Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-05 / 80. szám
6. OLDAL - 2000. ÁPRILIS 5., SZERDA HÁT TÉR liMÉYEi hírláp Tüköry Lajos, a ladányi hős A selyemmel és arannyal gazdagon hímzett kendő Körösladány birtokában van MOTÓ; LEHOCZKY PÉTER Körösladány legjelentősebb szülötte Tüköry Lajos, a magyar és olasz szabadságharc hőse, a krimi háború aktív résztvevője. A nagyközség történetének legértékesebb relikviája Tüköry Lajosnak a kendője, amelyet az 1850-es években a jeles szabadságharcos Medzsi török szultántól kapott. Ezt a közel másfél évszázados kendőt nemrég saját költségükön restauráltatták a ladányi képviselő-testület tagjai, s a páratlan értékű ereklyét felújított formában március 15-én a település lakossága is megcsodálhatta. Tüköry Lajos szülei — Tüköry Ferenc és Domanek Terézia - 1829. október 25-én kötöttek házasságot, és Körösladányban, a Bethlen utca 11. szám alatti lakóházban kezdték el a közös életet. A boldog házasélet első gyümölcseként 1830. szeptember 9-én született a későbbi szabadságharcos hős, Lajos, akit négy újabb gyermek János (1832), Teréz (1834), István (1836) és Károly (1838) követett. A családot 1839. március 20-án szomorú veszteség érte: elhunyt Tüköry Ferenc, az édesapa. Domanek Terézia 1840. szeptember 12-én másodszor is feleségül ment. A szerencsés választott Schambach Károly lett, aki 42 esztendeig tanított Körösladányban. Az anya újabb házasságából további hat gyermek jött világra, ám közülük csak ketten maradtak az élők sorában. A jó eszű, szorgalmas Tüköry Lajost második apja úgy szerette, mintha az saját gyermeke lett volna. Körösladány nagy fia 1848 őszén kapcsolódott be a magyar szabadságharc küzdelmeibe, akkor az első békési zászlóaljban állt szolgálatba, amely szép diadalokat ért el. Ennek eredményeként rövid időn belül a 18 éves Tüköry Lajost őrmesterré léptették elő. Nem sokkal később Tüköry az 55. zászlóaljhoz került, amely Bem József vezetésével Erdélyben aratta győzelmeit. A 19 éves körösladányi fiatal honvéd 1849 tavaszán már a főhadnagyi rangot is megkapta. A forradalom leverését követően Tüköry Lajos - több száz forradalmár társával és Kodri bej török alezredes segítségével - Erdélyből a román alföldön át Törökországba emigrált. Azt, hogy erdélyi szolgálata idején Tüköry Lajos találkozott-e Petőfi Sándorral vagy sem, arra vonatkozóan konkrét bizonyítékaink nincsenek. De az biztos: a körösladányi fiatal hős Törökországban verset is írt a magyar szabadságharc bukásáról. Például Tüköry Lajos tollából származnak ezek a sorok: „ Tigrisként harcolt a magyar nép a drága honért / Ősi szabadságért hősei jöttek elő. / Nem dörgő ágyúk, s szurony erdők sokasága / Győzött meg: Hűtlen Görgey árulta el. / Sújtja magyar átok: nem tartott ez soha össze. / Pártra oszol, s azután úgy teszi tönkre magát. / Ébredj nemzetem! Óh ébredj fel már valahára! / Tarts együtt! Hidd el győzve van ellened így-" Törökországban kétszázötven magyar közlegény és hetvennégy tiszt - köztük Tüköry Lajos — felajánlotta szolgálatait Zia pasánál a török haderő számára. A ladányi főhadnagy (a magyar tisztek megőrizték rangjaikat) itt is Bem József csapatába került, amely 1850. február 24-én elindult Törökország belsejébe, Aleppó felé. A szíriai területeken vívott csatákban az erős napfénytől Tüköry Lajos is úgy lebarnult, hogy külseje szinte indiánra emlékeztetett. Amikor a krími háború kitört, a legkiválóbb alakulatokat a kis- ázsiai frontról a krími csatamezőkre vezényelték. Az idős Bem tábornok Kis-Ázsiában elhunyt, így a krími ütközetekben Tüköry Lajos Guyon tábornok hadsegédeként szolgált. A krími harcokban a körösladányi hős bal karja puskagolyótól súlyosan megsérült. Ekkor Medzsi szultán őrnaggyá léptette elő Tüköry Lajost, és kitüntette a Medzsi-renddel. A magyar szabadságharc ismert alakja ekkor kapta azt a négyszögletű, selyemmel és arannyal gazdagon hímzett kendőt, amely ma Körösladány birtokában van. Arról, hogy a Tüköry-kendő mikor és hogyan került a sárréti nagyközség tulajdonába, a jelenleg Szegeden élő Végh Mihály nyugalmazott tanár úrnál érdeklődtünk. Végh Mihály egykor olasz nyelvet tanított a körösladányi gimnáziumban. Az 1950-es években a tanár úr vezetésével alakult meg Ladányban Tüköry emlékeinek fő ápolója, a 22. számú Tüköry Lajos úttörőcsapat. Végh Mihály 1961-ben könyvet írt települése nagy szülöttéről Tüköry Lajos, a magyar és olasz szabadságharc hőse címmel, valamint sokat tett azért, hogy 1968-ban Körösladányban szobrot állíthattak Garibaldinak.- A Tüköry- kendőt keresztapámnak a nagynénje őrizte hosszú évtizedeken át. Őt Blaskó Bélánénak hívták, és nyugdíjas tanítónőként Kál-Kápolnán élt. Egyszer, amikor az 1950-es évek végén elmentem hozzá, azt mondta: úttörőcsapatomnak adja a zászlót, mert az nálunk lesz a legjobb helyen - közölte lapunkkal Végh Mihály tanár úr, akinek egykor felesége szintén Körösladányban tanított. Végh Mihály elmondta azt is: a körösladányi iskolánál ekkor - az 1950-es évek végén - alakult meg a 22. számú Tüköry Lajos úttörőcsapat, amely a ladányi hős emlékeinek legfőbb gondozója lett. Hamarosan nekiláttak egy Tüköry-emlékszo- ba - ahol az 1848-as szabadságharcossal kapcsolatos relikviákat gyűjtötték - kialakításához is. (Ez az emlékszoba ma is megtekinthető az immár a Tüköry Lajos nevét viselő ladányi általános iskolában. - a szerk.) Tüköry Lajos 1859-ben - Kossuth Lajos hívó szavára — elhagyta Törökországot és több más magyar vitézzel az olasz szabadságharc megsegítésére sietett. A bátor körösladányi hős 1860. május 27-én az olasz szabadságharcban kapott sebet, aminek következtében egyik lába eltörött. Egy nappal később Tüköry sérült lábát levágták, de az amputálás már túl későn történt: akkor az üszők már egyre jobban elhatalmasodott rajta. 1860. július 6-án egy órával éjfél előtt Tüköry Lajos földi léte végére a halál tett pontot. Földi maradványait július 7-én délután 5 órakor Palermóban helyezték örök nyugalomra. Körösladányban viszont nemcsak Tüköry kendőjét tartják nagy becsben, hanem Tüköry Lajos szellemiségét is, amely kimúlhatatlan: örökkön él. MAGYARI BARNA A tizenhét győzelem jelképe Tüköry Lajosnak a Mendzsi szultántól kapott kendőjének közepén a szultán femánja (kézjegye) található, körben pedig tizenhétszer ismétlődnek ugyanazok a török írásjelek, amely magyarul Ó győzelem felírást jelent. A tizenhét ismétlődés arra utal, hogy Tüköry Lajos ennyi csatában diadalmaskodott. Ezt a közel 150 esztendős kendőt az ország egyik jeles restaurátorával idén újittatta fel Körösladány, így a nagy eszmei értékkel bíró ereklye ismét eredeti fényében pompázik. Küzdjünk a gyilkos rák ellen Szerkesztőségünk a gyógyító műszerre gyűjt Talán nincs olyan család Magyarországon, Békés megyében, ahol ne veszítettek volna el szeretett családtagot az alattomos rákbetegség valamilyen formájában. Az orvostudomány mindent megtesz a gyógyításért, de a kórt még nem sikerült leküzdeni. A rákos betegek gyógyításának lehetőségeit gazdagítja Szász András fizikusprofesszor találmánya, a hipertermiás műszer. Alkalmazására képes a gyulai kórház onkológiai osztálya, beszerzésére azonban nem. A Békés Megyei Hírlap szerkesztősége gyűjtést kezdeményezett a negyvenmillió forintba kerülő műszer megvásárlásáért, akciónkhoz már sokan csatlakoztak. Csekkekkel is rendelkezünk (Békéscsabán, a Munkácsy utca 4. szám alatt, a kiadó titkárságán, orosházi szerkesztőségünkben, a Kossuth utca 4. szám alatt és a Szuperinfo orosházi szerkesztőségében, Kossuth utca 1. szám alatt, vidéken a területi szerkesztőségekben dolgozó kollégáinknál juthatnak hozzá), a számlavezető a Budapest Bank Rt. Gyula. A Pándy Alapítvány elkülönített számlaszáma: 10102684-35526300-00000006. Az összeg alapján adókedvezmény igénybe vehető. A képzőművészeket is kértük, alkotásaikkal járuljanak hozzá kezdeményezésünkhöz. Már többen felajánlották műveiket az először kiállításon bemutatandó, majd aukción értékesítendő akcióra. Legutóbb a békéscsabai festőtanárok hozták műveiket a szerkesztőségbe (itt zárt helyiségben tároljuk azokat). Többek között Novák Attila, Sallai Lajos, Varga János képei gyűlnek nálunk, tegnap pedig Pataj Pál békéscsabai festőművész is kinyilvánította támogató szándékát. Kortársunk, Rótt József... Békéscsaba A megyei könyvtár kortárs magyar írókat bemutató beszélgetéssorozatának a Vésztőn élő Rótt József volt a vendége a közelmúltban, a könyvtár épületének földszinti klubtermében. A szerzőt Elek Tibor, a Körös Irodalmi Társaság elnöke, irodalomtörténész, kritikus, esztéta mutatta be abból az alkalomból, hogy a megyei könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság két elbeszélését bemutató füzete Álmokon átfénylő valóság címmel megjelent. A két novella bepillantást enged a szerző nyers-költőiségű világába. Kalandos életút jellemző Rótt Józsefre, akinek jellemét a fiatalkorúak börtöne is formázta, aki volt bányász, katonaként a futko- sót is megjárta, és amikor ő is szembekerült a „mi végre is lennék a Földön?” - kezdetű kérdéssel, az írás látszott számára az egyedüli olyasminek, ami elviselhetővé tudná tenni az életet. Az utóbbi évtizedben rangos folyóiratok, mint a Hitel vagy a Kortárs közölték elbeszéléseit. (A Hitel folyóirat legutóbbi számában Mányoki Endre, a Napi Magyarország szerkesztője a Rótt József eddigi zömmel folyóiratközlésekben, és napilapokban létező munkásságát értékelő írásában az egyik legfontosabb magyar írónak nevezte az alkotót, akinek a Liget Kiadónál jelent meg eddigi egyetlen „igazi” no- velláskötete Kánya-haraszt balladái címmel). A hangulatos estén Józsa Mihály előadóművész olvasott fel Rótt József munkáiból. Hegedűn Újházi Lászlóné, zongorán Nátor Éva működött közre. PÁNICS SZABÓ FERENC Szombat esték a Casinóban A békéscsabai ifiház emeleti Casinójában szombati klubestekre várják a tartalmas szórakozásra vágyó látogatókat. Békéscsaba A kezdeményezés első rendezvényén, március 25-én 20 órától a HBO Mennyi? 30! című műsorának népszerű szereplőjét, Ör- dögh Ottó humorista műsorát láthatták a vendégek. Április 8-án 21 órától „Nemzetek táncai” címmel a Ludas zenekarral szlovák táncházban rophatják a táncot a résztvevők, 15-én este a Blues Fools ad koncertet a Scherzo zenés ifjúsági színpadok országos fesztiválja keretében. 22-én 21 órától ír zenét és táncházat vará- •zsol a Casinóba Shannon zenekar, 29-én „Micsoda Buli! címmel Kékegyi Bubu és a Milla Trió szórakoztatja a közönséget. Május 6-án a Nemzetek táncai sorozatban a Balkán együttes muzsikál, 13-án este a Jazabell zenekar Várja a jazz kedvelőit. 27-én Erdei Sándor humorista műsorát látogathatják, s június 5-én román táncházat rendeznek az ingyenes programsorozat szervezői. Mivel különösebb tehetsége nincs az önadminisztrációhoz, s az évek során számtalanszor megkapta kézlegyintés kíséretében egy-egy munkája bírálatakor, hogy ez csak dekoráció, felhagyott minden kísérlettel, hogy a nagy művészet megyei fellegvárába, akár csak ajtónállóként is bejuthasson. Ahogy ő mondja, nem dörgölüzött, csak tette a dolgát. Amikor művésznek szólítom, tiltakozik. Alkotó ember! — igazít a szón. A gyomaendrődi Kisréti úti lakóház falán vörösréz tábla, rajta annyi áll, Hontiék. Az utcai ajtóból közvetlenül a műhelygalériába lépünk, onnan a lépcső a nappaliba vezet. Szépséges lámpák, fémdomborítású faliképek és könyvrengeteg. A polcok, képek, a használati tárgyak mind házigazdánk, Honti Antal (képünkön) keze munkái. Barátságos, ember formájú lakás. Nem állom meg, hogy ne dicsérjem.- Korábban sokkal vadabb volt „A koldusnak mindig előre köszöntem” kotáskor erre nem figyel az ember, akkor a tudatalatti működik.- Meghatározó barátságai vannak-e? ez a ház. Például a szoba közepén, ahol most az óra áll, egy bodzafa volt. Hatalmas ágakkal, egészen betöltötte a szobát. De a kérge szemetelt, és a feleségem kérésére kivittem. Tudja, hosszú távon mindig az asszonyoknak van igazuk — magyarázza mosolyogva Honti Antal. - Nagyon szeretjük az otthonunkat, hozzánk simult. Kivált a könyvekhez ragaszkodom. A munka mellett a könyvgyűjtés volt az egyetlen szenvedélyem, van vagy háromezer kötetem. Sajnos az elmúlt húsz évben egyetlenegyet sem vettem. Nem engedhettem meg magamnak.- A Honti-életmű izgalmas talánya marad: hová, meddig jutott volna a kortárs magyar festészet küzdőterén, ha a személyes önmegvalósítás vágya felülkerekedett volna családja és a közművelődés iránti felelősségtudatán? - írta Banner Zoltán művészettörténész. Ön feltette-e magának ezt a kérdést?- Hogyne! Harminc-negyven éves korom táján. Sokat vívódtam, mert akkoriban éreztem rá a festészet ízére, s a szakmában is kezdtem valamit elérni. De három gyermek mellett? Győzött a kötelesség. Úsztam az árral. Magyarországon az ötvenes években ahogy nyíltak az új üzletek, vendéglátóhelyek, úgy kapott egyre nagyobb szerepet az árupropaganda. Vele együtt fejlődött az alkalmazott grafika. Megindult a reklámtervezők és a kirakatrendezők iskolai képzése. Én még ahhoz a gárdához tartoztam, akik házban, éjjel-nappal festettem, megteremtették ezt a szakmát Később egy pszichológus vendé- Magyarországon. geskedett nálunk, s amikor ráné- Ön szerény, halk szavú ember. A művészvilág nem Névjegy erről nevezetes. ................ _ ___. , . Született: Gyoma, 1921. szeptember 17. — Gyomán engem mindenki Tóni bácsinak hív. A beképzelt, fellengzős embereket nem állhatom. Én a koldusnak mindig előre köszöntem. Különben világéletemben gátlásokkal teli ember voltam. Ha egy irodába be kellett menni, már kényelmetlenül éreztem magam. Ha sorban álltam, öten biztos megelőztek. Az alkotásban és a természetben, a Körös-parton tudok igazán feloldódni. — A fájdalmas élmények vagy az örömtelik inspirálják jobban a munkában? — Mind a kettő, csak szélsőséges hatás legyen. Amikor a feleségem súlyos műtéttel feküdt a kórFoglalkozása: tervezőgrafikus, festő, dekoratőr, belső építész, fémműves Gyermekei: László, Katalin és Judit. Mindhárman a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán végeztek Tanulmányai: a békéscsabai Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett, oklevelét a Belkereskedelmi Minisztérium Dekoratőr Iskolájától kapta. Alkotói munkáját több középület és vendéglátóhely őrzi Mühelygalériájában francia mintára irodalmi-művészeti szalont nyitott. A tizennégy esztendeig működő szalonnak és képtárnak több mint tizenötezer látogatója volt. zett az akkor készült képekre, csak annyit mondott, a festésekor biztos szomorú lehettem. Az al- Három igazán jó barátom volt, már egy sem él közülük. Sosem én választottam a barátokat, hanem ők szegődtek hozzám. Az alkotó munka és a család mellett az emberi kapcsolatokra csak kevés időm jutott.- A közelmúltban jelent meg életmű-albuma. Ez nyilván számvetésre késztette. — így igaz. Hetvenkilenc éves vagyok, úgy érzem, a mű befejeztetett. Nincs más hátra, mint a számomra még elrendelt időt szerény, szorgalmas munkával és csendes meditációval eltölteni, mint az öreg, falusi Don Quijote, hogy majdan, ha jön Charon ladikja, nyugodtan elszámolhassak életemmel és szívesen fogadjanak odaát. CSATHRÓZA
