Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-25-26 / 71. szám
2000. március 25-26., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 Kétszáz éve hódították meg Ausztria legmagasabb csúcsát A GROSSGLOCKNER, A FEKETE HEGY Az ausztriai Grosskiockner az elmúlt napokban ugyancsak a ügyelem középpontjába került Az eltűnt magyar hegymászók bizonytalan sorsa irányította rá idehaza a ügyeimet. Azt viszont kevesen tudják: a fekete hegy ünnepre készül. Idén lesz kétszáz éve annak, hogy meghódították a 3798 méter magas csúcsot, Ausztria legmagasabb hegyét. Amint az elmúlt napok eseményei is bizonyítják, a Grossglockner a kétszáz év alatt semmit nem veszített misztikus és mágikus vonzerejéből. A Grossglockner az Adlersruhról (Markus Pernhardt festménye) „Fenn állsz a Grossglockner csúcsán és alázatod érzel. Alázatot a csúcs fensége előtt, a kis ember alázatát a nagyszerű hegyi világban, ahol tiszta napokon az északi Waltzmantól a dél-tiroli Marmoladaig ellát a szem.” — a heiligenbluti hegyi vezető, Emst Rieger már több, mint 300 alkalommal állt a Grossglockner csúcsán. Az érzés, mondja halk hangon, az érzés minden alkalommal megindítóan erős. Aztán a sok „gyönyörű meredek sziklafokról” beszél, melyek „a csúcs karcsú harangformájába tor- kollanak, a csodaszép jeges kaptátokról”, melyek a Grossglockner megmászását minden alkalommal újra és újra különleges élménnyé varázsolják. Már aló. században lenyűgözte az embereket a kőóriás egyedülálló formája. Nevét vagy harangformájának, vagy az arany bányászatának köszönheti. A 18. században Belsazar Hacquet, egy lalbachi tudós arról számol be, hogy nincs még egy olyan hegy a Keleti-Alpokban, mely a Grossglockner „eleganciájához és merészségéhez fogható lenne. A Mont Blanc első megmászása (1789) után feltörő alpesi lelkesedésben a karintiai hercegérsek, Franz Altgraf von Saim- Reifferscheid, a Grossglockner legyőzésében a „tudományos meggyőződés legnemesebb célját” látta. Az egyházfejedelem 1799-ben megbízta Martin és Sepp Klotz testvérpárt, akik heiligenbluti ácsok voltak, hogy találjanak utat Karintiából a Grossglock- nerre. Több kísérlet után szöges cipőkben, kézzel kovácsolt lábbilincsekkel, létrákkal és hosszú botokkal az első támadás végül 1799- ben a Kleinglock- neren fejeződött be, mely valamivel alacsonyabb és egy hasadéit választja el a Grossglocknertől. A hercegérsek 1800-ban újabb expedíciót szervezett és a bátor hegymászók ezúttal utat törtek a veszélyes hasadék felett. Végül 1800. július 28-án sikerült a csúcs meghódítása: elsőként a döllachi plébános, Horasch iépett a Grossglock- ner csúcsára. Őt a Glotz testvérek és két tudós követték. Akkoriban a völgy lakói közül még sokan úgy gondolták, hogy fenn a „fekete hegyen” szellemek és ördögök uralkodnak. A csúcs első meghódítói egy fakeresztet állítottak fel a Grossglockne- ren, melyet néhány évvel később villámcsapás döntött le. 1878-ban helyezték el a máig is álló Glockner- keresztet, melyet 1999. nyarán szedtek le először, vittek le a völgybe és a jubileumi év tiszteletére gondosan felújították. A Grossglockner máig töretlen vonzereje a legmagasabb rangú méltóságokat is megragadta. 1856-ban I. Ferenc József császár és felesége, Sisi utazást tettek a Grossglock- nemél, hogy megtekintsék a Pas- terzen-gleccsert. A császár négy óra alatt jutott fel Heiligenblutból arra a nyeregre, melyet azóta Ferenc Jó- zsef-magaslatnak neveznek. A császár több, mint két órát .töltött fenn — szótlanul és tele hódolattal. Sisi császárnő, lóháton, valamivel lejjebb visszafordult. A Ferenc József- magaslatról nyílik először kilátás Ausztria leghosszabb glecs- cserére, a lenyűgöző, 9,4 kilométer hosszú Pasterzen- gleccserre. 1880-ban építették fel 3454 méter magasságban az Erzherzog Johann menedékházat, amely Ausztria legmagasabban fekvő ilyen épülete. Még ma is ez a csúcsmeghódítások központi támogató- és kiindulópontja, noha időközben újabb kapaszkodókat tártak fel. „Nemcsak az elbűvölő táj miatt érdemes a hagyományos utat választani, kis türelemmel láthatunk mormotákat, kő- száli kecskéket és óriásira nőtt havasi gyopárokat is” — mesél Rieger hegyi vezető. Megfelelő állóképességgel, némi alpesi tapasztalattal és ideális esetben a tapasztalt hegyi vezető kíséretében a Grossglocknert ma minden amatőr hegymászó meghódíthatja. Egyszerűen lélegzetelállító az 1935-ben megnyitott Grossglockner 1 lohalpcnstras- se (aípesi hegyi út). Á 20 kilométeres út, mely 2600 méter magasságig visz fel, több klimatikus és vegetációs zónán halad át. Az 1500 méter magasság leküzdése szinte egy északi-sarki természettudományos utazással ér fel. A Grossglockner mindig is lenyűgözte az embereket formája és meg- igéző „jégpáncélja” miatt, így a karintiai művész, Markus Pemhard kilencszer mászta meg a Grossglocknert, hogy lefesthesse a csúcsot. A Grossglockner (nyíllal jelölve) Ausztria térképén (sötéttel: Karintia tartomány) Számok és tények 1806. Az alkohol kísértése követelte az első halálos áldozatot a Grossglock- neren. Egy 17 éves heiligenbluti fiatalember, aki az expedícióknál hordárként szolgált, megcsapolt egy pálinkáshordót és halálra itta magát. 1857. Az első nő a Grossglockneren Sidonia Schmiedl volt, a rettenthetetlen heiligenbluti lány. Mivel a féltékeny férfivilág meg akarta akadályozni, hogy feljusson a csúcsra, cselhez folyamodott és férfinadrágot öltött. 1876. Alfred Pallavicini őrgróf („Bécs legerősebb embere”) három heiligenbluti vezetővel legyőzte a több, mint 900 méter hosszú jégcsatomát a Grossglockner északi oldalán, melyet azóta „Pallavi- cini”-hasadéknak neveznek. A vezetők egyike ehhez 2500 fokot vágott a jégbe. Pallavicini 10 évvel később a róla elnevezett hasadék közvetlen közelében balesetet szenvedett. 1879. Miután az első Glockner-ke- resztet villámcsapás tette tönkre, Ferenc József császár és Erzsébet császárné ezüstlakodalma alkalmából hegyi vezetők felvitték a máig is álló ezüstkeresztet. 1898. Az első alpesi síturisták a Grossglockner körül meghódítják a gleccsert, és alpesi sítörténetet írnak. A XXI. SZÁZAD EGYIK LEGNAGYOBB KÉRDÉSE A VÍZ A víz az élet és az emberi civilizáció forrása, a XXI. század egyik égető kérdése lett. Bölcsen és távolba látóan kell cselekednünk, hogy az emberi igényeket kielégítsük, és hogy a természeti készletek legértékesebbje ne váljon konfliktusok tárgyává. Az észszerű és igazságos vízhasznosítás és vízgazdálkodás végső soron mindany- nyiunk közös felelőssége. A világ vízproblémái nem annyira az édesvíz hiányából, hanem annak egyenetlen eloszlásából, az egyre növekvő vízigényből és a vízminőségre káros tevékenységekből fakadnak. Néhány hete csak, hogy a Lápos-patakon majd a Szamos és Tisza folyókon folyt végig mérgező anyag. Egy hét múlva technológiai hiba miatt ugyanott történt újabb cianidszennyezés. Ezután a Kraszna folyóról érkezett nyugtalanító hír. A víz körüli problémák egyre jobban elmérgesednek, hacsak nem teszünk nemzeti és nemzetközi téren sürgős lépéseket. Nem vesztegethetjük az időt, újra meg kell alapozzuk vízhasznosítási stratégiánkat és tevékenységünket a fenntarthatóság és az emberi szolidaritás szellemében. Mind a vízellátás, mind a vízigény megkívánja egyidejű figyelmünket. E két tényezőt kiegyensúlyozottabb kapcsolatba hozni egymással nem csupán műszaki megoldások feladata, hanem megkívánja a véges és védtelen természeti készlethez való hozzáállásunk megváltozását is. Amikor napjainkban a vízhez jutást alapvető emberi jognak tekintjük, arra is kell gondolnunk, hogy az értelmezés magában foglalja azt a felelősséget, amely mindannyiunkat terhel e jog gyakorlatában. Hogy szembenézzünk a fenyegető vízügyi krízissel, a vízkészlet-fejlesztést mind nemzeti, mind nemzetközi viszonylatban a fő kérdéssé kell tenni. Új, ökológiailag kiegyensúlyozott vízgazdálkodási létesítmények 15—20 év alatt kerülnek megvalósításra. Ha tovább halogatjuk őket, a kialakult helyzet ökológiailag és gazdaságilag fenntarthatatlan megoldásokat kényszerít ránk. A víz problémáinak felszámolásához másként kell a vízhez közelíteni: új vízetikára van szükség. Ebben szerepe van az oktatásnak, mely a víz fontosságának tudatosítását kell, hogy terjessze, szoros kapcsolatban a környezet iránti lelkiismeretesség erősítésével és a generációk közötti szolidaritás követelményeivel. A vízkérdés arra késztet bennünket, hogy újrafogalmazzuk a biztonság és az egymástól való függőség fogalmait. A történelem során az emberek ösz- sze tudták hangolni erőfeszítéseiket, és meg tudták osztani készleteiket a közös biztonság érdekében. Különösképpen azért, mert a víz az emberiség közösségépítésének történelmi alapiskolája. Ezért a vízben ne egy konfliktus, hanem az egyetértés lehetséges forrását lássuk, ami a békés nemzetközi együttműködés alaptételeként szolgál. Minden évben, a víz világnapjához közel osztják ki — idén a héten adták át — a Lampl Hugó díjat. Amint a lap is hírt adott róla, ezúttal a gyulai Fehér- Körösön épült tömlős gát érdemelte ki az elismerést. A díjat a Magyar Hidrológiai Társaság — az Országos Vízügyi Főigazgatósággal egyetértésben — alapította 1993-ban. Az adományozás rendje szerint a díj olyan vízi létesítménynek, vagy önálló résznek adományozható, amely tervezési, technológiai, kivitelezési, üzemeltetési és tájba illő esztétikai és környezetbe illeszkedési szempontból egyaránt kimagasló. A megyében-korábban, 1995-ben Szeghalom város ivóvíz tisztító műve nyerte el, amely káros anyagokkal terhelt rétegvízből szolgáltat egészséges ivóvizet a Berettyó-vidék lakosainak. A díj névadója, Lampl Hugó Budapesten született 1883. április 10-én. Mérnöki diplomát szerzett és társulati munka után 1907-ben állami szolgálatba lépett. Ajánló CD-sikerlista 1. Club Sound 13. 2. The Dome vol. 13. 3. S Club 7. 4. Republic: Aranyalbum (1990- 2000) 5. Aqua: Aquarius 6. Vengaboys: The Platinum Album 7. Deep Dance 64 8. Ian Anderson: The Secret Language of Birds 9. Slipknot 10. Joe Satriani: Engines of Creation (Rock Island) Filmajánló Anna és a király A múlt század közepén a világtól elzárt királyság, Sziám uralkodója (Chow Yun-Fat) reformokról álmodik. Fia nyugati szellemű neveltetése érdekében az udvarba hívja a frissen megözvegyült angol tanárnőt (Jodie Foster). A nő nem várt érzelmeket kelt az uralkodóban és az eddig nyugvó politikai erők is váratlanul mozgásba lendülnek. Könyv Színész lexikon Ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor: Uj Kortárs Magyar Színész Lexikon. A második ebben a műfajban. Az első nyolc évvel ezelőtt jelent meg, a mostani annak átdolgozott és bővített kiadása. Az élő magyar színművészek lexikona. Összesen 1500 nevet, hozzá tartozó életrajzot és fényképet tartalmaz. A szócikkeket maguk az érintettek írták, vagyis azt tartalmazzák, amit magukról érdemesnek tartottak elmondani, a közvéleménnyel tudatni. A lexikon a lehetőségek szerint teljes és hiteles. Persze aki nem akart szerepelni a kötetben, az nem szerepel, vagy aki el akarta hallgatni életének egy bizonyos szakaszát (bár színészként miért tenné), az elhallgathatta. A színész ki kicsoda jó kézikönyv, de borsos ára miatt inkább színházaknak, intézményeknek, hivataloknak, könyvtáraknak ajánlható és olyan magánszemélyeknek, akik szívesen elmélyednek színészek életrajzában: születési adataikban, életútjukban, elismeréseikben és szerepeikben. 1908-tól a Soroksári-Duna-ág munkálatain, a Csepeli Szabadkikötő építkezésénél dolgozott. 1931-ben a Vízrajzi Intézetbe került. 1935-től a Földművelés- ügyi Minisztériumban szolgált. 1937-től az Országos Öntözésügyi Hivatal egyik alapítója, elnökhelyettese. Az ő közvetlen irányításával és aktív közreműködésével épült fel 1936—1942 között a Békésszentandrási Vízlépcső. 1948 júniusától a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban, majd az Országos Vízügyi Főigazgatóságon teljesített szolgálatot. 1955-ben vonult nyugdíjba. Nyugdíjasként folytatta aktív szakértői tevékenységét. Életének fő műve az „Alföld öntözése és fejlesztése”. Irányításával készült korának valamennyi öntözési főműve. Közreműködött a Kvassay zsilip, a Szabadkikötő, a Tassi zsilip és a balatoni kikötők építésében. Lampl Hugó 1976. június 17-én halt meg Budapesten. A Békésszentandrási Duzzasztó oldalára 1992-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Góg Imre
