Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-25 / 47. szám

6. OLDAL - 2000. FEBRUÁR 25., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Megmozdultak a hipertermiás készülékért Sarkadon összefogást kezdeményeztek, élére Tóth Imre polgármester állt Tegnapi számunkban tettük közzé lapunk felhívását, mely- lyel megyénk lakosságához, gazdasági szervezeteihez, in­tézményeihez fordultunk, hogy segítsék egy rákgyógyító készülék, az elektro-hipertermiás gép beszerzését. A negy­venmillió forintos berendezés nagy társadalmi összefogás­sal elérhető, s belátható időn belül megyénkben is a gyógyí­tás szolgálatába állítható. Az Ady óvoda fóruma A szülők nyílt levélben tiltakoznak a bezárás ellen Békés megye Az adományokat a megyei kór­ház Pándy Kálmán Alapítványa javára lehet eljuttatni. A számla- vezető pénzintézet a Budapest Bank Rt., Gyula, az alapítvány számlaszáma: 10102684­35526300-00000006. Tegnap többen telefonáltak szerkesztőségünkbe a felhívásra reagálva. Sarkadról Frankó Jánosné nyugdíjas pedagógus je­lentkezett, aki e témában hetekkel ezelőtt is hívott bennünket, ösztö­nözve az akció beindítására. Ezút­tal elmondta, családja - mint me­gyénkben sokhelyütt — is érintett a rákbetegséggel. Csatlakozik a kezdeményezéshez — terve sze­rint anyagiakkal is gyarapítani kí­vánja a számlán gyűjtött pénzt és több gondolat is felmerült ben­ne, miként lehetne a sarkadiakat megnyerni az ügynek. — Szeretném felvenni a kap­csolatot a polgármesteri hivatal il­letékeseivel - mondta -, ha szükséges, elmegyek a legköze­lebbi testületi ülésre, s ott szóla­lok fel az összefogás érdekében. A helyi vállalkozó egyesületet is felkeresem - itt rendszeresen tar­tanak üléseket -, szeretném, ha eljutna hozzájuk a felhívás. Olvasónk elhatározása halla­tán felhívtuk telefonon Tóth Im­rét, a város polgármesterét, a tér­ség országgyűlési képviselőjét, aki örömmel állt az ügy mellé. Mindenekelőtt leszögezte, az egészségügy fejlesztése a megyé­ben az elsőrendű feladatok közé sorolandó, így nagy siker — parla­menti képviselői munkájában is -, hogy a gyulai Pándy kórház fejlesztésére 2,7 milliárd forintot sikerült „összetornázni”.- Nagy nyitottsággal állok a Hírlap kezdeményezése mellé, mindent megteszünk a magunk eszközével, hogy erősítsük ezt az összefogást. Személyesen is tá­mogatni kívánom a gépbeszer­zést. Szívesen fogadjuk sarkadi polgártársunkat, Frankó Jánosnét a hivatalban, a segítségemet is fel­ajánlom, illetve az alpolgármester úr, dr. Szabó László hasonlókép­pen készséggel fogadja őt. Testü­leti ülésünk viszonylag távoli idő­ben, március 28-án lesz, ezért cél­szerűbb a Hírlap felhívását a helyi lapunkban, a Sarkad Városban közölni. Örömteli számomra, hogy magánemberek is megmoz­dulnak, összefognak egy ilyen nemes ügyért, s úgy gondolom, a településvezetőnek, képviselők­nek elöl kell járniuk ebben sze­mélyes példamutatásukkal. Dr. Nagy Balázs, a békéscsabai Réthy Pál Kórház igazgatója is re­agált lapunk kezdeményezésére. Véleménye szerint az országos költségvetésnek kellene biztosíta­nia az egészségügy műszerezett­ségét, miután azonban lapos a pénztárca, teljes mellszélességgel támogatja a műszerbeszerzés öt­letét. A gyulai kórház rendelkezik a szakellátás megfelelő diagnosz­tikai és szakorvosi hátterével, ezért a hipertermiás műszernek mihamarább ott a helye! A me­gyei települések önkormányzata­it arra kéri, támogassák a beszer­zést, hiszen minden városban és faluban van daganatos beteg. Békéscsabai nyugdíjas Pászto­ri Istvánná, a Sás közből. Saját szerény eszközeivel, szervezésé­vel beszáll a gyűjtésbe. Anyagilag is támogatja a kezdeményezésün­ket. Ismerősei körében, volt mun­kahelyén, a ruhagyárban, közéle­ti emberek felkeresésével, civil szervezetek, nyugdíjas-egyesüle­tek mozgósításával népszerűsíti az adakozást. A továbbiakban is figyelemmel kísérjük az adakozók jelentkezé­sét és hírt adunk arról. ________________ B. ZS.—L. E. Félezer rajz a tűzről Gyula Város Hivatásos Ön­kormányzati Tűzoltósága rendszeresen hirdet rajz­versenyt a területéhez tar­tozó óvodák és iskolák számára. A legjobban si­került alkotásokból teg­nap délelőtt nyílt kiállítás a helyi Erkel Ferenc Álta­lános Művelődési Köz­pontban. Gyula A többfordulós pályázat tavaly szeptemberben indult. Az óvo­dások és kisiskolások havonta dolgozták fel a megadott téma­köröket, melyekben szerepelt többek között az erdei tűzgyúj­tás, az elektromos berendezé­sek használatával kapcsolatos elővigyázatosság. A közel öt­száz rajzot Székelyhídi Attila grafikusművész rangsorolta. Az óvodások közül első díjat kapott Sasvári Zsombor (Gyu­la, Hajnalcsillag Református Óvoda), második helyezést ért el Bakutz Zoltán (Sarkad- keresztúr, 1. sz. óvoda), har­madik lett Soós Gabriella (Sar­kad, 3. sz. óvoda). Az alsó ta­gozatosok kategóriájában a leg­jobb helyezést Moldován Krisztián (Gyula, 5. sz. ált. isk., 1. b) érte el, őt követték Debreczení Sándor (Gyula, 5. sz. ált. isk., 3. b) és Jeszenszky Ádám (Gyula, Implom József Ált. Isk., 3. b). B. M. Törvény kötelezi az önkor­mányzatot, hogy három- százalékos létszámleépí­tést hajtson végre. Az óvo­dákban dolgozók közül ti­zennyolcán érintettek. Ezt a szülők is megértik. Van­nak azonban bizonyos kér­dések, amit nehezen tud­nak feldolgozni. Kétségei­ket nyílt levél formájában juttatták el szerkesztősé­günkbe. _________Orosháza A megoldásra két lehetősége van a város vezetésének: a tár­sadalmi igény csökkenésével, azaz az egyes óvodákban a csökkenő gyermeklétszámmal arányos csoportösszevonáso­kat végezhet, vagy egy óvodát bezár. Orosházán az Ady Endre utcai óvoda bezárásával (elvi döntés erről már született) 11 fővel csökkenne a létszámle­építés okozta fejtörés. Az Ady ovi szülői közössége tiltakozik. „Megdöbbenve ol­vastuk a Békés Megyei Hírlap február 18-ai számában Fetser János polgármester úr nyilatko­zatát az Ady utcai óvoda bezá­rásáról. Ebben a polgármester úr tájékoztatja a város közvéle­ményét, hogy az elvi döntés a szakmai vezetés javaslatára tör­tént. Ezúton is tiltakozunk az ellen, hogy a szakmai vezetés javaslatát fogadja el a képvise­lő-testület és ezúton is kérjük az általunk is megválasztott polgármester urat és a képvise­lőket, hogy a gyermekek és a családok érdekeit figyelembe véve módosítsa elvi döntését és a végleges határozatot ennek tükrében hozza meg.” A szülők azzal érvelnek, hogy csoportösszevonások ese­tén a város összes óvodása a megszokott környezetben ma­rad, a megszokott társakkal és a megszokott óvónővel. így a gyermekek érdekei nem sérül­nek. A második verzió esetén egy olyan óvoda kerülne bezá­rásra, amelyik a statisztikák szerint a város legnépszerűbb ovija. 75 gyermek és család alapvető érdeke mindenképpen sérülne, hiszen elveszítik sze­retett óvónőiket, a dajka néni­ket és a társakat. A társadalmi igényeknek az sem felelne meg, hogy a felszámolandó óvoda gyermekeit a közeli két oviban zsúfolnák össze, így azokban az intézményekben a csoportlétszámok felduzzadná­nak. A szülők egyébként február 28-án, hétfőn 17 órakor fóru­mot tartanak az intézményben az óvoda bezárása körül kiala­kult helyzet miatt. CSETE ILONA Sokszemközt a falu közügyéiről A hulladékgazdálkodás és a szennyvízelhelyezés falun is a jövő záloga „A képviselők nem mindig veszik figyelembe a lakosság ér- tek rendszerű tárolók. Ez több dekeit. A polgárok egy része nem ért egyet a kötelezővé tett ^P,mi H1® orint' en1r^ruj szemétszállítással, illetve a nemrég megkezdett szennyvíz- názás akkor érné meg, és a költsé beruházásról is volna egy két vélemény” — kereste meg szerkesztőségünket néhány kaszaperi lakos. A felvetésekre a napokban megpróbáltunk választ találni. Kaszaper A Kossuth utca egyik lakásában néhány perc alatt egész kis csapat gyűlt össze az újságíró megérke­zését jelző hír hallatán. A kukától a szeméttárolóig - Úgy kezdődött, hogy a portákra szétosztották a kukákat és ha vállaltuk, ha nem, a fizetést mindenki­re kivetették. Kötelezték az embereket a kuka levéte­lére. Négy-öt pénzbeszedő havonta járja a falut és mindenkitől kérik a szemétszállítási díjat. Kezdetben 700 forintot fizettünk 3 hónapra, amely most 2016-ra emelkedett — panaszolták a jelenlevők egymás sza­vába vágva. - A településen nagy a munkanélküli­ség, a hátrányos helyzetűek száma, sok az idős em­ber, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudják ezt a magas összeget vállalni. A legtöbb háznál eltüzelik a keletkezett hulladékot, így nincs mit a kukába tenni. A beszélgetésben részt vevő 89 éves néninél -----­most is olyan tisztán áll a lerakott szemetes edény, mint amikor odavitték. — Az idős emberek egy része kénytelen a családjáról, unokákról is gondoskodni, má­soknak a gyógyszerre sem futja. Nem min­denki meri elmondani a véleményét, mert fél­nek, hogy az eddig kapott segélyt elveszíthe­tik. Az eredménytelen viták, harcok pedig ér­dektelenné teszik az embereket a közügyek iránt. Az alacsony nyugdíj és a jövedelempót­ló támogatás megélhetésre is kevés. Nem ért­jük: az el nem végzett munkáért hogy lehet pénzt kérni? - kérdezték felháborodva. Néhányan összefogtak és bírósági úton próbálták igazukat érvényesíteni, ám a na­pokban végrehajtási utasítást kaptak: ki kell -----­fizetni az elmaradt díjakat. Az ügyben felkerestük Csürhés István polgármestert, aki az alábbiakat mondta el:- A szemétszállítást, amelyet egyébként az ön- kormányzati törvény ír elő, öt éve a hódmezővá­sárhelyi A. S. A. Köztisztasági Kft.-vei kötött szer­ződés alapján oldjuk meg. A régi szemetest, mely mindössze 200 m-re volt a községtől, éppen a la­kosság védelme, a fertőzésveszély megelőzésére szüntettük meg. Korábban válogatás nélkül min­dent kihordtak az emberek a telepre, ami miatt a környékben lakók életkörülményei elviselhetetlen­né váltak. A közmunkásokkal számtalanszor rend­be tettük a területet, közpénzen tisztítottuk a csa­tornákat, de a gond megmaradt. A környezetvédel­mi előírások szerint szeméttelepet a falutól 1 km-re szabad építeni, ahová út kell, közművesítés, szige­geket is úgy tarthatnánk alacso­nyabban, ha a környékről ide szál­lítanák a hulladékot. Erre nincs mód. Másik módszer, ha kommu­nális adót vetnénk ki, vagy meg­szüntetnénk az ingyenes étkezést és egyéb kedvez­ményeket, hogy pótolni tudjuk a kiadásokat. Ez nem lenne ésszerű megoldás. Javasoltuk például a Dél-Békési Vízművek Kft.-nek, hogy a hozzá tarto­zó 14 önkormányzattal együtt vegyünk egy sze­métszállító járművet, de nem valósítható meg. Kez­deményeztem az országgyűlési képviselőknek, hogy a Maros-hordalékkúpon levő településeknek adjanak kedvezményt, hisz a vízbázist is védjük, de nem történt semmi. Mivel Kaszaperen jelentős mennyiségű szemét keletkezik (1999-ben 397 ezer kg volt), ezért fontos az előírás szerinti elhelyezés. Minderről falugyűlésen is tájékoztattuk a lakossá­got. A szállítást pályázatban hirdettük meg, melyre a megyéből nem jelentkezett senki. A hódmezővá­sárhelyi elhelyezés minden tekintetben megfelel a szabályoknak. Az árak valóban nőttek, de emelésre csak annyi kerül, ami az előző évi infláció. A szemétszállítás kötelező közszolgáltatás Az önkormányzat helyi rendeletének szabá­lyos törvényi alapja van, tehát a díjat minden­kinek fizetni kell. Kaszaperen a befizetési arány 85-90 százalékos, ami azt mutatja, hogy a lakosok többsége elfogadta ezt a megoldást. A vásárhelyi telepen kialakított technológia megfelel az EU-normáknak, mely komoly beruházást takar. Kilenc önkormány­zattal állunk kapcsolatban, és függetlenül a távolságoktól, egységes díjat alkalmazunk a régió egész területén. A témával kapcsolatban Tengely Erika, az A. S. A. Kft. ügyvezető igazgatója kihangsúlyozta: - A szemétszállítás kötelező közszolgáltatás. Az önkor­mányzat helyi rendeletének szabályos törvényi alapja van, tehát a díjat mindenkinek fizetni kell. Kaszaperen a befizetési arány 85-90 százalékos, ami azt mutatja, hogy a lakosok többsége elfogadta ezt a megoldást. A vásárhelyi telepen kialakított technológia megfelel az EU-normáknak, mely ko­moly beruházást takar. Kilenc önkormányzattal ál­lunk kapcsolatban, és függetlenül a távolságoktól, egységes díjat alkalmazunk a régió egész területén. A szakszerű szemételhelyezést a hulladék-gazdál­kodási törvény megjelenése után minden telepü­lésnek előírják. Kaszaper az egyetlen olyan hely a térségben, ahol példaértékűen, elsőként gondos­kodtak az előírás szerinti megoldásról. Kaszaperen március 16-ától tervezik a szennyvíztisztító mű próbaüzemét, a kivitelező a tereprendezési munkálatokat határidőre ígéri Az elhangzottakhoz a polgármester még hozzátet­te, hogy akik rászorultak és támogatást kértek a hiva­taltól, azoknak mindig sikerült megoldást találni. Hulladék után szennyvíz A további felvetések szorosan kapcsolódtak egy másik közérdekű témához, az idén megkezdett szennyvízberuházáshoz. Bár a lakosság havi befi­zetési díjait e téren nem kifogásolták, ám többen kétkedésüket fejezték ki a víziközmű-társulat tagja­ival kapcsolatban. Nehezményezték, hogy a társu­latban nincs egyetlen lakos sem, csupán képviselő- testületi tagok és a hivatal dolgozói. — A kivitelezés, a csatornázás az utcákon a bejá­rók, az utak, a kerékpárút megbontásával és az árokpartok földmunkáival jártak, amit sok helyen nem hoztak rendbe - jelezték néhányan. Az au­tóscsárda vezetője, Kása Mihály pedig arról pa­naszkodott, hogy részére méltánytalanul magas ér­dekeltségi díjat állapítottak meg, melynek mérsék­lését hiába kérte. Mint mondta, a felméréskor alá­írattak vele egy (akkor kialakított) 4 érdekeltségi egységre szóló hozzájárulást, ám ezen semmilyen összeg nem szerepelt. Később a vállalkozói érde­keltséget 120 ezer forintban határozták meg, így ét­termére 480 ezer forint jutott. Levélben részletfize­tésre kért lehetőséget, melyet két részletben hatá­roztak meg. Egy újabb kérelemben vállalta, hogy kifizet 120 ezer forintot és 5 éves részletfizetést kért. Végül a társulat 2001. december 31-i határidőt szabott meg a fizetésre, és az érdekeltségi egység­ből nem engedett. A vállalkozó úgy véli: túl magas a kiszabott összeg, és mivel a társulat nem hajlik az egyezségre, feltehetően jogi útra terelődik az ügy. A beruházók részéről az Olajterv Rt. képviselő­je, mint fővállalkozó, illetve Bobor István, a vízi­közmű-társulat elnöke adott választ. Mint azt jegyzőkönyv is bizonyítja, a víziközmű tagságát a közgyűlés választotta, ahol a jelenlegi ta­gokon túl más jelölt nem volt. A társulat augusz­tusban alakult és azóta kíséri figyelemmel a mun­kát. Az érdekeltségi egységekkel kapcsolatban a közgyűlés dönt, a társulat a díjfizetésekről hozott határozatot. Bobor István elmondása szerint a csár­da vezetőjének kérelmét 8 más vállalkozóval együtt a lehetőségekhez mérten méltányosan bírál­ták el. Részére is korrekten megadták a kedvezmé­nyeket, de további engedményekre, mint például a kért 10 évi részletre, nincs mód. A lakossági érde­keltségekre a közműtársulásnak jogi lehetősége volt hitelfelvételre, ezért kedvezményesebb részle­teket lehetett megállapítani. A vállalkozóknál ha­sonló hitelre nem volt mód. Ha valaki nem fizeti be a kiszabott díjakat, úgy a beruházás befejezésével a közművet mínusszal adják át az önkormányzat­nak. Ha a vállalkozó nem ért egyet az elbírálással, bírósági úton érvényesítheti igazát. A továbbiakban az utcákkal, utakkal kapcsolatos felvetésekre elhangzott, hogy a kivitelezők szerző­dés szerint végzik a munkát és határidőre minde­nütt az eredeti állapotában állítják helyre a meg­bontott helyszínt. Jelenleg a durva tereprendezés folyik a településen, és több utcában már teljes egészében rendezték a terepet. Az időjárás és a ta­laj hidrogeológiai adottságai nehezítették a mun­kát, ám a beruházás minőségét állandó műszaki el­lenőrzéssel is figyelik. A hibákat folyamatosan ja­vítják és megadott időre a finom földmunkákkal is végeznek. A jelenlevők az elhangzottakat végül az­zal összegezték, hogy a szennyvízhálózat kiépítése nemcsak a jövőbeni európai uniós elvárások miatt fontos, hánem éppen a vízbázis védelme, az embe­rek egészségének óvása érdekében is. Mindezek megvalósulása pedig a falvakban is a jövő záloga. HALASI MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents