Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-18-19 / 65. szám

4. OLDAL - 2000. MÁRCIUS 18-19., SZOMBAT-VASÁRNAP ■■■ é&ÍKÉS MEGYEI HÍEAP Drága a védekezés Hat tonna kőolaj került a Berettyóba Budapest - Nyíregyháza A Tisza után a Berettyóba is romániai eredetű szennyező anyag került. Utóbbiba hat tonna kőolaj folyt, bár a ro­mán illetékesek szerint az ideiglenes földgátak miatt nem juthatott olaj a folyóba. Az ENSZ és az EU 18 fős szakér­tői bizottságot küldött a románi­ai Borsabányára, hogy kiderít­sék a néhány nappal ezelőtti novaci gátszakadás okait. A Ti­szába került nehézfémhulladék eredetéről a magyar szakembe­rek egyértelműen bizonyított­nak látják, hogy az a borsa- bányai gát helyreállítási munká­latai során bekövetkezett szivár­gásra vezethető vissza. Ezt csak tetézte, hogy a Novae patak völ­gyében kirakódott káros anya­gokat a hóolvadás bemosta a vízbe. Amint azt Helmeczy Lász­ló, a Szabolcs megyei védelmi bizottság elnöke elmondta, való­színű, hogy a hóolvadás további mérgező anyagokat juttat a Ti­szába. A román sajtó szerint a ti­szai nehézfémszennyezés elte­relte a figyelmet a Fehér-Körös­be került többtonnányi háztartá­si szemétről. A hét elején ugyan­is a Brád mentére telepített sze­méttelep egy része a parttal együtt a folyóba szakadt. Magyarországnak a szennye­zések eddig több százmillió fo­rintos többletkiadást okoztak. Ahogy azt Boross István, a közle­kedési tárca helyettes sajtófőnöke lapunknak elmondta: csupán a KHVM eddig megközelítőleg 200 millió forintot fordított a folyók le­zárására, a Tisza-tó vízszintjének emelésére, illetőleg a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna lezárására. _______________________d*jy Millenniumi diákakadémia A honismeret tárgykörében rendeznek március 17-én és 18-án programsorozatot a békéscsabai Kossuth Zsu­zsanna Középiskolai Leány- kollégiumban. Békéscsaba A Karácsonyi János Honismereti Egyesület és a Kossuth Zsuzsan­na Középiskolai Leánykollégium Diákönkormányzata közös szer­vezésében Millenniumi diákaka­démia határon innen és túl cím­mel rendeznek - pénteki kezdés­sel — kétnapos programsoroza­tot, a millenniumi vetélkedőbe benevezett, valamint A térség, amiben élünk kutatásban részt vett magyarországi és határon túl élő (aradi, horgosi és kanizsai) diákoknak. - A kétnapos prog­ramsorozat célja, hogy a kutatás­ban részt vett diákok elmondják tapasztalataikat, valamint bemu­tatjuk az eredményt is, A térség, amiben élünk című könyvet - tá­jékoztat Fabulya Lászlóné prog­ramfelelős. - F. Tóth Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának főtanácsosa pén­teken az önismeretről tartott elő­adást. Szombaton őry Kovács Katalin kultúrantropológus a ter­mészetvallásról, valamint a sá­mánok szerepéről beszél. Born Gergely szociológus, csillagász a magyarság szakrális néprajzáról tart előadást. A programok közül kiemelkedik a látónap elnevezé­sű tanulmányút a vésztő-mágori Csoltmonostorhoz. km. Férfiak betegsége is lehet A csontritkulásról öt évvel ezelőtt még úgy vélekedtek a szakemberek, hogy fő­képp a változókorban lévő nők betegsége. A legújabb kutatások szerint azonban a 70 év felettiek esetében a férfiak éppúgy szenvedhet­nek e kórképben, mint a nők. Gyula A csontritkulás, orvosi nevén az osteoporosis adta a témáját an­nak a konferenciának, amelyet tegnap rendeztek a gyulai Erkel Hotelben. A betegség kialakulá­sának hátteréről tartott előadást dr. Horváth Csaba, a SOTE I. Bel­klinikájának egyetemi adjunktu­sa. A szakember a témáról, mint az egész csontrendszert érintő el­változásról beszélt. A betegség következtében törékennyé vál­nak a csontok, a leginkább veszé­lyeztetett területek a combnyak és az alkar. A látványos törésen túl rejtett módon is hat a csontrit­kulás, amely a gerinccsigolyák deformálódása miatt hajlott hátat eredményez. Az adjunktus hang­súlyozta: a betegség csont­sűrűségméréssel és csont-ultra­hanggal mutatható ki, a két mód­szer együttes alkalmazása során diagnosztizálható pontosan az osteoporosis. Gyógyítására szá­mos kiváló szert hoztak forga­lomba, melyek rendkívül drágák, ezért fontos, hogy azok jussanak hozzá, akiknek erre valóban szükségük van. A szakemberek szerint a betegség leghatéko­nyabb ellenszere a rendszeres mozgás. _______________B. M. Egy kórházi vizsgálat tanulságai Az átszervezésekről a dolgozókat is tájékoztatni kell Az országos tisztifőorvos által felügyelt vizs­gálat első eredményei azt igazolják a szé­kesfehérvári Szent György Kórházban, hogy a betegek érdekei nem sérültek és nem is sé­rülnek az intézményen belüli átszervezések miatt. Az viszont biztos, hogy az ügy tanul­ságai túlmutatnak a megyei kórház falain. Budapest - Székesfehérvár „A betegek érdeke mögé bújni nem tisztességes dolog” - ez a véleménye Gógl Árpád egészség- ügyi miniszternek és a kórház vezetői szerint is hamisan érveltek a költözés ellen tiltakozók. Má­sok egyéni, presztízsérdekeket sejtettek az éh­ségsztrájk mögött. A betegek érdekeit az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) védi. Dr. Ferencz Péter Fejér megyei tisztifőorvos lapunknak elmondta, hogy az átszervezés alap­vetően a betegek érdekében történt, egy fertő­zésveszélyes helyzet elkerülését szolgálta. Anyagi gondok és az ideálistól messze elmara­dó körülmények között bármilyen jó szándékú döntést hoznak is, mindig lesz olyan orvos, aki­nek sérülnek az érdekei. A székesfehérvári kór­házi átszervezés nem egyetlen osztályt érint, te­hát a többi osztály dolgozói is éhség­sztrájkolhattak volna a költözés miatt. A legna­gyobb baj persze az, ha ezeket a belső konflik­tusokat a kórházból „kiviszik" - mondja a tisztifőorvos. A botrányra mindig akadnak vevők. A bete­gek pedig szinte semmit sem értenek a viszály­kodás lényegéből, csak az egészségügybe vetett bizalmukat vesztik el, s abotrány végül mindent és mindenkit lejárató „sárdobálássá és csámcso- gássá terebélyesedik”. Dr. Nyári Ildikótól, a Szent György Kórház fő­igazgató főorvosától megtudtuk, hogy jelenleg az intézményben a betegellátás zavartalan, az átszervezés folyamatosan zajlik. Az éhség- sztrájk egyetlen dolgozó egészségét sem veszé­lyeztette,hiszen felváltva, „rotációban” éheztek és gyümölcslevet, mézet is rendszeresen fo­A betegek érdaki a legfontosabb fotói fib gyasztottak. Orvosi felügyeletüket az igazgató­ság biztosította. Az ügy legfőbb tanulságaként azt emelte ki: nem elég a jobb betegellátás érde­kében a döntéseket meghozni, fontos, hogy a kórház valamennyi dolgozóját megfelelően tájé­koztassák minden részletről. Még akkor is, ha ezek a döntések sem létszámleépítéssel, sem a személyzet munkafeltételeinek romlásával nem járnak. A héten a főigazgatónő összehívta és maga tájékoztatta a kórház dolgozóit, azóta úgy tűnik, Székesfehérváron is megnyugodtak a ke­délyek. Az ügy tanulságait azonban a többi megyei kórházban is érdemes lesz megszívlelni. ____________________________________________NÉMETH ISUMA A pincékben, a kazánházakban áll a víz Papp tisztázza magát Papp Gyula, a magyar KFOR- misszió volt parancsnoka biztos abban, hogy tisztázni tudja ma­gát az ellene felhozott vádak alól, és ha így történik, munka­ügyi pert indít - az alezredes azután nyilatkozott erről, hogy találkozott a Magyar Honvédség vezérkari főnökével. A volt pa­rancsnok elmondta: valóban nem jelentette elöljáróinak, hogy egyik katonája véletlenül benyitott egy fürdősátorba, ahol két hölgy tartózkodott, de mind­erről jegyzőkönyv készült.' A másik vád szerint a kontingens daruja akkor mondta fel a szol­gálatot, amikor azt az ő engedé­lyével kölcsönadták az alakulat táborát építő pristinai cégnek. Papp Gyula azt mondja, az öreg daru már itthon is rosszul mű­ködött, a katonáknak pedig a hi­deg elől minél hamarabb át kel­lett költözniük a sátrakból a konténerekbe. Az alezredest a fegyelmi vétségek miatt haza­küldött katonák jelentették fel. * TÚLÉLÉS. Torgyán József java­solja a kormánynak a Vértesi Erőmű Rt. megmentését. A mi­niszter-pártelnök azt mondta, hogy a kisgazdapárt az állami tulajdon további privatizációját egyáltalán nem látja szükséges­nek. Márkushegyen ráadásul a felszámolás költségei körülbelül azonosak lennének azzal a tőke- injekcióval, amellyel megment­hető lenne és gazdaságosan üzemeltethetővé válna az rt. ALÁÍRÁSOK. Mintegy 150 ezer aláírás gyűlt össze a kötelező sorkatonai szolgálat megszünte­tésére irányuló SZDSZ-es népi kezdeményezés keretében - kö­zölte pénteken a párt sajtóirodá­ja. Az aláírásokat Fodor Gábor és Mécs Imre országgyűlési kép­viselő hétfőn adja át az Orszá­gos Választási Bizottságnak. (Folytatás az 1. oldalról) A tervekkel szemben érthető­en azon tulajdonosoknál jelent­kezik ellenállás, akik kertjükben talajfűtéses növénynevelő, vagy más fóliás termesz­tést alakítottak ki és a földmunkákkal meg kellene bontani az évek során bevált kertészeti formát. - Olyan műszaki meg­oldás nem lehetséges - mondta a tervező -, hogy egyik háznál a kertben, a másiknál a ház előtt, mögött vezessék a vizet, hisz a talajszintekhez is igazodni kell.- Olyan lehetőséget kell keres­ni, ami mindenkinek megfelel. A régi érvonulatot célszerű újra­éleszteni, hisz itt több műtárgy és csatornaszakasz is rendelkezésre áll. Ha az ér karbantartása folya­matos lesz, akkor a rétegvíz elve­zetését a csatorna szivattyúzás nélkül is. képes lesz megoldani - érvelt néhány képviselő. A hosszas vita eredményeként A külterületet védik A nagykamarási önkormányzat azon túl, hogy igyekszik megóvni a községben levő ingatlanok épségét a vízkároktól, az ide érkező külterületi vi­zek elvezetését is biztosítani szeretné. Ennek ér­dekében megbízták az Erbo-Plan Kft.-t azon vizs­gálattal, hogy a belterületi vízelvezetés mellett a Tulkánéri l-es csatornából hogyan lehetne átvezet­ni a településen kívüli vizeket a Boda-tavi csatorná­ba. Pelle István polgármester el­mondta: az érintetteknek kiküld­tek egy nyilatkozatot és azon a falurészeken, ahol vizesedés ta­pasztalható, ott mindenki hozzá­járult a kertet is átszelő csatorna­nyitáshoz. Cserébe, kártérítés­ként 8 m átereszt kapnak, körül­belül százezer forint értékben, A többi beadott kártérítési igény ir­reálisan magas, amit nem vállal­hat fel a hivatal. Jelen­leg folyamatosan egyeztetnek azokkal a lakosokkal, akik ed­dig nem adták a bele­egyezésüket, mert az idő sürget és haladék­talanul meg kell kez­deni a vízelvezetést. A munkálatokat, a szivattyúzást az 1978- ban szakigazgatásilag is jóváhagyott belvíz- védelmi terv alapján végzik, és ha minden kötél szakad - mondta - hivat­kozva a katasztrófa-elhárítási tör­vényre, legfeljebb a tiltakozók portáját megkerülve, de a védeke­zés megvalósul. _______________________[HALASI) BÍRÁLAT. Sok hűhó semmiért; így jellemezhető az Ifjúsági és Sportminisztérium eddigi 442 napos működése - jelentette ki tegnap Újhelyi István, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács elnö­ke. A több mint félmillió fiatalt tömörítő MAGYIT vezetője el­mondta: az ifjúsági szervezetek kezdetben örömmel fogadták az új tárca létrehozását, mára azon­ban megkopott a bizalom. TEHERMENTESÍTÉS. A bala­toni közlekedés javítására több mint másfél milliárd forintot for­dít az idén a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) - a részletes terveket pénteken ismertették a tárca képviselői. A balatoni utak te­hermentesítését a déli parton az M7-es meghosszabbításával, az északi parton pedig a 71-es elkerülő út tervezésének előké- szitésével kezdik meg. b SAJTÓFOTÓ-KIÁLLÍTÁS. A Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik nyitóeseménye volt a Néprajzi Múzeum­ban megrendezett sajtófotó-kiállítás, ahol a tablókon a World Press Photo '98, valamint a Magyar Sajtó­fotó '99 pályázat díjazott munkái láthatók. Képünkön Sopronyi Gyula felvétele. Nem járulnak hozzá a váláshoz Az integráció konßktnsokat is rejt magában Idén is nőtt a továbbtanulási kedv - nyilatkozta lapunknak Szövényi Zsolt, az oktatási tárca szóvivője, miután nemrég lejárt a felsőoktatási intézményekbe beadható jelentkezé­sek határideje. Az oktatási szakember hozzátette, hogy az idén próbálkozó fiatalokat a felvételi rendszer tervezett mó­dosításai még nem érintik, de az integráció következménye­it már ők is tapasztalni fogják. Budapest - OM Ebben az évben is több mint 140 ezren adták be felvételi kérelmü­ket a hazai felsőoktatási intézmé­nyekbe, ami a csökkenő korosz­tályi létszám mellett az egyete­mek és főiskolák fokozódó nép­szerűségét mutatja. A hallgatóje­löltek eredményeit idén még a korábbi pontszámítási módsze­rek alapján állapítják meg, jövőre azonban jelentős változások vár­hatók. Az intézményenként elté­rő pontozási rendszert egységesí­teni kívánják, aminek az is része, hogy a nyelvvizsgák után ezentúl mindenhol ugyanannyi plusz­pont adható. Az oktatási kor­mányzat reményei szerint né­hány év múlva felvételire sem lesz szükség, mert azt kiváltja majd a megreformált érettségi vizsga. A tanulmányaikat szeptember­ben elkezdő diákok számára már az idén számos új lehetőséget nyújt az egyetemi integráció. A felsőoktatási rendszer szervezeti átalakulása után például egy jog­hallgató megteheti, hogy bejár az univerzitás orvosi karának anató­mia-, vagy elmegyógyászati elő­adásaira, amelyek számos hasz­nos ismeretet nyújthatnak későb­bi bírósági munkájához.- A szabad áthallgatási rend­szer az „egyetemesebb” értelmi­ségi képzés alapfeltétele - hang­súlyozta Szövényi Zsolt. Számos konfliktust is okoz a felsőoktatási intézmények össze­vonása. Több egyetemi karrá nyilvánított iskola már most visz- sza akarja nyerni önállóságát. Vagy azért, mert anyagilag hátrá­nyosnak érzik az új állapotot, vagy egyszerűen azért, mert arcu­latuk elvesztésétől félnek. Az ok­tatási tárca képviselője azonban lapunknak elmondta: minisztéri­umuk nem fog hozzájárulni a vá­lásokhoz. - w -

Next

/
Thumbnails
Contents