Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-10 / 7. szám
6. oldal — 2000. Január 10., hétfő G A Z D A S Á G Amerikai szenátomő Medgyesegyházán ,,Felmérni és meghatározni a helyi farmerek igényeit” Nem mindennapi vendég tett látogatást a közelmúltban Medgyesegyházán az amerikai State Senator Marge Kilkelly személyében, aki tájékoztatást adott a Maine állambeli mezőgazdasági tevékenységről, majd három helyi vállalkozást tekintett meg és beszélgetett a termelőkkel. A Medi-Szöv Dinnyetermelő és Értékesítő Szövetkezetben tett látogatásán lapunk is jelen volt, ahol a szövetkezet vezetőivel folytatott eszmecserét.- Hogyan esett a választás Medgyesegyházára? - kérdeztük Horváth Miklós, medgyesegyházi fiatalembert, aki a vendég kísérője és egyben tolmácsa volt.- A látogatás nem véletlenül alakult így, mivel a Wook and Travel munkatapasztalat és utazás csereprogramja keretében Coloradóban dolgoztam, ahol egy tréningen összeismerkedtem több szenátorral, köztük Marge Kilkelly asszonnyal. Kiderült, éppen Közép-Európába (köztük Magyarországra) készült tapasztalatszerzés céljából. A tartózkodás két hónapra szólt, melynek keretében járt Prágában, Romániában, Belgiumban, nálunk Budapesten, Szegeden, Pécsen, Debrecenben és a környékén levő falvakban. Medgyesegyházán a dinnyeszövetkezet munkáját, Oravecz Tamás amerikai stílusú farmját, és Forgó Pál Mogyi Kft. telephelyét szándékoztunk bemutatni. Amerikai szokás szerint, ha egy képviselő a politikai élet fontos posztjára kerül, hogy jó döntéseket tudjon hozni és ismerete legyen a világról, a szervezete tanulmányútra küldi.- Milyen területen dolgozik, és mi érdekli legjobban a magyar gazdaságból? - kérdeztük a szenátort. Mint elmondta, Maine állam szenátora és a törvényhozó testület mezőgazdasági és erdészeti bizottságának tagja, továbbá a helyi egyetem mezőgazdasági tanácsának, valamint a terület- és vidékfejlesztési bizottságának is tevékeny résztvevője. Érdeklődik a vidékfejlesztés lehetőségei iránt, hogy mely területeken lehet gazdasági fejlettséget növelni, munkát adni úgy, hogy közben a helyi csoportok érdekeit megtartsák.- Lát-e szembeötlő hasonlóságot vagy különbözőséget a maine-i és a magyar gazdálkodásban?- Az amerikai birtoknagyságra nem jellemzően a keleti területeken az emberek néhány hektáros farmokon gazdálkodnak, ahol feldolgozásra, értékesítésre szövetkeztek, vagy a termelés teljes vertikumát végzik. A magyar gazdálkodókkal ellentétben a maine-i embereknek mindez a munkahely mellett részmunkaidős elfoglaltságot jelent, ahol zöldséget termelnek vagy birkát tartanak. A kis farmoknak a vidék megtartó képességében van nagy szerepe. A szövetkezési formához hasonló projekt működik például azon farmereknél, akik összefogtak abban, hogy az éttermeket látják el különféle termékekkel. Az együttműködésnek köszönhetően mára olyan elismerést értek el, melynek eredményeként az éttermek étlapján is megjelölik az ételt, amely a magángazdáktól ered. A folyamatos és biztos munka kritikus része, hogy a tagokkal legalább egy évre előre kell tudatni: mi várható. A jó politikai irányvonal meghatározza a helyi farmerek igényeit, valamint, hogy azok miként üleszkednek a lokális, regionális és kormányzati igényekhez. Mindez az információk megfelelő oda-vissza áramlását feltételezi. Államunk 1,2 millió lakosú, Kanadával határos hegyes vidék, hideg éghajlatú, 90 százaléka erdő. A termőföld itt gyenge minőségű, de történelmünk mégis a kis farmokon alapszik. A termelés mellett fontos, hogy a gazdaság a szolgáltató szektort is megtartsa, amellyel jól cirkuláló egység hozható létre. Húzóágazat az erdőgazdálkodás, vadászat, tengeri horgászat, papíripar, turizmus, melyek működéséhez egyezségeket kötöttünk a tulajdonosokkal.- Hogyan támogatja a mezőgazdaságot a kormányzat?- Először is egészséges egyensúlyt kell találni a falu érdekében. A változatosság, a több lábon állás mindig előny. Az eredményesség azonban önmagában nem elég, ha nem tudjuk elfogadtatni a kormányzattal annak fontosságát. A „farmergazdálkodás” ott fontos, ahol nem lehet mást csinálni. A politikusokkal be kell láttatni, hogy kell a mezőgazdaságra költeni, mert ez vonzza oda az embereket. A csoportos kezdeményezések alulról indulnak, és nyomás alatt tartják, rákényszerítik a kormányt, hogy lépjen, ami az unióban is hasonlóan működik. Valójában a kormányzat a szolgáltatások, a kialakult rendszerek továbbviteléhez járul hozzá. Az egyetemen különböző kutatásokat végeznek kifejezetten a mezőgazdaság céljára, és van egy csoport, amely azon dolgozik, hogy az új ismereteket értelmezhető formában eljuttassa az emberekhez.-Mi a véleménye Magyarországtól?- Nagy lehetőségeket látok ebben az országban. Mivel potenciális élelemforrás, ezt kell(ene) tudatosítani, hogy uniós szinten is megbizonyosodjanak: innen jön az élelem, amely kiváló minőségű. Mindig vannak új esélyek, amit hasznosítani lehet. Debrecen környékén például a birkatenyésztés ragadta meg figyelmemet, de a természetes, vegyszermentes élelmiszerekben is sokkal több lehetőség van még. Gazdaságos termelés elképzelhetetlen a marketing, az áru megismertetése nélkül. Hiszem, hogy ha az emberek tudják, honnan van a termék, és az jó minőségű, akkor szívesen vásárolják. Befejezésül elmondta, hogy az itt szerzett tapasztalatokat jónak és követendőnek tartja. Az ismeretekről folyamatosan tájékoztatta az állambeli újságot, kapcsolatot tartott a diákokkal, üzleti körökkel. Kedvező élményt gyűjtött Magyarországon és pozitívan nyilatkozott a magyar emberek szorgalmáról, amely biztosíték a további fejlődésre. Végül a nyugat-európai demokratikus felelősségvállalást hangoztatta, ami remélhetőleg Magyarországon is megvalósul, melyre a látottak alapján garanciát lát. __________ ______ HALASI MÁRIA Egyéni vállalkozók száma Medgyesegyházán ...... — 150 50 1999 Béremelések a mezőhegyesi ménesbirtokon A tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 8,9 százalékban határozta meg a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Részvénytársaságnál (is) az idei átlagos béremelést. A tavaly 185 millió forint adózás előtti nyereséget elért, 720 dolgozót foglalkoztató cég szak- szervezeti bizottsága és üzemi tanácsa minapi ülésén ezzel foglalkozott. ________________A BUDAPESTI ÁRUTŐZSDE HlBEI_______________ Az év első tőzsdenapján a kukorica ó határidői nagymértékben nőttek az új határidők nem változtak. A búza ó és új határidői folytatják az áremelkedést. Az árpa legközelebbi határideje nőtt, a takarmány- búza nem változott, a repce és napraforgó tovább esik. Azonnali piacon kukoricát 16 500 Ft/t kerestek, a takarmánybúzát 21 800 Ft/t adták volna el. A sertésárak nem változtak. Bővebben az interneten: http// www.szikszi.hu/ ~ ballai Hó Kukorica Elszámoló ár Vételi Eladási ajánlati ársáv Üzletkötés Március 18 170 17400-18 200 18 100-18 600 18 100-18 200 November Egységes búza 17 850 — 18 000 — Március 26 330 25 500-26 400 26 100-26 600 26100-26400 Augusztus Takarmánybúza 20 800 19 900-20 800 20 800-21 000 20 800 Március Takarmányárpa 23 500 ~ — Március Olajrepce 23 800 23 000-23 800 — Augusztus Napraforgó 38600 38 600 — Október Szójadara 44 000 44 000—44 300 Március Eu. vágósertés I. 57 000 — — Február TAX 259 — — Március 22 450 — BALLAI PÁL BÁT-TŐZSDETAO Fontolgatják a szövetkezést Röviden FÖLDBÉRLET, (i) Füzesgyarmaton módosultak az önkormányzat tulajdonában lévő földek bérleti díjai. 2000-ben a szőlő és gyümölcsös esetében 0,90 forint, a szántó és egyéb földeknél pedig 0,60 forint bérleti díjat kell fizetni négyzetméterenként egész évre. VÁNYAI ADÓK. (i) Az új év új iparűzési adót hozott Dévaványán is. Idén Ványán a mezőgazdasági termelőknek 1,1 százalék, a kereskedelmi tevékenységet folytatóknak 1,3 százalék, a vendéglátósoknak, valamint a nem dévaványai székhelyű vállalkozásoknak 2 százalék az iparűzési adó. KEVESEBB TEJ. (gh) A dombegyházi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet 1999. október 30-áig összesen 692 ezer 803 liter tejet értékesített. Ez a mennyiség 100 ezer literrel kevesebb annál, mint amennyit az előző év hasonló időszakában vettek át a szövetkezettől. A literenkénti értékesítési ár (53,33 Ft) kereken 1 forinttal maradt alatta az 1998. évinek. A két tényező együttes hatásaként a szarvasmarha-ágazatban Dombegyházon is jelentős ár- bevétel-ldesés várható. CSAK A PEDAGÓGUSOK, (gh) Visszafogott gazdálkodást folytatott a dombegyházi képviselő- testület 1999-ben. A települési önkormányzatnál, illetve intézményeinél a pedagógusok kivételével sem a köztisztviselők, sem a közalkalmazottak nem kaptak béremelést. Év elején a pedagógusok - a törvényi előírásoknak megfelelően -16 százalékos bérfejlesztésben részesültek, amit szeptemberben további 3 százalékos fizetés- emelés követett. KANOK CSERÉJE, (gh) A sertésértékesítési gondok enyhítését szolgálhatja az a bat- tonyai kezdeményezés, melynek eredményeképpen a települési önkormányzat tenyészkanok vásárlásáról döntött. A jelenleg búgatással foglalkozó magánszemélyeknek ugyanis nincs akkora tőkéjük, hogy saját erőből le tudnák cserélni az úgynevezett zugkanokat. A döntés értelmében a hozzájuk kihelyezett apaállatok az önkormányzat tulajdonában maradnak. SÚLYADÓ, (gh) Battonyán 2000. január 1-jétől a „súlyadó” mértéke a gépjármű saját tömegének minden megkezdett 100 kg-ja után 700 forint. Tehergépjármű esetében a saját tömeget a terhelhetőség 50 százalékával kell növelni. A motorkerékpár, a lakókocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó évi adója 2 ezer 500 forintra változott. VÍZDÍJAK, (gh) Battonyán is változtak a víz- és csatornadíjak január 1-jétől. Az ivóvíz köbméteréért a lakosságnak áfával együtt 108, a közületeknek 161, az önkormányzati intézményeknek pedig 144 forintot kell fizetniük. A csatornahasználat díja 110, 177, illetve 157 forintra emelkedett. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 367,65 EURÓ 252,89 Francia frank 38,55 Német márka 129,30 Olasz líra (1000) 130,61 Osztrák schilling 18,38 Svájci frank 158,22 USA-dollár 224,81 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,63 Lengyel zloty 59,04 Szlovák korona 5,87 A részletes adatokról a két társadalmi testület munkáját ösz- szefogó vezető, Varga Péter beszélt. így például arról, hogy a hazai, 22 500 forintos tavalyi minimálbér az idén 25 500 forint lesz, ugyanez az adat a ménesbirtoknál 23 500-26 000. A tavalyi 13,3 százalékos bérfejlesztés után most 8,9 százalék jut a részvénytársasági nagykalapba, ami már csak azért sem ellentmondás, mert 135 forintról 150 forintra változik a dolgozók órabére. Január elsejétől 7 százalékkal emelik a béreket minden egységben, majd a többi, 1,9 százalékos, fizikai dolgozókat érintő „maradékot” az év végi jutalmazásra fordítják. Dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató ezt azzal is indokolta, hogy a 8,9 százalékos béremelés korántsem lebecsülendő 70 millió forintos összeget jelent, mégis, feltehetően jobban érzékelik a zsebükön a dolgozók, ha a második részét egy összegben kaphatják meg az arra érdemesek. Hangsúlyozta: a 8,9 százalék átlag, a súlyozásról az egységvezetők döntenek a jelenlévő szakszervezeti, illetve tanácstagok bevonásával. Beszélt a jól behatárolható tartalékokról is, amelyeknek homlokterében a jó munka- szervezés áll, hiszen nem lehet úgy a részvénytársaság érdekében jó középvezetőnek lenni, hogy közben jótékony „jófiú” is akar lenni az illető, kivált a nyári kampánymunkák idején. Varga Péter ehhez hozzáfűzte: nincs kétféle részvénytársasági érdek, ha jól megy a cégnek, akkor jobban járnak a dolgozók is. Az említett 8,9 százalék ugyan nem végleges, de a vezetők utaltak rá, jobb, ha ezzel, s nem magasabb bérszínvonalemeléssel számolnak az idén. Ha módosítaniuk kell év közben a részleteket, akkor örömmel vállalják. A szakszervezeti érdekképviselők és üzemi tanácstagok — miközben szóvá tettek részproblémákat - elfogadták a részvénytársaság javaslatát. Dombegyház A dombegyházi önkormányzat az elmúlt félévben - lehetőségeihez mérten — segítette a helybeli termelőket a túlsúlyos sertések értékesítésében. Július és december között 330 túlsúlyos disznót és 91 kocát szállítottak el a településről. A háztáji gazdaságokból összesen 4575 sertést adtak le decemberig. Év vége előtt azonban ismét akadozni kezdett a felvásárlás, Kaposvárra 100, a Gyulai Húskombinátba pedig Mezőkovácsháza Mezőkovácsházát sem kerülte el az egyre nagyobb területeken jelentkező belvíz, melynek helyzetéről Bálint Ferencet, az önkormányzat műszaki főtanácsosát kérdeztük. Mint mondta, a város területéről egy bejelentés érkezett az önkormányzathoz, ahol a Száraz-ér elöntött egy 3-4 hektáros szántó- területet a település nyugati részén. A jegesedés miatt veszélybe került a szennyvíztisztító befogadójaként a Kutaséri-csatoma, amely a belterület határán fogadja a üsztított szennyvizet. A belvíz mellett a városból, a szennyvíztelepről érkező tisztított szennyvíz hatására a Deák, Árpád és a Vásárhelyi utcában víz alá került több ingatlan kertje. mindössze 30 sertés került. A Dél-békési Kistérségi Társulás legutóbbi ülésén a dombegyházi önkormányzat vezetői is egyetértettek azzal az elképzeléssel, hogy a 19 település sertéstenyésztőinek létre kellene hozniuk egy szakszövetkezetet, megelőzendő a tavalyihoz hasonló értékesítési válság kialakulását. A szövetkezetalakítás előkészületeinek koordinálására Horváth László térségmenedzser felajánlotta segítségét. A problémát az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság szivattyúzással igyekszik megoldani. A napokban két szivaty- tyút telepítettek a Vásárhelyi utcába, ahol a Kutaséri csatorna vizét közvetlenül átemelik a Száraz-érbe. Bár így naponta 10-20 centiméterrel csökken a belvíz szintje az érintett területeken, de az olvadás következtében a vízutánpótlás folyamatos, ezért a gépekkel állandóan dolgozni kell. A lakosságot érinti még, hogy a köztemető a Kutaséri csatorna partján fekszik, így a magas vízállás miatt koporsós temetés átmenetileg nem végezhető. Az önkormányzat folyamatosan ellenőrzi a városban a belvíz által veszélyeztetett területeket, és ahol szükséges, ott azonnal intézkednek. Torgyán: „Kimeríthetetlen" lehetőségek rejlenek a mezőgazdaságban IQHI Szivattyúzzák a belvizet
