Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-16 / 113. szám

4. OLDAL - 2000. MÁJUS 16., KEDD KÖR KÉP BÚCSÚNAP. Utolsó munkanap­ját töltötte hivatalában tegnap a távozó legfőbb ügyész. Györgyi Kálmán szerint precízen összeál­lított, bel- és külföldi ügyeket, il­letve Európa tanácsi témákat is tartalmazó anyag várja Polt Pé­tert, megválasztott utódját. A há­rom legfőbb ügyészhelyettes kö­zül egyedül a magánjogi területet felügyelő Sátori János jelezte, hogy Györgyi Kálmán távozása után nem kíván tovább a Leg­főbb Ügyészségen dolgozni. MVSZ-ELNÖKJELÖLÉS. A Magyarok Világszövetségének új elnökére eddig tizenegy jelö­lés érkezett. A korábbi hírekkel ellentétben Boross Péter volt mi­niszterelnök, a mostani kor­mányfő MDF-es főtanácsadója mégsem lépett vissza, és az egyik legesélyesebb jelöltnek számít ebben a pillanatban. KERESZTÉNY KÖNYVHÉT. Ti­zenkilenc keresztény szellemisé­gű kiadó összesen csaknem ezer- ötszáz különböző teológiai, filo­zófiai, irodalmi és etikai művet, ezen belül mintegy száz újdonsá­got kínál az idei, immár nyolca­dik alkalommal meghirdetett Szent István-könyvhéten. A ren­dezvénysorozatot Paskai László bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek nyitotta meg. TANÁCSADÁS. Ezentúl Tudo­mányos Tanácsadó Testület segí­ti a környezetvédelmi miniszter munkáját. Pepó Pál elmondta: az ő személyes tanácsadó szerveze­téről van szó, a testület független a kormánynak dolgozó Országos Környezetvédelmi Tanácstól, amely a múlt héten többször is bírálta a tárca munkáját. A mi­niszter beszélt arról is, hogy a sok vegyszert használó mezőgazda­ság a legnagyobb környezet- szennyező, ezért külön agrár-kör­nyezetvédelmi program készült. DÖNTÉSRE VÁRVA. A Buda pest Sportcsarnok rekonstrukció­jáért felelős miniszteri biztos ab­ban bízik, hogy a kormány ma dönt az újjáépítésről, a parlament pedig akár már egy hét múlva el­fogadhatja a muiikálatok felgyor­sítását szolgáló törvényt. A kor­mány három lehetőség közül vá­laszthat: a jelenlegi váz megtartá­sával kisebb vagy nagyobb mér­tékben alakítják-e át a Sportcsar­nokot, vagy egy teljesen új csar­nokot építenek. Az utóbbi válto­zat kerülne a legtöbbe. ÉRETTSÉGIZŐK. Az ország csaknem ezer középiskolájában mintegy 80 ezren kezdték meg tegnap a magyar nyelv és iroda­lom írásbeli érettségit. A diákok három tétel közül választhattak. A magyar írásbelit ma a mate- matikavizsga követi. ■ Öntözés, halászat júliustól együtt (Folytatás az 1. oldalról) A két kutatóintézet egyesítését csak úgy tudjuk elképzelni, ha a kis létszámúra fogyatkozott OKI integrálódik a HAKI stabil szerve­zetébe.- A minisztérium is osztja ezt az elképzelést?- Remélem, hogy igen. A mi­nisztériumnak nem lehet más az érdeke, mint a kutatási értékek megmentése és leghatékonyabb felhasználása. Azt gondolom, ez az elképzelés ennek a legjobb al­ternatívája. Ha van ennél jobb, ké­szek vagyunk róla tárgyalni és együttműködni bárkivel. Ismét­lem, pillanatnyilag nem látok en­nél jobb alternatívát. Természete­sen ezt az elgondolást a legjobb tudásunk szerint igyekszünk vég- fehajtani - szögezte le az igazga­tó. Arra, hogy a két intézet majd egyként is sikeres lesz, reményt ad, hogy eddig több kutatási terü­leten végeztek közös munkát. Dr. Pékár Ferenctől, a HAKI tudomá­nyos titkárától megtudtuk, az együttműködés egyik témája a halhúsminőség-vizsgálat, amely a nehézfém-szennyezettségre vo­natkozik. A két intézet együtt kapcsolódott be a tiszai nehéz­fém-szennyezés következménye­inek vizsgálatába is.- A mostani együttműködés jó alapot ad az egyesítés utáni közös munkához. Ehhez közösen kell kijelölnünk majd azokat az új ku­tatási irányokat, amelyek érdek­lődésre tartanak számot. Az azonban már most látszik, hogy ezeknek a feltételeknek ma az OKI nem mindegyik kutatócso­portja felel meg, ami az integráci­óban nehézséget okoz majd - mondotta a tudományos titkár. Az egyesítés a HAKI gazdasági helyzetében is változást jelent. Ám hogy mekkora változást, arra Valentini Károly, a HAKI gazdasá­gi igazgatóhelyettese egyelőre nem tudta a választ.- Amíg nem ismerem konkré­tan az OKI pénzügyi helyzetét, a megkötött szerződéseit, az ezek alapján fennálló fizetési kötele­zettségeit, az átveendő és mű­ködtetésre váró vagyonelemeit, addig felelősséggel ebben a kér­désben nem nyilatkozhatom. Ezen információk birtokában ál­lapítható meg, hogy az egyesítés számunkra pozitív-e vagy sem. Abban biztos vagyok, az átalaku­lás első időszaka inkább terheket ró ránk - vélekedett az igazgató- helyettes. Az integráció több kérdést fel­vet, egyebek mellett a névválasz­tást is. Annyi bizonyos, a HAKI ragaszkodik a külföldön is jól csengő nevéhez.- Itt két jól ismert névről van szó, és szerencsétlen lenne, ha mind a kettő elveszne. Mi úgy gondoljuk, a HAKI neve a világ­ban nagyon jól bevezetett. Ter­mészetesen a szakmai munka egyesítése a neveket illetően is racionalizálást igényel. Azt el tudjuk képzeli, hogy a HAKI be­tűszó mögött álló nevet Halásza­ti és Akvakultúra Kutatóintézet névre változtatjuk. Az akva­kultúra minden vízzel kapcsola­tos növénytermelést és állatte­nyésztést magába foglal és lefed­né azt a tevékenységkört, ame­lyet a témacsoportok végeznek. Fontos megemlíteni, hogy a HAKI-ban nem osztályszervezet, hanem témacsoportok vannak. Nagy kutatói önállósággal dol­goznak, mindig olyan felállás­ban, ahogy azt a kutatási igé­nyek, illetve a finanszírozási le­hetőségek megkívánják. E tekin­tetben az erőink egyesítése nem lesz nehéz. Az ÖKI-nek azon ér­tékes témacsoportjai, amelyek nemzetközi színvonalú, eredmé­nyeiket tekintve jól hasznosítha­tó munkát végeznek, változatla­nul működhetnek tovább, aggo­dalomra nincs okuk. Hogy most az OKI bajba került és mint önál­ló intézet megszűnik, az kétség­telenül veszteség. Mégis oda ten­ném a hangsúlyt, hogy ne szer­vezeti formákra és nevekre kon­centráljunk, hanem arra, hogy az értékek legjava maradjon meg. Az új szervezeti felállás továbbvi­heti azokat a méltó értékeket, amelyeket annak idején az OKI nagy múltú munkatársai megte­remtettek - nyilatkozta Váradi László. Hozzátette, az, hogy a szarvasi szellemi értékek a leg­jobb formában működjenek to­vább, a minisztériumnak, a vá­rosnak, az OKI dolgozóinak egy­formán érdeke, és a Haltenyész­tési Kutatóintézet ezt a szempon­tot szem előtt tartva hajtja végre a racionalizálás reá jutó feladatát. CSATH RÓZA Évi húsz százalék garantálva? Pedagógusbér-emelés az EU átlagához igazítva Az Európai Unió (EU) a csatlakozás egyik fontos feltételéül szabta, hogy a pedagógus- bérek a tizenhat tagállam pedagógusainak fizetésállapotához igazodjanak. Magyaror­szágon, mint ismeretes, ettől a szinttől 40- 60 százalékkal marad el a tanárok, tanítók átlagkeresete. Az Oktatási Minisztérium javaslata szerint né­hány esztendő alatt behozható a hátrány. Ehhez évente mintegy húsz százalékkal kellene emelni a pedagógusok bérét. Mint az MTI-Pressnek elmondták, első lépés­ben, jövőre, az év elején a Oszokásos 7,5 száza­lékkal, majd szeptemberben 20 százalékkal és ugyanennyivel emelkedik az elkövetkező eszten­dőkben is. Egészen addig, amíg a pedagógusok bérátlaga el nem éri az országos 125 százalékát. Megjegyezzük, hogy az országos keresetátlag a múlt évben 77 187 forint volt, az idén pedig vár­hatóan 83 700 forint lesz. A tervezett 20 százalékos béremelés részbeni indokaként szolgálhatna a kötelező óraszám 10 százalékos növelése. Mint megtudtuk, az is sze­repel a javaslatban, hogy az intézmények fenn­tartói, az iskolák, a tanárok maguk dönthesse­nek a heti kötelező óraszámukról, ami ily' mó­don például heti 20 és 26 között bármennyi le­hetne. Akik tehát magasabb kötelező óraszámot vállalnak, azoknak nagyobb arányban nőne az alapbére. Ebben az esetben akár maga a tanár is eldöntheti, mennyi lesz a keresete. A javaslat érinti a különböző címen kifizetett pótlékokat, melyek száma akár háromra csök­kentheti a jelenlegi tíznél is többet. A minisztéri­um bérfejlesztési javaslatát már ismeri a szak- szervezet és a pénzügyi tárca. A részletes meg­beszélések azonban csak ezután következnek. A javaslat az egyeztetések, a viták során módosul­hat és azzal is számolnak, hogy a tervezet valóra váltását a költségvetés alakulása is befolyásolhatja. Tény azonban, hogy az EU-csatlakozás feltételeit teljesítem kell, azok nem képezhetik viták tárgyát. Ezért a javaslat vélhetően csak apróbb módo­sításokkal nyeri el végleges formáját. S minthogy a kilátásba helyezett csatlakozási időpont — 2003 - nagyon közel van, az évi 20 százalékos emelésből aligha lehet engedni, ____________________IMS. Elfogadott tájékoztató Az Országgyűlés terület- fejlesztési bizottsága hétfői ülésén elfogadta Torgyán József, az FVM vezetője tá­jékoztatóját a tárca terület- fejlesztési és vidékfejleszté­si tevékenységéről. Az ülé­sen az ellenzéket csak a szocialisták képviselték, azonban ők nemmel, illetve tartózkodással voksoltak. A bizottság előtt Torgyán József a területfejlesztés intézményrend­szerérői szólva kiemelte a regio­nális fejlesztési tanácsok megerő­södését. Új vonásként említette, hogy a miniszterek képviselői a regionális fejlesztési tanácsok­ban nem köztisztviselők, hanem helyi politikusok. A területfej­lesztés eszközrendszerének vál­tozásaival kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy tárcája új országgyűlési határozati javas­latot készít, amelyet a kormány várhatóan még az ősz elején az Országgyűlés elé terjeszt. Ebben az egyik legjelentősebb pont a re­gionális programfinanszírozás bevezetése lesz. Baráth Etele, a bizottság szocia­lista alelnöke lapunknak elmond­ta, csak részben szavaztak nem­mel a miniszteri beszámolóra, részben tartózkodtak. Úgy vélik, az FVM-ben a bizottság számára készült írásos dokumentum „na­gyon korrekt”, amiért a miniszté­rium dolgozóit - szerintük - dicsé­ret illetné. Az átadott anyag azon­ban teljesen értékmentes, vagyis nem elemzi a tárca tevékenységét, csupán tényeket, adatokat közöl - fogalmazott az alelnök. Baráth Etele szerint Torgyán József egyetlen kérdésre sem adott kielégítő választ, sőt bizo­nyos uniós szervezetek létezésé­ről, azok Magyarországgal össze­függő munkájáról nem is tudott, nem hallott korábban. Ezt azért furcsállták az ellenzéki bizottsá­gi tagok, mert ezek a szervezetek viszont szerepeltek a minisztéri­um írásos anyagában. A szocialisták nem vették jó néven azt sem, hogy a tárca ve­zetője nincs tisztában azoknak a pénzeszközöknek a nagyság­rendjével, amelyet területfejlesz­tésre lehetne fordítani. Baráth szerint egyszerűen hiányzik az a fajta koordináció, amely a kü­lönböző tárcák erre a célra for- dítható összegeit kezelné. ist»i Szétterülő városok Érdemes meggondolni a kiköltözést Budapest A városok terjeszkedése világprobléma, amely Ma­gyarországot is utolérte. A külső területeken kínált olcsó telkek sok családot csábítottak arra, hogy ki­költözzenek a belvárosok kőrengetegéből. Az amerikai és a nyugati-európai tapasztalatok szerint ezt a lépést utólag mára sokan megbánták. Éri Vilma, a Környezettudomá­nyi Központ igazgatója szerint évente több mint 10 ezer ember hagyja el a magyarországi váro­sokat. Ezek a családok többnyire a környező agglomerációs öve­zetben telepednek le. Abban re­ménykednek, hogy a természet közelében a mindennapi életük a korábbinál jobb, kellemesebb lesz. A valóság ugyanakkor az, hogy az ingázással töltött idő egyre inkább megkeseríti a vá­rost elhagyók életét. A kiköltözők számának növe­kedésével például Amerikában és a nyugat-európai országokban ma már a fejlett úthálózat is túl­zsúfolttá vált. A munkába járás és a hazajutás egyre több gyötre­lemmel jár. Nem is beszélve ar­ról, hogy a szórakozni vágyók kénytelenek a másodingázást is vállalni, ha este színházba vagy moziba kívánkoznak. Idővel a sok utazás egyre jobban feledteti a szép környezet örömeit. A ki­költözők számának növekedésé­vel a külső területeken is egyre nő a zsúfoltság. Mind többen rá­jönnek, hogy a kiköltözéssel nem vált sem kényelmesebbé, sem kellemesebbé az életük. A városok belső területei ezzel párhuzamosan mind elhanyagol- tabbá, lepusztultabbá válnak, hi­szen a módosabbak távozása anyagilag is látványos vissza­eséssel jár. A szakember szerint a zsúfoltság csökkentése érdeké­ben fontos, hogy a nagyvárosok terjeszkedjenek, több levegőhöz jussanak. Ám a túlzott szétterü­lés, a lakóparkok és a bevásárló- központok mostanában divatos terjedése egyre jobban veszé­lyezteti az élővilág biológiai egyensúlyát. A közlekedők táborának növe­kedése már magában is jelentős környezetszennyezéssel jár. A külföldi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy minden országban olyan érdekeltségi, il­letve szabályozó rendszert kell kialakítani, amely a települések fejlődését, a természeti értékek megőrzését, és a lakosság érde­keit hosszú távon harmóniában tartja. ________n. zs. Szökésben a Whiskys 13. .Kereskedelmi cikk lettem Május 17-én kezdődik a Whiskys néven elhíresült rabló bíró­sági tárgyalása. Ambrus Attila most másodszor van lakat alatt. Hat évig tartó bankrablás-sorozat, majd lebukás után tavaly júliusban sikerült megszöknie. Két ismert újságíró, Gyuricza Péter és Kardos Ernő kinyomozta a Whiskys szöké­sének és egyik legnagyobb rablásának körülményeit, találko­zott bújtatóival és barátnőivel, áldozataival és őreivel. Lapunk a megjelenés előtt álló könyvből közöl exkluzív részeket. Ambrus Attila naplójából A zsaruk tanultak addigi hibá­ikból, a vecsési balhét már nem verték nagy dobra. Talán az egyik újságban jelent meg egy nyúlfark­nyi cikk, hogy valalti járt a vecsési OTP-ben. Szent meggyőződésem, tudták, hogy én voltam. Ha azon­ban ezt a balhét is nagydobra ve­rik, újból rajtuk nevet mindenki. A negatív reklám akkor már nekik sem hiányzott. Kaptak e nélkül is eleget a sajtótól. Gondolták: ha csendben maradnak, jobban jár­nak. így mégsem akkora a blama. Talán, ha a zsaruk az első perctől őszinték az emberekhez, nem for­dul el tőlük a közvélemény. De ahogy a szökést kezelték és taglal­ták, ahogy etették az embereket, még az addig meglévő szimpátia is hamar elpárolgott. Őszintén megmondom, én a zsaruk kétszí­nűségének köszönhetem a nép­szerűségemet. Amit ugyanis tet­tem, az egyértelmű. Súlyos bűn- cselekményt követtem el, de az erőszaknak a legcsekélyebb jelét sem adtam. Ezzel magyarázom az emberek szimpátiáját. Bármeny­nyire is rendőrellenes a hangulat, nem a gengsztert hívják segítsé­gül, hanem a rendőrt. Egy idő után nekem is az agyamra ment a sajtó. Idegesített, amit a média produkált. Inter­netes honlap, reklámfilm... ennyi­re baj lenne az emberek ítélőké­pességével? Hogyan gondolhatta bárki egy bankrablóról, hogy rek­lámban is szerepelhet? Úgy lát­tam, egyesek megpróbáltak hasz­not húzni az ismertségemből. Pe­dig engem kurvára zavart ez az egész sztárkultusz. Minden har­madik ember sztárnak képzeli magát. Gondolok a beszédhibás tévés személyiségekre, a festett hajú, műanyag, tili-toli együtte­sekre, sorolhatnám... Szerintem a sztár és a sztárocska között óriási különbség van. Az én szemem­ben Elvis Presley vagy a Máté Pé- ter-kaliberű ember a sztár, vagy mondjuk a „száz” oktávú Zámbó Jimmy. De még ő is bokorugró az említettekhez képest, pedig ma ő a legnépszerűbb magyar zenész. Vagy^ott van a Manhattan együt­tes. Ők Jézus földi helytartójának képzelik magukat, mert eladtak ötvenezer lemezt! Komolyan mondom, megáll az ész. Ezzel A Whiskys, Ambrus Attila FOTÓi NÉMETH TAMÁS nem az együtteseket bántom, ha­nem a „sztáripart” kritizálom, il­letve azokat, akik ebből hasznot húznak. Lényegében ez indult be velem kapcsolatban is, egyszerű­en kereskedelmi cikk lettem, pe­dig én nem érzem magam sztár­nak. Az én szakmámban a legna­gyobb Ronald Biggs. A gyengéb­bek kedvéért: ő és társai hajtották végre az évszázad nagy angliai postarablását. Ez a Biggs egyedül „megmalmozta” a világ talán leg­jobb rendőrségét, a Scotland Yard-ot, és két év után lelépett. A mai napig szabad emberként éli napjait. Az ugyanis édeskevés, ha összehozunk egy oltári nagy bal­hét, elviszünk egy vagon pénzt, később azonban rács mögé dug­nak. Ez esetben az illető csak bal­fácán, hetedrangú senki. A média mégis sztárol ilyen negatív figurákat is. Nézzük a tá­voli múltból Rózsa Sándort, Sobri Jóskát, Angyal Bandit. Ezek az urak is gazemberek, köztörvényes bűnözők voltak, mint a mai gengszterek. Azzal a különbséggel, hogy ők állítólag csak gazdagokat raboltak ki. Eb­ben az állításban sántít valami. Mégpedig az, hogy akkoriban csak a földesuraktól, a grófoktól, és a báróktól lophattak, rabolhat­tak. A szegény embernek egye­düli értéke csak az élete volt. Ra­bolni pedig csak onnan lehet, ahonnan van mit elvinni. Ezért is sántít a legenda, no meg ha jól tudom, Rózsa Sándor a számos- újvári börtönben fejezte be földi pályafutását. így semmiképp nem lehettek a mai értelemben sztárok. Akivel a csendőr golyó­ja, vagy az akasztófa kötele vé­gez, esetleg börtönben aszaló- dik, az nem más, mint az élet vesztese. Bármilyen legenda is övezi. Az embereknek mindig szükségük volt és van kitalált személyekre, akik bátorságuk­kal, vakmerőségükkel borsot tör­nek a hatóság orra alá. Ez nem azt jeleni, hogy én valaha is Ró­zsa Sándor nyomába érhetnék, már csak azért sem, mert állítólag én nem adtam senkinek sem a ra­bolt pénzből. Ráadásul soha sem­milyen eszme nem vezérelt. Azt kevesen tudják, és soha a büdös életben nem is adom meg a zsa­ruknak azt az örömet, hogy el­mondjam, kiknek is juttattam én a rabolt pénzből. Inkább legyek szemét, zsugori, szarrágó, mint­sem elpofázzam, kiknek, mikor, mennyit adtam. Elégedjenek meg azzal, hogy engem hazavágtak, de hogy mi a valóság, az végképp nem tartozik rájuk. Tény: a szüle­imnek egy lyukas garast sem ad­tam. Túl bonyolult lenne elmon­dani, miért nem. Történtek olyan dolgok, amelyekből nehéz kiderí­teni, ki volt nagyobb szemét: az apám vagy az anyám? Ezért a múltra inkább fátylat borítok és azt mondom, spongyát rá. (Következik: ,,A szerep felszívja a személyiséget")

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents