Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-14-15 / 62. szám

8. OLDAL - 2000. MÁRCIUS 14-15., KEDD-SZERDA GYOMAEN DROP I VÁROSOLDAL Cél: biztos jövőt kínálni a fiataloknak Munkahelyteremtés, szakképzés, infrastruktúra-fejlesztés Szimbolikus tartalma van, hogy március 14-én, a millennium évében, 151 év után a megyegyűlés ismét Gyomaendrődön ülésezik. Ez azt jelenti, a megyei vezetés elismeri városunk törekvéseit. Partner településünk fej­lesztésében — nyilatkozta dr. Dávid Imre, Gyomaendrőd polgármestere. Dr. Dávid Imre polgármester sür­getőnek tartja, hogy a város pó­tolja a kilencvenes évek első felé­ben hiányzó projektelképzelése­ket. A város az utóbbi években a • tétlenségből kilépett, a lehetősé­geket feltárta. Ezért nemcsak a település vezetése és a képvise­lő-testület dolgozott, sokat tettek az országgyűlési képviselők is. Számos feladat vár megvalósítás­ra, ezért a város vezetése néha türelmetlen a megyei és kor­mányzati szervekkel, a pályáza­tokkal. De ez egészséges türel­metlenség. A lemaradást be kell hozni, mert ha nem sikerül le­küzdeni a hátrányt, akkor a vá­rosnak hosszú távon nem lesz jövője. — Polgármester úr! Többször megfogalmazta, a város jövője at­tól is függ, sikerül-e megtartani, letelepedésre bírni a fiatalokat.- A településünk lakosainak száma évről évre csökken, a vá­ros öregszik. Nagyon rövid az idő, hogy megállítsuk, majd visszafordítsuk ezt a folyamatot. Ahhoz, hogy a fiatalokat itt tart­suk, számukra és a gyermekeik számára biztos munkahelyet, színvonalas iskolai képzést, a la­káskörülmény megoldásához se­gítséget, kiszámítható jövőt kell biztosítani. Fontos, hogy kisvá­roshoz méltó életkörülményeket tudjunk teremteni. Ebben ko­moly szerepet kap az infrastruk­túra. A szennyvíz-csatornázás és az utak állapotának kérdése kulcsfontosságú. Hasonló nagy­ságrendű feladat a munkahelyte­remtés.- Mekkora esély van arra, hogy mindez valóra váljon? — Az ipari park cím elnyerése, s a későbbi megvalósulása jó ki­indulási alapot ad. Esélyt kínál kvalifikált emberek alkalmazá­sára, új szakmák megjelenésére. Az ipari park sikerét illetően ok­kal lehetünk bizakodók. Az eu­rópai csatlakozás egyik fő szem­pontja a vasúthálózat fejleszté­se. Az ipari parki terület közvet­lenül a vasút mentén, a 120-as fővonal mellett van. Meggyőző­désem, hogy ez a kedvező adott­ság a külföldi befektetők szemé­ben megközelíthetőség, áru­mozgatás és fejlesztés szem­pontjából egyaránt vonzó lesz. A városiasodás folyamatának fontos eleme még az oktatás, amelyben meghatározó a két kö­zépiskola és komoly lehetőség a Bethlen Gábor Szakképző Isko­lában beindult felsőfokú szak­képzés is. A város természet ad­ta szépségeit fokozottan ki kell használni. Ilyen érték egyebek mellett a Körös-part, a szabad strandok és a Liget fürdő. Ké­szülünk továbbá a fedett fürdő felújítására. Ez is része a váro­siasodást célzó terveknek, amely nemcsak a helybéliek életkörülményeit javítja, de a tu­risták szemében is vonzóbbá te­szi Gyomaendrődöt. A városnak kistérségi felelőssége van A takarékos gazdálkodás meghozta az eredményt Elsődleges, hogy az ember meg tud-e élni, tud-e boldogul­ni a lakóhelyén, s csak utána jönnek az egyéb feltételek — fogalmazott Domokos László országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke lapunknak adott interjújában. A képviselő úgy látja, Gyomaendrődnek jó esélye van rá, hogy ledolgozza sokéves lemaradását, valóra váltsa a munkahelyteremtést, az infrastrukturális fejlesztést célzó terveit, s tovább erősítse térségi szerepét.- Elnök Úr! Két esztendeje ország- gyűlési képviselője Gyofnaénd- rődnek. Ennyi idd elteltével mi­lyen kedvező változásokat tapasz­talt a városban?- Az önkormányzat már ki­lencvennyolcat megelőzően rendkívül takarékos, racionális gazdálkodást folytatott és ezt kö­vetkezetesen végigvitte a város. Ennek eredményeként került olyan anyagi helyzetbe, hogy nem fojtják meg a működési ki­adások, sőt, a fejlesztések és fel­halmozások forrásai is megte­remtődtek, illetve megteremtőd­nek. Továbbá tavaly befejeződött az ivóvízprogram, amelynek az utolsó üteme Gyomaendrődöt és Csárdaszállást is egészséges ivó­vízhez juttatta. Az említetteknek köszönhetően lehetőség nyílt ar­ra, hogy a város ne csak saját tele­pülésében, hanem térségben tud­jon gondolkodni. Olyan terveket készített elő, amelyek a hosz- szabb távú célok kitűzésére ad­nak lehetőséget.- A térségi hulladékkezelő léte­sítése, a gondozási központ és a fürdő fejlesztése, az ipari park, a munkahelyteremtés, továbbá a városkép formálása csak néhány a kitűzött célok közül. Sokrétű és nagyszabású feladatok. Ebből is látszik, óriási lemaradást kell be­hozni. A felzárkózáshoz milyen támogatásra számíthat a város?- A felzárkózási folyamat már elkezdődött. A fürdőfejlesztésnek máris láthatóak az eredményei. A város a munkahelyteremtést is szeretné menedzselni. Ehhez az egyik fontos feltétel máris telje­sült, a település elnyerte az ipari 'park címet. Megegyezés született továbbá az állami utak rendbeté­teléről és javában tart a Körös-híd felújítása. A kistérségi szociális program Gyomaendrődöt is érin­ti. A gyomai idősek otthona után most központi forrásból az endrődi településrész idősek ott­honának felújítása is megtörté­nik. A megyei fejlesztési tervbe il­leszkedik és Gyomaendrődöt is érintí a holtágrendszer egységes rehabilitációja. Térségi szintű és igen sikeres volt a szúnyoggyérí­tési program, amelyben Gyoma­endrőd is tevékeny részt vállalt. A térség további fejlesztésében nagy szerepet játszik a hulladék- lerakó telep létesítése. Van re­mény rá, hogy az ötvenezer la­kost összefogó hulladéklerakó te­lep építési és korszerűsítése prog­ram egyik gesztora Gyomaend­rőd lesz. A belvíz ezen a települé­sen is súlyos károkat okozott. A vízügyi társulattal közösen ko­moly közmunkaprogramot szer­veztünk. A belvízelvezető rend­szer felülvizsgálata és fejlesztése a környékbeli településekkel kö­zösen történik majd. A belvíz- probléma a település munkáját kicsit visszavetette, hiszen a vé­dekezési feladatok voltak az el­sődlegesek.- Nem vállal-e erőn felül a város? — Gyomaendrődnek van egy utolérési effektusa. A korábbi idő­szakban a település talán nem elég erőteljesen menedzselte ma­gát és a fejlesztéseit. Valóban úgy tűnik, nagyon összegyűltek a fel­adatok, s a belvíz meg is fejelte a problémát. A fejlesztési céloknál a legfontosabb a munkahelyterem­tés, valamint a munkavállalók magasabb jövedelmének biztosí­tása. A választókörzetemben Gyomaendrőd a legtöbb jelenleg nem alkalmazott munkaerővel bí­ró település. Minden fejlesztési célt ebbe az irányba kell fordítani.- Az említetteken kívül a régió­ban még milyen szerepet kaphat Gyomaendrőd?- Érdemes még kiemelni, hogy az egészségügyi rendszer fejlesz­tésével jól szervezett, térségi kiha­tású, színvonalas szakellátó rend­szer alakult ki. A település most szervezi az okmányiroda felválla­lását, ami ugyancsak több telepü­lést érint majd. Gyomaendrőd a foglalkoztatási kérdésben is van olyan helyzetben, hogy a városi munkahelykínálata kihathat a környező települések foglalkozta­tási helyzetére. A településnek kis­térségi felelőssége van, s azt lá­tom, hogy ennek a vállalására megvan a hajlandóság a városban. Megtette az első lépéseket. Az egyik legfontosabb ezek közül az ipari park cím elnyerése. Az ipari park megvalósításának a foglal­koztatásra gyakorolt kedvező ha­tásáról már szóltam. A munka­helyteremtés ügyét legalább olyan hangsúllyal, ha nem nagyobbal kell kezelni, mint az infrastruktu­rális fejlesztéseket. Mert az útépí­tés, a csatornázás, vagy a hulla­dékkezelés mind az emberért tör­ténik. Elsődleges viszont, hogy az ember meg tud-e élni, tud-e boldo­gulni a lakóhelyén, s utána jönnek az egyéb feltételek. A kormányza­ti képviselőkkel összefogva az el­maradott térségeket segítő felzár­kóztatási alaphoz hozzáfér a me­gye. Ez Gyomaendrőd számára is plusz lehetőségeket jelent, segíti a fejlesztési célok megvalósítását. Elmondhatjuk, a tervekhez idén nagyobb mértékben lesznek forrá­sok is. Az idén is segíti a vállalkozásokat Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet a vá- dasági fejlődését és bővülését. A városban ros legeredményesebb vállalkozása. 1957- T megjelenő új, vagy felújított épületek döntő ben alakult, tevékenységi körét folyamato- sB többségéhez valamilyen formában kapcsoló­san bővíti. Mérleg-főösszege tavaly a banki dik. Ez a folyamat amellett, hogy előnyösen átlagot meghaladóan bővült. Dr. Hunya formálja a városképet, a település munka­Miklós, a takarékszövetkezet ügyvezető igaz- helyteremtő és -megtartó képességére, vala­gatója az eredményes működést a kilencven- mint gazdasági állapotára is kedvező hatással ötben végrehajtott üzletpoliükai váltásnak tulaj- van. A tevékenységi kör, a szolgáltatások folya­donítja. A váltás sikerét bizonyítja, hogy a takarék- matos bővítése mellett nagy súlyt helyez a tárgyi fel­szövetkezet meghatározó részesedéssel rendelkezik a tételek fejlesztésére is. 1997-ben megtörtént a gyomai ki- gyomaendrődi lakosok és vállalkozások pénzügyeinek rendeltség teljes körű felújítása, most pedig az endrődi intézésében. A széles körű hitellehetőségekkel évek óta városrészen új kirendeltséget épít, amelyet idén október folyamatosan segíti a gyomaendrődi vállalkozások gaz- 24-én ad át az ügyfeleinek. 1849. augusztus 13-ától a megye székhelye Gyoma volt. Itt értesült augusztus 14-én a megyei védbi- zottmány a világosi fegyverletételről. Gyoma utolsó ülésének színhelye, 1849. augusztus 16-án, amely­ben feloszlását mondta ki a megye vezető szerve. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc­ban Gyoma és Endrőd katonaság kiállításában és élelmezésben erőn felül kivette a részét. A sza­badságharc emlékét, a gyomai öregek által ismert néphagyomány őrzi: március 15-én tüzeket gyúj­tottak, és ennek fénye mellett idézték a múlt nagy eseményeit, hőseit. A szabadságharc népkölté­szetének szép darabja a gyomai keletkézésű iste­nes ének. Szerzője Lukács István. A szabadság- harc sikeréért epekedő fohász az embereknek a nagy célok megvalósítására való örök vágyáról szól. Felvételünkön a gyomaendrődi felújított városháza. Áprilisra korszerű idősek otthona Endrődön A város kötelessége a gondoskodás Gyomaendrőd önkormányzata fontosnak tartja, hogy azt igénylő lakosai, idős korukra ne vidéken, hanem hely­ben, városukban kapjanak biztonságot nyújtó, színvona­las ellátást. Ennek szellemében kezdett az önkormány­zat a városi gondozási központ telephelyeinek korszerű­sítésébe, bővítésébe. Két esztendeje Gyomán avatták fel az Őszikék Idősek Otthonát, idén április végén újabb be­ruházás eredményeként az endrődi településrész lesz gazdagabb egy emelt szintű ellátást is nyújtó, megújult, megszépült idősek otthonával. Nagy lehetőség az ipari park Ha az ipari park előkészítése és megvalósítása a tervezett ütem­ben halad, jövőre az első betele­pülő cég a számára kijelölt he­lyen hozzákezdhet a beruházá­sához. A harminckilenc hektá­ros területen mintegy húsz-hu­szonöt befektető kaphat helyet. A gyomaendrődi önkormányzat tavaly ősszel saját tulajdonú cé­gét, a Gyomaszolg Kft-t bízta meg az ipari park cím benyújtá­sával. A Gazdasági Minisztérium december végén odaítélte az ipari park címet. A kijelölt har- mincldlenc hektáros belterületi szántóföld a város tulajdona. Fá­bián Lajos, a Gyomaszolg Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, január közepe óta tart az előké­szítő munka. A részletes rende­zés terv most készül és az inf­rastruktúra tervének előkészíté­se is elkezdődött. Idén augusz­tusra várhatóan engedélyezett építési tervvel rendelkezik majd a város és a pályázatok is be- nyújthatóak lesznek. Az infrast­ruktúra kivitelezése előrelátha­tólag 2000 végén, legkésőbb 2001 tavaszán elkezdődhet. Út-, járda-, víz-, szennyvízcsatorna- hálózat, csapadékvíz-elvezető rendszer épül, elektromos áram­mal, gázzal és telefonnal látják el a területet. Az infrastruktúra megvalósítása két ütemben tör­ténik. Az első ütem 2002-ben be­fejeződik, ennek pályázati pén­zekkel és egyéb forrásokkal 650-700 millió forint lesz az ér­téke. Az első betelepülő cég 2001-ben már az arra kijelölt he­lyen megkezdheti a beruházást. A parkon belül a területek felosz­tása egyhektáros és háromhektá­ros nagyságrendben történik. Remélhetőleg idővel a tartalék földekre is igény mutatkozik. A park további hatvan hektárral bővíthető. Az ügyvezető igazga­tó bízik a sikerben. A cége ehhez a munkához az önkormányzat­tól maximális támogatást kap, miként a leendő befektetők is számíthatnak a város segítségé­re, a különböző kedvezmények­re. Gyomaszolg Ipari Park Kft., HTTP://WWW . GYOM AEN- DROD.HU Ez az oldal Gyomaendrőd Varos Önkormányzatának támogatásával készült Szerkesztő: Csath Róza Fotó: Lehoczky Péter Gellai Józsefné, a Gyomaendrődi Városi Gondozási Központ veze­tője úgy látja, az, hogy a város­ban egyre nagyobb az igény az időskori ellátásra, nem csupán helyi de országos jelenség. En­nek összetett okä vannak: a la­kosság elöregedése, a középkor- osztály tragikus halálozási ará­nya, de közrejátszik ebben az ak­tív korú lakosok munkahelyfélté­se, vagy az, hogy a gyerekek a szülőktől távol élnek. A központ vezetője szerint a város vezetése átérzi ezt a gondot, a szociális ágazat kellő figyelmet kap. A vá­ros fontosnak tartja, hogy idős korú lakói ne kényszerüljenek vi­dékre, hanem Gyomaendrődön éljék le hátralévő éveiket, ott, ahol aktív korukban éltek és al­kottak. Kilencvennyolc novemberé­ben az emelt szintű szolgáltatás bevezetése nagy előrelépés volt. A telt házzal működő „Oszikék- ben” húsz emelt szintű és har-' mine hagyományos férőhely van. A vezetőnő hangsúlyozta, náluk nincs gazdag és szegény ház. A beköltözési adománnyal az ellá­tottak csak a saját komfortjukat vásárolják meg, ám az egészség- ügyi ellátás, az étkeztetés és min­den más egyéb egyformán jár a lakóknak. Az újabb sikeres pályázatok, továbbá az önkormányzat meg­előlegezett támogatása megnyi­totta a lehetőséget Endrődön a Blaha úti idősek otthona épület- bővítésére, illetve a meglévő épü- letszámy felújítására. Az otthon­ban jelenleg harmincán élnek, nagyon zsúfoltan, az átlagéletko­ruk 85-90 év. A beruházás során a régi szárnyat felújítják, s eny­hül a zsúfoltság is. Az emelt szin­tű ellátást nyújtó új épületrész többségében egyágyas szobákat alakítanak ki és néhány két­ágyast is. Mindezt nővérpult, tár­salgó, ebédlő, teakonyha egészíti ki és tartozik hozzá egy szép kert is. Amennyiben további pályáza­ti forráshoz jut a város, még idén tíz hagyományos ellátást nyújtó férőhelyet alakítanak ki. A beru­házással a régi ebédlő és annak kiszolgáló helyiségei felszaba­dulnak. A környéken lakók régi vágyát teljesítve ide idősek klub­ját szerveznek. Látogatásunkkor a kora tavaszi napfény az endrő­di otthon több lakóját kicsalta az udvarra. Jó páran meg a folyosón tévénézéssel múlatták az időt. Itt telepedtünk le Kulich Istvánná és Szeles Imréné mellé. Kulich Ist­vánná Margit néni tíz esztendeje költözött be az otthonba.- Nem akartam a családom terhére lenni, azért költöztem be az otthonba. A házam megvan az Öregszőlőben. Sűrűn kijárok oda, dolgozgatok a kertben, a gyümöl­csösben - mesélte a nyolcvanöt esztendős, jó kedélyű Margit né­ni. Az asszonyok úgy látják, ek­kora közösségben bizony muszáj alkalmazkodni. Súrlódások így is előfordulnak, de ilyesmi egy csa­ládban is megesik. Gyuricza Imréné Magdika néni lassan két éve él az otthonban. Amint elkészül az új épületszámy egyágyas szobába költözik. — A családom is várja már, hogy saját szobám legyen. A gye­rekeim elkerültek vidékre. Meg­nyugvás nekik, ha látják, hogy jó körülmények közt élek. Mehet­tem volna én is utánuk, de ra­gaszkodom a szülőföldemhez Szeretek itt, szinte mindannyian endrődiek vagyunk, régről ismer­jük egymást. Es a húgom is itt la­kik Endrődön - mesélte Magdika néni. Az elsődleges cél a gondosko­dás, ám nem elhanyagolható szempont, hogy a beruházással munkahelyeket is teremt a város. Két esztendeje ötvenegy főnek adott megélhetést a gondozási központ, idén hetvenháromnak. 2002-ig további tíz dolgozó mun­kába állására lesz lehetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents