Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-09 / 58. szám

2. OLDAL - 2000. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK V > L Á G ■ / H A Z A I TÜKÖR ***& í Washington j m Eszak-óakota NeyHampshíre Wisconsin Dél-Dakota Michigan Pennsylvania Nebraska .80' fíj Nevada lllionis : Indiánál / 'V"1 Kentucky^- Észak-Carolina Jel-Carolina. SÍI ""'V J Oklahoma i Arkansas Arizona Alabama Louisians Alaszka Hawaii ALBUS GRAFIKA 258 00 03 08 . Demokrata V i1 Péri A snjperkeddig megs?er?ett delegátusok. A többséghez szükséges elektorok száma; 2170 Al Gare CU« Bill Bradley O» aj fisrs szuperkedden elért eredménye Republikánus m Párt A szuperkectíig megszerzett delegátusok. A többséghez szükséges elektorok száma: 1034 Geor Bush John McCain Btreít szuperkedden elért eredménye GORE ÉS BUSH A BEFUTÓ AZ ELŐVÁLASZTÁSOKON Mindkét nagy amerikai párt annál az elnökjelöltnél kötött ki, aki az egy éven át tartó versen- állomása volt március 7-e, a „szuperkedd": 12 államban tartottak előválasztást a repub- gás előtt Is a legesélyesebb pályázónak látszott, csak éppen azzal a különbséggel, hogy llkánusok ás 11 államban a demokraták, emellett pedig négy államban és egy lüggö területen 6eorga Bush gyengébb, At Gore pedig erősebb a vártnál. A Jelöltek kiválasztásának döntő demokrata Jelölogyűlásek voltak. Az elnökválasztás napja november 7-e lesz. ■ Segítség Hágának Budapest Martonyi János vendége volt az egykori Jugoszlávia területén el­követett háborús bűnöket vizs­gáló nemzetközi törvényszék főügyésze. Carla Del Ponte a megbeszélésen jelezte: tevé­kenységében a hágai intézmény továbbra is számít hazánk támo­gatására. A törvényszék már többször megkereste Magyaror­szágot, információkat kért a vád alá helyezett személyekről, java­ikról, illetve a zárolás lehetősé­geiről. Az intézmény eddig mintegy száz fő ellen emelt vá­dat a volt Jugoszlávia területé­ről, közülük 35-en vannak letar­tóztatásban, öt személy ellen je- lenleg folyik a büntetőeljárás. ■ A magyar kultúra napjai Pozsony Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és kollégája, Milan Knazko nyitja meg hétfőn a szlovák főváros­ban a magyar nemzeti ünnep­pel, március 15-ével egybeeső Magyar Kulturális Napokat. A nyitó rendezvényen a Nagybá­nyai Művésztelep alkotóinak, a magyar modernizmus úttörői­nek és követőiknek műveit te­kinthetik meg a pozsonyiak. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjte­ményéből származó anyaggal párhuzamosan mutatják be azoknak a szlovák festőknek az alkotásait, akikre a nagybányai iskola igen nagy hatással volt. ■ A KFOR nem tűri a provokációt Tisztázatlan a „fokozott autonómia” fogalma A NATO irányítása alatt álló koszovói nemzetközi békefenntartók nem tű­rik el a szélsőséges erők szándékos provokációit - hangsúlyozta szerdán közzétett nyilatkozatá­ban Lord George Robertson, az észak-at­lanti szövetség főtitkára. Koszovó KFOR-katonák a Kosovska Mitrovica-i hídnál FOTÓ: FEB/REUTERS A NATO-főtitkár elítélte a tartomány északi részében, Kosovska Mitrovicában kedden történt erőszakos cselekményeket, amelyek következtében több mint negyvenen megsebesültek, köztük a KFOR kötelékébe tartozó 16 francia katona. A településen kézigránát robbant, és több lövés is el­dördült. Röbertson kiemelte: a KFOR nem lesz tétlen szemlélő, és nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy á szélsőségesek elérjék céljukat: a nemzetiségek megosztását, az etnikai gyűlölet szítását és a szeparatizmust. A békefenntartók parancsnokai erőteljes választ adnak bármilyen, a NATO-csa- patok elleni támadásra. Egyben felszólítják a szerbeket, valamint a koszovói albánokat, hogy utasítsák el az erőszakot és a gyűlöletkeltést. Kofi Annan ENSZ-főtitkár helyi idő szerint kedden New Yorkban arra szólította fel a Biz­tonsági Tanácsot, hogy tisztázza a koszovói ju­goszláv tartomány jövőbeni politikai státusát. Annan különösen csuszamlósnak nevezte az ENSZ-misszió koszovói működési terepét, amit indoklása szerint a jövő miatti bizonytalanság okoz, megismételve ezzel Bemard Kouchner- nak, az ENSZ-közigazgatás vezetőjének aggo­dalmait, aki zárt ülésen tájékozatta a BT-t a tar­tománybeli helyzet tarthatatlanságáról. A világszervezet főtitkára szerint a zavaros helyzetet maga a BT idézte elő azzal, hogy a NATO-bombázást lezáró határozat bizonytalan­ságban hagyta a többségi albán és a kisebbségi szerb közösséget is Koszovó jövőjét illetően. A határozat elismeri Jugoszlávia szuverenitását, egyidejűleg azonban Koszovó Jugoszlávián be­lüli „fokozott autonómiájának” megteremtéséről beszél. Kouchner nyomán Annan kijelentette: a fokozott autonómia fogalma sehol sincsen meg­határozva, és ezt a hiányosságot a lehető legha­marabb meg kell szüntetni. Klestil új esélyt kér A tagjelöltek bízhatnak a csatlakozás menetrendjében Brüsszel - Budapest Thomas Klestil osztrák köz- társasági elnök szerdán arra kérte az Európai Unió Bizott­ságát, hogy intenzív pár­beszéd útján segítsen felül­kerekedni azon a nehéz hely­zeten, amelyet az EU 14 tagjá­nak Ausztriával szemben hozott szankciói okoztak. Az osztrák államfő előbb négy- szemközt tárgyalt Romano Prodival, az Európai Bizottság el­nökével, majd több mint egyórás megbeszélést tartott az egész bi­zottsággal. Klestil kijelentette: „Adjanak esélyt Ausztriának, hogy megmutathassa, mit csinál, milyen tagja az EU-nak, mert a je­lenlegi helyzet mindkét félnek kellemetlen.” A belga külügymi­niszternek szánt oldalvágásként megjegyezte: az olyan felhívások, hogy az emberek idén ne menje­nek Ausztriába síelni, bizonyára ellenkező hatást váltanak ki. Romano Prodi hangoztatta, hogy a 14 ország állásfoglalását a bizottság elfogadta, és ez világos üzenet kell legyen nemcsak Ausztriának, hanem egész Euró­pának. Prodi a bővítést a jelenle­gi bizottság fő feladatának tartja, és szó sincs a folyamat lassításá­ról sem az osztrák kormány, sem más tényező miatt. Orbán Viktor annak ellenére, hogy a Haider-ügy miatt egyesek az európai uniós bővítés elhúzó­dását jósolják, a csatlakozási tár­gyalások tapasztalatai alapján lát reményt arra, hogy Magyaror­szág 2003. január 1-jén az EU tel­jes jogú tagjává váljék. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Osztrák Szabadságpárt kormányra kerü­lése után az Európai Bizottság enyhébb álláspontot foglalt el, mint az egyes tagállamok veze­tői, akik szerinte saját országaik­nak üzentek. A kormányfő rádióinterjújá­ban kifejtette: az egyes országok állásfoglalása - például Francia- ország vagy Belgium esetében - összefügg azzal, hogy ott meny­nyire erősek a radikális, illetve szélsőséges mozgalmak. Vélemé­nye szerint Magyarország min­den tekintetben kiállja az össze­hasonlítást: máshol a szélsősége­sek, radikálisok sokkal erőseb­bek és fenyegetőbbek, mint nálunk. ■ Pártviszonyok és -viszályok Budapest Dávid Ibolya, az MDF elnöke a törvénytervezetek elfoga­dásában való együttműkö­désre kérte fel az ellenzéket. Szerinte a politikai vissza­vágás olyan fontos, kéthar­mados törvények meghoza­talát lehetetlenítené el, mint például a NATO-tagsággal együttjáró alkotmánymódo­sítás; ezért is megfontolandó a beígért „stílusgyakorlat”. Az ellenzék másképp látja a helyzetet. A Békejobb-kezdeményezés öt­letgazdája úgy véli: nem volna jó, ha a parlament - az ellenzék taktikázása miatt - a jövőben csak „feles” törvényeket alkotna. Emlékeztetett rá: az egykori el­lenzék közreműködött abban - a személyes konfliktusokkal ter­hes rendszerváltás idején, 1990 és ’94 között -, hogy hatszor módosítsák az Alkotmányt, és 40 kétharmados törvényt szavaztak meg. Gál Zoltán (MSZP) szerint igaza van Dávid Ibolyának, ami­kor azt feszegeti, hogy az alkot­mányosságból eredő parlamenti együttműködés fontosabb a na­pi politikai érdekeknél. Kár - tette hozzá -, hogy a kormány- koalíció magatartását nem ez a szemlélet hatja át, mint ahogy a médiakuratóriumok megválasz­tásának gyakorlata is mutatja. A szocialista politikus úgy gon­dolja: az MDF elnöke félreértet­te Kovács László szavait. Az MSZP-frakció csupán a koalíció mulasztásából eredő, hirtelen előkapott javaslatok megszava­zását veszi majd fontolóra, azokra a törvénytervezetekre azonban továbbra is rábólint, amelyeknek a tartalmával egyet­ért. Kóródi Mária (SZDSZ) a FEB kérdésére válaszolva ügyes, ám üres kampányfogásnak minősí­tette az MDF nevéhez fűződő Békejobbot. Szerinte fricskaíze van annak, hogy a kormány­pártok mosolygást és kézfogást várnak a mindenféle eszközzel méltatlan helyzetbe hozott, sze­replési lehetőségében korláto­zott ellenzéktől, miközben ön­maguk szabályszegések soroza­tába bonyolódnak. Az SZDSZ egyébként hétfőn dönti el, hogy követi-e az MSZP kezdeménye­zését. Csurka István (MIÉP) FEB-hez eljuttatott nyilatkozata szerint a kétharmados törvények a jelenleg a nemzet törekvéseivel szemben álló, csak a saját nómenklatúra érdekeit szem előtt tartó MSZP- és SZDSZ-körök utolsó védvona­lát jelentik. Megakadályozzák a rendkívül rossz, itthon csak mé­diatörvénynek nevezett törvény megjavítását, és több más, általuk meghozott jogszabály módo­sítását. ____ TAKÁCS MARIANN Gyorsabb ítélet - leterhelt bírák Csökkent a folyamatban lévő ügyek száma A helyi bíróságokon folyamatban lévő ügyek száma két év alatt 30 százalékkal csökkent. Több bíró kinevezése a me­gyei bíróságokon, valamint a Legfelsőbb Bíróságon is ha­sonló eredményhez vezetne - állítja az országos Igazság­szolgáltatási Tanács (ÓIT) illetékese. Gyermekbűnözés vendégségben Valódi neve helyett a kiskorút a sajtó csak Mehmetként emlegeti. A tizenöt éves kamasz öt esztendő alatt 63 bűn- cselekményt követett el, amiért egyszer s mindenkorra ki­tiltották Németországból. Budapest A helyi bíróságok két éven belül naprakészen, azaz körülbelül 3 hónapos határidőt tartva ítélkez­nek majd, amennyiben a két éve észlelhető kedvező folyamatok folytatódnak - jelentette ki a saj­tóbeszélgetésen az ÓIT Hivatalá­nak vezetője. Zanathy János az ÓIT megalakulása, azaz az 1997 decembere óta eltelt időszak kedvező bírósági statisztikai adataival támasztotta alá opti­mizmusát. 1997-hez képest 20 százalékkal csökkent a bíróságo­kon folyamatban lévő ügyek szá­ma, s míg két éve egy átlagos polgári, gazdasági, vagy büntető­ügy 7-8 hónap alatt intéződött el, addig az elintézési idő mára 4-6 hónapra csökkent. A legked­vezőbb helyzetben lévő megyék közé tartozik Békés, Baranya és Zala, míg a Pest megyei, a Pesti Kerületi, valamint a Komárom- Esztergom megyei bíróságon je­lentős ügyhátralék halmozódott fel. Az eljárások elhúzódásának okait feltáró jelentést a bírósá­gok igazgatását végző ÓIT április végén tárgyalja meg. Zanathy Já­nos reményei szerint az össze­foglaló a szankciók kilátásba he­lyezése mellett kiutat is mutat majd. Jelenleg 196 bírói állás vár be­töltésre. A pályázatok értékelése után várhatóan szeptembertől már ennyi új bíró segítheti az ítélkezést országszerte. A fris­sen beiktatott bíráktól ugyanak­kor nem várható el, hogy azon­nal megbirkózzanak akár há­rom-, négyszáz folyamatban lé­vő üggyel - mutatott rá az ÓIT Hivatalának vezetője. Ahhoz, hogy egy bíró folyamatosan, op­timális időbeosztással dolgoz­hasson, első fokon nem tárgyal­hatna 80-100 ügynél többet. A Legfelsőbb Bíróságon még tart­hatatlanabb a helyzet, ott nem ritka, hogy egy-egy tanácsnak folyamatosan ezer ügyben akad tennivalója. HORVÁTH München-Isztambul A fiú az év elején életbe lépett törvények szerint jogilag volta­képpen német állampolgárnak számít. Ugyanis Münchenben született, a tartományban ne­gyed százada élő török vendég- munkás család sarja. Most még­is kizsuppolják. A koránál öt év­vel idősebbnek látszó, fékezhe- tetlen fiúnak nem használtak sem az atyai pofonok, sem az is­kolai vasszigor. Az erőszakos­kodó kamasz a végén még a rendőrökre is kezet emelt. A ha­tóság kivárta a pillanatot, ami­kor már büntethető. Bizonyosak voltak benne, hogy Mehmet a karjukba szalad. Egy nappal a 14. születésnapja után letartóz­tatták, a fiú ugyanis egy gimna­zistát csaknem félholtra vert és kirabolt. A bíróság egy év börtönre és kiutasításra ítélte. Hónapokig tartó jogi huzavona után - alkot­mánybírósági döntés értelmé­ben - irány Isztambul. Mehmet jócskán megterhelte a német-tö­rök kapcsolatokat, ám a törökök kénytelenek voltak befogadni. A német rendőrök még részt vet­tek a fiú isztambuli kihallgatá­sán, aztán már a török zsaruk vitték az ügyészségre, de miu­tán nem volt priusza, mehetett Allah hírével. Ment is, egyene­sen a belvárosba, ahol a barát­nője várta. A titkárnőnek készü­lő - akkor 16 éves - német Jasminnal együtt repültek vissza Münchenbe. Mehmet ügyvédje - a szülők kérésére - elintézte, hogy a bajor bíróság újratárgyal­ja az ügyet. Ám a próbálkozás nem járt sikerrel. A fiatalember túl rossz ahhoz, hogy „igazi” ba­jor lehessen. A mostani, legutóbbi tárgya­lás után 72 óra leteltével el kel­lett hagynia Németországot, amelynek lakossága egyetért abban, hogy nincs szó semmi­féle idegenellenességről, hátrá­nyos megkülönböztetésről. A török származású Mehmetnek nem sikerült beilleszkednie. Márpedig senkit sem lehet akarata ellenére, erőszakkal integrálni. KULCSÁR LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents