Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-13-14 / 111. szám
BÉKÉSCSABA 2000. MÁJUS 13-14., SZOMBAT-VASÁRNAP - 9. OLDAL 8RÉKÉS MEGYEI HÍRUP A képviselők viták nélkül döntöttek fontos ügyekről Visszafogottság jellemezte Békéscsaba Megyei Jogú Város csütörtöki közgyűlését. A testület a ritka alkalmak egyikeként, hamar végzett a május 11-ére betervezett napirendekkel annak ellenére, hogy nem egyszer előfordult: a bekapcsolt szavazógépek mögött nem ültek képviselők, mivel vagy a terem más pontjain vagy a folyosón tartózkodtak. Kisebb zavarokat okozott az is, hogy néhány napirendnél a döntésben érdekelt kívülálló felek nem, vagy csak késve érkeztek meg a testületi ülésre. A délelőtti zárt ülésen a képviselők többek között a gerlai kastély eladásáról, a kihasználatlan önkormányzati földek állami tartalék földekre történő cseréjéről és több ingatlan értékesítéséről is döntöttek. Meghirdetésre került a volt ecetgyár (Szarvasi út 17.), és a város beruházókat vár a volt Nagy Sándor laktanya gépkocsitárolójának sport- és szabadidőcentrummá történő átépítéséhez. A terület egy részén a tervek szerint a Billa épít majd áruházat. A város használatra bérbe adta a főiskola részére azt a területet, melyen az intézmény épült, illetve döntöttek arról is: fejlesztések esetén további területeket is átadnak használatra a főiskolának. Továbbra is előkészítés alatt van a gyógyszertárak magánosításának kérdése. Az önkormányzat vételi ajánlatokat kért a városi tulajdonú gyógyszertárak bérlőitől. A további tárgyalásokat az árajánlatok ismeretében folytatják. A csütörtöki testületi ülésen nem került előterjesztésre a repülőtérrel kapcsolatos, a város és a megye között kötendő megállapodás-tervezet. Az eredeti napirendtől eltérően zárt helyett nyilvános ülésen tárgyaltak a képviselők a sétálóutca fejlesztéséről. Igaz, a sokak érdeklődésére számot tartható kérdés tárgyalását úgy időzítette a testület, hogy az kimaradt a televíziós közvetítés műsoridejéből. Az általános rendezési terv elfogadását elnapolták, mivel a döntés-előkészítésben érintett szakemberek nem voltak jelen a közgyűlésen. _ ____■ ♦ y\ A jftJk Békéscsaba Bérletkérés a Lencsésiről — Az egyvonalas bérlet ára a 7-es és a 17-es buszokra szóló kombinált bérletet tartalmazzon, vonalcsoportos jelleggel — kérte a Körös Volán Rt.-től és a közgyűléstől több, a Lencsési- lakótelepen élő polgár. Jelenleg Békéscsabán az egyvonalas bérlet ára 1780 forint, míg az összvonalasé 2355 forint. A Lencsési-lakótelepen élők azt kérték: vagy csökkentsék 50 százalékkal a 17-es buszra szóló egyvonalas bérlet árát, vagy vezessenek be úgynevezett vonalcsoportos bérletet a 7-es és 17-es járatokra. Ennek árát az önkormányzat városgazdálkodási és városfejlesztési bizottsága 1950 forintban javasolta megállapítani. A Körös Volán Rt. ezt az ajánlatot csak úgy látta volna elfogadhatónak, hogy a vonalcsoportos bérlet bevezetéséből adódó bevételkiesést az önkormányzat megtéríti. A vonalcsoportos bérletet a jelenleg érvényben lévő, a helyi buszközlekedésre vonatkozó rendelet módosításával vezethette volna be az önkormányzat. A Lencsési-lakó- telepiek kérelme azonban nem kapta meg a szükséges többséget _____________________ Szigorú rendelet Szigorúan fel kíván lépni az önkormányzat a parlagfű elterjedésének visszaszorítása érdekében. A képviselő-testület ennek érdekében rendelettervezetet fogadott el csütörtökön. A rendelet a tervek szerint június elsejével lép majd hatályba. Békés megye, és így Békéscsaba is országos viszonylatban a parlagfű által legveszélyeztetettebb területek közé tartozik. Egyetlen növény több milliárd pollent képes a levegőbe jutatni. Az egyre terjedő allergiás megbetegedések ellen folyó harc egyik sarkalatos pontja a veszélyes gyomnövény irtása. Az önkormányzat a jövőben határozottan fel kíván lépni a parlagfű terjedésének visszaszorítása érdekében. A rendelettervezet szerint aki elmulasztja a parlagfű irtását, szabálysértést követ el, és 30 ezer forint pénzbírsággal sújtható, valamint kötelezhető lesz az irtás elvégzésére. A város a parlagfű elleni védekezésre 4 millió 800 ezer forintot különített el. ■ Egymás szemében. Szilvásy Ferenc (MSZP) alpolgármester és Császár Lajos (független) egyeztet Az oldalt írta és összeállította: Kovács Attila. Fotó: Lehoczky Péter Sétálóutca: hogyan tovább? — Kell-e folytatni a sétálóutca továbbépítését? — ezzel a kérdéssel indult a csütörtöki közgyűlésen az Andrássy út sétáló szakaszának bővítéséről szóló vitája. A testület már korábban a továbbépítés szándéka mellett szavazott, ám az anyagiak hiánya miatt a kivitelezést nem vállalták fel a képviselők. A sétálóutca kiépítésének folytatásához továbbra sem ad pénzt a város, a beruházás vállalkozásba adását viszont támogatták a városatyák. A képviselők első körben a sétálóutca Munkácsy utcától a Márvány cukrászda bejáratáig tartó szakaszának terveiről szavaztak. Az új beépítés az elképzelések szerint, a Szent István tértől a Munkácsy utcáig tartó szakaszhoz képest szellősebb, tágasabb lenne. A Munkácsy utcától a Márvány cukrászdáig 7 pavilon, a mellékutcákban pedig további négy kerülne elhelyezésre. Az önkormányzat szerint ezeknek a pavilonoknak a bérbe adása jelentené azt a bevételi forrást. Sétálóutca alulnézetből. A tovább építést vállalkozók folytatják? befektető jelentkezne, aki 10 éves használatba vétel mellett vállalná a beruházás megvalósítását. Végh László (Fidesz) alpolgármester: Igen, szükség van a városban sétálóutcára. A tervekben meghatározott körülmények között azonban vállalkozásba adással nehezen megvalósíthatónak látom a beruházást. A városnak olyan tervet kell készítenie, melynek a megvalósítása üzleti hasznot hoz, és a vagyonért vagyon elv valósul meg. Ha ez nem teljesül, ha nincs bevétel, akkor nincs értelme a folytatásnak. Császár Lajos (független) képviselő: Mindaddig nem kell a városnak sétálóutca, amíg más területeken sokkal nagyobb és égetőbb a szükség. Az új szakasz megépítésénél fontosabbnak érzem a Tompa és a Rózsa utca rendbetételét. Ez már több éve várat magára. Hrabovszki György (MSZP) képviselő: Békéscsabának szüksége van egy központi területre. A városnak kell egy gazdasági ütőér, ami kereskedelmi, szolgáltató tevékenységeket vonzana. Mindemellett arra nem látok lehetőséget, hogy az önkormányzat önerőből folytassa a sétálóutcát. A vállalkozásba adást viszont támogatóim ___________________■ Nincs jelentkező Közel 25 millió forintot nyert Békéscsaba a Szociális és Családügyi Minisztérium ár- és belvízvédelmi feladatokra kiírt közmunkapályázatán. Az önkormányzat 2 millió 492 ezer forint saját erőt biztosít a pályázati forrás mellé. A közmunkaprogram lebonyolításával a Kendra Bt.-vel köt szerződést az önkormányzat. A program keretében május 15-étől november 15- éig belvízvédelmi feladatok ellátására közmunkában 80 regisztrált munkanélküli és 20 fő rendszeres szociális segélyben részesülő foglalkoztatása valósul meg. Persze csak akkor, ha találnak megfelelő számú jelentkezőt. Mint a májusi közgyűlésen kiderült, ez nem is olyan egyszerű feladat. — Levélben 254 személyt kerestünk fel, nem akadt azonban 100 olyan, aki megfelelt volna a feltételeknek - tájékoztatta a képviselő-testületet Hrabovszki György (MSZP), a szociális bizottság elnöke. A város így tovább keresi azokat, akik részt vennének a közmunkaprogramban. ■ Hanó Miklós (FKGP) alpolgármester gondolkodóban, persze az is lehet, csak a hőség miatt bágyadt el a képviselő. Talán a nagy melegnek volt köszönhető, hogy a csütörtöki közgyűlésen a képviselők tartózkodtak az éles szópárbajoktól, és viszonylag hamar bezárták a testületi ülést. Szavazás előtti meditáció az MDF-nél. Jobbról Takács Péter, mellette dr. Kerekes Attila, balról dr. Ferenczi Attila gyermeke segíti a döntéshozó