Békés Megyei Hírlap, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-12 / 110. szám
4. OLDAL - 2000. MÁJUS 12., PÉNTEK HAZAI TÜKÖR A bankok is segítenek Szerkesztőségünk a rákgyógyító lokális hipertermiás készülék beszerzésére gyűjt. A számlavezető a Budapest Bank Rt. Gyula, a számlaszám: 10102684- 35526300-00000006. Csekket a szerkesztőségünk kiadójában (Békéscsaba, Munkácsy utca 4.) vagy az orosházi szerkesztőségünkben (Kossuth u. 4.) és az orosházi Szuperinfó szerkesztőségében (Kossuth u. L), valamint a Csaba Taxi Unió gépkocsijaiban kaphatnak. Legfrissebb értesüléseink szerint a csabacsüdi nagyközség képviselő-testülete 22 ezer forint támogatást szavazott meg a rák- gyógyító készülék beszerzésére. A CIB Bank Rt. készpénz-támogatása 150 ezer forint. A május 19-én 10 órakor a Jókai Színház Vigadójában rendezendő képaukciónkra még beküldhető alkotás! Múzeum a Bereczki-gyűjteményből Egy évek óta áhított vágy vált most valóra Dévaványán. A több ezer történelmi tárgyból, régészeti és néprajzi ritkaságból álló híres Bereczki- gyűjtemény múzeumi működési engedélyt kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Az erről szóló írásos értesítés a héten érkezett meg a ványai önkormányzathoz. Dévaványa A mintegy tízezer darabból álló értékes gyűjtemény létrejöttén a három éve elhunyt Bereczki Imre hatvanöt esztendőn át munkálkodott. Bereczki Imre halála óta az önkormányzat azon fáradozott, hogy az anyag méltó, végleges helyre kerüljön, és az hivatalosan is közgyűjteménnyé válhasson. A Bereczki-gyűjtemény idén nyáron a Széchenyi utca 8. szám alatt (az Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskola korábbi épületében) talál végső otthonra.- A Széchenyi utcai ingatlan felújítása, a célnak megfelelő átalakítása nagyon jól halad. (A munkálatok költségeit egy magát megnevezni nem kívánó vállalkozó vállalja magára.) Nem lesz semmi akadálya annak, hogy augusztus 19-ére a gyűjtemény mostani Kossuth utcai helyéről a Széchenyi utca 8. szám alá átköltözzön - közölte lapunkkal Pap Tibor polgármester. A településvezető örömmel mutatta meg azt a hivatalos értesítést, amely a napokban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából érkezett, és a Bereczki Imre helytörténeti gyűjtemény múzeumi működési engedélyét tartalmazza. E szerint a gyűjtemény mostantól múzeumi intézményként működhet. A gyűjtemény már most a Kossuth utca 6. szám alatti épületben is múzeumként működhet, ám küldetését a Széchenyi utcai ingatlanban teljesítheti majd ki igazán. A Bereczki Imre hagyatékából összeállított múzeum Dévaványán, a Széchenyi utca 8. szám alatt az augusztus 20-ai ünnepségek részeként nyílik meg. MAQYARI BARNA Barátunk, a könyv A Békés Megyei Könyvtár május 10-én rendezte meg városi könyv- és könyvtárhasználati vetélkedőjének döntőjét, melyet már hagyományként, 15 éve tartanak közösen a Békéscsabai 10- es számú Általános Iskolával. Az 5-6. osztályosok csoportjában a 9-es számú Általános Iskola 6.b. osztályosai lettek, akiket Matajsz Valéria készített fel. Másodikként a Madách Utcai Általános Iskola 6. b-sei, harmadikként a 9. számú Általános Iskola 6. a. osztályosai végeztek. A 7-8 osztályos korcsoportban legjobban a 2. számú Általános Iskola 7.b osztálya szerepelt, őket Hankóné Zsilák Katalin készítette fel a versenyre. A második a Gerlai Általános iskola 7. b. osztálya, a harmadik a 3.számú Általános Iskola 8. b-s csapata lett. A „Barátunk a könyv, a könyvtár” sorozatban Fekete István születésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek vetélkedőt tegnap délután, melynek legjobbja a Madách Utcai Általános Iskola 4. b. osztályának „Kele és Társa Bt.” nevű csapata lett. Másodikként a 10-es számú Áltlános Iskola 4. a. osztályának „Ravaszdi rókák” csoportja, harmadik pedig a Gerlai negyedikesek „Csi és Vit” csapata lett.______________b. fa. A kivételes eljárás a megoldás A jövő héten tárgyal a külügyi bizottság a státnstörvényről Nagy a tétje annak, hogy a parlament külügyi bizottsága milyen eredményre jut jövő heti tárgyalásai során. Közel ötmillió, határainkon kívül élő magyart és természetesen a hazai lakosság helyzetét is nagyban érinti a státustörvény megalkotása, amelynek alapelveiről most születhet meg a döntés. Budapest Míg a határon túliak egyértelműen azt szeretnék, ha az eddigieknél szorosabban kötődhetnének az anyaországhoz, addig számos itthoni politikai erő óvatosságra int az új szabályok megalkotásával kapcsolatban. Kiskapuk híján nehéz helyzetbe kerülnének uniós csatlakozásunk után a magyar állampolgársággal nem rendelkező magyarok, az Európai Unióba való felvételünk után ugyanis előttük is bezárulhat a schengeni „vasfüggöny”. Ez azt jelentheti, hogy a jövőben csak külön beutazási engedéllyel jöhetnének és a kishatárforgalom is megszűnne. Az uniónak ugyanis mi leszünk a keleti határa, a gazdagabb országok pedig éppen a keletről jövő beutazók ittmaradásától félnek a legjobban. Ezért a jelenleginél jóval szigorúbb idegenrendészeti törvény megalkotását várják tőlünk. Nem ütközne azonban az Európai Unió jogszabályaival, ha a Kárpát-medence más országaiban élő magyarok vízumkérelmét kivételes eljárásban bírálnák el. Ám ha nem sikerül egy olyan törvényt megalkotni, amely megnyugtatja a többi közösségbeli államot, hogy a hozzánk jövő magyarok nem mennek túl országunk határain, akkor félő, hogy romlani fognak beutazási és munkavállalási lehetőségeik. A kinti magyarok helyzetét jól példázza az erdélyi Székelyudvarhely lakóinak élete. Az élénk gazdaságú kisvárosban szinte csak magyarok laknak a romániai átlaghoz képest meglehetősen magas színvonalon. A település vállalkozóinak nagy része üzleti kapcsolatban áll Magyarországgal, de sokan jönnek át hozzánk kétkezi munkát végezni is. Fordított irányban is hasznos lehetne az együttműködés, mert a környék kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik. A közös nyelv és kultúra révén kialakuló, egyre szorosabb kapcsolatok ellenére a helyiek furcsa átmeneti állapotban érzik magukat Románia és Magyarország között. Ahogyan egy udvarhelyi fiatal értelmiségi fogalmazott: számukra sokkal inkább Budapest jelenti a fővárost, mint Bukarest, mégis idegenül érzik magukat nálunk, mert megtűrt vendégként kezelik őket. iwi Tervezhető katonai karrier Automatizmusok helyett a képzéstől függ az előmenetel Az elképzelések szerint talán már jövőre tervezhetővé válik a hivatásos állomány katonai karrierje a Magyar Honvédségnél, ha az idei év elejére elkészült humánpolitikai stratégiához szükséges törvénymódosításokról dönt a parlament. Budapest A rövidesen kezdődő haderő-átalakításhoz kapcsolódó koncepció lényege, hogy az általános esélyegyenlőség helyett végre versenyhelyzetet teremtenek a hivatásos tiszthelyettesek és tisztek között. Megszűnik az automatizmus és a soronkívüliség az előléptetéseknél, és mindenkinek részt kell vennie a beosztásával járó, meghatározott időtartamú továbbképzésben. Erdélyi Lajos dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium távozó szóvivője kérdésünkre megerősítette: a kiválasztást, a képzést, a továbbképzést, a karriermodellt, a szociálpolitikát, de még az üdültetés körülményeit is érinti a változás. A tervek szerint az új humánpolitikai stratégia a beléptetéstől kezdve a nyugdíjazásig - esetleg még azon túl is - figyelemmel kíséri a hivatásos katonák sorsát. A NATO-tag- ságból eredően a jövőben a külszolgálat is fontos jelentőséggel bír majd, egy idő után akadálya lehet a szakmai előmenetelnek, ha valaki nem szolgált még külföldön. Az úgynevezett „felfelé vagy kifelé” elv értelmében a beosztások és a rendfokozatok hierarchiája egymásra épül, aki az előléptetések és magasabb beosztások előtti kötelező képzéseken nem szerepel sikerrel, nem maradhat a katonai pályán. A honvédség új nómenklatúrája is elkészült, így ha az Országgyűlés még a nyári szünet előtt megadja a felhatalmazást a haderő-átalakítás megkezdéséhez, akkor a humánstratégia részeként életbe léphet a megújult katonai besorolás is. A Magyar Honvédség szóvivői posztját az elmúlt év januárjáig betöltő Sajner Gyula ezredes neve is felvetődött a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjének utódjaként. Sajner Gyulát eredetileg 1998. január 1-jétől 1999 júliusáig nevezték ki a Magyar Honvédség szóvivői posztjára, azonban e minőségében csak az elmúlt év januárjáig tevékenykedett, mert attól kezdve a vezérkar sajtónyilvánossági munkáját már a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztálya és szóvivője látta el. Mintegy 6100 fiatal szerelt le tegnap, miután befejezte kilenc hónapos sorkatonai szolgálatát - közölte a Magyar Honvédség hadkiegészítő csoportfőnöke. Nagy Attila ezredes elmondta, hogy a fiatalok mintegy 90 százaléka kap leszerelési segélyt, amely a honvéd alapilletmény - jelenleg 4223 forint - másfélszeresétől ötszöröséig terjedő összeg lehet. A segély megítélésében a parancsnokok döntöttek, figyelembe .véve a katonák családi és szociális helyzetét. _____________V. F. ÖNFELÁLDOZÓ MUNKA. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) számára az elmúlt két esztendő legnagyobb és legveszélyesebb feladatát az április elején kialakult rendkívüli tiszai árhullám elleni védekezés jelentette. A víz másfél millió embert, 402 települést és csaknem 3000 milliárd forintnyi nemzetgazdasági értéket veszélyeztetett - mondta Hajós Béla, a KHVM helyettes vízügyi államtitkára csütörtökön. Hajós Béla úgy fogalmazott: „A szakemberek tudása, helyismerete, a védekezők önfeláldozó munkája és a társadalom példaértékű összefogásának eredményeként ma már elmondhatjuk, hogy sikeres védekezést folytattunk.” NEMLEGES DÖNTÉS. Az Or szágos Rádió és Televízió Testület (ORTT) csütörtöki teljes ülésén nem függesztette fel Körmendy-Ékes Judit elnöki jogkörének gyakorlását - közölte tegnap Kovács György főigazgató. A felfüggesztés kérdése azért vetődött fel, mert az elnök ellen büntetőeljárás indult, és a médiatörvény ilyen esetben előírja, hogy az elnöki jogok gyakorlásáról a testületnek kell döntenie. TILTAKOZIK A MEDOSZ. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ) nem ért egyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által készített, a szövetkezetek üzletrészeiről szóló törvénytervezettel - jelentette be tegnap az ügyvivői testület. Álláspontjuk szerint a törvény hatályba lépése esetén az agrár- szövetkezetek alkalmazottjainak tízezrei veszítenék el munkahelyüket. VIZSGÁLAT. Jövőre minden járulékfizető, csaknem négymillió ember kap értesítést az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) a 2000. évben befizetett járulék összegéről - közölte Mészáros József megbízott főigazgató csütörtökön. Beszámolt arról, hogy lezárult a főigazgatóság átvilágítása. A vizsgálat megállapította, hogy korszerűsíteni kell a nyugdíjak megállapítását és folyósítását, valamint javítani szükséges az ügyfelekkel való kapcsolatot is. Szökésben a Whiskys 10. Pénztárosok álnéven Május 17-én kezdődik a Whiskys néven elhíresült rabló bírósági tárgyalása. Ambrus Attila most másodszor van lakat alatt. Hat évig tartó bankrablás-sorozat, majd lebukás után tavaly júliusban sikerült megszöknie. Két ismert újságíró, Gyuricza Péter és Kardos Ernő kinyomozta a Whiskys szökésének és egyik legnagyobb rablásának körülményeit, találkozott bújtatóival és barátnőivel, áldozataival és őreivel. Lapunk a megjelenés előtt álló könyvből közöl exkluzív részeket. A kedvenc OTP-fiók fotó, feb-diósi imre Forgalmas út, kétszer három sáv, plusz HÉV, zakatolás, autózaj. Az utca másik oldala reménytelenül messze van. A kutyának se tűnik fel, ha valaki benyit a nem túl nagy OTP-fiókba, és eltölt ott néhány percet. Azt mondják, hogy általában kettő-négy percet vesz igénybe egy jól előkészített és probléma- mentes bankrablás. A Grassal- kovich úti fiókot különösen kedvelik a rablók. Öt év alatt hétszer jártak itt, ötször fegyverrel, kétszer pedig késsel kényszerítették az alkalmazottakat a pénz átadására. Az itt dolgozó asszonyok hozzászokni ugyan sohase fognak a fegyveres fenyegetéshez és a megalázó padlóra fektetéshez, mégis kitartanak munkahelyük mellett, és ahogy mondják, egymást sem hagyják cserben. A hét itteni bankrablásból négy egyedül Ambrus Attila sara. 1996 szeptemberében hét és fél, ’97 májusában huszonötmillió, majd az év decemberében nyolcmillió forinttal távozott. Szökése és bujkálása alatt első pénzszerző útja is ide vezetett. Látogatásának nyomát ma már csak a plafonon éktelenkedő lövésnyom őrzi. Katalin 47 éves, 25 éve dolgozik az OTP-nél, 13 éve a Grassalkovich úti fiókban. Valamennyi fegyveres rablást átélte. — Egyik esetben sem ismertem meg Ambrus Attilát, még most, legutóbb sem. Csak később, amikor a tv-ben láttam a képét, akkor látszott ismerősnek a szeme. Akkor mondtam, hogy biztosan ő volt. Máskor el volt maszkírozva. Bajuszt ragasztott, vagy parókát vett fel, de júliusban már nem álcázta magát. Azt hiszem, azt gondolta, hogy neki már úgyis minden mindegy.-Mire gondol, amikor kiderül, hogy az ügyfél bankrabló?- Nagyon rövid idő alatt zajlik le az egész. Az ember sokkal hosszabbnak gondolja az eltelt időt. Én nem is tudom, hogy gondolok-e akkor konkrétan valamire. Megnyomjuk a riasztót, és próbáljuk az időt húzni, már amennyire lehet. Amikor aztán minden véget ér, akkor jön ki minden az emberen.- Miért szeretik a rablók ezt az OTP-t?- Nincs előttünk forgalom, nincs a környéken buszmegálló, vagy bevásárlóközpont. Semmi nincs itt. Olykor sokáig járókelőt se látunk elmenni az utcán. Itt csak az áll meg, aki kifejezetten ide jön. Zita 1996 novembere óta dolgozik itt, a második rablás után került az OTP fiókba.- Volt olyan bankrablás, amikor a férjemmel a fiók előtt mentem el, miközben bent volt a rabló. Be is néztem, de nem láttam semmit. A férjem még nyugtatott is, hogy, „Látod, nélküled is mennek a dolgok.” Később derült ki, hogy a bentlévők a padlón hasaltak...- Olyan könnyen mondta ki ezt a szót, hogy ,,hasalnak”. Mit éreznek olyankor?- Iszonyatos. Gabriella 34 éves, 15 éve dolgozik ebben a fiókban, férje és egy 13 éves lánya van.- A rabló bejön, és kapásból azzal kezdi, hogy lő egyet. Az első pillanatban félelmet kelt bennünk, megdermedünk, aztán az asztal alatt érezzük a heves szívdobogást, forróság önti el az embert, és arra gondolunk, hogy menekülni kellene. Próbálunk búvóhelyet találni. Én is átéltem mind az öt fegyveres rablást. Az első volt a legszörnyűbb. Zárás előtt voltunk néhány perccel, amikor nagy hanggal köszönt valaki, szinte üvöltött, ami egy bankban szokatlan. Aztán máris átlendült a pulton, és a pénzt követelte. Katalin: — Én most örültem, hogy lehasalhattam, mert máshogy nem értem volna el a riasztót. Álltam, de túlságosan messze a pedáltól. A lehető legjobb volt, hogy le kellett mennem az asztal alá, mert csak így tudtam megnyomni a riasztót.- Milyennek látták a júliusi rablót?- Agresszív volt. Azt kiabálta, amikor bejött, hogy „Tudják, ki vagyok, nekem semmi veszítenivalóm nincs!”- Mekkora a kockázat, ha megnyomják a riasztót? Zita: - Nagy. A második rablásnál iszonyatosan féltem, mert megnyomtam a riasztót, pedig a rabló azt mondta, lelövi, aki megpróbálja. Az emberben nem az dolgozik ilyenkor, hogy úgyse lő, meg hogy nem is akar áldozatot, mert kizárólag a pénzt akarja. Az ember arra gondol, hogy bármi megtörténhet. Katalin: - Ilyenkor a pillanatok is óráknak tűnnek...- Hány percig tartott a júliusi rablás?- Három-négy percnél nem tartott tovább. Máskor egy-két perc az egész, de a rabló nem akarta elhinni, hogy nincsen több pénz. Ideges volt, biztosan érzékelte, hogy nem szerzett túl sokat, tudta már, hogy súlyban mi a különbség kétmillió és húszmillió között. Nem akarta elhinni, hogy be kell érnie kétmillióval. Sürgetett minket, hogy mikor nyílik már az időzáras kassza, de az sok idő. Hangosan számoltuk visszafelé a perceket, de nem maradt ideje, hogy tovább várjon, úgy látszik, kifutott a magának kiszabott időből. (Következik: A rablás művészete)
