Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-21 / 94. szám

8. OLDAL — 2000. ÁPRILIS 21., PÉNTEK R I P ŐRT Balla gazda bőséggel „aratott” Tehénállománya elismerésre méltón sok tejet adott Bállá gazda ismét remekelt. Balla And­rás, a békési gazdálkodó a közelmúlt­ban Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem és a Holstein-Fríz Tenyésztők Egyesülete szervezésében tartott szak­mai tanácskozáson vehetett át elisme­rést azért a kiemelkedő eredményért, amit tehénállománya tavalyi tejterme­lésével produkált. Békés Magyarországon napjainkban több mint ki- lencszáz kis- és nagygazdaság mintegy fél­millió holstein-fríz tehénnel vesz részt a tej­termelésben. A Balla-farm tehenészete átla­gosan 9911 literes eredményével a harmadik helyet szerezte meg a tízezer literes álomhatárt elért (10 ezer 81 liter) hódmezővá­sárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. és a 9961 litert produkáló nyírbáto­ri Bátor-Trade mögött, megelőz­ve nagy hagyományokkal ren­delkező, európai hírű tejtermelő gazdaságokat.- Őszintén mondd meg, ho­gyan csinálod, eredményeidnek mi a titka? - kérdezte a gratulá- lók gyűrűjében egy országos hí­rű, nagy tekintélyű szakember a szakmai tanácskozás végén.- Nincs ebben semmi titok, ha te is hajnaltól késő estig kint lennél a telepen, biztosan má­sok lennének az eredményeitek - válaszolt lakonikusan. Csu­pán néhány percig tudtak cse- verészni, mert újabb és újabb gratulálók álltak meg mellette. Hogy valójában mi a titka Balla András sikerének? Ezt ku­tattuk, s próbáltuk megfejteni. Mint mondja, mindenkinek vannak féltve őrzött szakmai titkai, s mint ahogyan neki sem árulják el, ezért ő sem fedi fel azok mindegyikét. Azt hiszem, a si­kerében első helyen szerepel a megszállott­ság. Ahogyan ő mondja, szinte alig van olyan szarvasmarhatartással kapcsolatos szakmai könyv, melyet ne olvasott volna el. Mint vallja, világéletében a szarvasmarha­tartás érdekelte. Az asztalos mesterséget is csak erős szülői ráhatásra tanulta ki. Ügyes kezűnek tartották, ennek ellenére amint le­hetett, megvalósította dédelgetett gyerekko­ri álmát. Önállóan kezdett jószággal foglal­kozni, a megtakarított pénzén vett néhány tehénnel bekapcsolódott a tejtermelésbe. Aztán a '90-es évek elején úgy döntött, hogy saját elképzelései, a nyugat-európai és honi tapasztalatok alapján szarvasmarhate­lepet épít. A család összeszedte a hitel fel­vételéhez szükséges pénzt, s miután elké­szült a beruházás, az akkor legkorszerűbb technológiával felszerelt telepet eredeti hol­land import holstein-fríz állománnyal tele­pítette be. Jelenleg 121 szarvasmarhája van, ebből 65 a tejelő tehén.- Két éve már saját tenyészállománnyal rendelkezem, a legjobb német, francia, ka­nadai, no és holland bikákat használom a vemhesítéshez. Az üszőket több szempont alapján, nagy gonddal válogatom a bikák­hoz. A tejtermelő állományomnak több mint háromnegyede, mely a 9911 literes át­lagos eredményt produkálta, már saját te­nyésztésű. A telepről az elmúlt évben érté­kesített tej 96 százaléka extra minőségű, a többi első osztályú volt. Bármennyire is odafigyel az ember, egy-egy hiba becsúsz­hat, mint például a begyulladt tőgyű tehe­net fejésnél nem vesszük észre. Ilyen apró­ságokon nagyon sok múlhat — hallom, s máris arról faggatom, hogy mi sikerének a titka?- Rengeteg összetevője van. A tejterme­lés nagy odafigyelést,'pontosságot igényel, nem kell a tehenek közé feküdni, de állan­dó ottlétet igényel. A jó állomány mellett nagyon fontos az okszerű takarmányozás, s nem elhanyagolhatóak a tartási körülmé­nyek.