Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-21 / 94. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2000. ÁPRILIS 21., PÉNTEK - 3. OLDAL BÉKÉS MEGYEI Hl.AP 2000/2001 ARANY ÁSZOK KUPA MINDEN SZINTEN Tétet adunk az izgalmakhoz! A Magyar Kupák történetében az ELSŐ PÉNZDÍJAS idény. z összdíjazás nem kevesebb, mint 30 MILLIÓ FT. ARANY ÁSZOK. A magyar foci jövőjéért. ARANY ASZOK KUPA A kormányfői találkozó mérlege Viharsarki körúton Markó Béla, az RMDSZ elnöke Markó Béla az RMDSZ újbóli hatalomra kerülésére nem sok esélyt lát D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Viharsarki körutat tett teg­nap Markó Béla, a Románi­ai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) elnöke. Lá­togatása első helyszínén, Békéscsabán sajtótájékoz­tatót tartott, majd elutazott Békésre, Sarkadra és Gyulá­ra, ahol mint író találkozott vendéglátóival. Békéscsaba Markó Béla szerint a két ország legutóbbi kormányfői szintű ta­lálkozója nem értékelhető teljes sikerként, de sikertelennek sem. Az RMDSZ elnökének szavaiból kiderült, nagyon fontosnak tartja ennek kapcsán a magyar minisz­terelnökkel érkezett üzletembe­rek látogatását, a hazai gazdasági érdekeltségek ugyanis erősíthetik az ottani magyarság pozícióit. A határon túli magyarságnak nyúj­tandó itthoni könnyítésekkel kapcsolatban (munkavállalás, ál­lampolgárság) a politikus el­mondta, a magyar államnak kell eldöntenie, milyen könnyítő lé­péseket képes tenni. Azt azon­ban hangsúlyozta, hogy a jogsza­bálynak annak eldöntésénél, kire érvényes (ki tartozik hatálya alá), inkább megengedő jellegűnek kellene lennie, hogy a diszkrimi­natív helyzeteket kivédhesse. Az aktuális romániai választási kampányról megtudtuk, az RMDSZ a helyhatósági előválasz­tásokon jól szerepelt (a párt célja, hogy a 1996-os eredményeknél többet érjenek el). A kampány tegnaptól hivatalosan elindult az országban és őszig, a parlamenti választásokig tart, amelyre a szö­vetség előkészítettségét és támo­gatottságát pozitívan értékelte Markó Béla, de az újbóli hatalom­ra kerülésre nem sok esélyt lát. ___________________________(VAHPLIKI MSZP: 13. havi nyugdíjat! A Baloldali Önkormányzati Közösség felhívással fordult a településekhez, hogy ala­kítsanak ki „árvízi testvértelepülési” partner­séget az árvíz sújtotta tele­pülésekkel. Két parlamenti képviselő a 13. havi nyugdíj kifizetését szorgalmazza. Békéscsaba Az ellenzéki párt legfontosabb időszerű tennivalóit Varga Zoltán megyei közgyűlési frakcióvezető tette nyilvánossá tegnap. Miköz­ben elismerésüket fejezik ki a megyei „vizes” szakembereknek az itteni árvíz megakadályozásá­ért, felhívással fordulnak a velük egy platformon lévő Baloldali Önkormányzati Közösség nevé­ben is valamennyi hazai önkor­mányzathoz: a szolidaritás jegyé­ben ki-ki a lehető leggyorsabban alakítson ki kapcsolatot a szorult helyzetben lévő, leendő árvízi testvértelepüléssel. Lehetősége­ikhez képest ajánlják fel támoga­tásukat a védekezéshez, illetve a károk helyreállításához. Két fővá­rosi kerület mellett négy dunán­túli város polgármestere írta alá a felhívást. A nyugdíjasok helyzetének ja­vítása érdekében Nagy Sándor és Kökény Mihály parlamenti kép­viselők országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be. Ennek summázata, hogy a nyugdíjasok az idén kapjanak egy plusz, úgy­nevezett 13. havi nyugdíjat is, ami váljon gyakorlattá. A párt ja­vaslatának alapja az a mínusz 5180 forintos veszteség, amely a hozzájuk képest javasolt emelés­sel szemben 1999-2000-ben együttesen érintette a jelenleg nyilvántartott 3 millió 145 ezer 058 nyugdíjast. Nekik tavaly át­lag 28 ezer 886, az idén 31 ezer 157 forint jut havonta. VÉLEMÉNYEK Erőt meríthe­tünk, mert ar­ra nagy szük­ségünk van. NIEDZIELSKY KATALIN Nagypénteki számvetés Mára megtanultam, hogy az az igazi ünnep, amikor otthon nyuga­lomban együtt lehetek azokkal, akiket a legjobban szeretek. Kará­csony vagy húsvét, inkább csak az alkalmat nyújtja: a megemléke­zésre és a számvetésre, a feltöltődésre. Az emelkedett pillanatok­ból erőt meríthetünk, mert arra nagy szükségünk van manapság. Kegyetlen világban élünk, ahol sem a politikai események, sem a természeti katasztrófák nincsenek tekintettel sem az emberre, sem a naptárra. Tavaly ilyenkor a kereszténység nagy ünnepét, a húsvétot, Krisztus feltámadását beárnyékolták, a harangok zúgá­sát elnyomták a szomszédban a szerbek megleckéztetésére indított nehézbombázók. Erőszakkal a bé­kéért. Máig vitatott, hogy valójá­ban mit sikerült elérni, megoldani a légitámadásokkal, az agresszív szerb fellépéssel, népirtással szemben, az üldözött kisebbségek jövője és az európai normák elfogadtatása érdekében. Most retten­tő természeti csapással, áradó folyóinkkal és főleg a Tiszával vív­nak ezrek hetek óta hősies küzdelmet a gátakon. A hömpölygő, mindent elsodró áradat távolból vagy filmről szemlélve is félelme­tes. A legborzalmasabb azoknak, akiknek otthonát, vagyonát, álla­tait, földjét, egész élete munkája értelmét pusztítja el az árvíz. Akik nem bízhatnak másban, mint a szívós, kitartó védekezésben, az összefogásban és abban, hogy a természet végre kegyesebb lesz, kedvez az időjárás, hogy tetőzés után visszaköltözhetnek és elkez­dődhet a helyreállítás. Szomorú nagypéntek köszöntött ma. azokra, akiket otthonából üldözött el az áradás, akiknek családtagjait, ismerőseit locsolkodás helyett is a gátakra szólítja majd a kötelesség. Részvétet és segítsé­get várnak tőlünk, nekünk pedig tudnunk kell, hogy nem marad­hatnak magukra, bármikor kerülhetünk mi is hasonló bajba. Bom­bázás és árvíz arra tanít, hogy sokkal jobban becsüljük meg egy- mást és az ünnepeinket. _____________•_____________ ■ NYEMCSOK LÁSZLÓ Pálinkás EU-t kívánunk! Az asszony úgy bocsátott utamra: csak le ne nyeld! Nyeltem egyet, és diplomatikusan azt válaszoltam, hogy majd úgy teszek, mint a többiek. Akik nálam sokkal szakavatottabbak, és jobban tudják: le- het-e egy kisüstiről úgy is teljes körű értékítéletet mondani, hogy mindent a szemnek, az orrnak és a szájnak, de semmit a torkon át a szervezetnek. Ennek megfelelően a gyulai, I. Országos Kisüsti Fesztivál zsűri­jében igyekeztem jól helyezkedni. Sikerült is beülnöm Piros Lász­ló, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára és Szerb József polgármester, a gesz­□ ti szilva mindentudója közé. Lenyelték. Mármint amatőrsé- gemet, szomszédságomat és a pá­linkákat is. Én meg csatlakoztam hozzájuk. Egy nyelet „pálesz”, egy szelet alma. Újabb nyelet, újabb szelet. A hangulat oldódott, bár ez nem ment a szakmaiság rovására. Mondjuk, nálam ilyen veszély nem is állt fenn. Nagy Béla medgyesegyházi polgármester két poháremelés köz­ben arról érdeklődött: a közlekedési rendőröknek leadták-e a szer­vezők a zsűritagok listáját. Persze, ez csak poén volt, miként az is, amikor Tóth Imre országgyűlési képviselő Kneifel Istvánt, a Körös Volán Rt. vezérigazgatóját kérdezte, hogy jön-e értünk ktilönbusz. Egyre vidámabban és optimistábban láttuk tehát a jövőt. Már az EU-s csatlakozásnál jártunk, ahol magyar javaslatra minden gyü­mölcsből főzött szeszes italt pálinkának hívnak, és mi uraljuk a pi­acot a minőségi termékekkel. Ezáltal teret nyer a megyénkben fő­zött, főként barack- és szilvapálinka is. Egyetértettünk: lehetne rá és vele alapozni. Miután pedig felfigyelnek ezen termékekre, a legjobbak elnyer­hetnék a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet is. Mert legutóbb ugyan megkapta ezt országosan 35 ital- és ételféleség, de megyebe­li egy sem akadt közöttük. Mondom az asszonynak: ezt a nehéz „lenyelni” Katasztrófavédelem: helyszínek, és terepjárók Megvizsgálják a tűzoltólaktanya és a megyeháza melletti és elleni érveket Feltehetően a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság végleges elhelyezése is szóba kerül ma dr. Bakondi György vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóságának főigazgatója és Domokos László, a megyegyűlés elnökének találkozóján. A megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság — megalakulása után — a békéscsabai tűzoltólaktanyában kapott helyet, a megyei tűzoltó-parancs­nokság helyén. Katasztrófavédelem A katasztrófavédelmi igazgatósá­gok január elsejével a megyei polgári védelmi szervezetek és a megyei tűzoltó-parancsnokságok összeolvadásával jöttek létre. Bé­kés megyében a megyei polgári védelem helyileg Békéscsabán a megyeháza József Attila utcai épületében, míg a megyei tűzol­tó-parancsnokság a Kazinczy ut­cai laktanyában működött. A szervezeti változás után a megyé­ben a polgári védelem „köl­tözött” a tűzoltókhoz, az elhelye­zés azonban egyelőre csak ideig­lenesnek számít. - Valóban el kell dönteni, hogy hol kerüljön végleges elhelyezésre a kataszt­rófavédelmi igazgatóság — vála­szolta kérdésünkre tegnap Do­mokos László. A megyegyűlés el­nöke elmondta: veszélyhelyzet­ben fontos, hogy a feladatok ko­ordinálása érdekében minél gyor­sabban jusson információhoz a megyeházán működő megyei vé­delmi bizottság, illetve annak el­nöke. Ez egy érve lehet amellett, hogy a katasztrófavédelmi igaz­gatóság helyileg a megyeházán működjön. Mindemellett a tűzol­tólaktanya és a megyeháza mel­lett és ellen szóló érveket meg kell vizsgálni. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója, dr. Gáti Zoltán ezredes kérdésünkre el­mondta: a katasztrófavédelem­nek vannak - a feladatellátásból fakadóan - bizonyos alapigényei, melyeket az elhelyezésnél figye­lembe kell venni. - Biztosítani kell a működésünket, de az elhe­lyezésről nem a megyei igazgató­ság szintjén döntenek - tette hoz­zá Gáti Zoltán. Domokos László lapunkat ar­ról is tájékoztatta: fontosnak tart­ja, hogy az ár- és belvízvédeke­zéssel kapcsolatos megyei gon­dokról is szó essen a mai megbe­szélésen. A tervezett program szerint Bakondi György és Do­mokos László délelőtt ellátogat Kondorosra, ahol a belvízvéde­kezés kapcsán elvégzett mun­kákról tájékozódnak. Délután pedig a megyeházán adják át azokat a Lada Niva terepjárókat, melyek az orosz államadósság törlesztéseként kerülnek a ka­tasztrófavédelmi igazgatóság tu­lajdonába.

Next

/
Thumbnails
Contents