Békés Megyei Hírlap, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-14 / 37. szám

6. OLDAL - 2000. FEBRUAR 14., HÉTFŐ G A Z P A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. február 11.) Borsodchem 11500 Ft 8 Fotex 165 Ft­Matáv 2 206 Ft t Mól 5 330 Ft U OTP 16300 Ft 8 Rába 2400 Ft 8 Richter 19725 Ft t> Zalakerámia 2 350 Ft BUX: 10 130,36-0,31% eltérés az előző záró­értékhez képest Létszámleépítés ____Békésszentandrás____ Első olvasatban Békésszentand­rás költségvetése 49,8 millió fo­rintos forráshiánnyal számol. Örvendetes, hogy az önkor­mányzatnak idén kevesebb lesz a kamat- és hitelkiadása. Az ösz- szeg a tavalyinak 78 százaléka. Az intézményi dolgozók juttatá­sát idén átlagosan 5,2 százalék­kal emelik. A dologi kiadásokra a tavalyinál is kevesebbet ter­veztek, a saját bevételét viszont az elmúlt évihez képest 18 szá­zalékkal próbálja emelni az ön- kormányzat. A költségvetés első fordulós tárgyalása után a szak­emberek a hiány mérséklésén dolgoznak. Ezt egyrészt az in­tézmények működésének ész- szerűsítésével szeretnék elérni. Idén 9 százalékos létszámleépí­tést terveznek, ami azt jelenti, hogy tizenhárommal lesz keve­sebb az intézményi dolgozók száma. m Új piactér VÉGEGYHAZA _______ A végegyházi képviselő-testület ülésein többször szerepelt a Pe­tőfi utca 54. szám alatti üres in­gatlan megvásárlásának lehető­sége. A legutóbbi ülésen az elöl­járók végleg döntöttek a vásár­lásról, amellyel elsőként szeret­nék megszüntetni a falu köze­pén levő telekhez kapcsolódó áldatlan állapotokat. További terv, hogy az anyagi lehetőségek ismeretében egy új, a jelenleg hiányként jelentkező piacteret alakítanának ki. Cél: az üres porta megfelelő kiépítésével végleges helye lenne a piacnak, ahol kulturált körülmények kö­zött lehetőség lenne a heti vagy a napi árusításoknak, akár helyi vagy más település vásározói­nak, mezőgazdasági kistermelő­inek. (L) AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 415,96 Cseh korona 7,18 Euró 255,76 Német márka 30,77 Osztrák schilling 18,59 Lengyel zloty 62,69 Svájci frank 159,28 Szlovák korona 6,04 USA-dollár 259,44 SPRANZ SÉRVKÖTŐK (60) ÉS FŰZŐK KEDVEZŐ ÁRON! Bízzék az ORKI által minősített, kiváló német sérvkö­tőben és fűzőben! Egyedi méretre, rugó és combszíj nélkül, mm-re pontosan a sérvkapura beállítható. Teljes védelem minden sérvre. Információ (levélcím): Spranz Kft 2097 Pilisborosjenő, Fő út 3. Tellax: 06-26-336-322, 336-122 MÉRETRE RENDELHETŐ: 2000. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK OROSHÁZA. 8.00- 9.00 h. Fehérklgyó Patika, Kossuth u. 42. BÉKÉSCSABA, 9.30-11.00 h. Kígyó Patika, Mednyánszky u. 2. Évek óta forráshiányosak A munkanélküliek aránya ötven-hatvan százalék Az 1100 lélekszámnál kevesebb lakosú kistelepülések életben maradása forog kockán a szigorú szabályok miatt — nyi­latkozta elkeseredetten lapunknak az évek óta forráshiánnyal küszködő határ menti kistelepülés, Geszt polgármestere. Geszt Szerb József nemrégiben kollégáival, néhány Bé­kés megyei kistelepülés vezetőjével a Belügymi­nisztériumba ment abból a célból, hogy kérel­mezze: enyhítsenek a szabályzaton, amely azt mondja ki, hogy azokban a kisfalvakban, ahol az intézmények kihasználtsága nem éri el az ötven százalékot, nem pályázhatnak az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települések szá­mára nyújtott támogatásért. — Csak társulás esetén pá­lyázhatnánk. De kérdezem: egy­általán mihez viszonyítják az öt­ven százalékot, illetve az állam­nak mi a célja ezzel az intézke­déssel? - sorolta kételyeit a pol­gármester. - Hiszen ha mond­juk a geszti iskolát összevon­nánk a mezőgyánival, romlana az oktatás színvonala. Geszten ugyanis a cigánytanulók aránya ötven, Mezőgyánban harminc­negyven százalék. Összevonás­sal harmincas osztálylétszámo­kat kapnánk, ahol differenciált oktatást lehetetlen megvalósítani. Ez nem előre-, hanem visszalépés lenne. Különben is, a szom­szédos településeknek is van baja elég, miért vennék át a mi gondjainkat? Ráadásul az iskola­összevonást az önkormányzatnak kellene elfo­gadtatnia a falubeliekkel. Ez rendkívül nehéz, hi­szen a szülők és a pedagógusok is úgy gondol­ják: ha megszűnik az iskola, a falu is elnéptele­nedik. A dunántúli megyékben talán könnyeb­ben megvalósítható az efféle kormányzati elkép­zelés, hiszen ott a két-háromszáz fős falvak szin­te egymásba érnek. De nálunk nagyobbak a tele­pülések és távolabb is esnek egymástól. Az álló- társulás jöhetne még szóba, ami azt jelenti, hogy mindenki maradna a helyén, csak egy irányítás alá vonnák az intézményeket. Ám ezzel nem le­hetne számottevőt lefaragni a költségekből. A másik nagy gond, hogy az ötmillió forintos folyó­számla-hitelünket is a kiadási oldalhoz sorolják, ami tovább csökkenti az igénybe vehető támoga­tás mértékét. A termelőszövetkezet felszámolása még mindig tart, a gépparkot, az épületeket és a sertésállományt még nem tudták eladni. A mun­kalehetőségek tovább szűkülnek, a munkanélkü­liek aránya Geszten 50-60 százalék. A Belügymi­nisztériumban sérelmeink felsorolása után ígére­tet kaptunk a kifogásolt szigorú szabályok enyhí­tésére - összegzett a polgármester, hozzátéve:- Lehet, hogy többet kellene siránkoznunk ah­hoz, hogy felfigyeljenek ránk? Mert ha így hala­dunk, a kistelepülések teljesen elsorvadnak. VÁRADI KRISZTINA Á fBÁHÁNNIÁNT MÉRTÉKE BEIZTEN: év r Jr Igényelt összeg Kapott összeg (ezer forint)* (ezer forint) 1992 2600 3100 1993 6124 4490 1994 9293 5300 1995 13370 10132 1996' 12730 9204 1997 10925 8630 1998 14300 8450 1999 171)86 IjLT; 12759 * Ez az összeg a TÁKISZ által jóváhagyott kérelem, az önkormányzat ennél minden évben több pénzt igényelt volna. Minimálisan változik a tiszteletdíj Át kell értékelni a térségi feladatok felvállalását, mert ezek miatt nem kerülhet hátrányos helyzetbe a város — fogalma­zott Kosaras Béla, Szeghalom polgármestere a sárréti város idei költségvetési koncepcióját tárgyaló testületi ülésen. A polgármester felvetette: a térségi feladatok ellátására a tér­ségtől is pénzt kellene kérni. Szeghalom Szeghalom városa idén várhatóan 1 müliárd 106 millió forintból gaz­dálkodhat. Ez az összeg mintegy 7 százalékkal több annál, mint ami tavaly ilyenkor az önkormányzat számára lehetőségként felvetődött. A városi képviselők igyekeztek az igényeket lehetőség szerint ki­elégíteni. Persze minden felvetés nem kaphatott pozitív elbírálást, hisz az anyagi kondíciók ezt nem engedik meg. Dr. Farkas József képviselő pél­dául javasolta, hogy a 141 millió fo­rintos fejlesztési keretből vegyenek el 10 millió forintot, s ezt a pénzt fele-fele arányban csoportosítsák át az útépítésekre, illetve a felújítá­sokra. A testület végül a fejlesztési keret 5 millió forinttal való megrö­vidítését fogadta el, s ezt az össze­get is útépítésre fordítja a város. Szintén dr. Farkas József vetet­te fel azt is, hogy a képviselők idén ne emeljék tiszteletdíjukat, mert ezáltal 2 millió 220 ezer fo­rintot megspórolhat a város. Ám a testület végül a szerény (9 száza- lékos) emelésre voksolt. m. b. Délnyugat-Békés másodfokú készültségben Belvízveszély szempontjából Békés megye délnyugati része szerencsésebb helyzetben van, mint a megye északi és középső területein élő lakosság, ám itt sem múlt el nyomtalanul a csa­padékos időszak. Mivel ez a térség az Alsó-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatósághoz tartozik, a napokban Török Imre György műszaki igazgatóhelyettest rövid helyzetelemzésre kértük. Dél-Alföld- Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén az elmúlt esztendőben 3 nagy belvízvéde­kezés zajlott. Az egyik az 1999 februári olvadás és a júliusi zápo­rok miatt, aztán a november-de­cemberi nagy esőzések után, amely miatt még most is tart a belvízvédekezés. A legutóbbi és a jelenlegi belvizekről elmondható, hogy a Délnyugat-Békés megyei körzetben - amely a battonyai megyehatártól Dombegyházán át felfelé húzódva, Csongrád megyé­vel határolódik - a másodfokú belvízvédelmi készültségig jutot­tunk el. Nem ez volt a legsúlyo­sabb területe igazgatóságunknak, mivel itt viszonylag kevesebb volt a hó és a lehullott csapadék mennyisége, mint Mórahalom vagy Szentes térségében. Másik ok, hogy a főcsatorna-hálózat vi­szonylag jobb állapotban van a Békés megyei területünkön, mint Bács-Kiskun és Csongrád megye néhány frekventáltabb csatorná­ján. Ez annak köszönhető, hogy a síkvidéki vízrendezési kormány- program keretében az elmúlt években olyan munkákat végez­tünk, mint a Kutas-ér, a Cigányka­ér és a Tótkomlósi-ér rendbetéte­le. Ezen munkáknak jótékony ha­tása érezhető a belvíz terén - mondta az igazgatóhelyettes.- Területünk egy jelentős ré­szén első fokú belvízvédelmi ké­szültség van, és a főcsatornákon mindenütt megfelelő a befogadó- képesség. Ez nem jelenti azonban azt, hogy Békés megyében nincse­nek problémáink. A legnagyobb Kényszerhelyzetben időszak és egyéb gondok mellett talajvíz-feltörés észlelhető. Oly­annyira megemelkedik a talajvíz, hogy a mélyben nyomás alá kerü­lő pozitív kutak keletkeznek. Mindez annyi többletvízhozamot jelent - mondta Török Imre -, hogy az emberek úgy érezhetik, nem az égből jött. A Békés megyei települések nagy részén még aktuális a má­sodfokú, harmadfokú készültség, mert a magas talajvíz miatt folya­matosan szivattyúzni kell. Végül nem szabad elfelednünk azt sem, hogy jöhetnek megint száraz évek. Gondoljunk csak arra, hogy az ember tél végén általában nem Az önkormányzatok többsége kényszerűségből került a bel­vízvédelem frontvonalába. A települések problémája kettős: nincsenek megfelelő dokumentációk, belvízvédelmi tervek, amelyek pótlása sürgető feladat. Másrészt a vízelvezető árkok betömödtek, hiányoznak a műtárgyak vagy az állapotuk rossz. Pótlásuk, kiépítésük elképzelhető helyi vagy pályázati forrás­ból, de az önkormányzatok a közvetlen mentésre, kitelepítés­re, cserelakások biztosítására és egyéb fejlesztésekre csak állami támogatással képesek. gondnak látjuk Békéssámson bel­területi vízhelyzetét, amelynek megoldásához az önkormányzat­nak kellő állami támogatásra len­ne szüksége. Fontos kérdés a kele­ti vízcsatorna, másrészt az utcá­kon az árökrendszer működőké­pességének helyreállítása. Kiemelt probléma Orosháza térségében ta­pasztalható, ahol a csapadékos dobja ki a kabátját, hanem kar­bantartja. Igazgatóságunk min­den fórumon hangoztatja: kör­nyezetünk érdekében fontos a belvizes területeken történő véde­kezés — mind a belvíz és a szennyvíz miatt -, amely a köz­ponti céltámogatásokban kiemelt prioritást kell(ene), hogy kapjon. _______________________(HALASII Szociális földprogram A hátrányos helyzetű családokért Tavasszal újra indul a szo­ciális földprogram Mező­gyánban. Mint köztudott, évekkel ezelőtt e település vágott bele hazánkban elő­ször a programba (Sarkad­dal közösen működtetve az azóta csődbe ment Ceres Alapítványt). Mezögyán A közelmúltban megalakított Mezőgyáni Szociális Földprog­ram Közalapítványról Szabó Ist­vánt, a település polgármesterét kérdeztük. — A község az idén is nehéz év elé néz - kezdte Szabó István. - Már azt is jó eredménynek köny­velnénk el, ha a költségvetésünk egyensúlyát sikerülne megtarta­nunk. A belvíz súlyos károkat szerencsére nem okozott a tele­pülésen, Mezőgyán körülbelül hatszáz lakóháza közül mintegy száz esetében jelentettek kárt, az ingatlanok felmérését a napok­ban végzik. A tavasszal újra indu­ló szociális földprogram szerve­A regionális kerékpárutak építé­sére kiírt pályázatra nyújtotta be az orosházi önkormányzat pálya­munkáját még az elmúlt évben. A megnyert több, mint 34 millió zésére közalapítványt hoztunk létre. Pályázaton 1 millió 500 ezer forintot nyertünk erőgépvá­sárlásra, amin traktort, ekét és pótkocsit vettünk. Ezeket a gépe­ket a szociális földprogram kere­tében település-üzemeltetési fel­adatok végzésére - többek kö­zött szemétszállításra - is hasz­náljuk, valamint a lakosság ré­szére egyéb szolgáltatásokat nyújtunk. így például vállaljuk a rászorulók részére a házi kertek felszántását, vagy a tűzifa ház­hoz szállítását.- Hányán vesznek részt a programban? — Az idei, induló évben har­minc-negyven szociálisan hátrá­nyos helyzetű családot szeret­nénk bevonni. A résztvevők kivá­lasztásáról a közalapítvány kura­tóriuma dönt, együttműködve a képviselő-testület szociális és családügyi bizottságával. A lét­számot természetesen idővel bő­víteni kívánjuk, ezért a későbbi­ekben is pályázunk e célra - tud­tuk meg a polgármestertől. ___ V. K. forintot önerőből ki kell egészíte­ni 52,5 millió forintra, hogy a vá­ros határában lévő üzemanyag­töltő állomástól Monorig elké­szülhessen a kerékpárosok útja. A 3,8 kilométer hosszú és 1,6 mé­ter széles nyomvonal párhuza­mos lesz a Csorvásra vezető fő- közlekedési úttal. A munkaterü­let átadása már decemberben megtörtént, jelenleg a kivitelező a közműbevédéseket végzi, a munka látványosabb része már­ciusban kezdődik, hogy a műsza­ki átadás határidejére, május 31- ére elkészülhessen. ________________________ICHTM Macskagyökér-oldat készítése Darált tölgykéreg ló vagy szarvasmarha koponyában Pénteki gazdasági oldalunkon foglalkoztunk a Stajner utasításai szerint készült szervesanyag- koncentrátumokkal, melyeket 500-tól 507-ig számoznak. írá­sunkat azzal fejeztük be, hogy az 504-es preparátum csalánból ké­szül. Most innen folytatjuk... A hazánkban az árokpartokon megtalálható nagycsalán a legal­kalmasabb az 504-es biodina­mikus preparátum előállításá­hoz. Virágzás előtt kell szárával együtt 5-10 kilogramm csalánt szedni. Amíg a növény fonnyad, 40 centiméter mély árkot kell ásnunk a kert végében és két papírréteg közé le­raknunk a csalánt, majd elföldelnünk. A csalán köré ne az ásóval felszedett föl­det, hanem tőzeget rakjunk. A kerti föl­det rétegesen szór­juk rá a csalánra és tapossuk be, majd a helyet jelöljük meg négy karóval. Az elföldelt szerves anyag egy év alatt preparálódik. Felszedés után ugyanarra a helyre ismét csalánt helyezünk. A már kész preparátum a komposzt előállítá­sához kell ugyanúgy, mint az 502-es számú (cickafark), az 503- as (kamilla), az 505-ös (tölgy), az 506- os (pitypang), valamint az 507- es (macskagyökér). Mind­ezek voltaképpen oltóanyagok, melyekkel a komposzthalomba helyezett szerves anyagot dina­mizáljuk (meggyorsítjuk a le­bomlás folyamatait). A tölgykér­get alaposan fel kell aprítani, a legjobb, ha házi darálón ledarál­juk. Az így nyert lisztet szarvas- marha vagy ló koponyájába he­lyezzük, tömörítjük, agyaggal zárjuk, majd szeptemberben nyirkos, mocsaras talajba (lehe­tőleg folyóvíz közelében) elföl­deljük. Áprilisban kell felszedni és a koponya tartalmát cserép­edényben tárolni. A pitypangot még virágzás előtt kell leszedni, beszárítani, és árnyas helyen zsákban tárolni őszig. Ekkor a marha hashár­tyájába burkoljuk, és áp­rilisig elföldelve tartjuk. A macskagyökér virágza­tából sajtolással folyé­kony anyagot kapunk, amit sötét pincében kell tárolni. Ebből egy gyű­szűnyit használunk fel 10 liter vízben oldva. A komposzt beindításán kí­vül a magok csávázására is alkalmas. Tavaszi fagyok ide­jén (kora este) a gyümölcsfákat permetezzük vele, mert meleget áraszt. A növényi hulladékokból és istállótrágyából felhalmozott komposztálandó anyagokat kell beoltani ezekkel a preparátu­mokkal úgy, hogy a komposzt­prizmát felülről 1—2 méteren­ként a villa nyelével megfúrjuk és a lyukba helyezzük az oltóanya­got. A macskagyökér-oldatot lo­csolókannával öntözzük a halom felületére. „AZ ADÓZÁSI RENDSZERÜNK JÓ PÉLDA ARRA, AHOGYAN A BONYOLULTRA MÉG BONYOLULTABBAT ÉPÍTENEK. NEM MONDHATOM RÓLA, HOGY OLYAN, MINT A KÁRTYAVÁR, MERT AZ AZ ÁTKOZOTT NEM HAJLANDÓ ÖSSZEDŐLNI!” (E. E. Ray) Monorra bringával A külterületeken élőknek, pontosabban a monoriak- nak hamarosan nem kell a 47. számú főközlekedési úton kerékpározniuk. Ha elkészül a településrészt Orosházával összekötő ke­rékpárút, sokkal biztonsá­gosabbá válik számukra is a közlekedés. Orosháza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents