Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-05-06 / 30. szám
2000. február 5-6., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 „Bizonyos szituációkat máshogy kellett megélnem, mint ahogy megélném” Závada Pál Ondrisa, a kiválasztott Jadviga szereti Ondrist. Ondris szereti Jadvigát. Jadviga szereti Francit is. Franci is szereti Jadvigát. Jadviga Apovkát (Ondris apját) is szerette. Apovka is szerette Jadvigát. Ondris Jadviga férje. De ha Ápovka Jadviga apja, akkor Ondris a féltestvére is. A képlet egyszerű. A kapcsolatok bonyolultabbak. A titok pedig titok marad. A filmben ugyanúgy, mint a könyvben. A Závada Pál nagysikerű regényéből, a Jadviga párnájából készült Rímet most mutatták be, a Játékfilmszemlén. Ondris, az érzelmeiben és szenvedélyében fékezhetetlen férj: Bodó Viktor. Ő a legfiatalabb a három főszereplő közül. Harmadéves főiskolás Budapesten. Kivételes tehetség. Rendezői és partnerei szerint egy a „kiválasztottak” nem éppen népes csapatából. „ Van egy jelenet a filmben, amikor Ondris finoman azt mondja, hogy ennek semmi értelme, hagyjuk abba” fotó: kende tamás — „Véleményem szerint kétféle színjátszás létezik” —állította a minap. — Az egyik az, amikor karaktert ábrázol a színész, és a megfigyelései alapján eljátszik egy jelenetet, a másik pedig, amelyet filmszínészeinek is nevezhetünk, s a helyzetek megélésére épít.” Ondris életre keltésében ezek szerint a utóbbi módszert választotta? — Igen. A helyzetek megélését. Bizonyos szituációkat természetesen máshogy kellett megélnem, mint ahogy én, Bodó Viktor megélném. Itt az író szava a döntő. Vagy a karakter „kívánsága”. Amikor elolvastam a könyvet, két ízben is beszéltem a rendezővel Ondrisról. Mondtam neki, hogy én nem lennék annyira suta és bárgyú, mint ő. Deák Krisztina azonban meggyőzött arról, hogy itt nem bárgyúság- ról van szó, hanem inkább arról, hogy Ondris mindent rosszkor csinál a házasságában. Későn vagy korán. Tehát nincs neki semmi baja, teljesen normális fiatal, aki, ha más nővel találkozik, bizonyára boldogan él, amíg meg nem hal. Jadvigával viszont, aki pár évvel idősebb nála, nem tud megbirkózni. — Tóth Ildikó is idősebb Bodó Viktornál. — Köztünk is történt sok minden a forgatás során. Veszekedtünk, sőt, még jeleneteket is rendeztünk. Nagyon sok feszültség van köztünk, és épp a korkülönbség miatt, bár Ildikó ezt nem nagyon tudatosítja. Én kezdettől fogva érzem, hogy Ondris mit érezhetett... nekem bizonyítanom kell, hiszen én vagyok a fiatalabb. Kimondani nem fogom soha, de a természet így adja. Itt van egy érett nő, és itt vagyok én. Ezért kapkodok, ezért szólok hamarabb, mint kellene. Észrevettem magamon azokat a tüneteket, amelyeket, a regényt olvasva, először ostobaságnak tartottam. — Húsz, huszonegy, húszon... — ... hogy hány éves vagyok? Húsz. — Belső arcát sokkal érettebbnek látom. — Lehet az ember alapvetően érett. De nem érettebb egy nála idősebb nőnél. Visszatérve Ondrisra: amikor elolvastam a regényt, megdöbbentett, hogy miért nem hagyja ott Jadvigát, miért nem szakítanak. — Annyira szereti, hogy nincs ereje hozzá. — Nemcsak ezen múlik. Én nagyon szerettem egy lányt és mégis otthagytam, mert tudtam, hogy ez így nem megy tovább. Iszonyatosan nehéz volt, de szakítottam vele, mert éreztem, hogy úgy, ahogy mi élünk, nem lehet élni. Ma is nyögöm, hogy szétmentünk, de ha folytatjuk, minden lehetett volna, csak jó nem. Ondris képtelen hasonló döntésre. Erre mondja Jadviga Francinak, hogy „ő kétszer nagyobb ember, mint mi együttvéve”. De eszébe sem jut, hogy szakítsanak. Van egy jelenet a filmben, amikor Ondris finoman azt mondja, hogy ennek semmi értelme, hagyjuk abba. De amint Jadviga panaszkodni kezd, már vigasztalja is, hogy „ne keseredj el!”, tehát még csak gondolatban sem jut el odáig, hogy valami végzeteset tegyen. Két embert azonban nem csak a szeretet vagy a szerelem, hanem nagyon sok esetben az elérhetetlenség is ösz- szekötheti. Ha a férfi nem kapja meg a nőt, mondjuk egy héten vagy egy hónapon belül, akkor még erősebben ráhajt, és bizonyítani akar. Küzd a végsőkig, de ez is csak részelem Ondris életében. Itt nem egy harcról van szó. Erről tanulmányt lehetne írni. Hogy mi játszódik le ilyen esetben egy férfi agyában, lelkében. Mintha Freud- nak lenne egy Ondris című könyve. És ami ugyancsak érdekes számomra: Ildikó és én kezdünk belebonyolódni a szerepbe. Nem tudom elmondani, mi van most köztünk színészileg. Csak érzem, hogy valami hasonló mint Jadviga és Ondris között. —Ha teljesen azonosul a szereppel, akkor fennáll a veszélye, hogy Ondrist egészen az őrület határáig kíséri. — Ahogy megfejtettem: Ondris nem őrül meg. Épp az ellenkezője történik vele. Az utolsó pillanatban megtisztul. Nagyon fontos momentum a filmben a templomjelenet. Amikor leteszi az üveget, és nem iszik tovább. Színészileg talán ez a legnagyobb pillanat, hiszen nem olyan szentimentális dühöngésről van szó, hanem egy nagyon fontos momentumról, amikor hirtelen minden kitisztul előtte. Keresztülmegy valamin, megért valamit, de nem jön rá a megoldásra. Mindig ugyanarra a pontra jut vissza. Hogy Jadvigát nyugtatja. —Pedig neki kellene lecsillapodnia. —-.Az a jó a szerepben, hogy ezáltal érdekes a figura. Olyan emberről szól, aki az őrületből nem ugyanoda tér vissza, ahonnan elindult, hanem egy sokkal magasabb szintre. Ondris arcán a halál pillanatában ott a pusztulás, a dekadencia jele, de a belső béke, a megnyugvás is. Nem az van a nézésében, hogy „vége a szenvedésnek, most megbosszulom rajtad, amit velem tettél, ezért itt halok meg az öledben”, hanem az, hogy „végre otthon vagyok”. Ondris esetében egyébként nincsenek végleges döntések, csak csapkodások. Küzd, miközben újabb és újabb pofonokat kap.-— A forgatókönyvet olvasva rögtön megérezte, hol vannak a figura súlypontjai? — Nem. Egyvalamit azonban biztosan tudtam. Hogy én Jadvigától függök nagyon. Lélektanilag megpróbáltam úgy felépíteni a figurát, hogy a néző fokozatosan lássa, hogyan gyűlik össze ebben az emberben ennyi feszültség, hogy egyszer csak nem lesz ura annak, amit csinál. Forgatás közben megkérdeztem Ildikótól: miért megy Ondrishoz Jadviga? Miért jön vissza Németországból Tótkomlósra? Miért akar itt élni? Ezekre a kérdésekre csak egy nő tudja a választ. Gyerekkori szerelem. Ezt értem. Jadviga, a felnőtt kislány. Ehhez jön a nagy homály, Apovka és Jadviga szerelme, amelyről Ondris nem akar tudni. Ez olyan, mintha látnád a feleséged bemenni egy szállodába, de nem mész utána megnézni, hogy kihez siet, hanem továbbhajtasz a taxival. Én ezt így zártam le magamban. így köny- nyebben játszottam el azokat a jeleneteket, amikor Jadviga elkezd Apovkáról beszélni. Nem vágok sem gyanakvó, sem ideges arcot, hanem leintem őt, hogy nem akarok erről tudni. Elvégre az Apámról és a feleségemről derülne ki valami, ami biztosan rossz lenne. így viszont marad a feszültség, még egy ok a végre. De ha ismerném Ondris tragédiájának minden egyes pontját, az már matematikai képlet lenne, és dögunalmas számomra. Szabó G. László Ajánló Videofilm-sikerlista 1. Csak egy kis pánik 2. Taxi 3. Zavaros vizeken 4. Feltámadás 5. Mint a hurrikán 6. hivatali patkányok 7. Múmia 8. Légörvény 2. 9. Kéz őrület 10. 13. emelet +1. Okostojás Filmajánló Csak semmi pánik A Robert De Niro alakította keresztapa a legváratlanabb helyzetekben esik pánikba, amit már a klán is kezd megsínyleni. Ha nem jön rendbe a keresztapák soron következő találkozójára, vége mindennek. Nosza neki, szereznek egy pszichológust (Billy Crystal), akinek akár tetszik, akár nem kezelnie kell a főnököt. (Fanfár Videotéka) Könyv Első meséskönyvem A nagy, színes mesealbumok, a rajzfilmfigurás mesék korában a Móra Könyvkiadó ismét megjelentette az Első mesekönyvem című kötetet. Köztudott, az első irodalmi élmény mindenkit végigkísér életén. Nem mindegy hát, mivel találkozik először az eszmélő, a betűre rácsodálkozó, szépre áhító gyermek. A szülőknek, nagyszülőknek ebben segít helytállni az Élső meséskönyvem szerkesztője, aki a könyv címe alá mintegy vezetőként odaírta: mesék, versek és verses mesék. Móricz Zsigmond kötetindító Iciri-picirije és a záró szudáni népmese között közel kilencven olvasmány található a 3—5 éves korosztálynak készített 115 oldalas gyűjteményben. A legszebbek és legismertebbek hazánk és a világ gyermekeknek szóló irodalmából. Csak néhány név a szerzők sorából: Petőfi Sándor, Móra Ferenc, József Attila, Benedek Elek, Lev Tolsztoj, Illyés Gyula, Weöres Sándor. A nagy gonddal összeállított album gazdag meseélményt nyújt a legkisebbeknek. Mindezt — a mai, elszabadult könyvárak mellett nem utolsó szempont —, viszonylag elfogadható áron, 998 forintért. Csomós Mari a „családjáról” Apovka Jadviga anyjába volt szerelmes. Azt pedig egy feleség mindig megérzi, ha a férje életében nem ő áll az első helyen. Ráadásul a fiával, Ondrissal sem tudott olyan igazi anyafiú kapcsolatot kialakítani. Mamovka erős asszony, csak nincs egy ember a környezetében, akit fenntartás nélkül szerethetne. Egyébként Jadvigának és Ondrisnak is megvannak a bűnei. Ondris betegesen féltékeny, Jadviga két férfi közt őrlődik. Sem a házasságában, sem a Franci iránt érzett szerelmében nem tud kiteljesedni. Szereplők,szerepek Rendező: Deák Krisztina Jadviga: Tóth Ildikó Ondris: Bodó Viktor Franci (Jadviga titkos szerelme): Roman Luknár Mamovka (Ondris anyja): Csomós Mari Bacovszky, a pap: Marián Labuda Filmszemle - harmincegyedszer Valaha egy filmcím tette fogalommá „A nagy generációt”, azokat a fiatalokat, akik 1956 előtt születtek, és a 60-as években, immár felnőtt fiatalokként, nagy változásokban reménykedtek. Most ugyan még nincs ilyen jelzője, de a filmszakmában is porondra lépett egy új generáció. A csütörtökön elkezdődött 31. Magyar Filmszemle már vitathatatlanul a jelenlétükről tanúskodik. A versenyben részt vevő rendezők között szép számmal találkozunk olyan nevekkel, akiknek — a nagyközönség legalábbis — hírét sem hallotta eddig. íme néhány példa: Barabás Zoltán, Bicskei Zoltán, Búzás Mihály, Dyga Zsombor, Fésős András, Fiath András, Fonyó Gergely, Mészáros Péter, Mundruczó Koméi, Pálóczi Antal, Szalay Péter. S most csak azok neveit említettem, akik egész estés játékfilmet készítettek, mert természetesen ők viszik a prímet a kisjáték és a dokumentum, tovább a kísérleti filmek kategóriáiban is, ahol már versenyezniük sem kell a „nagy öregekkel”. A játékfilmesek között persze feltűnnek az utóbbiak is. Ott lesz a veteránnak számító Jancsó Miklós, a záróvetítésen, versenyen kívül szerepel még Szabó István nemrég bemutatott új filmje, A napfény íze, jelen lesz Mészáros Márta is naplósorozatának várhatóan utolsó darabjával, hiszen a címe is ez: „Kisvilma — Az utolsó napló”. Deák Krisztina sem elsőfilmes már, ráadásul az elmúlt évek legnagyobb magyar könyvsikerének, a Jadviga párnájának a mozis változatával jelentkezik. Most már csak az a kérdés, mi újat hoz a mozikba — s persze a tévék képernyőire — ez az új generáció? Nehéz erre előre válaszolni, hiszen a versenyben többségében olyan munkák szerepelnek, amelyeket eddig még a kritikusok sem láttak. Az újságírók számára kiadott szinopszisok, a cselekményt bemutató nagyon rövid leírások sem árulnak el sokat. Különösen nem a mű minőségéről. A legjobb történetet is el lehet rontani, és — ritkán ugyan — a gyenge mese is alapja lehet egy remekműnek. Ami mégis kiolvasható ezekből a rövid leírásokból: ezek a fiatalok — rendezőknek fiatalok, mert életkoruk szerint nem mindig azok — a saját hangjuk megtalálásához, a saját életérzésük kifejezéséhez keresik a történeteket. Ami a világ legtermészetesebb dolga. Végül is minden művészet minden darabja a legszemélyesebb megnyilatkozása az alkotónak. S ha ez az „önmaga” valamilyen módon szerves, netalán jellemző része a bennünket, valamennyiünket körülvevő világnak, akkor mindez a köz jogos érdeklődésére is számot tarthat. Akad azonban elég példa a világon, s persze idehaza is, amikor az „önmaga” — ma már ritkán használt, de közismert fordulattal élve — csajc a művész köldökét jelenti. Magyarán: túl nagy jelentőséget tulajdonít saját — nem is mindig vonzó — személyiségének. S még nagyobbat annak, hogy ezt minden áron eredetieskedő, izzadtságszagú gyötrődések nyomán kiagyalt, de mindenképpen meghökkentő, új, eddig talán soha nem látott kifejezési eszközökkel adja elő. Amelyekről egy gyakorlottabb filmbarát hamar felismeri, hogy már három évtizeddel ezelőtt sem voltak újak. Most azonban a szemle napjaiban illik — sőt kötelező, mert ennyi bizalom kijár mindenkinek — érdeklődéssel és reménykedve várni ennek az új generációnak a jelentkezését. Mérleget készíteni, a jót, a jobbat, netán a remekművet, továbbá a gyengét és a rettenetesen rosszat ráérünk megnevezni a szemle után. Bernáth László KEYELÓCSALÁDOX KERESTETHEK! Békés Megye Képviseló-testülete Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata nevelőcsaládokat keres Békés megyében. Olyan nevelőcsaládok jelentkezéséi várjuk, akik kevesebb és több gyermek, testvérek nevelését tudják vállalni Nevelőmunkájuk megkezdése előtt jogszabályban meghatározott feltételrendszernek kell megfelelniük, képzésben kell részt venniük. Az érdeklődők levélben történő bemutatkozását várjuk. Ezután küldjük írásos tájékoztatónkat a lent említett feltétel- rendszerről, képzésről. Cím: Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, 5701 Gyula, Ady Endre u. 8. Érdeklődni leheí az igazgatónál vagy általános igazgatóhelyettesnél és a munkaközösség-veze- tónél a 361 -988-as telefonon. A KARÁT Áruház földszintjén 8 nv-es eladótér és a 16 nv-es büfé, az udvaron 27 nv-es raktár, valamint az emeleten 25 nv- es helyiség iroda vagy raktár részére HOSSZABB TÁVRA KIADÓ. Érdeklődni hétköznap a (66) 327- 761-es és a (20) 9327-994-es telefonszámon lehet. •w6i*
