Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-12 / 110. szám

4. OLDAL - 2000. MÁJUS 12., PÉNTEK HAZAI TÜKÖR A bankok is segítenek Szerkesztőségünk a rákgyó­gyító lokális hipertermiás készülék beszerzésére gyűjt. A számlavezető a Bu­dapest Bank Rt. Gyula, a számlaszám: 10102684- 35526300-00000006. Csekket a szerkesztőségünk kiadójában (Békéscsaba, Mun­kácsy utca 4.) vagy az orosházi szerkesztőségünkben (Kossuth u. 4.) és az orosházi Szuperinfó szerkesztőségében (Kossuth u. L), valamint a Csaba Taxi Unió gépkocsijaiban kaphatnak. Legfrissebb értesüléseink sze­rint a csabacsüdi nagyközség képviselő-testülete 22 ezer forint támogatást szavazott meg a rák- gyógyító készülék beszerzésére. A CIB Bank Rt. készpénz-támo­gatása 150 ezer forint. A május 19-én 10 órakor a Jó­kai Színház Vigadójában rende­zendő képaukciónkra még be­küldhető alkotás! Múzeum a Bereczki-gyűjteményből Egy évek óta áhított vágy vált most valóra Dévaványán. A több ezer történelmi tárgyból, régé­szeti és néprajzi ritkaságból álló híres Bereczki- gyűjtemény múzeumi mű­ködési engedélyt kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Az erről szóló írásos értesítés a hé­ten érkezett meg a ványai önkormányzathoz. Dévaványa A mintegy tízezer darabból álló értékes gyűjtemény létrejöttén a három éve elhunyt Bereczki Imre hatvanöt esztendőn át munkálko­dott. Bereczki Imre halála óta az önkormányzat azon fáradozott, hogy az anyag méltó, végleges helyre kerüljön, és az hivatalosan is közgyűjteménnyé válhasson. A Bereczki-gyűjtemény idén nyáron a Széchenyi utca 8. szám alatt (az Eötvös József Gimnázi­um és Szakképző Iskola korábbi épületében) talál végső otthonra.- A Széchenyi utcai ingatlan felújítása, a célnak megfelelő át­alakítása nagyon jól halad. (A munkálatok költségeit egy magát megnevezni nem kívánó vállal­kozó vállalja magára.) Nem lesz semmi akadálya annak, hogy au­gusztus 19-ére a gyűjtemény mostani Kossuth utcai helyéről a Széchenyi utca 8. szám alá átköl­tözzön - közölte lapunkkal Pap Tibor polgármester. A településvezető örömmel mutatta meg azt a hivatalos érte­sítést, amely a napokban a Nem­zeti Kulturális Örökség Miniszté­riumából érkezett, és a Bereczki Imre helytörténeti gyűjtemény múzeumi működési engedélyét tartalmazza. E szerint a gyűjte­mény mostantól múzeumi intéz­ményként működhet. A gyűjtemény már most a Kos­suth utca 6. szám alatti épületben is múzeumként működhet, ám küldetését a Széchenyi utcai in­gatlanban teljesítheti majd ki iga­zán. A Bereczki Imre hagyatéká­ból összeállított múzeum Dévaványán, a Széchenyi utca 8. szám alatt az augusztus 20-ai ün­nepségek részeként nyílik meg. MAQYARI BARNA Barátunk, a könyv A Békés Megyei Könyvtár május 10-én rendezte meg városi könyv- és könyvtárhasználati ve­télkedőjének döntőjét, melyet már hagyományként, 15 éve tar­tanak közösen a Békéscsabai 10- es számú Általános Iskolával. Az 5-6. osztályosok csoportjá­ban a 9-es számú Általános Isko­la 6.b. osztályosai lettek, akiket Matajsz Valéria készített fel. Má­sodikként a Madách Utcai Általá­nos Iskola 6. b-sei, harmadikként a 9. számú Általános Iskola 6. a. osztályosai végeztek. A 7-8 osztá­lyos korcsoportban legjobban a 2. számú Általános Iskola 7.b osztálya szerepelt, őket Hankóné Zsilák Katalin készítette fel a ver­senyre. A második a Gerlai Álta­lános iskola 7. b. osztálya, a har­madik a 3.számú Általános Isko­la 8. b-s csapata lett. A „Barátunk a könyv, a könyv­tár” sorozatban Fekete István szü­letésének 100. évfordulója alkal­mából rendeztek vetélkedőt teg­nap délután, melynek legjobbja a Madách Utcai Általános Iskola 4. b. osztályának „Kele és Társa Bt.” nevű csapata lett. Másodikként a 10-es számú Áltlános Iskola 4. a. osztályának „Ravaszdi rókák” csoportja, harmadik pedig a Gerlai negyedikesek „Csi és Vit” csapata lett.______________b. fa. A kivételes eljárás a megoldás A jövő héten tárgyal a külügyi bizottság a státnstörvényről Nagy a tétje annak, hogy a parlament külügyi bizottsága milyen eredményre jut jövő heti tárgyalásai során. Közel ötmillió, határainkon kívül élő magyart és természetesen a hazai lakosság helyzetét is nagyban érinti a státustörvény megalkotása, amelynek alapelveiről most születhet meg a döntés. Budapest Míg a határon túliak egyértelmű­en azt szeretnék, ha az eddigiek­nél szorosabban kötődhetnének az anyaországhoz, addig számos itthoni politikai erő óvatosságra int az új szabályok megalkotásá­val kapcsolatban. Kiskapuk híján nehéz helyzetbe kerülnének uni­ós csatlakozásunk után a magyar állampolgársággal nem rendelke­ző magyarok, az Európai Unióba való felvételünk után ugyanis előttük is bezárulhat a schengeni „vasfüggöny”. Ez azt jelentheti, hogy a jövőben csak külön beuta­zási engedéllyel jöhetnének és a kishatárforgalom is megszűnne. Az uniónak ugyanis mi leszünk a keleti határa, a gazdagabb orszá­gok pedig éppen a keletről jövő beutazók ittmaradásától félnek a legjobban. Ezért a jelenleginél jóval szigorúbb idegenrendészeti törvény megalkotását várják tőlünk. Nem ütközne azonban az Eu­rópai Unió jogszabályaival, ha a Kárpát-medence más országai­ban élő magyarok vízumkérelmét kivételes eljárásban bírálnák el. Ám ha nem sikerül egy olyan tör­vényt megalkotni, amely meg­nyugtatja a többi közösségbeli ál­lamot, hogy a hozzánk jövő ma­gyarok nem mennek túl orszá­gunk határain, akkor félő, hogy romlani fognak beutazási és munkavállalási lehetőségeik. A kinti magyarok helyzetét jól példázza az erdélyi Székely­udvarhely lakóinak élete. Az élénk gazdaságú kisvárosban szinte csak magyarok laknak a ro­mániai átlaghoz képest meglehe­tősen magas színvonalon. A tele­pülés vállalkozóinak nagy része üzleti kapcsolatban áll Magyaror­szággal, de sokan jönnek át hoz­zánk kétkezi munkát végezni is. Fordított irányban is hasznos le­hetne az együttműködés, mert a környék kiváló turisztikai adott­ságokkal rendelkezik. A közös nyelv és kultúra révén kialakuló, egyre szorosabb kap­csolatok ellenére a helyiek furcsa átmeneti állapotban érzik magu­kat Románia és Magyarország kö­zött. Ahogyan egy udvarhelyi fia­tal értelmiségi fogalmazott: szá­mukra sokkal inkább Budapest jelenti a fővárost, mint Bukarest, mégis idegenül érzik magukat nálunk, mert megtűrt vendég­ként kezelik őket. iwi Tervezhető katonai karrier Automatizmusok helyett a képzéstől függ az előmenetel Az elképzelések szerint talán már jövőre tervezhetővé válik a hivatásos állomány ka­tonai karrierje a Magyar Honvédségnél, ha az idei év elejére elkészült humánpolitikai stratégiához szükséges törvénymódosítá­sokról dönt a parlament. Budapest A rövidesen kezdődő haderő-átalakításhoz kap­csolódó koncepció lényege, hogy az általános esélyegyenlőség helyett végre versenyhelyzetet teremtenek a hivatásos tiszthe­lyettesek és tisztek között. Megszűnik az au­tomatizmus és a soronkívüliség az előléptetések­nél, és mindenkinek részt kell vennie a beosztá­sával járó, meghatározott időtartamú továbbkép­zésben. Erdélyi Lajos dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium távozó szóvivője kérdésünkre megerősítette: a kiválasztást, a képzést, a tovább­képzést, a karriermodellt, a szociálpolitikát, de még az üdültetés körülményeit is érinti a válto­zás. A tervek szerint az új humánpolitikai straté­gia a beléptetéstől kezdve a nyugdí­jazásig - esetleg még azon túl is - figyelemmel kíséri a hivatásos katonák sorsát. A NATO-tag- ságból eredően a jövőben a külszolgálat is fon­tos jelentőséggel bír majd, egy idő után akadá­lya lehet a szakmai előmenetelnek, ha valaki nem szolgált még külföldön. Az úgynevezett „felfelé vagy kifelé” elv értelmében a beosztá­sok és a rendfokozatok hierarchiája egymásra épül, aki az előléptetések és magasabb beosz­tások előtti kötelező képzéseken nem szerepel sikerrel, nem maradhat a katonai pályán. A honvédség új nómenklatúrája is elkészült, így ha az Országgyűlés még a nyári szünet előtt megadja a felhatalmazást a haderő-átalakítás megkezdéséhez, akkor a humánstratégia része­ként életbe léphet a megújult katonai besoro­lás is. A Magyar Honvédség szóvivői posztját az el­múlt év januárjáig betöltő Sajner Gyula ezredes neve is felvetődött a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjének utódjaként. Sajner Gyulát eredeti­leg 1998. január 1-jétől 1999 júliusáig nevezték ki a Magyar Honvédség szóvivői posztjára, azonban e minőségében csak az elmúlt év janu­árjáig tevékenykedett, mert attól kezdve a vezér­kar sajtónyilvánossági munkáját már a Honvé­delmi Minisztérium sajtófőosztálya és szóvivője látta el. Mintegy 6100 fiatal szerelt le tegnap, miután befejezte kilenc hónapos sorkatonai szolgálatát - közölte a Magyar Honvédség hadkiegészítő csoportfőnöke. Nagy Attila ezredes elmondta, hogy a fiatalok mintegy 90 százaléka kap lesze­relési segélyt, amely a honvéd alapilletmény - jelenleg 4223 forint - másfélszeresétől ötszörö­séig terjedő összeg lehet. A segély megítélésé­ben a parancsnokok döntöttek, figyelembe .véve a katonák családi és szociális helyzetét. _____________V. F. ÖNFELÁLDOZÓ MUNKA. A Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium (KHVM) számára az elmúlt két eszten­dő legnagyobb és legveszélye­sebb feladatát az április elején kialakult rendkívüli tiszai ár­hullám elleni védekezés jelen­tette. A víz másfél millió em­bert, 402 települést és csak­nem 3000 milliárd forintnyi nemzetgazdasági értéket ve­szélyeztetett - mondta Hajós Béla, a KHVM helyettes víz­ügyi államtitkára csütörtökön. Hajós Béla úgy fogalmazott: „A szakemberek tudása, helyis­merete, a védekezők önfeláldo­zó munkája és a társadalom példaértékű összefogásának eredményeként ma már el­mondhatjuk, hogy sikeres vé­dekezést folytattunk.” NEMLEGES DÖNTÉS. Az Or szágos Rádió és Televízió Tes­tület (ORTT) csütörtöki teljes ülésén nem függesztette fel Körmendy-Ékes Judit elnöki jogkörének gyakorlását - közöl­te tegnap Kovács György főigaz­gató. A felfüggesztés kérdése azért vetődött fel, mert az elnök ellen büntetőeljárás indult, és a médiatörvény ilyen esetben előírja, hogy az elnöki jogok gyakorlásáról a testületnek kell döntenie. TILTAKOZIK A MEDOSZ. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége (MEDOSZ) nem ért egyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által készített, a szövet­kezetek üzletrészeiről szóló tör­vénytervezettel - jelentette be tegnap az ügyvivői testület. Ál­láspontjuk szerint a törvény ha­tályba lépése esetén az agrár- szövetkezetek alkalmazottjai­nak tízezrei veszítenék el mun­kahelyüket. VIZSGÁLAT. Jövőre minden járulékfizető, csaknem négy­millió ember kap értesítést az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) a 2000. évben befizetett járulék összegéről - közölte Mészáros József megbízott főigazgató csütörtökön. Beszámolt arról, hogy lezárult a főigazgatóság átvilágítása. A vizsgálat megál­lapította, hogy korszerűsíteni kell a nyugdíjak megállapítását és folyósítását, valamint javítani szükséges az ügyfelekkel való kapcsolatot is. Szökésben a Whiskys 10. Pénztárosok álnéven Május 17-én kezdődik a Whiskys néven elhíresült rabló bí­rósági tárgyalása. Ambrus Attila most másodszor van lakat alatt. Hat évig tartó bankrablás-sorozat, majd lebukás után tavaly júliusban sikerült megszöknie. Két ismert új­ságíró, Gyuricza Péter és Kardos Ernő kinyomozta a Whis­kys szökésének és egyik legnagyobb rablásának körülmé­nyeit, találkozott bújtatóival és barátnőivel, áldozataival és őreivel. Lapunk a megjelenés előtt álló könyvből közöl exkluzív részeket. A kedvenc OTP-fiók fotó, feb-diósi imre Forgalmas út, kétszer három sáv, plusz HÉV, zakatolás, autózaj. Az utca másik oldala reménytelenül messze van. A kutyának se tűnik fel, ha valaki benyit a nem túl nagy OTP-fiókba, és eltölt ott néhány percet. Azt mondják, hogy általá­ban kettő-négy percet vesz igénybe egy jól előkészített és probléma- mentes bankrablás. A Grassal- kovich úti fiókot különösen kedve­lik a rablók. Öt év alatt hétszer jár­tak itt, ötször fegyverrel, kétszer pedig késsel kényszerítették az al­kalmazottakat a pénz átadására. Az itt dolgozó asszonyok hozzá­szokni ugyan sohase fognak a fegy­veres fenyegetéshez és a megalázó padlóra fektetéshez, mégis kitarta­nak munkahelyük mellett, és ahogy mondják, egymást sem hagyják cserben. A hét itteni bankrablásból négy egyedül Ambrus Attila sara. 1996 szeptemberében hét és fél, ’97 májusában huszonötmillió, majd az év decemberében nyolcmillió forinttal távozott. Szökése és buj­kálása alatt első pénzszerző útja is ide vezetett. Látogatásának nyomát ma már csak a plafonon éktelenkedő lövésnyom őrzi. Katalin 47 éves, 25 éve dolgo­zik az OTP-nél, 13 éve a Grassalkovich úti fiókban. Vala­mennyi fegyveres rablást átélte. — Egyik esetben sem ismertem meg Ambrus Attilát, még most, legutóbb sem. Csak később, ami­kor a tv-ben láttam a képét, akkor látszott ismerősnek a szeme. Ak­kor mondtam, hogy biztosan ő volt. Máskor el volt maszkírozva. Bajuszt ragasztott, vagy parókát vett fel, de júliusban már nem ál­cázta magát. Azt hiszem, azt gon­dolta, hogy neki már úgyis min­den mindegy.-Mire gondol, amikor kiderül, hogy az ügyfél bankrabló?- Nagyon rövid idő alatt zajlik le az egész. Az ember sokkal hosszabbnak gondolja az eltelt időt. Én nem is tudom, hogy gon­dolok-e akkor konkrétan valami­re. Megnyomjuk a riasztót, és próbáljuk az időt húzni, már amennyire lehet. Amikor aztán minden véget ér, akkor jön ki minden az emberen.- Miért szeretik a rablók ezt az OTP-t?- Nincs előttünk forgalom, nincs a környéken buszmegálló, vagy bevásárlóközpont. Semmi nincs itt. Olykor sokáig járókelőt se látunk elmenni az utcán. Itt csak az áll meg, aki kifejezetten ide jön. Zita 1996 novembere óta dol­gozik itt, a második rablás után került az OTP fiókba.- Volt olyan bankrablás, ami­kor a férjemmel a fiók előtt men­tem el, miközben bent volt a rab­ló. Be is néztem, de nem láttam semmit. A férjem még nyugtatott is, hogy, „Látod, nélküled is men­nek a dolgok.” Később derült ki, hogy a bentlévők a padlón hasal­tak...- Olyan könnyen mondta ki ezt a szót, hogy ,,hasalnak”. Mit éreznek olyankor?- Iszonyatos. Gabriella 34 éves, 15 éve dolgo­zik ebben a fiókban, férje és egy 13 éves lánya van.- A rabló bejön, és kapásból azzal kezdi, hogy lő egyet. Az el­ső pillanatban félelmet kelt ben­nünk, megdermedünk, aztán az asztal alatt érezzük a heves szív­dobogást, forróság önti el az em­bert, és arra gondolunk, hogy me­nekülni kellene. Próbálunk búvó­helyet találni. Én is átéltem mind az öt fegyveres rablást. Az első volt a legszörnyűbb. Zárás előtt voltunk néhány perccel, amikor nagy hanggal köszönt valaki, szinte üvöltött, ami egy bankban szokatlan. Aztán máris átlendült a pulton, és a pénzt követelte. Katalin: — Én most örültem, hogy lehasalhattam, mert más­hogy nem értem volna el a riasz­tót. Álltam, de túlságosan messze a pedáltól. A lehető legjobb volt, hogy le kellett mennem az asztal alá, mert csak így tudtam meg­nyomni a riasztót.- Milyennek látták a júliusi rablót?- Agresszív volt. Azt kiabálta, amikor bejött, hogy „Tudják, ki vagyok, nekem semmi veszíteni­valóm nincs!”- Mekkora a kockázat, ha meg­nyomják a riasztót? Zita: - Nagy. A második rab­lásnál iszonyatosan féltem, mert megnyomtam a riasztót, pedig a rabló azt mondta, lelövi, aki meg­próbálja. Az emberben nem az dolgozik ilyenkor, hogy úgyse lő, meg hogy nem is akar áldozatot, mert kizárólag a pénzt akarja. Az ember arra gondol, hogy bármi megtörténhet. Katalin: - Ilyenkor a pillanatok is óráknak tűnnek...- Hány percig tartott a júliusi rablás?- Három-négy percnél nem tar­tott tovább. Máskor egy-két perc az egész, de a rabló nem akarta el­hinni, hogy nincsen több pénz. Ideges volt, biztosan érzékelte, hogy nem szerzett túl sokat, tudta már, hogy súlyban mi a különbség kétmillió és húszmillió között. Nem akarta elhinni, hogy be kell érnie kétmillióval. Sürgetett min­ket, hogy mikor nyílik már az idő­záras kassza, de az sok idő. Han­gosan számoltuk visszafelé a per­ceket, de nem maradt ideje, hogy tovább várjon, úgy látszik, kifutott a magának kiszabott időből. (Következik: A rablás művésze­te)

Next

/
Thumbnails
Contents