munkát A legutóbbi megyegyűlésen éles vitát váltott ki a megyei közoktatási alapítvány kuratóriumának összetétele, amely Békéscsaba megyei jogú várost is érinti, lévén négy tagját ők delegálták. Pap János polgármester - némi meglepetésünkre — csak nyolc nappal később, tőlünk értesült arról, hogy a megyei közgyűlés vezető ellenzéki frakciója erősen jogszerűtlennek ítélte a döntéseket, lévén azokban érintettséget, vagyis jogszerűtlenséget vélt felfedezni. Emlékeztetőül azt is szükségesnek tartjuk újólag megemlíteni, hogy a kuratórium évente 17Ó millió forint sorsáról hivatott dönteni.- Álkérdésnek tartom a felvetést. A mi közgyűlésünk, egy személy kivételével - aki a vezető koalíciós párt jelöltje volt - teljes konszenzussal döntött a jelöltek mellett. Azt a természetes indokot mondhatom, hogy szerintem egy kuratóriumba olyan személyeknek kell kerülniük, akik a témában járatosak, magyarul azon a területen dolgoznak. Vagyis pedagógusok. Ha máshonnan veszünk elő jelölteket, akkor meg azért bírálnak bennünket... Csak emlékeztetőül: Békéscsaba városa a 8 tagú kuratóriumba Marton Józsefet, Papp Ferencnét, Leszkó Róbertét és Zátonyiné Fazekas Erzsébetet szavazta meg. _______ f. i. Kommentár nélkül • • • Szilánkok a békéscsabai képviselő-testület május 11-ei, csütörtöki üléséről. „Kié az a telefon. Dobáljátok már ki.” Pap János (SZDSZ) polgár- mester a mobilizáció ellen. „Állandóan nehezítitek a világról való tájékozódási folyamatomat.” Hideg András (MSZP), a sétálóutca folytatásáról szóló vitában. „Mindegy, máskor se figyel.” Király János (MSZP) Császár Lajoshoz intézett szavai a sétálóutca vitájában. A mondat után többen - ,,Új elemet Lajos bácsi’’ - beki- áltásokkal hívták fel Császár képviselő figyelmét arra, hogy ellenőrizze hallókészülékét. „Létrejött az a pillanat amikor Végh Lászlóval majdnem egyetértek.” Tóth Károly (MSZP), a sétálóutca vitájában. Á Fidesz sorai felől ,,hurrá" kiáltásokkal üdvözölték a kijelentést. „Előnevelt tyúkok kerülnének a város tulajdonába.” Pap János (SZDSZ) polgármester, a sétálóutca tervezett új szakaszának vállalkozásba adásáról. „Karcsi! Szavazz már igennel!” Hideg András (MSZP) távszavazása. Képviselőtársa pontosan szavazott, helyette. „Még verbálisán se verjétek ránk a balhét!” Hrabovszki György (MSZP), a családok átmeneti otthonáról szóló vitában. A képviselő a szociális bizottság el- nökeként háborgott. _________■ Velkey Gábor (SZDSZ) képviselőnek (balról), Simon Mihály jegyző mutatja a sétálóutca terveit mely visszahozná a beruházás költségeit. A város számításai szerint a sétálóutca új szakaszának kiépítése közel 120 millió forintba kerül. A terveket a képviselő-testület egy ellenszavazat mellett fogadta el. A képviselőknek valamivel több fejtörést okozott az, hogy saját erőből, a többlet vagyoni bevételek terhére, vagy vállalkozásba adással valósítsák meg a sétálóutca folytatását. Kisebb vita után, melyben az is elhangzott, hogy nem kell folytatni a sétálóutca tovább építését, a képviselők végül úgy döntöttek: vállalkozásba adással próbálják megvalósítani a beruházást. Ez azt jelenti, hogy az a beruházó, aki folytatja a sétálóutca tovább építését, bizonyos időtartamra megkania az utcán feléDÍtett Davilonok bérbeadási jogát. A város július végéig vár ajánlatokat, melyek elbírálásánál döntő lesz, hogy a beruházó hány évre szeretné magánál tartani a sétálóutca hasznosítását. A város számításai szerint a 120 milliós nagyságrendű beruházás megközelítőleg 13, 15 év alatt térülne meg. Információink szerint hárman már jelezték érdeklődésüket a beruházás iránt. — Kell-e azonban a folytatás, a sétálóutca a városnak? - ezt kérdeztük négy képviselőtől a döntés után. Pap János (SZDSZ) polgár- mester: Kell. A beruházást azonban nem hitelfelvételből és nem más fejlesztésekre szánt pénzekből kell megvalósítani. A legelőnyösebb az lenne, ha egy olyan Pap János: „Álkérdés”
