Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-09 / 58. szám
2. OLDAL - 2000. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK V > L Á G ■ / H A Z A I TÜKÖR ***& í Washington j m Eszak-óakota NeyHampshíre Wisconsin Dél-Dakota Michigan Pennsylvania Nebraska .80' fíj Nevada lllionis : Indiánál / 'V"1 Kentucky^- Észak-Carolina Jel-Carolina. SÍI ""'V J Oklahoma i Arkansas Arizona Alabama Louisians Alaszka Hawaii ALBUS GRAFIKA 258 00 03 08 . Demokrata V i1 Péri A snjperkeddig megs?er?ett delegátusok. A többséghez szükséges elektorok száma; 2170 Al Gare CU« Bill Bradley O» aj fisrs szuperkedden elért eredménye Republikánus m Párt A szuperkectíig megszerzett delegátusok. A többséghez szükséges elektorok száma: 1034 Geor Bush John McCain Btreít szuperkedden elért eredménye GORE ÉS BUSH A BEFUTÓ AZ ELŐVÁLASZTÁSOKON Mindkét nagy amerikai párt annál az elnökjelöltnél kötött ki, aki az egy éven át tartó versen- állomása volt március 7-e, a „szuperkedd": 12 államban tartottak előválasztást a repub- gás előtt Is a legesélyesebb pályázónak látszott, csak éppen azzal a különbséggel, hogy llkánusok ás 11 államban a demokraták, emellett pedig négy államban és egy lüggö területen 6eorga Bush gyengébb, At Gore pedig erősebb a vártnál. A Jelöltek kiválasztásának döntő demokrata Jelölogyűlásek voltak. Az elnökválasztás napja november 7-e lesz. ■ Segítség Hágának Budapest Martonyi János vendége volt az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék főügyésze. Carla Del Ponte a megbeszélésen jelezte: tevékenységében a hágai intézmény továbbra is számít hazánk támogatására. A törvényszék már többször megkereste Magyarországot, információkat kért a vád alá helyezett személyekről, javaikról, illetve a zárolás lehetőségeiről. Az intézmény eddig mintegy száz fő ellen emelt vádat a volt Jugoszlávia területéről, közülük 35-en vannak letartóztatásban, öt személy ellen je- lenleg folyik a büntetőeljárás. ■ A magyar kultúra napjai Pozsony Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és kollégája, Milan Knazko nyitja meg hétfőn a szlovák fővárosban a magyar nemzeti ünneppel, március 15-ével egybeeső Magyar Kulturális Napokat. A nyitó rendezvényen a Nagybányai Művésztelep alkotóinak, a magyar modernizmus úttörőinek és követőiknek műveit tekinthetik meg a pozsonyiak. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó anyaggal párhuzamosan mutatják be azoknak a szlovák festőknek az alkotásait, akikre a nagybányai iskola igen nagy hatással volt. ■ A KFOR nem tűri a provokációt Tisztázatlan a „fokozott autonómia” fogalma A NATO irányítása alatt álló koszovói nemzetközi békefenntartók nem tűrik el a szélsőséges erők szándékos provokációit - hangsúlyozta szerdán közzétett nyilatkozatában Lord George Robertson, az észak-atlanti szövetség főtitkára. Koszovó KFOR-katonák a Kosovska Mitrovica-i hídnál FOTÓ: FEB/REUTERS A NATO-főtitkár elítélte a tartomány északi részében, Kosovska Mitrovicában kedden történt erőszakos cselekményeket, amelyek következtében több mint negyvenen megsebesültek, köztük a KFOR kötelékébe tartozó 16 francia katona. A településen kézigránát robbant, és több lövés is eldördült. Röbertson kiemelte: a KFOR nem lesz tétlen szemlélő, és nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy á szélsőségesek elérjék céljukat: a nemzetiségek megosztását, az etnikai gyűlölet szítását és a szeparatizmust. A békefenntartók parancsnokai erőteljes választ adnak bármilyen, a NATO-csa- patok elleni támadásra. Egyben felszólítják a szerbeket, valamint a koszovói albánokat, hogy utasítsák el az erőszakot és a gyűlöletkeltést. Kofi Annan ENSZ-főtitkár helyi idő szerint kedden New Yorkban arra szólította fel a Biztonsági Tanácsot, hogy tisztázza a koszovói jugoszláv tartomány jövőbeni politikai státusát. Annan különösen csuszamlósnak nevezte az ENSZ-misszió koszovói működési terepét, amit indoklása szerint a jövő miatti bizonytalanság okoz, megismételve ezzel Bemard Kouchner- nak, az ENSZ-közigazgatás vezetőjének aggodalmait, aki zárt ülésen tájékozatta a BT-t a tartománybeli helyzet tarthatatlanságáról. A világszervezet főtitkára szerint a zavaros helyzetet maga a BT idézte elő azzal, hogy a NATO-bombázást lezáró határozat bizonytalanságban hagyta a többségi albán és a kisebbségi szerb közösséget is Koszovó jövőjét illetően. A határozat elismeri Jugoszlávia szuverenitását, egyidejűleg azonban Koszovó Jugoszlávián belüli „fokozott autonómiájának” megteremtéséről beszél. Kouchner nyomán Annan kijelentette: a fokozott autonómia fogalma sehol sincsen meghatározva, és ezt a hiányosságot a lehető leghamarabb meg kell szüntetni. Klestil új esélyt kér A tagjelöltek bízhatnak a csatlakozás menetrendjében Brüsszel - Budapest Thomas Klestil osztrák köz- társasági elnök szerdán arra kérte az Európai Unió Bizottságát, hogy intenzív párbeszéd útján segítsen felülkerekedni azon a nehéz helyzeten, amelyet az EU 14 tagjának Ausztriával szemben hozott szankciói okoztak. Az osztrák államfő előbb négy- szemközt tárgyalt Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, majd több mint egyórás megbeszélést tartott az egész bizottsággal. Klestil kijelentette: „Adjanak esélyt Ausztriának, hogy megmutathassa, mit csinál, milyen tagja az EU-nak, mert a jelenlegi helyzet mindkét félnek kellemetlen.” A belga külügyminiszternek szánt oldalvágásként megjegyezte: az olyan felhívások, hogy az emberek idén ne menjenek Ausztriába síelni, bizonyára ellenkező hatást váltanak ki. Romano Prodi hangoztatta, hogy a 14 ország állásfoglalását a bizottság elfogadta, és ez világos üzenet kell legyen nemcsak Ausztriának, hanem egész Európának. Prodi a bővítést a jelenlegi bizottság fő feladatának tartja, és szó sincs a folyamat lassításáról sem az osztrák kormány, sem más tényező miatt. Orbán Viktor annak ellenére, hogy a Haider-ügy miatt egyesek az európai uniós bővítés elhúzódását jósolják, a csatlakozási tárgyalások tapasztalatai alapján lát reményt arra, hogy Magyarország 2003. január 1-jén az EU teljes jogú tagjává váljék. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Osztrák Szabadságpárt kormányra kerülése után az Európai Bizottság enyhébb álláspontot foglalt el, mint az egyes tagállamok vezetői, akik szerinte saját országaiknak üzentek. A kormányfő rádióinterjújában kifejtette: az egyes országok állásfoglalása - például Francia- ország vagy Belgium esetében - összefügg azzal, hogy ott menynyire erősek a radikális, illetve szélsőséges mozgalmak. Véleménye szerint Magyarország minden tekintetben kiállja az összehasonlítást: máshol a szélsőségesek, radikálisok sokkal erősebbek és fenyegetőbbek, mint nálunk. ■ Pártviszonyok és -viszályok Budapest Dávid Ibolya, az MDF elnöke a törvénytervezetek elfogadásában való együttműködésre kérte fel az ellenzéket. Szerinte a politikai visszavágás olyan fontos, kétharmados törvények meghozatalát lehetetlenítené el, mint például a NATO-tagsággal együttjáró alkotmánymódosítás; ezért is megfontolandó a beígért „stílusgyakorlat”. Az ellenzék másképp látja a helyzetet. A Békejobb-kezdeményezés ötletgazdája úgy véli: nem volna jó, ha a parlament - az ellenzék taktikázása miatt - a jövőben csak „feles” törvényeket alkotna. Emlékeztetett rá: az egykori ellenzék közreműködött abban - a személyes konfliktusokkal terhes rendszerváltás idején, 1990 és ’94 között -, hogy hatszor módosítsák az Alkotmányt, és 40 kétharmados törvényt szavaztak meg. Gál Zoltán (MSZP) szerint igaza van Dávid Ibolyának, amikor azt feszegeti, hogy az alkotmányosságból eredő parlamenti együttműködés fontosabb a napi politikai érdekeknél. Kár - tette hozzá -, hogy a kormány- koalíció magatartását nem ez a szemlélet hatja át, mint ahogy a médiakuratóriumok megválasztásának gyakorlata is mutatja. A szocialista politikus úgy gondolja: az MDF elnöke félreértette Kovács László szavait. Az MSZP-frakció csupán a koalíció mulasztásából eredő, hirtelen előkapott javaslatok megszavazását veszi majd fontolóra, azokra a törvénytervezetekre azonban továbbra is rábólint, amelyeknek a tartalmával egyetért. Kóródi Mária (SZDSZ) a FEB kérdésére válaszolva ügyes, ám üres kampányfogásnak minősítette az MDF nevéhez fűződő Békejobbot. Szerinte fricskaíze van annak, hogy a kormánypártok mosolygást és kézfogást várnak a mindenféle eszközzel méltatlan helyzetbe hozott, szereplési lehetőségében korlátozott ellenzéktől, miközben önmaguk szabályszegések sorozatába bonyolódnak. Az SZDSZ egyébként hétfőn dönti el, hogy követi-e az MSZP kezdeményezését. Csurka István (MIÉP) FEB-hez eljuttatott nyilatkozata szerint a kétharmados törvények a jelenleg a nemzet törekvéseivel szemben álló, csak a saját nómenklatúra érdekeit szem előtt tartó MSZP- és SZDSZ-körök utolsó védvonalát jelentik. Megakadályozzák a rendkívül rossz, itthon csak médiatörvénynek nevezett törvény megjavítását, és több más, általuk meghozott jogszabály módosítását. ____ TAKÁCS MARIANN Gyorsabb ítélet - leterhelt bírák Csökkent a folyamatban lévő ügyek száma A helyi bíróságokon folyamatban lévő ügyek száma két év alatt 30 százalékkal csökkent. Több bíró kinevezése a megyei bíróságokon, valamint a Legfelsőbb Bíróságon is hasonló eredményhez vezetne - állítja az országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) illetékese. Gyermekbűnözés vendégségben Valódi neve helyett a kiskorút a sajtó csak Mehmetként emlegeti. A tizenöt éves kamasz öt esztendő alatt 63 bűn- cselekményt követett el, amiért egyszer s mindenkorra kitiltották Németországból. Budapest A helyi bíróságok két éven belül naprakészen, azaz körülbelül 3 hónapos határidőt tartva ítélkeznek majd, amennyiben a két éve észlelhető kedvező folyamatok folytatódnak - jelentette ki a sajtóbeszélgetésen az ÓIT Hivatalának vezetője. Zanathy János az ÓIT megalakulása, azaz az 1997 decembere óta eltelt időszak kedvező bírósági statisztikai adataival támasztotta alá optimizmusát. 1997-hez képest 20 százalékkal csökkent a bíróságokon folyamatban lévő ügyek száma, s míg két éve egy átlagos polgári, gazdasági, vagy büntetőügy 7-8 hónap alatt intéződött el, addig az elintézési idő mára 4-6 hónapra csökkent. A legkedvezőbb helyzetben lévő megyék közé tartozik Békés, Baranya és Zala, míg a Pest megyei, a Pesti Kerületi, valamint a Komárom- Esztergom megyei bíróságon jelentős ügyhátralék halmozódott fel. Az eljárások elhúzódásának okait feltáró jelentést a bíróságok igazgatását végző ÓIT április végén tárgyalja meg. Zanathy János reményei szerint az összefoglaló a szankciók kilátásba helyezése mellett kiutat is mutat majd. Jelenleg 196 bírói állás vár betöltésre. A pályázatok értékelése után várhatóan szeptembertől már ennyi új bíró segítheti az ítélkezést országszerte. A frissen beiktatott bíráktól ugyanakkor nem várható el, hogy azonnal megbirkózzanak akár három-, négyszáz folyamatban lévő üggyel - mutatott rá az ÓIT Hivatalának vezetője. Ahhoz, hogy egy bíró folyamatosan, optimális időbeosztással dolgozhasson, első fokon nem tárgyalhatna 80-100 ügynél többet. A Legfelsőbb Bíróságon még tarthatatlanabb a helyzet, ott nem ritka, hogy egy-egy tanácsnak folyamatosan ezer ügyben akad tennivalója. HORVÁTH München-Isztambul A fiú az év elején életbe lépett törvények szerint jogilag voltaképpen német állampolgárnak számít. Ugyanis Münchenben született, a tartományban negyed százada élő török vendég- munkás család sarja. Most mégis kizsuppolják. A koránál öt évvel idősebbnek látszó, fékezhe- tetlen fiúnak nem használtak sem az atyai pofonok, sem az iskolai vasszigor. Az erőszakoskodó kamasz a végén még a rendőrökre is kezet emelt. A hatóság kivárta a pillanatot, amikor már büntethető. Bizonyosak voltak benne, hogy Mehmet a karjukba szalad. Egy nappal a 14. születésnapja után letartóztatták, a fiú ugyanis egy gimnazistát csaknem félholtra vert és kirabolt. A bíróság egy év börtönre és kiutasításra ítélte. Hónapokig tartó jogi huzavona után - alkotmánybírósági döntés értelmében - irány Isztambul. Mehmet jócskán megterhelte a német-török kapcsolatokat, ám a törökök kénytelenek voltak befogadni. A német rendőrök még részt vettek a fiú isztambuli kihallgatásán, aztán már a török zsaruk vitték az ügyészségre, de miután nem volt priusza, mehetett Allah hírével. Ment is, egyenesen a belvárosba, ahol a barátnője várta. A titkárnőnek készülő - akkor 16 éves - német Jasminnal együtt repültek vissza Münchenbe. Mehmet ügyvédje - a szülők kérésére - elintézte, hogy a bajor bíróság újratárgyalja az ügyet. Ám a próbálkozás nem járt sikerrel. A fiatalember túl rossz ahhoz, hogy „igazi” bajor lehessen. A mostani, legutóbbi tárgyalás után 72 óra leteltével el kellett hagynia Németországot, amelynek lakossága egyetért abban, hogy nincs szó semmiféle idegenellenességről, hátrányos megkülönböztetésről. A török származású Mehmetnek nem sikerült beilleszkednie. Márpedig senkit sem lehet akarata ellenére, erőszakkal integrálni. KULCSÁR LÁSZLÓ