- Ezt hogyan érti? ,- A tejtermelő állomány a kiegészítő ta­karmányok mellett saját receptúrám alap­ján nyolcféle takarmányt kap, egyebek kö­zött borsót és sárgarépát... Csak kiváló mi­nőségű lucerna- és gyepszénát etetek, az ál­latok állandóan tiszta almon pihennek, s nem mellékes a pontos fejés sem. Rendsze­resen kapnak kalciumot, foszfort és szőlő­cukrot, az önitatókból mindig tiszta, friss vizet ihatnak, s nálam bevált a fejőházi ab­rakolás. Úgy gondolom, a hozzáértés sem elhanyagolható. Állandóan közöttük kell lenni, én már észreveszem, ha valamelyik állatnak a szeme nem úgy csillog, mint máskor, hogy valami baja van. Vallom: a te­henet telefonon keresztül nem lehet gon­dozni és megfejni — magyarázza. — Mennyi a napi tejtermelése? — A saját felhasználáson és helyi értéke­sítésen túl naponta legkevesebb egy köb­méter tejet adok át a Hajdútej békéscsabai üzemének. Ehhez csak annyit: jó partnerrel dolgozhatok együtt. Nyugati mintára na­gyon szigorúak a követelmények, de mind­ez pontos és korrekt kifizetéssel párosul. — Hány órát dolgozik naponta? — Húúú... Mindennap négy órakor kelek és este, ha nem én vagyok az éjszakás, nyolc óra után indulok haza, s tíz óra előtt nagyon ritkán keveredek ágyba. Hetente egyszer megengedem magamnak, hogy hat óráig lustálkodjak. — Megéri a sok munka, vesződés, kocká­zat? — Én erre tettem fel az életemet, ebből kell, hogy megéljek. Nem nagy nyereség­gel, de gazdaságos tervezéssel van a tejter­melésen haszon, s minden évben, ha apró lépésekben is, de tudok fejlesztem. Az el­múlt esztendőben ugyancsak saját elképze­léseim szerint, nyugati tapasztalatcsere-uta- kon látottak alapján, kétcsapatos üszőneve- ’ löt építettem, olyat, ami kényelmes az állat számára, s könnyebbséget nyújt a gondo­zónak. Ebben az évben újabb istálló építé­sét tervezem a fejőház rekonstrukciójával, s elképzeléseim szerint minden számítógé­pes vezérlésű lesz. Az állomány létszámát már nem nagyon szeretném növelni, in­kább a minőségi eredmények javítására tö­rekszem. Szeretnék én is belépni a tízezre­sek klubjába. A SZERZŐ FELVÉTELE- Önkéntelenül is adódik két kérdés: van-e kedvenc tehene, s mennyi tejet ad évente a legjobban tejelő egyed?- Természetesen van. Kedvenc egy lak- tációban 18 ezer 700 litert tejet adott, Erika, az első import szállítmánnyal érkezett Hol­landiából, most hetedszer vemhes, az „ő” teljesítménye tavaly meghaladta a 14 ezer litert. Persze nem kevéssé megerőltetőek ezek az eredmények, úgy is fogalmazhat­nék, hogy szinte kizsigereljük ezeket a te­heneket. Minden állatomat szám és név szerint ismerem.- Úgy tudom, kiállítóként részt vesz az OMÉK-en...- Egy fajtacsoporttal szeretnék megjelen­ni, annak ellenére, hogy roppant költséges.- Milyen lesz ez a fajtacsoport?- Egyelőre titok, ott, akkor majd meg­tudhatja - nyújtja jobbját búcsúzásként. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy még GödöNőn néhány bikatulajdonos ingyen ajánlott fel állományának spermát több tenyészállattól. Ajánlatot kapott te­nyészállat görög exportra való szállítására. Mi több, jelentkezetFegy külföldi is, aki szőröstől; bőröstől megvásárolná a Balla- farm szarvasmarha-állományát. S még vala­mi: van egy brazil meghívása is, ahová embrió szállítására kötnének Balla András­sal szerződést. Mit mondjak? Azt hiszem, a szakmai munka elismerése ez a néhány remek aján­lat. Kívánom, hogy legalább a fele teljesüljön! SZEKERES ANDRÁS Papi palást ajándékba A Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség megyénk egyetlen ilyen vallású fele- kezete. A lelkes hívek a na­pokban bensőséges ünnep­ség keretében köszöntötték lelkészüket, Balázsi Lászlót abból az alkalomból, hogy az erdélyi származású pap tíz esztendeje áll a gyarmati gyülekezet élén. Balázsi László 1990 húsvétja óta szolgál Füzesgyarmaton. A tíz­éves jubileum alkalmából az egy­ház presbitériuma és a lelkész családja meghitt ünnepséget ren­dezett a gyarmati unitárius temp­lomban. A rendezvény része volt az adományozás is: a lelkész egy új papi palástot kapott, s a kántor is szép ajándékot vehetett át. Balázsi László lelkész elmond­ta: az eltelt évtizedben szépek az eredményeik, s terveik is gazda­gok. Például idén a millenniumi év keretében július 30-án egyház­zászlót avatnak, valamint lelep­leznek egy emléktáblát, amely a gyarmati unitárius lelkészek ne­vét örökíti meg. Erre a rendez­vényre meghívják az erdélyi test­véri gyülekezetét Jobbágyfalva- Nyárádszerdáról és a kanadai hit­testvéreket. Nyáron a gyarmati gyülekezet egy autóbusznyi csa­pata Erdélybe indul, hogy au­gusztus 12-én részt vegyen szé­kelyföldön az unitáriusok világ- találkozóján. ____ m. b. Gyermekkórus új stílusban A Tótkomlósi Szlovák Álta­lános Iskola énekkarosai áprilisban CD-felvételen voltak Szlovákiában. A 18 diáklányt két tanár, Krcsmériné Gyurkovics Má­ria és dr. Miroslav Brna kí­sérte el Pozsonyba. A dalo­kat a Szlovák Rádió stúdió­jában rögzítették. _________Tótko m lós_________ Hosszú út vezetett idáig — tudtuk meg a kísérő tanároktól. A Har­mónia Kultúrcsoportról már so­kat hallottunk, 1991 óta öregbítik az intézmény hírnevét. Céljuk, hogy a hagyományokat megőriz­zék, ápolják, ugyanakkor a gyer­mekek tehetséggondozására is alkalmuk nyílik. A diákok kipró­bálhatják magukat a színjátszás­ban, a népi táncban, a vers- és prózamondásban, a népdalének­lésben. Az énekkar repertoárján az el­múlt esztendőkben a helyi szlo­vák népdalok mellett magyar népdalok, népdalfeldolgozások, szlovák kortárs zeneszerzők nép­dal-feldolgozásai szerepeltek. Előfordult, hogy a Beatles vagy a magyar Republic dalaiból, Koncz Zsuzsa slágereiből is énekeltek - hiszen a gyerekekhez közel áll a könnyűzene világa. Dr. Miroslav Brna pedig merész vállalkozásra szánta el magát - ilyen dalokat tanított meg a lányoknak. A dal­anyagot összeállította, a szöveget megírta, sőt, új dalokat is kompo­nált. A dalok mindegyike a gyer­mekek világát idézi — megjelen­nek bennük a tanulás gyötrelmei, a jó bizonyítvány, a diákszere­lem, az iskolától való búcsúzás képei. Születtek könnyedebb és komolyabb hangvételű nóták is. Az összeállításban a country, funky, csa-csa-csa stílus kevere­dik. így a CD-n szereplő 14 dal különleges és változatos dallam­világot tükröz. A komlósiak vendégtanára, Miroslav Brna 12 szerzeménnyel, Pavel Zajácek — aki az egész le­mez zenei rendezője, hangszere­lője - pedig két dallal szerepel az alb'umon. Mint megtudtuk, a gyerekek­nek felejthetetlen élményt jelen­tett a stúdióban eltöltött időszak, reményeik szerint már májusban kézben tarthatják a „végtermé­ket”. S hogy eddig eljuthattak a tótkomlósi szlovák iskola tanu­lói, azt a Szlovák Rádiónak, a komlósi önkormányzatnak, a Komlósi Szlovákokért Alapít­ványnak is köszönhetik. CSETE ILONA Szlovák nyelvű CD-lemezt készítettek a komlósi lányok, fülbemászó zenéjükkel sok hallga­tót, zeneszeretőt szeretnének megnyerni maguknak (a fotó pozsonyi kinttartózkodásuk idején készült) Doma-Mikó István a magyar művészettörténetben sor­rendben (László Fülöp és Zichy Mihály után) a har­madik udvari festő. Jelenleg a világon szintén három ud­vari festőművész él. Doma- Mikó Istvánon kívül — aki IV. Tupou tongai királyt szolgálja — az angol és a dán királynő közelében te­vékenykedik még hasonló titulusban művész. Doma-Mikó István igazi otthonra és tehetségéhez méltó megbecsü­lésre talált a távoli idegenben. Mindezek ellenére évente több al­kalommal időt szakít arra, hogy szülőföldjére, Füzesgyarmatra hazalátogasson. A napokban a Füzesgyarmati Japán Múzeum­ban beszélgettünk a neves mű­vésszel.- Hogyan lett a tongai király udvari festője?- Tizenkét évvel ezelőtt már hí­Jó hírünket kelti a nagyvilágban res japán személyiségek portréit festettem, amikor a tongai király egyik szenátora szólt, hogy szeret­né megfestetni IV. Tupou őfelsége portréját. Először három portrét készítettem őfelségéről, aki ezt követően további portrék Névjegy festését rendelte meg. Egy év múlva a király önálló kiállítást rendezett a számomra, amit személyesen nyitott meg. A kiállítást követően kinevezett királyi udvari festőnek.- Miből áll az udvari festő munkája?- A királyi család portréi­nak készítése a fő feladatom. Emeflett számtalan más mun­kát is kaptam már. Például a MC királyi család címerét (ez ugyanis korábban még nem volt) is nekem kellett megtervezni.- Milyen az ázsiai világ? Ott a távoli ismeretlenben könnyen ment a beilleszkedés?- Japánban elég nehéz volt be­illeszkedni, mivel igen szigorúak a külföldiekhez. Szerencsére volt japánok is elismertek. Ez nagyban megkönnyítette helyzetemet, ha­marabb elfogadtak, mint más ide­gent. Tongában először csak őfel­ségével volt kapcsolatom. Nála Született: Füzesgyarmat, 1951. január 16. Családi állapota: nős Életútja: 1980-tól Japánban él, mint festőművész, 1989-től IV. Tupou tongai ki­rály udvari festője, 1993-tól a japán képzőművészeti főiskola tanára, 1997-től a Fidzsi-szigetek általános iskoláiban a vízfestékkel való rajzolás bevezetésén fá­radozik, 1999-től a thaiföldi képzőművészeti egyetem tanára, festményeit, ké­peit huszonnégy országban állították ki. Elismerések: legjelentősebb díjai: Japánban megkapta, Tokióban Tosima vá­rosrész önkormányzatának célpályázatát nyede el, Tonga királya a IV. Tupou Ér­demrend ezüst fokozatával tüntette ki, 1997 óta Füzesgyarmat díszpolgára. Hobbijai: tengeri horgászat, olvasás, festés, filmnézés, utazás. mára már régi alattvalónak számí­tok, s Tonga gyönyörű trópikus or­szág, százhetvenegy szigetből áll.- Úgy tudom, van saját mód­szere, amelynek révén akár két és fél perc alatt képes egy tájképet megfesteni. Miből áll ez a talál­mány, és hogyan született meg?- Tizenöt éve alkalmazom a módszert. Minden azzal kezdődött, hogy egy rene­szánsz képet alaposan megfi­gyeltem, s közben észrevet­tem, ott a festő az oszlopot biztosan nem ecsettel vitte fel a vászonra. Többféle eszköz­zel próbálkoztam, hogy ha­sonló hatást érjek el. Amikor késsel festettem, akkor hason­lított művem legjobban a re­neszánsz kép oszlopára. Ám míg ezt felfedeztem, körülbe­lül negyvenféle szerszámot használtam. A kísérletezések so­rán tudtam meg, hogy a festőmű­vész számára lűváló kellék a zsi­lettpenge, a csiszolópapír, a tű, a rongy, a szivacs, a pa­pír zsebken­dő, a telefon- kártya és egyéb tárgy. Ezek haszná­latával a kép szebb lesz, a festésze­ti idő pedig lényegesen lerövidül.- Megérte-e több ezer kilométer távolra mennie a szülőföldjétől? Ha újrakezdhetné az életet, vállal­ná-e ismét a távoli letelepedést? — Igen, vállalnám. Mert az em­bernek mindig oda kell mennie, ahol a legnagyobb szükség van rá. Én azzal tudok a legtöbbet tenni szülőföldemnek és a magyarság­nak, hogy jó hírüket keltem a nagyvilágban. Sok olyan emberrel találkoztam már, akik nem ismer­ték ezt a nemzetet, nem tudták hol van Magyarország. Ők rajtam keresztül ismerték meg a magyar­ságot^^ MAGYARI BARNA ?gy találmányom - deformáltan estettem tojásra úgy, hogy az szögletes hatást váltott ki -, amit a Balla András: „Két éve már saját tenyészállománnyal rendelkezem...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents