Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-03 / 28. szám

4. oldal - 2000. Február 3., csütörtök ■■■ ^«ÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Cián a folyókban Másodfokú vízminőség- védelmi készültséget kellett elrendelni a Tiszán, a Kele­ti- és a Nyugati-főcsatornán a Romániában történt, a Szamoson levonuló cián­szennyeződés miatt. Nagybánya - Debrecen A szakemberek várakozása sze­rint a szennyeződés nem okoz ökológiai katasztrófát, gyorsan felhígul majd a Tiszában. Romániai illetékesek szerint szerda hajnaltól már nem jut ci­ánt tartalmazó szennyvíz a sza­badba, sikerült betömni a gáton a mintegy 25 méter hosszúságú szakadást. A károkat okozó ro­mán Aurul társaság ellen már több per folyik kömyezetszeny- nyezés miatt, ideiglenes működé­si engedélyüket mégis rendszere­sen meghosszabbítják. így történt ez két hete is, amikor a vegyipari cég újabb haladékot kapott arra, hogy teljesítse a nemzetközi elő­írásoknak megfelelő szigorú kör­nyezetvédelmi követelményeket. Három-négy nap múlva érheti ela Tiszát a szennyeződés - tájé­koztatta lapunkat Pádár István, a Tiszántúli Környezetvédelmi Fel­ügyelőség (Tiköfe) laboratóriu­mának vezetője. A szakember el­mondta, mától gyakrabban vesz­nek mintát a Tiszából, hogy kö­vetkeztethessenek arra, milyen ütemben hígul fel a szennyező­dés. A vízminőség jelentős rom­lásától a Tiszán nem kell tartani, a folyó meglehetősen bő folyású most a hóolvadás miatt. Zsiliple­zárással állják útját a szennyező­désnek Tiszavasvárinál, így a ciá­nos víz nem kerülhet a Keleti- és a Nyugati-főcsatornába. i»t»i Jön a csillagpontos kábelhálózat CFolytatás az 1. oldalról)- A vásárlástól függetlenül is megváltoznának a körülmé­nyek. A médiatörvény előírja ugyanis, hogy 2002 végére a ká­belhálózatokat az európai nor­máknak megfelelő állapotba kell hozni. Ezt a fejlesztést a korábbi szolgáltatónak is el kellett volna végezni. A jelenlegi felfűzős rendszer nem felel meg a tör­vény által meghatározott köve­telményeknek, ezért ezt meg­szüntetjük, és helyette kiépítjük a csillagpontos hálózatot. Ez azt jelenti, hogy az épület közép­pontjában (lépcsőházban) le­mezszekrényt helyezünk el, melyből lakásonként önálló ká­belt vezetünk.- Az új rendszeren nyilván többe kerülnek a szolgáltatások.- Jóval többet is nyújtunk a korábbi szolgáltatónál. A jelenleg fogható 25 csatornával szemben a Délkábelnél 42 közül választ­hatnak az előfizetők. Ez a szol­gáltatási csomagokra is vonatko­zik. A legolcsóbb havi díj 370 fo­rint, ezért a közszolgálati műso­rokat nézhetik az előfizetők. Az 1400 forintos csomagban 24 program szerepel, ebben magyar nyelvű műsorok vannak, az extra tarifa 2190 forint, ebben 42 prog­ram található.- Mikor kezdik el az új rend­szer kiépítését?- A gyulai hálózat tervezése megkezdődött. A helyi önkor­mányzatnál jövő héten tartunk egyeztető tárgyalást a szakható­ságok jelenlétében. A tervek en­gedélyeztetése az év második fe­lére is áthúzódhat. Várhatóan szeptemberben kezdhetjük meg a csillagpontos rendszer kiépíté­sét. BARACBI MAGDOLNA Maratoni egyeztetés a MAV-nál Kedden nem csak a vasút - az idő is megállt A MÁV vezetése és a három reprezenta­tív szakszervezet tegnap folyamatosan egyeztetett. A vasúttársaság budapesti, Andrássy úti székházának tárgyaló- termében délben megállították az órát. A reménykedők szerint ez az egyezkedést segítette. Több szakszervezet a vasút ve­zetőit vádolja a megállapodás hiányáért, mert vélekedésük szerint a MÁV merev magatartása nem segíti a tárgyalásokat. Budapest A szakszervezetek által kidolgozott sztrájk­technológia bevált. Ezek szerint szinte csak a stratégiai munkakörben dolgozók nem vették fel a munkát, így a többiek számára kénytelen rendes bért fizetni a munkáltató. Egyes állomá­sokon az érdekképviseletek arra kérik a munkát felvevő szakszervezeti tagokat, hogy jelezzék: egyetértenek-e a sztrájkfelhívással, és támogat­ják-e a szakszervezetek törekvéseit. Az érdek- képviseletek szerint ezekből a nyilatkozatokból lehet majd később pontos képet kapni arról, hogy a vasutasok hány százaléka ért egyet a sztrájkkal. A MÁV szerdán az elégséges szolgáltatáson túl - a munkára jelentkezettek ma­gas száma miatt - további sze­mélyvonatokat is elindított. Több tehervonat közlekedése is lehető­vé vált; elsősorban a lakossági alapellátáshoz szükséges áruszál­lító vagonok közlekedhettek. A környező országok vasúttár­saságai felkészültek a magyaror­szági sztrájkra, és csak a határig járnak szerelvényeik. Az osztrák államvasutakat sem érte váratla­nul a vasutassztrájk, mert a ko­rábbi esetekből okulva már előre megtervezett módon oldják meg személy- és áruszállítási feladatai­kat. A sztrájk miatt már két napja vesztegel a bolgár-román határon egy Koszovó felől érkező cseh ka­tonavonat, amelyet a román ható­ságok a magyarországi vasutas- sztrájkra hivatkozással nem en­gedtek tovább. A szakszervezetek delegáltjaiból álló operatív bizottság hozzájá­rult, hogy február 4-én a KFOR-katonavonat át­haladhasson Magyarországon. Lapzártakor még tartott a reprezentatív vas­utas szakszervezetek és a MÁV Rt. között szer­dán délelőtt megkezdett tárgyalás újabb fordu­lója a bérekről, a szakszervezeti juttatásokról és a kollektív szerződés néhány pontjáról. Az egész napos zártkörű megbeszélésről szinte semmi sem szivárgott ki; nem tudni például, hogy az érdekképviseletek elfogadják-e a mun­káltató ajánlatát a reálkeresetek alakulásáról. Délben lejárt az a határidő, amelyet a MÁV ve­zetői adtak a szakszervezeteknek. Ekkor meg­állították az órát, mert értesüléseink szerint megcsillant a remény arra, hogy érdemben folytathatják a felek a tárgyalásokat. A vasúttár­saság gesztusértékű „időmegállítása” azt jelen­tette, hogy a MÁV reménykedett: a kidolgozott béremelési koncepciót mégis el tudják fogadni a szakszervezetek. A MÁV azonban a tárgyalások megrekedése miatt késő délután úgy döntött, hogy este 6-tól újraindítja a délben megállított órát. Informáci­ónk szerint a megegyezés elé váratlan akadály gördült, a vasúttársaság ezért nem tartja koráb­bi ajánlatát, ___________horváthmaodolna Többletvonatok a szegedi igazgatóság területén Indul Érkezik Indul Érkéz Mezőhegyes-Újszeged Mezőhegyes-Orosháza 7.15 9.07 11.25 12.14 11.20 13.07 Újszeged-Mezőhegyes Orosháza-Mezőhegyes 9.30 11.12 14.15 15.04 13.25 15.07 Vésztő-Gyula Mezőhegyes-Kétegyháza 4.30 5.42 9.25 10.21 7.47 8.57 11.35 12.31 11.25 12.42 15.10 16.06 17.33 18.57 Kétegyháza-Mezőhegyes Gyula-Vésztő 11.55 12.50 5.46 6.56 13.45 14.48 9.40 10.56 16.55 17.58 14.53 16.08 18.55 19.50 19.08 20.33 Ajándék az önkormányzatnak Erkel: praxis vagy praxisjog? A háziorvosok praxisának működtetési jogáról tárgyal a héten az országgyűlés. A Magyar Igazság és Élet Pártjának álláspontját Erkel Tibor ismertette. Parlament A németországi Bad Vilbel önkéntes tűzoltósága és a frankfurti tűzoltóság ismét segélyküldeményt szállított Közép-Kelet-Európába. Az irodabútorokból Magyaror­szág is részesült, a Dunán­túl egy-két települése és Gyula. Gyula Közép-Kelet-Európa országaiba 1992 óta 40 kamion érkezett 1200 tonna adománnyal. A mos­tani, Magyarországra tartó iroda­bútor-szállítmányt Joachim Mann, a hesseni bank ügyvezető igazgatója jóvoltából vehették át a hazai tűzoltóságok, óvodák, is­kolák, idősek otthonai, irodák, önkormányzatok, kórházak. A műszaki lebonyolítást Frau Pohl és Herr Salzer támogatták. Gyulára egy kamionnyi és két kisebb kamionnyi irodabútor ér­kezett, több mint ötmillió forint értékben az önkormányzatnak és a tűzoltóságnak. A Bad Vilbel-iekkel 1995 óta tart a gyu­lai tűzoltók kapcsolata. A test­vérváros, Ditzingen tűzoltósá­gának januári közgyűlésén jár­tak, amikor értesülhettek, hogy a hesseni bank irodabútoraihoz juthatnak. A Bad Vilbel-i Gerhard Stengel, Gyula díszpol­gára és felesége folyamatosan küldenek adományokat Gyulá­ra, a tűzoltóság például már há­rom tűzoltóautót vehetett át. Danes László polgármester el­mondta lapunknak: örültek, hogy Gerhard Stengel ismét gondolt rájuk, az ajándék bizo­nyíték az élő kapcsolatra. ______________________________________ti. M. Az orvosi tevékenység privati­zációjával a MIÉP messzeme­nően egyetért. De az egészség- ügyi privatizáció lényege az, hogy a betegellátás tárgyi feltét­elei kerülnek magántulajdonba. Erről azonban ez a törvény nem beszél. A rendelők épüle­tei önkormányzati tulajdonban vannak, nagyrészt a műszerek, felszerelések is, és ott is marad­nak. Erkel Tibor szerint a legna­gyobb baj az, hogy összekevere­dik a praxis és a praxisjog fogal­ma. Háziorvosi rendelő működte­tésére annak lehet engedélye, az­az annak van praxisjoga, aki elvé­gezte az ehhez szükséges tanul­mányokat, gyakorlatot, tudást, ta­pasztalatot gyűjtött. A praxisjog alapját képező dolgok az orvossal együtt sírba szállnak. A praxisjog tehát személyre szóló, ezért nem eladható és nem örökölhető. Amit egy orvos eladhat vagy örökbe ad­hat, az a praxis, nem a praxisjog. A praxis a betegellátás tárgyi fel­tételeit jelenti: a rendelőt, a felsze­relést, a leadott kártyákat. „A pa­tikus gyermeke megörökölheti a patikát, de nem a gyógyszerészi diplomát” - tette szemléleteseb­bé a gondolatait Erkel Tibor. A tárgyalt törvényjavaslat mégis a vagyoni értéket képviselő működtetési jog eladásáról, illet­ve folytathatóságáról beszél. Ez a józan ésszel szöges ellentétben áll, ezért a törvényjavaslatot csak lényegi módosítások befogadása után tudja támogatni a MIEP. Horváth Zsolt, a Fidesz vezér­szónoka elmondta, hogy eredeti szándékaik szerint az alapellátó praxisokat az orvosok, illetve csa­ládjuk tulajdonába szerették vol­na adni, ahogyan az Nyugat-Eu- rópa szinte valamennyi országá­ban van. Tervük szerint nem az önkormányzat lett volna felelős az ellátás megszervezéséért, ha- nem a magyar állam. _______bjá BELVÍZ. Az elmúlt napok eny­he időjárásának következtében megindult a hóolvadás, így a belvízzel borított területek 21000 hektárra növekedtek - közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szerdán. A belvíz jelen­leg Csongrád, Békés, Jás'z- Nagykun-Szolnok, Bács-Kis- kun, Heves, Hajdú-Bihar, Pest és Tolna megyét veszélyezteti leg­inkább. MSZP-JAVASLAT. Mivel a je­lenlegi alkotmányos szabályo­zás szerint nincs lehetőség az ál­lamfő közvetlen választására, kívánatos lenne, hogy az új köz- társasági elnököt minél széle­sebb legitimációval válassza meg az Országgyűlés - mutatott rá szerdán az MSZP-frakció. Vastagh Pál képviselő és Kovács László pártelnök-frakcióvezető már a parlament elé terjesztette alkotmánymódosító javaslatát, amelynek értelmében az állam­főválasztás harmadik fordulójá­ban is kétharmados többségre lenne szükség a voksolás érvé­nyességéhez. KITÜNTETÉS. A Magyar Köz­társaság elnöke - a miniszterel­nök javaslatára - a Magyar Köz- társasági Érdemrend Közép- keresztje a Csillaggal (polgári ta­gozata) kitüntetést adományoz­ta Csoóri Sándor Kossuth-díjas költőnek, 70. születésnapja alkalmából. Telepengedélyezésről Az Orosháza Városi Hiva­tásos önkormányzati Tűzoltóparancsnokság tűzmegelőzési osztálya és az „őrizd a Lángot” Ala­pítvány rendszeresen szer­vez fórumokat. Orosháza A telepengedély alapján gyako­rolható ipari és szolgáltató tevé­kenységről, valamint a telepen­gedélyezésről kaptak tájékozta­tást a tűzoltók illetékességi te­rületének jegyzői, az engedé­lyezési eljárásban részt vevő előadók, valamint az ÁNTSZ munkatársai szerdán az oroshá­zi polgármesteri hivatalban megtartott tájékoztatón. A szakhatóságok képviselői az elektromos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatáról, a tűzvédelmi főkapcsoló meglété­ről, a megfelelő tűzoltó készülé­kekről a témával kapcsolatos el­várásokról, minimális feltéte­lekről számoltak be. A tűzoltóság ezúton is kéri az érintetteket, hogy a megújításra vonatkozó kérelmeiket mielőbb nyújtsák be az önkormányzat­hoz, mert a megújított engedély hiányában április elejétől tevé­kenységüket nem folytathatják. ____________________ICBIT1) Gyógyuló, gyarapodó erdők Az európai erdők minősítése során Magyarország kilence­dikként végzett. Szedlák Tamást, az Erdészeti Hivatal szak­értőjét kérdeztük az erdők állapotáról, s arról, mennyit fordít az állam erdeink megóvására. A civilek európai központja Párbeszéd a (mindenkori) kormányzattal A hazai civil szervezetek folyamatos párbeszédet kezdemé­nyeznek a kormánnyal, és folyik az egyetemi szakember- képzés is. így a régióban a hazai civil szervezetek a legjobb úton haladnak a felé, hogy a demokrácia egyik legfontosabb pillérévé váljanak. Budapest Szedlák Tamás szerint óriási eredmény, hogy megállt az euró­pai erdők évek óta tartó állapot- romlása. Magyarországon az aszályos időjárás, a légszennye­zés úgy legyengítette az erdőket, hogy könnyű prédává váltak a fertőzések számára, ami nagy­mértékű tölgyfapusztuláshoz ve­zetett. A fokozatos felmelegedés ráadásul eddig e térségben isme­retlen, kimondottan mediterrán országokban ismert kórokozókat vonzott hazánkba. Talán, sikerült megfékezni ezeket a kártevőket, s most már évente 15-20 százalék­kal növekszik az erdőterület.- Mennyi az állami és mennyi a magántulajdonú erdő?- Az arány 60-40 százalék az állami tulajdon javára. A magán­erdők területe azonban folyama­tosan nő, hiszen 96 százalékban magántulajdonosok végeznek er­dőtelepítést.- Ki vásárolhat hazánkban erdőt?- Tudomásom szerint az, aki magyar állampolgár, nem jogi személy, és van erre pénze.- Az EU szerint milyen a ma­gyar erdők állapota?- Jónak mondható, amiben je­lentős szerepe van a már előbb említetteken kívül annak, hogy Magyarországon változatosab­bak az erdők, mint más orszá­gokban. Vagyis több fafajta talál­ható egyazon erdőterületen, mint általában.- Az állami költségvetés meny­nyivel járul hozzá az erdők meg­óvásához?- Kutatásra, fejlesztésre 100 millió, erdőtelepítésre 2,6 milli­árd, közcélú feladatokra 1 milli­árd, erdei vasutakra 105 millió, parkerdeinkre 205 millió, míg a károk felszámolására 255 millió forint jut az idén. Ezekhez a központi pénzekhez természete­sen a magántulajdonosok is hoz­zájuthatnak pályázat útján. A he­lyi erdő-felügyelőséghez kell for­dulni, hogy milyen probléma me­rült fel, s hogyan történhet a megoldás. Azt, hogy mennyi pénz adható, erdészeti szakember bí­rálja el a terepen látottak alapján. SZALÓKY ESZTER Budapest A 92 országból több mint 500 ön­tevékeny, nem kormányzati szer­vezetet tömörítő CIVICUS azért választotta európai képviseleté­nek székhelyéül Magyarországot, mert a környék más országaihoz képest a civil élet nálunk a legfej­lettebb. Tennivaló azonban ná­lunk is akad: a Miniszterelnöki Hivatal civilkapcsolatök főosztá­lyának képviselője, Várszegi Dóra lapunknak elmondta, hogy bár hazánkban erős a demokratikus rendszer, még szükség van olyan oktatói műhelyekre, amelyek a demokráciára neveléssel foglal­koznak. A magyar kormány 4 millió forinttal támogatta a CIVICUS-központ létrehozását. A társadalmi szervezetek Ma­gyarországon is folyamatos pár­beszédet sürgetnek a (mindenko­ri) kormányzattal. Hanti Vilmos, hazánk legnagyobb nem kor­mányzati civil együttműködése, a 17 társadalmi szövetséget felölelő Civil Fórum soros elnöke lapunk­nak elmondta: márciusi nagygyű­lésükre a társadalmi élet vala­mennyi képviselőjét meghívják. Halász János, az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsá­gának alelnöke szerint a párbe­széd már megkezdődött. A kor­mányzati készség nem hiányzik, ám az érdemi közös munkát ne­hezíti, hogy a társadalmi szerve­zeteknek nincs egységes koordi­nációja. A parlamenti bizottság fszándékát azonban jelzi, hogy több vonalon is számít a civilekre. Például felkéri a Civil Fórumot, segítsen megfogalmazni azt a szempontrendszert, amelynek alapján állami ingatlant pályáz­hatnak meg a civil szervezetek. Júniusban ugyanis 400 állami in­gatlan - korábban bérlemény - kerülhet a társadalmi szervezetek tulajdonába. Az erről szóló pályá­zatot márciusban írják ki. A civü szférával foglalkozó törvénycso­maggal kapcsolatban a bizottság ugyancsak kikéri többek között a Civil Fórum véleményét, ic*. b. j.i

Next

/
Thumbnails
Contents