Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-06 / 4. szám

BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁR 5601 BÉKÉSCSABA Pf. 35 Megkérdeztük olvasóinkat... A lakástámogatási koncepcióról kér­deztük Makra Péter huszonhárom éves békési szoftverüzemeltetőt (5. oldal). Mi maradt a 413 milliárdból? Százmilliáid sem jut a mezőgazdaságra — állítja Karsai József, a mezőgazdasági demonstrációs bizottság elnöke (6. oldal). Továbbra is őrzik a paraszti... A megyében él és virul a népművészeti élet és ez jórészt a Békés Megyei Népművé­szeti Egyesületnek köszönhető (8. oldal). 2000. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 48 FORINT LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM HÍREK www.bmhirlap.hu Nem zárják le. (y) A ko­rábban meghirdetettel ellentét­ben mégsem zárják le mától ja­nuár 10-éig a tiszaugi hidat. A 44-es főút Tisza-hídján terve­zett javítási munkálatok egyelő­re elmaradnak. A tiszaugi Ti- sza-hidat így nem kell*elkerülni a 44-esen közlekedőknek. A hí­don a főszerkezeti elemek kö­zött egy pályaelem leszakadását javították volna ki, ám az éjsza­kai munkavégzés feltételeit nem sikerült megteremteni, így elnapolták a javítást. Ennek megfelelően a főúton közleke­dők a jelenlegi — 10 kilomé- ter/órás sebességkorlátozás él — rendnek megfelelően közle­kedhetnek a hídon. A híd szer­kezetének javítását egy későbbi időpontban tervezik elvégezni. Országos hivatal, (ö) Több mint féléves késéssel ala­kult meg a Magyarországi Ro­mánok Országos Önkormány­zata. A szervezeti és működési szabályzatuk értelmében hiva­talt állítottak fel. A gyulai szék­helyű hivatal vezetői és főmun­katársi állására pályázatot hir­dettek. Az álláshelyekre három, illetve négy pályázatot nyújtot­tak be. Az országos önkor­mányzat elnöksége december végi ülésén döntött a pályáza­tokról. A január elsejétől mű­ködő hivatal vezetője Juhász Tibor, a főmunkatárs dr. Bányainé Rúzsa Éva lett. Mindketten gyulaiak, a Gyulán megjelenő országos román he­tilap, a Foaia Romanesca mun­katársai voltak. Ismét nekivágnak, (i) Dévaványa (csakúgy, mint két másik sárréti település) a tava­lyi évben már megpályázta a városi címet, ám akkor egyetlen Békés megyei településnek sem sikerült ezt a rangot elérni. A helyi képviselő-testület nemrég úgy döntött: Ványa 2000-ben ismét benyújtja a várossá válást megcélzó pályázatot. Szabadkígyós előtt a belvíz miatt félpályás útlezárással kell számolniuk az arra haladóknak D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Nem a nemzeti park a „hibás” Avagy: belvizes kérdések a természetvédelmi területen Lapunk december 30-ai és december 31-ei számában „Megindult a körösi áradás”, vala­mint „Segítségre várnak az emberek” című cikkeiben, melyek a megyei belvízhelyzettel foglalkoztak, szó esett arról, hogy Szabadkí­gyóson és Újkígyóson az is hozzájárult a bel­területi belvíz kialakulásához, hogy a Körös— Maros Nemzeti Park ott fekvő területéről nem engedték le a felgyűlt vizet, illetve vízel­vezető csatornát temettek be Szabadkígyós és Újkígyós határában. Tirják László, a nemzeti park igazgatója lapunknak nyilatkozva cáfol­ta ezeket az állításokat. — 1991-ben a természetvédelmi terület akkori kezelője és a vízügyi igazgatóság megállapodott arra vonatkozóan: milyen időszakokban lehet a Nagy-gyöp legmélyebben fekvő részein a vizet fenntartani és mikor nem. Ez a megállapodás a mai napig él — mondta Tirják László, a nemzeti park igazgatója. A Szabadkígyós határában, a kétegyházi vasúti átjáró felé eső Nagy-gyöp a nemzeti park fennhatósága alá tartozó Kígyósi- puszta legmélyebben fekvő része. Természetvé­delmi szempontból is kiemelt fontosságú terület, emellett belvíztározóként is szolgál. — A feladat az, hogy az élővilág számára lét- fontosságú vizes élőhelyet biztosítsunk a terüle­ten úgy, hogy se más ingatlanát, se a települést ez ne érintse hátrányosan — válaszolta kérdé­sünkre Tirják László. A nemzeti park igazgatója hangsúlyozta: a rendkívüli belvízhelyzet miatt kialakult problémákra mindennapi munkájuk so­rán is fokozott figyelmet fordítanak. A Nagy- gyöp, mivel belvíztározó is, a vízügyi igazgató­sággal közös fenntartású. Tirják László kiemelte: a Szabadkígyós melletti zsilipen keresztül — mely a vízügy kezelésébe tartozik — folyamato­san, nyár óta engedik le a vizet a Nagy-gyöpről. November 22-e óta pedig az addigi szintnél lej­jebb engedték a zsilipet, hogy nagyobb átfolyást biztosítsanak. — A belvíz sok embert nehéz helyzetbe ho­zott. Úgy gondolom azonban, szerencsés az a helyzet, hogy van egy 1000 hektáros terület, ahol — nem mezőgazdasági területen, nem ma­gáningatlanon — állhat a víz. — Beszélnek arról is, hogy Szabadkígyós és Újkígyós között vízelvezető csatornákat temette- tett be a nemzeti park, és emiatt perlik is Önö­ket. — A nemzeti park nem temetett vagy temette­tett be vízelvezető árkokat, csatornákat. Két szö­vetkezet és egy magánszemély valóban polgári pert indított a nemzeti park ellen. Ez a per jelen­leg tart. Kovács Attila Belvízkárok a közutakon Nem egy helyen átfolyások, belvízátemelés lassítja, akadá­lyozza a közlekedést Békés me­gye útjain. A forgalom elől egy­előre nem kellett utat lezárni, de a megelőzés érdekében több útszakaszon sebesség- és súly- korlátozás van érvényben. Ezeken a szakaszokon ajánlott óvatosan közlekedni. A megyei közútkezelő közhasz­nú társaság békéscsabai üzem­mérnökségének területén Sza­badkígyós előtt és a kétsopronyi bekötőúton találkozhatnak na­gyobb vízátfolyásokkal az arra haladók. A gyomaendrődi üzemmérnökség területén Me- zőberény és Szarvas között há­rom helyen is átfolyik a belvíz a közúton, óvatos haladásra kényszerítve az arra közlekedő­ket. Az orosházi üzemmérnök­ség területén vízátfolyás ugyan nincs, de Nagybánhegyes térsé­gében belvízátemelés lassítja a forgalmat. Az arra közlekedő­ket tábla figyelmezteti. A belvízzel veszélyeztetett utakon kisebb burkolatkárok már jelentkeztek. Több helyen alámosást, padkahiányt észlel­tek, a teljes kárfelmérést azon­ban csak a belvíz elvonulása után tudja majd megkezdeni a Békés Megyei Közútkezelő Kht. A kármegelőzés érdeké­ben a közútkezelő együttmű­ködik a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottsággal, a területfejlesztési tanáccsal, a vízügyi igazgatósággal és a víztársulásokkal. K. A. Felrobbant egy szeghalmi ház Szeghalmon sokan összefogtak annak a családnak a támogatá­sára, akinek a lakóháza szil­veszterkor egy gázpalack fel­robbanásakor semmisült meg. Új otthonteremtés céljából a Sárrét Televízió a család szom­szédaival és barátaival közösen kedden számlaszámot nyitott a Préda család megsegítésére. Szeghalmon, a Dobó utca 20/1. szá­mú portán még kedden délelőtt is a délszláv háborúra emlékeztető döb­benetes valóság fogadott bennünket Mintha bombatámadás érte volna a lakóházat, a tető leomlott, kiégett a mennyezet, a falak összedőltek. — A bejárati ajtónál a szom­széddal a belvíz elvezetésén dol­goztunk, amikor a ház felől hatal­mas dörrenést észleltünk. Szinte abban a pillanatban repültek kife­lé a téglák, betonlapok, s láng­nyelvek csaptak fel. Azonnal be­rohantam az égő lakásba, hogy a feleségemet és másfél éves gyer­mekemet kimentsem — idézte fel Préda István, a megsemmisült ház tulajdonosa a szörnyű tragé­dia pillanatait. A férfi elmondta: amikor ő a lángokkal teli konyhába ért, égési sérüléseket szenvedett felesége, ölében a szintén égési sérült gyer­mekkel a szobából már kifelé tar­tott. A két sérültet a szomszédok orvoshoz vitték, ő pedig gyorsan kimentette a másik gázpalackot is a konyhából. A robbanást a sziesz­takályha palackja okozta, a gáztűz­helyét viszont még ki kellett men­teni. Préda István máig nem érti, hogy mi eredményezhette a rob­banást. A sziesztakályha nem mű­ködött, ezért azt gyanítja, hogy ta­lán a palack szivároghatott vala­hol. A tűzoltóság még mindig ke­resi a robbanás okát. A súlyos égési sérült Préda Istvánnét a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban, a másfél éves kisfiút pedig a budapesti gyer­mekkórházban ápolják. A Dobó utca 20/1. szám alatti ház romjai­nak eltakarítása megkezdődött Aki segíteni szeretne a minden vagyonát elvesztett szeghalmi Préda családnak, adományait a Szeghalom és Vidéke Takarék- szövetkezetnél új otthonteremtés címen nyitott 54000014— 15007474 számú számlaszámon teheti meg. Magyari Barna Több tízmillió az átállásra A siker bizonyítja, szükség volt előkészületekre Az a cél, hogy könnyebb legyen a családok élete... Váltani a gyesről a gyedre? Az országgyűlés tavaly novemberben fogadta el a gyermekgon­dozási díj bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, s idén január elsejétől bevezették a gyermekgondozási díjat. Az új ellátásról rengeteg hírt adtak az írott és elektronikus médiában, ám so­kak számára még mindig nem teljesen érthető, kik s hogyan ve­hetik igénybe a segélyt. Múlt év december 28-a dél­után három órától 2000. janu­ár 3-a hajnal ötig naponta kétszer jelentett a megye négy kórháza az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat Békés Megyei Intézetének — tájékoztatott az Y2K egészségügyi berkekben tör­tént sikeres megoldása után dr. Kiss Viktória megyei tisztifőorvos. Az Egészségügyi és a Belügyi Minisztérium koordinálása mellett az ország valamennyi kórházában már közel két éve elkezdték a számítógépes dá­tumváltás problémájának meg­oldását, amely csupán Békés megyében több tízmillió forin­tot emésztett fel Ezt az össze­get az intézmények önerőből, valamint fenntartóik támogatá­sával teremtették elő. A békéscsabai, gyulai, oros­házi, valamint a tüdőszak- kórház külön erre a célra kiépí­tett rendkívüli (analóg) telefon- vonalon tett jelentést naponta kétszer a megyei tisztifő­orvosnak az üres ágyak számá­ról, valamint az esetlegesen adódó rendkívüli események­ről. A dátumváltás eredménye­sen, különösebb bonyodalmak nélkül zajlott, szerencsére egyetlen életmentő készüléket sem zavart meg vagy okozott tömegbalesetet. De ez — je­gyezte meg dr. Kiss Viktória — nem azt bizonyítja, hogy az elő­készületekre nem volt szükség, épp az ellenkezőjét: sikerüket az odafigyelésnek tudja be. F. M. Regionális parancsnokságok Szervezeti változásokra ke­rült sor a Vám- és Pénzügyőr­ségnél 2000. január 1-jével. Az eddigi megyei parancsnok­ságok helyett szétválasztások­kal, illetve egyidejű összevoná­sokkal regionális parancsnoksá­gok jöttek létre. A korábbi Csongrád és Békés megyei pa­rancsnokság helyett — ugyan­csak szegedi székhellyel — megalakult a Vám- és Pénzügy- őrség Dél-alföldi Regionális Pa­rancsnoksága, melynek illeté­kessége Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye közigazgatási területére terjed ki. Az újonnan létrehozott regionális parancs­nokság megbízott parancsnoka Rovó István pénzügyőr ezredes, aki korábban a Csongrád és Bé­kés megyei parancsnokságot irányította. M. Gy. A Békés Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár betegellátási osztályának vezetőjéhez, Mikó Imréhez fordultunk kérésünk­kel, kik jogosultak a gyedre? — Elsősorban a szülők: az anya, az apa, a gyermeket örökbefogadó szülő, illetve a gyám — mondja Mikó Imre. — A jogosultság alapvető fel­tétele az, hogy az igénylő biz­tosított legyen. Munkavi­szonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozó­ként biztosított és egészség- biztosítási járulék fizetésére kötelezett a gyed igénybevéte­lekor. A másik feltétel, hogy a szülő anya a szülést megelőző két éven belül, az apa, az örök- befogadó, valamint a gyám pe­dig az igénylést megelőző két éven belül legalább 180 nap biztosítási időt tudjon igazol­ni. Ide a biztosítás megszűnése után folyósított táppénz, bal­eseti táppénz, terhességi-gyer­mekágyi segély folyósításának időszaka és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évig folytatott tanulmány ideje is beszámít. A gyed leg­korábban a szülési szabadság lejártától adható a gyermek kétéves koráig. — Kaphatja-e munkanélküli járadékban részesülő szülő a gyedet? — Akkor igen, ha jogosult­sága a járadék folyósítása alatt kezdődik, és ezt a terhességi­gyermekágyi segély, illetve a gyed igénybevétele miatt szü­neteltetik. — Hogyan kell igényelni ezt az ellátást? — Az „Igénybejelentés gyer­mekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványt kitöltése után a munkáltatóhoz kell benyújtani. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents