Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-09 / 58. szám

6. OLDAL - 2000. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Az országgyűlés tavaly de­cemberben több jogszabályt alkotott, melyek az igazság­szolgáltatás működését, szervezetét, illetve jelentős mértékben a bírósági eljá­rást s az alkalmazandó jog­szabályokat érintik. A Békés Megyei Bíróságon nemrégi­ben mindenekelőtt az Or­szágos ítélőtábla székhely­ének megállapításáról, vala­mint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes tör­vények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvényről kaptak tájékoztatást az új­ságírók. Kétrészes összeállí­tásunkban a legfontosabb változásokról szólunk. Az említett 1999. évi CX. törvény a legátfogóbb módosításokat tar­talmazó csomag, egyidejűleg több jogszabályt is módosít. Meg­állapítja az Országos ítélőtábla székhelyét, illetékességi területét; módosítja a Polgári perrendtartás­ról szóló 1952. évi II. törvényt, a Büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényt, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényt, a bíróságok szer­vezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvényt, az igaz­ságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt, a Magyar Köz­társaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényt, s az ügyész­ségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvényt. Az Országos ítélőtábla a bíró­sági szervezet részeként 2003. ja­nuár 1-jétől kezdi meg működé­sét. Székhelye Budapest, illeté­kessége az egész ország területére kiterjed. A jogszabálymódosító törvény- csomag a polgári perrendtartásról szóló törvényt jelentős mérték­ben megváltoztatta. Az egyes jog­szabályi rendelkezések négy kü­lönböző időpontban lépnek ha­tályba. Ezeket állítottuk most idő­rendi sorrendbe. Az alapelvek A 2000. január 1-jétől hatályos módosítás teljes egészében érin­tette a polgári perrendtartási tör­vény első részének I. fejezetét, amely az alapvető elvekről szól. 1. A törvény célja: a természe­tes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kap­csolatban felmerült jogviták bíró­ság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben megha­tározott alapelvek érvényesítésé­vel biztosítsa. 2. A bíróság feladata: a felek­nek a jogviták elbírálásához, a pe­rek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befeje­zéséhez való jogát érvényesítse. Az ésszerű időtartam megállapí­tásánál a jogvita tárgyát és termé­szetét, valamint az eljárás lefoly­tatásának egyedi körülményeit kell figyelembe venni. 3. Értelmezési alapelv: a tör­vény rendelkezéseit az alapelvek­A bírósági eljárások gyorsításáért Módosulnak az igazságszolgáltatást érintő jogszabályok - 1. kel összhangban kell értelmezni. 4. Rendelkezési alapelv: a bíró­ság a polgári ügyekben felmerült jogvitát az erre irányuló kérelem esetében bírálja el. 5. A bíróság a felek által előter­jesztett kérelmekhez és nyilatko­zatokhoz - eltérő törvényi ren­delkezés hiányában — kötve van, mindezeket nem alakszerű meg­jelölésük, hanem tartalmuk sze­rint veszi figyelembe (ez a kére­lemhez kötöttség alapelve). 6. A bizonyítás alapelve: a bi­zonyítékok rendelkezésre bocsá­tása a feleket terheli. A bíróság kö­teles tájékoztatni a feleket a bizo­nyításra szoruló tényekről, a bizo­nyítási teherről és a bizonyítás si­kertelenségének következmé­nyeiről. A bíróság a bizonyítási indítványokhoz nincs kötve, és > > nincs kötve alakszerű bizonyí­tási szabályokhoz sem. 7. A bíróság köteles gondos­kodni arról, hogy a felek az el­járás során előterjesztett kérel­meket, jognyilatkozatokat és okiratokat megismerhessék és azokra nyilatkozatot tegyenek. 8. A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése, illetve az azokban megállapított tényállás nem kö­ti, jogerősen elbírált bűncse­lekmény esetében azonban nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a bűncselek­ményt. 9. A bírósági tárgyalás nyilvá­nos, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. 10. A bírósági eljárás nyelve a magyar. 11. A bíróság kérelemre segít­séget nyújt ahhoz, hogy a fél jo­gai, illetve törvényes érdekei vé­delmében a bírósághoz forduljon. A bíróság köteles a felet - a per­beli eljárási jogairól és kötelezett­ségeiről - tájékoztatással ellátni, illetve meghatározott esetben jogi képviselőt kirendelni részére. A bíróság a felet - kérelmére - részben vagy egészben (jogsza­bályban meghatározott esetben és módon) mentesíti a pervitellel összefüggő költségek előlegezése vagy viselése alól. 12. A bíróság köteles biztosíta­ni, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetés­szerűen gyakorolják, és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. A jóhiszemű joggyakorlás köve­telményével ellentétben, perelhú­zó magatartás esetén a bíróság pénzbírsággal sújthatja a felet, a képviselőt és a perben részt vevő más személyt. A bírósági titkár Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, il­letve a tanács elnöke helyett tár­gyaláson kívül bírósági titkár is el­járhat. A titkárnak önálló aláírási joga van, és megteheti mindazo­kat az intézkedéseket, illetve meghozhatja azokat a határozato­kat, amelyeket a törvény a bíróság vagy a tanács elnöke hatáskörébe utal. A mulasztástól számított há­rom hónap elteltével igazolási ké­relmet nem lehet előterjeszteni (ez a határidő korábban hat hó­nap volt). A kiszabható pénzbír­ság legmagasabb összege 500 ezer forint azzal, hogy az nem halad­hatja meg a pertárgy értékét (az összeg eddig 50 ezer forint volt). A bíróság a keresetlevelet idé­zés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel eljáró fél ke­resetlevele nem tartalmazza azo­kat a kritériumokat (az eljáró bí­nyító fél a bíróság felhívásában megszabott határidőn belül nem nyilatkozik vagy a szakértői bizo­nyításra irányuló indítványát visszavonja, illetve a munkaterv­ben megjelölt szakértői díjat nem helyezi letétbe, a munkaterv elké­szítésének költségeit pernyertes­sége esetében is ő viseli. A jogintézmény bevezetését az indokolta, hogy célszerűbb felmér­ni külön a szakértői munka bo­nyolultságát, költségeit, mielőtt a szakértő hozzákezdene a munká­hoz. Ennek ismeretében döntheti el a bizonyító fél, hogy vállalja-e a költségek előlegezését, illetve eset­leges viselésének kockázatát. A bíróságnál, más hatóságnál, zel a lehetőséggel, ha a per kime­netele „többesélyes”, és annak gyors befejezéséhez kölcsönös ér­dekük fűződik. A fellebbezésben új tényt lehet állítani, illetve új bizonyítékot elő­adni. Ez csak akkor tehető meg, ha az új tény vagy az új bizonyí­ték az elsőfokú határozat megho­zatalát követően jutott a fellebbe­ző fél tudomására, feltéve, hogy az reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amely­ben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 500 ezer forintot nem haladja meg. A következő rendelkezések 2000. március 1-jétől hatályo­Ugró fellebbezés” A törvény bevezeti az úgynevezett „ugró fellebbezés” lehetőségét. Ha a határozatot a megyei bíróság hozta, a jogi képviselővel eljáró felek a hatá­rozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítvá­nyozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyekben ez a szabály akkor alkalmazható, ha a fellebbezésben vitatott érték az 500 ezer forintot meghaladja. A közvetlen fellebbezés konstrukciója oly' mó­don kívánja elősegíteni az eljárás gyorsítását, hogy a felek az általuk dön­tő fontosságúnak tekintett kérdésre szűkítik le a rendes jogorvoslati eljá­rás funkcióját és ehhez a szerepkörhöz a legautentikusabb döntéshozó fórumot választhatják. róság, a felek és képviselőik neve, címe, perbeli állása, az érvényesí­teni kívánt jog és azok alapjául szolgáló tények, bizonyítékok, a bíróság illetékességére vonatkozó adatok, határozott kereseti kére­lem), amelyeket a per megindítá­sakor a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve, ha a jogi képvise­lő nem csatolta a meghatalmazá­sát, vagy elmulasztották az eljárá­si illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését. A kere­setlevél kötelező tartalmi elemeit a jogi képviselőnek legalább olyan mértékben kell előadni, hogy annak alapján a tárgyalás ki­tűzhető legyen, és a bizonyítási eljárás megkezdődhessen. Hason­ló tartalmú rendelkezést a cégel­járás már 1995 óta tartalmaz. Ez a gyakorlatban bevált, a hiánypótlá­sok száma jelentősen csökkent. A bíróság a tárgyalást a felek­nek a kitűzött határnap előtt leg­később 8 nappal előterjesztett, in­dokolt közös kérelmére halasztja el. Később előterjesztett közös ké­relemre a tárgyalás csak kivétele­sen fontos okból halasztható el. Ha az ügy bonyolultsága, illet­ve a szakértői munka nagy terje­delme vagy költsége ezt indokol­ja, a bíróság a fél kérelmére a szakértőt felhívja, hogy szakértői feladatáról és annak a várható költségéről előzetes munkatervet készítsen. A munkaterv elkészíté­sének költségeit a bizonyító fél köteles előlegezni. A bizonyító fél a munkaterv ismeretében nyilat­kozik arról, hogy kéri-e a szakér­tői munka elvégzését. Ha a bizo­közjegyzőnél vagy valamely szer­vezetnél lévő irat beszerzése iránt a fél kérelmére a bíróság intézke­dik, ha az irat kiadását a fél köz­vetlenül nem kérheti. Lemondhatnak a fellebbezésről A bíróság a keresetlevelet nyom­ban, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított 30 napon be­lül megvizsgálja annak érdeké­ben, hogy igényel-e valamilyen intézkedést (hiánypótlást, átté­telt, idézés kibocsátása nélkül el­utasítást). Tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az elhalasztott tár­gyalás napját követően legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen. A határozatot annak meghoza­talától számított legkésőbb 15 na­pon belül kell írásba foglalni és az írásba foglalást követő 15 napon belül kell kézbesíteni. A jogi képviselővel eljáró felek legkésőbb az elsőfokú ítélet meg­hozatalát megelőző tárgyalás be­rekesztéséig benyújtott közös nyi­latkozatban a fellebbezésről előze­tesen lemondhatnak. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A lemondás esetén az ítélet a köz­léssel jogerőre emelkedik. A le­mondás nem hatályos, ha a bíró­ság az elsőfokú eljárás szabályait olyan súlyosan megsértette, hogy emiatt a határozat hatályon kívül helyezésének lenne helye. A tör­vénymódosítás indokolása szerint a felek várhatóan akkor élnek ez­sak. A munkaügyi bíróság ha­táskörébe tartozik a munka­ügyi ellenőrzés, a munkavé­delem keretében hozott köz- igazgatási határozat, a foglal­koztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a me­gyei (fővárosi) munkaügyi központ által hozott közigaz­gatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határo­zat bírósági felülvizsgálata. A társadalombiztosítási ha­tározat felülvizsgálata iránt indított perben az a munkaügyi bíróság az illetékes, amelynek a területén a társadalombiztosítás helyi szervé­nek székhelye van. 2002. január 1-jétől hatályosak a következő jogszabályok. Külön jogszabályban meghatá­rozott esetekben tárgyaláson kí­vül, önálló aláírási joggal - a bíró irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat. Amennyiben a saját anyanyelv­használat alapelvének érvényesü­lése érdekében a bíróság tolmá­csot alkalmaz, a tolmács költsége­it az állam előlegezi és viseli. Ésszerű időn belül Az alábbi jogszabályok 2003. ja­nuár 1-jétől hatályosak. A perek ésszerű időn belüli be­fejezéséhez való joghoz kapcso­lódva a törvény bevezeti, hogy ezen elv teljesítésének elmulasz­tása esetén a fél - az alapvető jo­gait ért sérelemre hivatkozással - méltányos elégtételt biztosító kár­térítésre tarthat igényt. A kártérí­tés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt sze­mélynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. Az ítélőtáblának a bíróság szer­vezetébe történt beépítése követ­keztében hatásköri változás lép életbe, ugyanis másodfokon ítél­kezik a helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben a megyei (fővárosi) bí­róság; a megyei bírósághoz tarto­zó ügyekben az ítélőtábla; az ítélő­táblához tartozó ügyekben a Leg­felsőbb Bíróság. Módosult a megyei bíróságok hatáskörébe tartozó ügyek köre, a korábban meglévő ügykörök mel­lett ez a szintű bíróság jár el a tísz- tességtelen szerződési feltételek megtámadása iránt indított perek­ben; azokban a perekben, ame­lyekben a pertárgy értéke - ha ma­rasztalás kérhető - meghaladja az 5 millió forintot; az ésszerű határ­idő teljesítésének elmulasztása mi­att indított kártérítési perekben. A vagyonjogi perekben a módo­sítás szerint akkor jár el a megyei bíróság, ha a per tárgyának értéke az 5 millió forintot meghaladja. A jogi képviselet kötelező az íté­lőtábla előtti eljárásban az ítélet, illetve meghatározott végzések el­leni fellebbezést, a Legfelsőbb Bí­róságon meghatározott esetben fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél részére. A jogszabály a bíróság részére az eljárás során betartandó időbe­li határokat állapít meg, így:- a bíróság a beadványt legké­sőbb a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül megvizs­gálja és annak alapján intézkedik;- a bíróság legkésőbb a kere­setlevélnek a bírósághoz való ér­kezését követő 30 napon belül in­tézkedik a tárgyalási határnap ki­tűzéséről, amennyiben nem kell a keresetlevéllel kapcsolatban in­tézkedéseket tenni (felhívás hi­ánypótlásra, áttétel stb.);- a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a kere­setlevélnek a bírósághoz érkezését követően legkésőbb 4 hónapon be­lül megtartható legyen, kivéve, ha a törvény eltérő időpontot határoz meg. Azonban ebben az esetben sem lehet a keresetlevélnek a bíró­sághoz érkezésétől számított 9. hó­napnál későbbi időpontra tűzni;- a másodfokú bíróság taná­csának elnöke a fellebbezés felter­jesztését követően legkésőbb 30 napon belül határnapot tűz ki oly' módon, hogy a tárgyalás az ira­toknak a másodfokú bírósághoz érkezését követő 4 hónapon belül megtartható legyen;- a másodfokú eljárás befeje­zése után az iratokat a bíróság legkésőbb 30 napon belül meg­küldi az elsőfokú bíróságnak;- a bírósági tárgyalásról a jegy­zőkönyvet egyidejűleg, hangfel­vétel esetén legkésőbb 8 munka­napon belül el kell készíteni és to­vábbi 15 napon belül kell kézbesí­teni, ha a jegyzőkönyv kézbesíté­sét a törvény előírja. Fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai sze­rint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés. A bíróságokat gyakran éri az a vád, hogy az eljárások nagymérték­ben elhúzódnak. A perrendtartási törvény módosítása éppen az eljá­rások gyorsítását, ésszerű időben történő befejezését, a pertartam el­húzódásának megakadályozását célozza a bíróságokat és a feleket érintő rendelkezések formájában. LÁSZLÓ ERZSÉBET Hamupipőke a Jókai Színházban A Grimm testvérek klasszikus meséjéből készült musical Bé­késcsabán. A bemutatót március 10-én, pénteken délután lát­hatja a közönség. Premier előtti beszélgetésünkben a rende­zőt, Seregi Zoltánt kérdeztük. Ottjártunkkor még javában foly­tak a próbák a Békés Megyei Jó­kai Színházban, a kellékesek ép­pen a hintát díszítették fel.- A meseirodalom klasszikusá­nak neve után még három szerző olvasható a színlapon.- Konter László igazgató-fő­rendező a prózai jeleneteket írta meg a mese eredeti változata alapján, és a dramaturgiai felépí­tést végezte. A musical zenéjét Gulyás Levente szerezte. A Csip­kerózsika után ez a második kö­zös munkánk. A dalok szövegeit Gonda Géza orosházi fiatal költő írta.- Előzetes beszélgetésünkben kiemelte, hogy a gyerekek nem ze­nés mesejátékot láthatnak.- Igen, mert nem betétdalok hangzanak el, hanem olyan da­lok, melyek szituációs, drámai ré­szei a darabnak. Dramaturgiai funkciót töltenek be. Úgy gondo­lom, a zenés részek nélkül nem is működne a darab. Egyik legfonto­sabb jelenete az, amikor Hamupi­pőke találkozik a bálban a herceg­gel, és egymásba szeretnek. Eb­ben a jelenetben nincs is szöveg, csak a zene szól. Ez is jelenti, mennyire része a darabnak.- Rendezői pályafutása során ho­gyan tapasztalta, miben különbözik a gyermekközönség a felnőttől?- A gyerekek naivabbak, ösz­tönösebben viselkednek. Kevés­bé fékezik érzelmeiket, mint a fel­nőttek, gyakoribbak a közbekia­bálások. Önfeledt nézők. Telje­sen megfeledkezve mindenről, azonosulnak a szereplőkkel. Drukkolnak, szurkolnak a jónak és legszívesebben tevékeny részt­vevőként kapcsolódnának be a produkcióba, hogy segítsenek a jóknak legyőzni a rosszakat.-Ró ez különleges feladatokat a színészekre?- A játszóknak mindent komo­lyabban kell venni. Jobban kell fi­gyelni a már említett közvetlen re­agálások miatt is. Hitelesnek kell lenniük.- Nemzetközi jelenség, hogy a mai gyerekek kevesebbet olvas­nak mesekönyveket, mert idejük legnagyobb részét a televízió Hamupipőke szerepében Steinkohl Erika, fölébe hajol mostohaanyja Kovács Edit D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER vagy a videózás tölti ki, függősé­get okozva nekik. Hogy érzi a színház, hogy bírja a versenyt ve­lük?- Ez a negyedik darabom itt. Mindegyiket sok kisgyerek néz­te meg. Csodálatosan fogadták a színpadon történteket. A szín­ház élő varázsával, a beavatás élményével a televízió nem ver­senyezhet. Hiszen ott nem lehet felkiabálni a gonosz mostohá­nak vagy a tündérkirálynak, mint a nézőtéren. Ezek a ídasz- szikus mesék attól klassziku­sok, hogy pozitív cselekvési mintát közvetítenek a gyerekek felé. Ismeretük nélkülözhetetlen az egészséges lelki fejlődés szempontjából.- Kiket láthatunk a főbb szere­pekben?- Steinkohl Erikát, Kovács Edi­tet, Kara Tündét, Kiszely Zoltánt, Árdeleán Lászlót és Vajda Ká­rolyt. PANICS SZABÓ FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents