ti piaci lehetőségeket nyit­na meg. A vasúti és közúti átkelő kialakítása mai ára­kon számítva mintegy 320 millió forintba kerülne. Ez tetemes összeg: a pénzt csak hathatós országos és megyei összefogások, támo­gatások révén lehetne előte­remteni. Körösnagyharsány- Sajnos két évvel ezelőtt az or­szágos fejlesztések köréből kike­rült a Körösnagyharsány-Körös- szeg közötti vasúti és közúti ha­tárátkelőhely megnyitása. Két éve azon fáradozom, hogy ez oda visszakerüljön. A Külügyminisz­térium is támogatja a határnyitást, hiszen a schengeni határ kele­tebbre kerülésével fontos, hogy minél több magyar-román határ­átkelő működjön. Ezek segíthetik az agrárgazdaság és a turisztika fejlődését a két ország között — fo­galmazott Vígh Ilona, a szeghalmi térség országgyűlési képviselője.- A Körösnagyharsány és Kör­összeg közötti határnyitás része a megyei területfejlesztési koncep­ciónak és programnak, a ma­gyar-román határmenti térség határon átnyúló fejlesztési prog­ramjának, a kistérségi progra­moknak, a vállalkozási övezet fej­lesztési programjának, valamint az bekerült Békés megye terület- rendezési tervébe is. Mindezek meggyorsíthatják a harsányi ha­tárnyitás folyamatát — mondta Juhász Attila megyei főépítész. Körösnagyharsányt erős törté­nelmi szálak kötik az első és má­sodik világháborút lezáró béke­diktátumok által Romániához csa­tolt Nagyváradhoz. A Pece-parti Párizsnak komoly hatása volt a Bocskai István alapította telepü­lésre (egykori hajdúvárosra). A harsányiak a nagyváradi piacon értékesítették terményeiket, ter­mékeiket, állataikat, a dolgozók ottani munkahelyeken keresték meg a családjuk létfenntartásához szükséges jövedelmet. Ez a fontos gazdasági kapocs a határok meg­változtatásával eltűnt. Ám mind­máig mindkét oldalon élnek olyan rokonok, akik átkelő hiányában csak nagy kerülővel tudják meg­közelíteni egymást. Továbbá a ha­tárnyitás keleti piaci lehetősége­ket teremtene a környékben élők számára, így a Körösnagyharsány és Körösszeg közötti országhatár mielőbbi átjárhatóvá tétele az egész térség érdeke. A határnyitás a köz érdekében fontos keleü ka­puként szolgálna. — Három éve minden esztendő­ben egynapos ideiglenes határnyi­tásokat tartunk Körösnagyhar- sány-Körösszeg között, amely a két település igazi ünnepévé, kul­turális és sporttalálkozójává széle­sedett. Az immár negyedik egyna­pos határnyitás idén augusztus­ban lesz. S reménykedünk, hogy nincs már messze az a pillanat, amikortól településünknél végle­ges közúti és vasúti határátkelők működhetnek — közölte lapunk­kal Máté Pál, Körösnagyharsány polgármestere. magyari barna Gazdasarok Harcban a levéltetvek ellen Május első felében szokat­lanul meleg napok serken­tették a növények életrit­musát. A hónap közepére kikalászolt az őszi árpa és „hasban van” az őszi búza is, (azaz a bú­zaszál közepén kita­pintható az a meg- vastagodás, amely­ben a kalászkezde­mény rejtőzik). Or­szágszerte most ül­tetik a szántófölde­ken és a kertekben az étkezési paprika palántáit. A kerté­szek jól tudják, hogy csak a jól fejlett, zömök, egészsé­ges, sötétzöld levelű palántáktól várhatnak jó termést. A lendüle­tes fejlődést akkor tudjuk elérni, ha az ültetés helyére a talajba Osmocote műtrágyát teszünk, amely folyamatosan bomlik le, és adja át a tápanyagokat a paprika­növény gyökérzetének. A papri­kanövénynek igen sok vízre van szüksége, a természetes csapa­dék mellett évente 200-250 milli­méter csapadékkal egyenértékű öntözővíz (200-250 liter négyzet- méterenként) teszi lehetővé a megfelelő termés betakarítását. A cseresznye- és a meggyfák kivételével valamennyi gyü­mölcsfát most ismét meg kell permetezni a gomba-be­tegségek és a rovarkárte­vők ellen. A szilva- és őszibarackfákat máris el­lepték a levéltetvek, a le­velek összesodródnak, majd megsárgulnak és lehullanak. A levéltetvek ellen eredményesen al­kalmazható a Karate, a Mospilan vagy a Diasol rovarölő permetezőszer. A különböző gombakártevők el­len használjunk kombinált per- metlevet, amelyben Dithane, Karathane, Systhane vagy Topsin nevű gombaölő szer is van. Ezzel a permetlével tudjuk megelőzni, illetve leküzdeni a szinte vala­mennyi gyümölcsfát veszélyezte­tő monilia-fertőzést, az alma- és körtefák varasodását, a szilvafák vörösfoltosságát. BÁLINT GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents