Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-27 / 98. szám

6. OLDAL - 2000. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK HÁT TÉR A Sárréten a víz uralkodott Amikor a múlt században a nemzet is­mert politikusa, Deák Ferenc a Sárréten utazott vonattal, az ablakon kitekintve felkiáltott: „Hogyan lehetne ezen a vidé­ken lecsapolni a vizet?” Szűcs Sándor biharnagybajomi néprajzi író néhány évtizeddel később így válaszolt Deák Ferenc kérdésére: „Az itt élőknek két Istenre lenne szükségük. Az egyik hoz­ná, a másik pedig vinné a vizet.” ismerhetetlen vízi utakat. Ebben a térségben sok-sok szigetet képeztek a nem túl széles vízfolyások, túlsúlyban lehettek a nagy ára­dások kivételével a szárazulatok. A Két Sár­rét köze adott otthont sok településnek, melynek egy része már nem létezik, de: Zsáka, Furta, Darvas, Vekerd e térség déli peremén, már a Kis-Sárrétbe ékelődve pedig Komádi és Csökmő ma is virágzó település. A Kis-Sárrét belsejében egy-egy szigeten fog­lalt helyet Kót — A sárréti emberek azonos nyelvet be­széltek. Hasonló volt a gondolkodásuk, hie­delemviláguk és építészeti szokásuk. A vízi világot leginkább a pákászok őrizték meg. Ők gyűjtögető életmódot folytattak: a népi gyógymódhoz fontos füveket, gyökereket, terméseket, madártojásokat gyűjtöttek, va­lamint „rétiméhészkedtek” — közölte la­punkkal Miklya Jenő. A pákászok Szeghalomra csónakkal ér­Sárrét — A Sárréten valóban mindig a víz volt a legnagyobb meghatározó. De ez a földrajzi adottságok miatt nem is csoda. Hiszen a tu­lajdonképpeni Sárrét a Berettyó és a Sebes- Körös kiöntési - áradmányos - területén helyezkedik el, mintegy 2000 négyzetkilo­méteren. Régen rengeteg száraz ér volt ezen a vidéken. A száraz erek télen és ta­vasszal jócskán meggyűltek vízzel, nyáron viszont teljesen kiürültek — hallottuk Miklya Jenő, szeghalmi nyugalmazott mú­zeumigazgatótól. A történelmi visszatekintés során Miklya Jenő elmondta: az igazi Sárrét határtelepülései Püspökladány és Derecske (Hajdú-Bihar me­gyében), valamint Dévaványa és Biharugra (Békés megyében). Sokan a volt szeghalmi járásnak mind a tizenhárom települését sárrétiként emlegetik, de ez nem helyes. Ecsegfalva és Körösnagyharsány sohasem volt a Sárrété. Előbbi a Nagy- Kunsághoz tartozott, utóbbiról pedig köz­tudott, hogy hajdútelepülés volt. (Körösnagyharsány címerében ma is ott ta­lálni az oroszlánt, ami - csakúgy, mint minden hajdútelepülésnél - Bocskai István zászlajából került oda.) Miklya Jenőtől megtudtuk azt is: a Sárrét Kis- és Nagy-Sárrétre tagolódik, de nem mindenki azonos helyen húzza meg a kép­zeletbeli határt. A legtöbbek szerint Szeg­halom a „határsávban” helyezkedik el, ezért ki ide, ki oda sorolja. és Iráz. Az ösz- szefüggő vízfe­lület déli pere­mén Ugra, Zsadány, Bölcsi, Okány, Vésztő sora­koztak.” A cikkünk elején már em­lített Szűcs Sándor, bihar­nagybajomi néprajzi író szerint: Udva­Szeghalmi látkép 1948-ból: a hősök szobra a járásbírósággal A Sárrét fővárosának a mai napig Szeghalmot — amely minden bizonnyal a térség legrégebbi települése — emlegetik. Ezt a rangot a Berettyó-parti város főleg azért ér­demelte ki, mert a járások korszakában itt épült ki a közigaz­gatási központ. A környékben élők rendszeresen Szeghalom­ra jártak ügyes-bajos dolgaikat intézni, s sokan munkahelyet is itt találtak. ri, Biharnagybajom, Nagyrábé, Bihartorda, Bakonszeg, Zsáka, Furta, Füzesgyarmat, Szeghalom, Dévaványa, Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag, Püspökladány között „terjengett” a Nagy-Sárrét magva. A Kis- Sárrét hatókörét pedig Szeghalom, Darvas, Furta, Mezősastól egészen Sarkadig jelölte. (Mint észrevehető: Szeghalom és Furta Kis- vagy Nagy-Sárréthez való tartozása Szűcs Sándornál sincs egyértelműen ki­mondva.) Abban viszont mindenki egyetért: ezt a A térség legjelesebb idegenforgalmi vonzereje a vésztó-mágori történelmi emlékhely (ARCHÍV FELVÉTEL) A Sárréti írások 3 című könyvben Házi Albert így írt erről: „A Nagy- és Kis-Sárrét külön-külön nagy összefüggő vízborítását a Szeghalom és Gyarmat közötti sávban a Ku­tasból, mint főágból jobbra-balra tekergő vízfolyások, érvonulatok sok ponton össze­kötötték, biztosították az idegen számára ki­vizekkel és mocsarakkal gazdagon „tele­tűzdelt” vidéket nem mindig Sárrétnek hív­ták. Ez az elnevezés csak a török idők után terjedt el. Korábban (úgy az 1200-as évek­től) a Nagy-Sárrétnek Szerep-Mocsár (majd 1329-től Nagysár), a Kis-Sárrétnek pedig ez időben Tordasara volt a neve. keztek. (Kikötőjük a mai rendőr­ségi épület mögött volt.). Piaci portékáikat viszont nem pénzért (hiszen zárt világukban nem volt bolt), hanem áruért adták cseré­be. Főleg vadruca- és szárcsatojá­saik voltak kelendőek, ugyanis ezekkel készítve sokkal szebb, ízletesebb volt a főtt tészta. A sárréti táj kínálta természeti adottsá­gokban kiválóan érezték magukat a szár­nyas és prémes állatok. Éltek itt darvak, pe­likánok, kacsák és gémfélék. A vidrák ne­mes prémet szolgáltattak a lakosságnak, de mellettük róka és farkas is volt szép szám­mal. A farkasok létezésének emlékét példá­ul Okány és Zsadány határán a Farkas-zug dűlőnév őrizte meg. A Sárrét természeti világában remek ott­honra találtak azok a ritka madarak is, amelyek másfelé már akkortájt kipusztuló­ban voltak. Ezért a XVIII. században Mária Terézia, majd II. József katonai elit alakula­tai számára is rendszeresen erről a vidékről szállítottak dísztoliakat. A vésztő-mágori dombokat a XIX. század elején gróf Wenckheim Ferenc szőlővel tele­pítette be. Ennek emlékét egy latin nyelvű emléktábla őrizte meg, amely magyar fordí­tásban így hangzik: „Ezeket az egykor hí­res, de az elmúlt idők igazságtalansága foly­tán teljesen elhagyott, a Sebes-Körös áradá­sai miatt ritkán megközelíthető mágori dombokat szőlővel való betelepítésére és művelésére 1810-ben és az itt alapjaitól fel­épített épülettel (pincével) pedig 1872-ben maga és utódai használatára visszaadni el­határozta gróf Wenckheim Ferenc.” A már említett Sárréti írások 3 című könyvben Müller Géza így ír a mágori sző­lőtermelésről: „A szőlőtelepítés fényesen sikerült, és másfél évszázadon át jó borok teremtek ezen az isten háta mögötti helyen, a hajdani Sárrét peremén, vizekkel körül­vett földdarabon emelkedő dombokon, me­lyeket évezredek során hordtak össze em­berek, akikről azt sem tudjuk, kik voltak, csak csontok, cserepek, eszközeik őrzik emléküket a dombok földjében 7 méter mélységig. Talán éppen ezért is sikerült itt a szőlőtelepítés, mert annak gyökerei az év­ezredek során egymásra halmozott, sok szerves anyagot tartalmazó, viszonylag la- za talajból táplálkoztak.” MAGYARI BARNA írásbeli tanúvallomások Egyre több új jogintézmény a gyakorlatban A Békés megyében működő helyi bíróságok közül a bé­kési, a békéscsabai, valamint a Gyulai Városi Bíróság tár­gyalásain az elmúlt napok­ban a büntetőügyek között kiemelkedően sok nemi élet elleni, illetve gazdasági bűn- cselekmény fordult, fordul elő — kaptuk a hírt dr. Mázor Róberttól, a Békés Megyei Bí­róság sajtótitkárától. Békés megye A megyei bíróság április 1-jétől kinevezett sajtótitkára - aki a Bé­kési Városi Bíróságon bírósági tit­kárként dolgozik - azt is el­mondta, a büntetőeljárási tör­vény március elsejétől hatályos módosítása következtében a sza­bálysértésekkel kapcsolatosan je­lentősen kibővült a bírósági ha­táskör. A hatályba lépést követő­en 5-6 hét elteltével e hatáskörbő­vülés már valamennyi bíróság ügyforgalmában jól érzékelhető. Az ugyancsak március elsejétől bevezetett új jogintézmények kö­zül egyre több jelenik meg a gya­korlatban, így például az írásbeli tanúvallomás és a nyilvános ülés. A battonyai, a békéscsabai és a Szarvasi Városi Bíróság büntető- bírái által a következő héten tár­gyalandó ügyek közül kiemel­kednek a hivatalos eljárás során elkövetett bántalmazás, valamint az egyre inkább elszaporodó csempészet és a hamis vád bűn­tettei. A bíróságokhoz áprilisban érkezett vádiratokban feltűnően nagy számban szerepel az áruvá­sárlási hitellel összefüggésben el­követett csalással és magánok­irat-hamisítással, valamint kábí­tószerrel való visszaéléssel kap­csolatos vádemelés. A városi bíróságok polgári tórá­inak nagyszámú ügye közül emlí­tést érdemel az, amely egy békés­csabai sportklub ellen indult a Bé­késcsabai Városi Bíróságon köl­csön visszafizetése iránt. Ugyan­csak e sportklubbal szemben a Gyulai Munkaügyi Bíróságon indí­tottak pert elmaradt munkabér és iratok kiadása ügyében. A Békés­csabai Városi Bíróságon továbbá jelentős összeg megfizetése miatt egy építőipari cég, valamint az egyik rendvédelmi szerv között is folyik polgári eljárás - ismertette lapunkkal dr. Mázor Róbert, l. e. A nyitott kastély Szabadkígyós A szabadkígyósi Wenckheim- kastély és parkja a korábbi évek hagyományainak megfelelően a millennium évében is várja láto­gatóit. Az érdeklődők megtekint­hetik a kastély belső helyiségeit (a kápolnát, a könyvtárat, a nagy szalont, a kis szalont, a Wenck- heim-kiállítást és az iskolatörté­neti kiállítást) hétfőtől péntekig 8 és 15 óra között, szombaton és ünnepi napokon 10-től 15 óráig (a csoportokat minden egész órá­ban indítják). Vasárnap előzetes időpont-egyeztetés alapján cso­portok részére biztosítják a láto­gatást alkalomszerűen. A szom­bat-vasárnapi kastélylátogatásra május 1. és október 31. között nyílik lehetőség. A látogatásokkal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad Pet- rovszki Mária tanárnő a 66/247- 783-as telefonszámon. iei Koncert a Bach évfordulón A Könyvtártámogató Alapít­vány támogatásával a Buda­pesti Collégium Musicum Együttes korhű hangszeres koncertet rendez május 10- én, 19 órától Békéscsabán, a Békés Megyei Könyvtárban. Békéscsaba Az együttes a magyarországi his­torikus régi zenei előadásmód egyik legkorábbi és legjelesebb társulata. Tagjai budapesti tanul­mányaikat követően már az 1970-es évek elején Bécs, Salz­burg, Basel világhírű professzo­rainál fejlesztették tovább hang­szeres és elméleti tudásukat. Az 1978-ban, a belgiumi Brügge-ben megrendezett Fla- mand Fesztiválon a régi hangsze­res együttesek nemzetközi verse­nyének győztese volt. A szerdai esten Kakuk Balázs viola de gambán és barokkcsellón, Stad­ler Vilmos barokkfuvolán és ba- rokkfurulyán, Szilvássy Gyöngy­vér pedig csembalón játszik Bach-műveket. ___ B. P. A. Grundot avatnak Békésen Az Ifjúsági- és Sportminisztérium pályázata alapján Békés a grund sporteszközeire 3 millió 85 ezer forintot nyert. A grundon elké­szült, s folyamatosan került átadtásra három pálya, melyek alkalmasak kosárlabdázásra, gör­korcsolyázásra és kispályás foci­ra. Ezeket a küzdőtereket futópá­lya övezi. Az új tömegsport-cent­rumot pénteken délután öt óra­kor avatják. A tervek szerint a kö­zeljövőben elkészül az éjszakai kivilágítás is, az önkormányzat így teremt lehetőséget a város la­kóinak a munka utáni sportolás­ra. _________________________ffl Parányi zoknikat lenget a szél, a szárítón aprócska ru­hák, pelenkák száradnak. A kertkapuban egy kisbicikli várja gazdáját. A tavasz hír­nöke, egy csokor ibolya her­vadozik az alkalmi vázában, a lépcső szélén — a gyere­kek szedték anyukájuknak, Andrásik Eszternek az ovi­ban. Most csendes a ház, a kicsik déli pihenőjüket töl­tik, valamennyien alszanak.- Gratulálunk a NOE-díjhoz!- Áldozatos munkájáért, csa­ládjainkért felirattal egy díszes oklevelet és egy plakettet vettem át a Nagycsaládosok Országos Egyesületének tisztújító közgyű­lésén. Mondtam is a leköszönő el­nök asszonynak, akivel szinte egyszerre lettünk vezetők (ő az Eszter, a hagyományos nevelőszülő országos szervezet élén, én az orosházi csoportnál), hogy nem is olyan rossz egy kicsit kívülről nézni a dolgokat, nincs akkora felelősség, ugyan- \jAvjppv akkor a kispadon is lehet uJ'~öy szurkolni!- Mindig nagy csalá­dot szeretett volna?- Antikor férjhez men­tem, mondtam az anyó­somnak, hogy nekem leg­alább három gyermekem lesz! És mint az orgona­sípok, szépen jöttek sor­ban a lányaim. Életem válságos időszakán is ők segítettek át.- A lányai felnőttek. Mikor hatá­rozta el hogy feladja szakmáját és újra átéü az anyaságnak azt az idő­szakát, amikor a kicsi és pici gyere­kek nevelésével kell foglalkozni?- Amikor láttam, hogy a fel­Neve: Andrásik Eszter Gyermekei: Szilvia, 23 éves, Zsuzsanna, 21 éves, Ju­dit, 19 éves. Nevelt gyermekei: Edina, 6 éves, Ramó­na, 4,5 éves, Gyuszika 3,5 éves, Katika, 3 hónapos Életút: 1975-től 1997-ig az orosházi Városgazdálkodási Kft. dolgozója. 1991-től 1999-ig a NOÉ orosházi cso­portjának elnöke. 1997-től hagyományos nevelőszülő Díjak: NOE-díj 2000. nőtt lányaim nem iparkodnak a családalapítással, nem örvendez­tetnek meg unokákkal. Szeren­csés esetben ugyanis ez az élet rendje. Akinek nem jut unoka, az „szerez” magának. Én is közéjük tartozom. Amikor hallani lehetett, hogy új gyermekvédelmi törvény születik, mint a nagycsaládosok orosházi vezető­je, felvettem a kapcsolatot az il­letékesekkel. Azt mondták, jó alka­lom a nevelőszü­lői elfoglaltság azoknak az anyu­káknak, akik a sok gyermek fel­nevelése után nem tudnak újra el­helyezkedni, viszont rutinjuk van a gyermeknevelésben. Addig ma­gyarázták a dolgot, hogy nekem lett a legnagyobb kedvem hozzá!- Hagyományos nevelőszülő lett azóta, nem bánta meg, hogy otthagyta eredeti munkáját?- Ki merem jelenteni, hogy nem! Nagyon szeretem a gyereke­imet, amit tőlük kapok, az nem pénzben mérhető.- Hány gyermeket nevel?- 1997 decemberében került hozzám a három testvér: Edina, Ramóna és Gyuszika. 2000 márci­usában pedig a három hónapos Katika. Nézze, milyen gyönyörű!- Jól érzik magukat Orosházán a kicsik?- Igazi, családi légkört igyek­szem nekik teremteni, és olyan él­ményeket, amiket megőrizhetnek a szívük mélyén örökre.- A három felnőtt lány és a négy kicsi gyerek mellé vállalna még újabb kistest­vért? Még egyet el tud­nék képzelni! Hiszen lát­tam, milyen örömmel fogadták a többiek Kati­kát, akiért közelharcot vív min­denki, mert olyan aranyos és sze­retnivaló! — Tartják-e a kapcsolatot a vér­szerinti szülőkkel?- Rendszeresen. Kezdetben féltem ezektől a találkozásoktól, de ők ugyanolyan kínban voltak, mint én. A nagymamákkal vi­szont remek kapcsolat alakult ki, úgy érzem, a családom általuk is bŐVÜlt. CSETE ILONA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents