Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-07 / 31. szám

éStHÉKÉS MEGYEI HÍRLAP CSALÁDI OLDAL 2000. FEBRUÁR 7., HÉTFŐ - 7. OLDAL Beosztással kijövünk belőle... Rupcsóéknál a konyha télen hálószoba is íj Gyomaendrőd Esztendővel ezelőtt riportot írtam egy gerendási család­ról: miként osztják be a nyugdíjat?, ez adta a beszélgetés ötletét. Az írás után levelet írt Gyomaendrődről Rupcsó Mihályné. Többek közt a következőket: „...annak a nyugdíjas házaspárnak az anyagai gondjaival messze nem értek egyet, nekik nem lehet okuk semmilyen elége­detlenségre. A másik, miként lehetséges, hogy a megyei legalacsonyabb nyugdíjjárandóság 19 854 forint, miköz­ben mi 17 404, illetve 18 983 forintot kapunk kézhez minden hónap 31-én. alszunk, itt csak tévét nézünk, vagy ha vendég jön, ide ülünk le. Szemben van egy majdnem üres szoba, amikor lányunk férjhez ment, elvitte a bútoro­kat. Na, ott egyáltalán nem fű­tünk ilyenkor. Amikor 1973-74- ben a házat építettük, még nem gondoltunk, hogy mostanra nem bírunk három szobával. Igaz, felesleges is lett, mivel nem nálunk lakik a lányunk, hanem Sarkadon. Hogy rászo­rulnánk a segítségükre? Nem, inkább mi adunk, amennyit bí­runk. Ráadásul most gyesen van, sajnos a férje munkanélkü­li volt, amikor összeesküdtek. Szerencsénkre egy kis hagya­tékból is tudtuk-tudjuk őket se­gíteni. Ami persze nem a mi ér­demünk, a szülők, a testvérem takarékossága révén tudtunk juttatni nekik. A villany 2600 körül van ha­vonta, de spórolva, a bojlert né­ha bizony, kikapcsoljuk. A ví­zért 1600 forintot fizetünk két­havonta.- Szóval télvíz idején nagy­jából nullára fut ki a pénzünk - veszi át a szót a férj. - Ha el tudunk adni egy hízót, akkor kipótoljuk belőle a kipótolniva­lót. De tudja hogy van az, ha jó ára van, megéri, ha nem, akkor legfeljebb széttárhatjuk a ke­A még hatvanon inneni Rupcsóné elém rakja az asztal­ra nyugdíjszelvényüket. Férje most 22 433, ő pedig 20 904 fo­rintot kap kézhez. Annak ide­jén, 1991-ben 5200 forinttal „indultak.” Ez bizony, nem sok - álla­pítjuk meg közösen.- Jön-e hozzá kiegészítés?- Mindenekelőtt a családi örökségből szerzett föld, ame­lyet kiadtunk haszonbérbe — válaszolják. - A pénz mellé ka­pott kukoricán szoktunk disz­nót nevelni, évente átlag né­gyet. Éppen múlt vasárnap vág­tuk le az egyiket, most raktuk fel a füstre a kolbászt. Sajnos, most nem jöttek be, hiába etet­tük őket rendesen, alig kerültek száz kiló fölé - mondja Rupcsóné, a férje pedig meg­toldja:- Az utolsó nagy kiadásunk a festés volt. A két szoba meg az ajtók 40 ezerbe kerültek, er­re csak tízévenként jut pénz. Előtte egy évvel meg kívülről tettük rendbe a házat, közte a csatornát is felújítottuk. Ezt a bútort isten tudja, mikor vet­tük, de úgy néz ki, már nem visszük ki ebből a szobából... Ezeréves a kávéfőzőnk is, mint Húsra nem költenek. A minap vágtak disznót, a kolbász, sonka azóta túl van a füstön is... FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER jukat, az övékét 14 százalékkal. Azóta ketten ötezerrel kapnak többet. Akkor jött ki ez a 43 337 forint. Hogy mi van mögötte? Rupcsó Mihály az egykori ENCI-ben dolgozott, 1968-tól tíz éven át. Sajnos a betegség NYUGDÍJFAJTÁK ORSZÁGOS ÉS MEGYEI ARÁNYA Ellátási fajták Részesül/fő Országosan Békés megyében Alapellátások átlaga/Ft Országosan Békés megyében Öregségi nyugdíjak 1 668 251 65 583 28 090 25 301 Rokkantsági nyugdíjak 778 333 37 295 24 963 23 010 Özvegyi ellátás 195 485 9 041 18 848 18 338 Mg. szövetkezeti ellátás 36 636 1 952 20 496 22 007 Összesen: 3 138 701 137 921 24 862 22 323 Megjegyzés: A táblázat a Békés megyei Nyugdíj- alapján készült és az utolsó hivatalos, 1998. évi biztosítási Igazgatóság statisztikai évkönyve adatokat tartalmazzák. ez a tévé, amelyik vibrál egy darabig, ha bekapcsoljuk, de aztán szerencsére abbahagyja. Aktív korunkból való a centri­fuga is, de lekopogom, hál' is­ten még az is bírja, mint a hű­tőláda, amelyik tizenkét éves. Ilyesmire aztán tényleg nem te­lik. Vegyük sorra az állandó ki­adásokat! - javaslom. Vendéglátóim elöljáróban le­szögezik, hogy ezeket úgy inté­zik, mintha az életük függene tőle. Amikor arról olvasnak, hogy valaki sorozatosan nem fi­zeti a vizet, a gázt, a villanyt, csak csóválják a fejüket. Hiszen hogy lehet úgy tervezni a családi költségvetést, hogy ezzel nem számolnak. A takarót úgy kell szabni, hogy ki is lehessen nyúj­tózkodni alatta. Nem filozofál­gatni akarnak ők, csak azt taná­csolni a kis- és nagypénzűek- nek, hogy addig ne is álmodja­nak plusz kiadásokról, luxusvá­sárlásokról, amíg nincsenek be­kalkulálva a csekkes pénzek. Té­len meg kivált oda kell figyelni.- A tavalyi gázszámlát tu­dom mondani pontosan, az 8200 forint körüli volt a téli hó­napokban, de látja, itt a nagy­szobában csak 1-esen áll a fűtő­test csavarja. Télire a konyhába állítottuk be a két ágyat, ott is zünket. De csak vettünk megint néhány süldőt. Mit te­hetnénk. Még szerencsénk is volt, 26 ezerért bírtam venni négyet. Ha nem lenne földünk, disznót sem tudnánk nevelni.- Hat-hétezret havonta félre rakunk a disznótápra, de ez fontos. Amikor nincsenek vagy kicsik a disznók, tavasztól ne­veljük a csirkéket. Úgyhogy húst sose veszünk. Sajnos, vá­már 1956-ban elérte, meg is műtötték a szegedi idegsebé­szeten. 1980-ban aztán leszáza­lékolták, rokkantnyugdíjba kényszerült. Később a vadász- társaságnál kapott állást, itt nem számított, hogy a bal keze nem az igazi. Nyáron fácánt nevelt, télen a vadakat etette. Utána azonban újra leszázalé­kolták, megint harmadfokúra. Felesége beosztott könyvelő­biztosító nyugdíjat jelent. Meg azt is mondták, ne elégedetlen­kedjen, még fiatal, különben is, más még háztájit sem kap... Később már jöttek a felsőfokú képzettségűek, ő pedig rendre kimaradt a fizetésemelésekből. És lassan elérkezett a nyugdíj­korhoz. — Mégis azt mondom, nem panaszkodunk, inkább igyek­szünk beosztással élni. De ha tanácsolhatok valamit a fiata­loknak, azt mondom: mindig csak annyi terhet vállaljanak, amivel meg is bírnak. Nincs an­nál rosszabb, mikor hozza a postás a számlát, az ember pe­dig nem tudja kiegyenlíteni. Most sincs kölcsönünk egy fil­lér sem, nyolcvankilencben fi­zettem ki az utolsó részletet a házra. A muszájra tehát futja a csa­ládi költségvetésből. De mi történik akkor, ha sze­retnének venni egy új ruhát, té­vét, miegymást? — Ruhát tízévenként elég venni, nem mintha esetleg nem lenne igényünk rá, de így is el­vagyunk. Télikabát az azért na­gyon kéne. Jó ez a kínaiban há­romezerért vett bicikliző dzseki is, de ugye, temetésre mondjuk mégsem mehet el benne az A NYUGDÍJBAN, NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MEGOSZLÁSA Megye Lakónépesség /ezer Ellátásban részesülők Népességen belüli arany Teljes ellátás átlaga (Ft) Főellátás átlaga (Ft) Békés 395 141 072 35,7 22 659 20 906 Nógrád 218 74 283 34,1 24 675 22 617 Szabolcs-Szatmár-Bereg 572 191 964 33,6 21 175 19 154 Györ-Moson-Sopron 424 119 919 28,3 25 416 23 583 Országosan 10 092 3 183 761 31,5 25 352 23 481 Megjegyzés: az adatokat az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság bocsátotta rendelkezé­sünkre. A négy megyét önkényesen választottuk ki, mint a véleményünk szerint legjellemzőbb te­rületeket. A főellátás átlaga legnagyobb Komá- rom-Esztergom megyében (25 159 Ft), a legala­csonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (19 154). zes az udvar, ezért tojót nem tartunk, úgyis rosszul éreznék magukat. Kínozni meg nem akarjuk őket. Csak a három ka­csánk örül, hogy boldogan ta- picskolhat... Rupcsóék megemlítik, hogy a kormány tavaly januárban tisztességesen emelte a nyugdí­ként dolgozott a helyi Lenin Tsz-ben. Nem keresett túl so­kat, de akkor tisztességesen meg tudtak élni belőle. Akkor.- Ki gondolta volna - mondja Rupcsóné elgondol­kodva és maga elé meredve, hogy valamikor az a pénz majd csak igen szerény megélhetést ember, nem igaz?! - gondolko­dik hangosan Rupcsóné. — Egy valamiről nem akarunk lemon­dani! Az újságról. A Kiskegye- det ugyan nem bírtuk fizetni, a Hírlap viszont harminc éve jár, reggel szinte arra ébredünk, hogy zörög a láda... FÁBIÁN ISTVÁN A nők vigyázzanak jobban! Veszélyes a ll-es típusú cukorbetegség Sok olyan betegség van, amelynek a kifejlődése nem jár tünetekkel és különö­sebb panasz nélkül éljük életünket, mígnem egy egy­szerű rutinvizsgálat alkal­mával, például a gépjármű- vezetői engedély meghosz- szabbításakor vagy szemé­szeti panasz kivizsgálása­kor derülhet ki, hogy emel­kedett a vércukorszintünk és az úgynevezett II. típusú cukorbetegségben szenve­dünk. Egészség Az is előfordulhat, hogy nincse­nek panaszaink, tehát nem for­dulunk orvoshoz. Infarktust ka­punk, s az utólagos kórházi ki­vizsgáláson derül ki, hogy a csendben, tünetmentesen kifej­lődő II. típusú diabétesz támad­ta meg az ereinket, és egy hosz- szú folyamat végén ez okozta a nagy bajt. Aki nem szenved cukorbeteg­ségben, illetve közvetlen kör­nyezetében nincsen ilyen em­ber, az nem feltétlenül tudja, hogy kétféle cukorbetegséget különböztetünk meg: az I-es tí­pusút, melynek tüneteit a beteg észleli, nevezetesen a szomja- zást, nagy folyadékvesztést, fo­gyást, bőrgyógyászati tüneteket. Ebben az esetben az inzulint ter­melő sejtek elpusztulnak és a betegnek azonnal inzulinkeze­lésre van szüksége, hiszen e nél­kül súlyos állapotba kerülhet, akár meg is halhat. A Il-es típusú cu­korbetegség eseté­ben a tünetmentes­ség annak köszön­hető, hogy az inzu lintermelés megma­rad, de minőségileg károsodik. „Csak” a szövődmények ala­kulnak ki fokozato­san az évek folya­mán (például sze­mészeti szövődmé­nyek, erek mesze- sedése). Dr. Gerő László, a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájá­nak osztályvezető főorvosa sze­rint nagyon fontos a Il-es típusú diabétesz felderítése, mivel eb­ben a betegségben a vezető ha­lálok a kardiovaszkuláris halá­lozás. „A Il-es típusú cukorbe­tegségben szenvedők között jó­val gyakoribb az infarktus és az infarktus halálos kimenetele, mint a nem diabéteszes bete­geknél” - jegyzi meg Gerő pro­fesszor. A professzor szerint Magyar- országon körülbelül 900 000 embert érinthet a Il-es típusú cukorbetegség. (A hivatalos adatok szerint félmillió cukor­beteg van, melynek 90 százalé­ka, körülbelül 450 000 eset Il-es típusú. A vizsgálatok azt mutat­ják, hogy a diabéteszes esetek fele diagnosztizálatlan. így ala­kult ki a közel 900 000 Il-es tí­pusú diabéteszes szám.) Ugye sok mindenki számára ismerős az a jelenet, hogy a cu­korbeteg szinte mániásán pon­tosan betartja az étkezési idő­pontjait, és mindig tart magánál egy kis ennivalót, rágcsálniva­lót, nehogy hipoglikémiás (a vér cukortartalmának csökkenése) rohamot kapjon. Ezeknek az embereknek az életét az étkezé­sek időpontjai határozzák meg, és mindig étel közelében tartóz­kodnak, még akkor is, ha nem éhesek, mert tartanak a rosszul- léttől. Ez sajnos nem segíti elő a súlyvesztésüket, pedig a cukor­betegek nagy része túlsúlyos és ez további egészségügyi problé­mákat jelent számukra. A most forgalomban lévő gyógyszerek alkalmazásával megtörténhet az, hogy a reggel bevett gyógy­szer hatása olyan hosszú, hogy a betegnek éjjel kell megküzde­nie hipoglikémiás rohammal. Várhatóan idén jelenik meg a magyar piacon ez a készítmény, mely 1997-ben az Egyesült Álla­mokban az év gyógyszere kitün­tetést kapta. Előnye, hogy rendkí­vül gyorsan, de rövid ideig hat, aktuálisan állítja vissza a normá­lis vércukorszintet, amikor étke­zünk, és utána az inzulin-elvá­lasztás nem növekszik. Vagyis a betegnek nem kell szembenéznie hipoglikémiás rohammal, ha nem eszik. így sokkal ésszerűbben le­het a diétát követnie és akár a fo­gyókúrába is belekezdhet. Jelenleg Magyarországon is több centrumban tesztelik az új gyógyszert és az első benyomá­sok alapján nagyon biztató eredményeket értek el. „Már néhány hónapos kezelés hatásá­ra az átlagos HbAlc-szint két százalékkal csökkent” - jegyez­te meg Gerő professzor. __________________________Bfl A nők esetében veszélyesebb? Elgondolkodtató és riasztó adat az is, hogy a ll-es típusú cukorbetegségben szenvedő nőknél a miokardiális infark­tus gyakorisága az eredetihez képest összesen négyszeresére nő, és ezzel felülmúlja az ugyanebben a betegség­ben szenvedő férfiak halálozási rátáját is. Gerő professzor szerint a ll-es típusú cukorbetegségben szenvedő nőknél az ösztrogéntermelés - mely normál eset­ben kétszer több nőt véd meg az infark­tustól - védettsége megszűnik, és ezért olyan magas ez a szám. Nekik is rövid a takarójuk Megszorító intézkedésekre kényszerült Lökösháza tele­pülési önkormányzata is. A legutóbbi képviselő-testüle­ti ülés úgy foglalt állást, hogy az átszervezéseket az érintettekkel egyeztetve, a lehető leghumánusabban kell végrehajtani. Lökösháza A szervezeti és működési sza­bályzat két órán át tartó vitájá­ban a képviselők több módosító indítványt megfogalmaztak, így a dokumentum jóváhagyása csak a következő ülésen várható. A vagyonrendeletet elfogadása után került sor a bejelentésekre; e napirenden belül taglalták a gazdálkodás ésszerűsítésével kapcsolatos kérdéseket is. Az ön- kormányzatnak, illetve intézmé­nyeinek az átvilágításáról készí­tett anyagot január 19-ei rendkí­vüli ülésén tekintette át először a testület, most számba vette a külső szakértők által javasolt tennivalókat. Mint elhangzott, az egészségügy éves szinten csak­nem 4,5 milliós, a napközi ottho­nos konyha pedig 5,4 milliós ki­adást ró az önkormányzatra, ezért vizsgálni kell a privatizálás lehetőségeit. Az általános iskola esetében szeptember 1-jétől osz­tályok és napközis csoportok összevonásáról döntöttek a kép­viselők, s ennek következtében a jelenlegi pedagóguslétszám ket­tővel csökken. Germán Géza pol­gármester elmondta, hogy az is­kolából senki sem kerül az utcá­ra, az utóbbi intézkedés kizáró­lag olyan dolgozókat érint, akik már eddig is nyugdíj mellett vé­gezték munkájukat. M. GY.

Next

/
Thumbnails
Contents