Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-24 / 19. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2000. Január 24., hétfő - 5. oldal Körös-vidéki Zsaru Nem tudott az útlevélről? Gy. Mátyás január 16-án a reggeli órákban tetten érte C. Ferenc sarkadi lakost, aki a háza előtt parkoló autóban épp' a rádiós magnó és a hangfalak kiszerelésével bíbelődött. Sarkad HAMIS JELEK. (1) Rendőri jelentés alapján indult eljárás ismeretlen tettes ellen. A Trans •Holding Group Műszaki Szakértő Iroda szakvéleménye megállapította, hogy egy nagybán- hegyesi lakos tulajdonát képező Ford Sierra személygépkocsi eredeti alvázszámát hordozó lemezét kivágták és a jelenlegit házilagosan építették be. A rendőrség egyedi azonosító jel meghamisítása bűntett alapos gyanúja miatt kezdett nyomozásba. BIRKATÜRELEMMEL. (b) A zsadányi Magyar-Lengyel Barátság Téesz Dózsa birkahodá- lyából kíséreltek meg birkát lopni, V. József, R. Lajos zsadányi és P. Gyula komádi lakosok. Gy. ismerősétől kérte kölcsön a járgányt, s arra lett figyelmes, hogy valaki ül az autóban. Az éber atyafi kérdésére C. Ferenc lakonikusan annyit válaszolt: „Csak a magnót és a két hangfalat akartam ellopni”. A helyzet tisztázását követően Gy. Mátyás jóindulattal útnak eresztette a tolvajt. Csak később vette észre, hogy eltűnt az autóban hagyott irattárcájából útlevele, s ekkor betelt a pohár. Jelentette a sarkadi zsaruknak az esetet. A rend őrei előállították C. Ferencet, s a ruházata átvizsgálása közepette előkerült Gy. Mátyás eltűntnek vélt útlevele. C. Ferenc elmondása szerint, tudomása sem volt arról, hogy elhozta volna az útlevelet, ugyanis, amíg az autóban szorongott, szerelt, kiesett zsebéből a neje útlevele, s úgy vélte, azt vágta zsebre. A reggeli szereléssel kapcsolatosan gyanúsítottként! kihallgatása során elmondta: a Lada típusú személygépkocsi jobb oldali pillangóablakát nyomta be, s azt követően „látott munkához”. __________________________111 A forgalomból kivonták NAGY ZSÁKMÁNY, (r) Háromszázezer forintos kárt okozott az az ismeretlen, aki a közelmúltban egy alumínium elektromos vezérlőszekrényt tulajdonított el egy gyoma- endrődi cég telephelyéről. Szarvason egy büfét ért komoly kár. A tettes az épület oldalát bontotta ki. A büféből cigarettát lopott, valamint feltörte és kifosztotta a játékgépeket. A zsákmány értéke 210 ezer forint. TETTENÉRÉS, (r) Csúzlival vadászott fácánra két helybéli férfi nemrégen Gyomaendrőd külterületén. Egy fácántyúkot elejtettek. A vadászok tetten érték őket. A lopási kár tízezer forint. Sarkad __ Közlekedési akció keretében Zsadány és Mezőgyán között szaladt a rendőrök karmaiba a Biharugrán élő T. Gyula. A szegedi férfi amúgy ismerős a sarkadi zsaruknak, hisz egyéb ügye - jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette - rendőrségi szakban van. Az intézkedő rendőrök ellenőrizték a Mercedes kisteherautót, s kiderült, hogy azt még 1997. augusztus 7-én kivonták a forgalomból. Az egyenruhások a helyszínen bevonták a gépjármű forgalmi engedélyét, s még alaposabb vizsgálatnak vetették alá azt, nem eredménytelenül. Szinte bizonyos, hogy hamisítvány a járművezető által lobogtatott okirat. Az ügyben közokirat-hamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt indult eljárás. ______________mi Közlekedési verseny Mezőkovácsháza A Békés Megyei Pedagógiai Intézet felhívására a mezőkovácsházi balesetmegelőző bizottság is meghirdette a helyi általános iskola 4- 8. osztályosai részére a felmenő rendszerű közlekedési szakmai tanulmányi versenyt. A selejtezők legjobbjai jutottak tovább a megyei döntőbe, ahol értékes jutalomtárgyakat (kerékpárok, oktatási anyagok) lehet nyerni. A mezőkovácsházi Általános Művelődési Központ iskoláiban ismét rendszeres KRESZ-oktatást tartanak a rendőrség szakembereinek közreműködésével. Az 1. számú általános iskolában hétfőnként 14.30 órától, míg a 2. számú iskolában minden második pénteken 12 órától tartják a foglalkozásokat. A gyermekek szakszerű felkészítésével szeretnék elérni, hogy a téli havas, csúszós időben is minél kevesebb baleset történjen._________________<hm) Megkérdeztük olvasóinkat Mennyi pénzből boldogulna a nyugdíjas? Nagy György- né, békés- szentandrási nyugdíjas:- Legalább ötvenezer forintból. Harminckét évet dolgoztam szakácsként, nem volt könnyű, ám a nyugdíjam mellett most is dolgoznom kell a megélhetésért. De nem szeretek panaszkodni. Én már azzal is megelégednék, ha annyi lenne a havi nyugdíjam, hogy nem kéne eljárni dolgozni. Végre kicsit szusszanhatnék. Laczkó György, békés- szentandrási vendéglátóipari dolgozó: — Minimum ötvenezer forintból. Mindenképpen inflációkövető nyugdíj kellene. Luxusra ebből sem futná, bár attól függ kinek mi a luxus. A számlák kifizetése, a háztartási kiadások, nem szabadna hogy gondot jelentsenek az időseknek. Öregségére, a ledolgozott évtizedek után mindenkinek normális élet járna. Tíz év múlva érem el a nyugdíjas kort, de jóra nem számítok. Rena Jánosáé, szarvasi nyugdíjas: — Nyáron be tudom osztani a nyugdíjat, de télen a tizenöt-húszezer forintos gázszámlák kifizetése bizony gondot okoz. Télen éppen ennyivel kellene, hogy megtoldják a havi nyugdíjamat. Öt- ven-hatvanezer forint mindenképpen kellene, különösen azoknak, akik kénytelenek havonta gyógyszerre is sokat költeni. Major Jó- zsefné, szarvasi nyugdíjas:- Ötven- hatvanezer forintból már ki lehetne jönni. Attól tartok, hogy a mi generációnk már nem éri meg, hogy ez valóra váljon. Én azt látnám jónak, ha a szolgálati idő után állapítanák meg a nyugdíjak mértékét. A munkáltatók utánunk harminc-negyven évig tisztességgel fizették a járulékot, amit a nyugdíjak megállapításakor figyelembe kéne venni. CS. R. FOTÓ! LEHOCZKY PÉTER Nyolc véradó a Szigeti családban Pofozkodni munkaköri kötelesség? A gyerekek követték a szülők példáját Hogy a véradás mivel van megfizetve? Azzal, hogy egészséges vagyok és nem én vagyok a rászoruló. Márpedig ha így van, tartozók ennyivel a betegeknek, a bajbajutottaknak — mondta a kondorosi Szigeti Pál, akinek felesége és hat gyermeke is rendszeres véradó. Kondoros Szigeti Pál még legényember korában, termelőszövetkezeti dolgozóként ment el először véradásra. Erzsébet asszony, a felesége hasonlóképpen fiatalon, lány korában akkori munkahelyén, a szociális otthonban adott először vért. A házasságukban nyolc gyermekük született. Pál és István benzinkútkezelő, József gazdálkodó, Ferenc nyomdász. Az ikerlányok közül Erzsébet a békéscsabai főiskolán, pénzügyi szakon tanul, Ágota a közgazdasági szakközépiskola ötödéves hallgatója. Ők hatan rendszeres véradók. A család szerint a tizenhét éves Zsuzsa és a legkisebb, a tizenegy éves Balázs, amint betöltik a tizennyolcat, szintén adnak majd vért, hiszen a jó példa ragadós. Minap a családfővel, Erzsébet asszonnyal és a huszonhét éves Ferenc fiukkal találkoztunk Hősök úü otthonukban. Ferenc negyvenegyszeres véradó, s nem tagadja, nagy hatással volt rá a szülők példája.- Középiskolás voltam, amikor először jelentkeztem a véradásra. Már a próbavért is levették, amikor valahogy kitudódott, hogy még nem töltöttem be a tizennyolcat. Emlékszem, milyen rosszul esett, hogy akkor nem adhattam vért. Várnom kellett egy hónapot... — mesélte Ferenc, aki úgy látja, a fiatalok körében nem elterjedt a véradás. Pedig — folytatta - számtalan előny származik abból, ha valaki véradó. Az ember állandó egészségügyi ellenőrzés alatt áll. Bármi gond van, a szemmel látható, illetve érzékelhető tünetek megjelenése előtt kiszűrik a bajt. Igaz ez a cukorbetegségre, a szívproblémákra csakúgy mint a koleszterinszintre és a magas vérnyomásra. Szólnak, hogy melyik az az érték, amelyik magas, s hogyan előzhetők meg a további problémák. Ráadásul a vércserével az immunrendszer is erősödik. Szigeti Pál megerősítette, abban, hogy ilyen jó a közérzete, a véradásnak is szerepe lehet. — Hatvankét esztendősen hála istennek még tudok vért adni. S ha megtehetem, miért ne tenném? A családom is így gondolkodik - mondta a családfő, aki szerint az, hogy Kondoroson olyan sok a véradó, a jó szervezésen is múlik. Jólesik az is - folytatta -, hogy az ember érzi a megbecsülést. A véradók napján rendezett vacsora, az emléktárgyak, a betegektől kapott köszönőkártyák meglehet apró dolgok, mégis üzennek valamit, jelzik az elismerést. Hozzátette még, bár a véradás csekély dolog, ha baj van, a vér az egyik legfontosabb, semmivel nem pótolható. S az sem tagadható, az emberben mindig benne van, egyszer még ő is vagy valamelyik közvetlen hozzátartozója rászorulhat a segítségre. A Szigeti családban szerencsére még senki nem szorult vérre. Rendkívüli véradásra már többször hívták őket, ám csak egyetlen esetben tudták, ki az, akin segíteniük kell. Az a súlyos állapotú fiatalember kondorosi volt. Sajnos, meghalt, mielőtt elért volna hozzá a vér. Szigeti Pál szerint az egészséges emberek tartoznak ennyivel a rászorulóknak. A véradást lehet szolidaritásnak vagy karitatív cselekedetnek nevezni, a lényeg, hogy jó szívvel, önzetlenül teszi az ember. CSATH RÓZA A kondorosi Szigeti családban nyolc gyermek született. A házaspár és hat gyermek rendszeres véradó. Felvételünkön Szigeti Pál, a felesége, Erzsébet asszony és Ferenc fiuk D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Csúszós korcsolyapálya az iskola udvara. A gyerekek ettől ezt nagyon élvezik. Némelyikük fenékre esik, a többiek meg cikizik. Két srác, mint két szilaj csikó. Rohannak, majdnem feldöntenek. Vége a tanításnak... Utánuk kiáltok, várjanak pár percet. Kérdezném, milyennek tartják a tornatanárt? Egyikük meg sem áll, úgy szól hátra a válla fölött: „semmit sem tudok...” A másik hajlandó szóba állni velem, ha nem írom meg a nevét. Csorvás A településről keresett fel két szülő. Azt mondják, bajok vannak az István király Úti Általános Iskola testnevelő tanárával. A panaszukkal hiába fordulnak az iskola igazgatójához. Semmi nem történik.- A pohár betelt - kezdi az egyik apuka, Kraszkó Ferenc. — Azt hittük, az iskola igazgatója intézkedik, hogy végre elcsituljanak a felkorbácsolt kedélyek. Bepanaszoltuk Incze Béla tanárt, aki negyven gyermek szeme láttára úgy megpofozott hat gyereket, hogy kék-zöld foltokkal érkeztek haza. Nem is a saját csemeténk mondta el, mi történt, hanem az osztálytársak. A fiamat úgy megverte, hogy a szeme vörös lett és szédült az ütéstől.- Az enyémet meg hátulról csapta le, úgy szédelgett otthon, mint az őszi légy. Alig akarta elmondani, mi történt. Félnek a tanártól - erősíti meg Juhos János az előtte szólót.- De hát mit csinált az a hat gyerek, hogy testi fenyítést kaptak?- Állítólag az egyik társukat megcsiklandozták — felel Kraszkó Ferenc.- Több gyerekkel beszéltünk, azt mondják, a tanár ittas volt — folytatja Juhos apuka. - Az ittassággal korábban is problémák voltak. Incze tanár úr elvitte a ké- zilabdásokat Orosházára versenyre. Ott is ivott. Talán ez befolyásolta, amikor a gyerekeket nem engedte a buszra felszállni, hogy hazajöjjenek. Sírva telefonáltak a szülőknek, hogy induljanak értük. Voltak, akik elmentek és hazahozták a csemetéjüket, a többi gyerek felszállt és egy későbbi busszal érkezett meg, több órás várakozás után. Akkor az egyik apuka kérte az igazgatót, szondáztassa meg a testnevelőt, mert szemmel láthatóan is ittas. Azt nem tudom, hogy a szondázás megtörtént-e. Már akkor kérték a szülők, hogy függesszék fel a testnevelő tanárt. Most, a tömeges verés után ismételten erre szólítottuk fel az igazgatót. Úgy hiszem nincs benne a munkaköri leírásában, hogy ütni kell a gyerekeket. Meddig kell ezt tűrnünk? A fentiek miatt került a krónikás Csorvásra, ahol magánnyomozása során beszélgetett szülőkkel és italboltban dolgozókkal. A kocsmában megerősítették: valóban rendszeresen járt a testnevelő tanár a „kocsmahivatalokban”. Gyerekek és szülők egyaránt elmondták — kérve nevük anonimitását -, hogy a testnevelő agresz- szív, s különösen ha ittas, lekever egyet-egyet a gyerekeknek dühében. Kikérik maguknak. Jól emlékeznek az orosházi esetre is, amikor a 10-12 éves gyerekeket nem engedte buszra szállni. Csakhogy félnek tőle, s ezért nem merik a nevüket nyilvánosság elé tárni (a riporternek természetesen bemutatkoztak, ezért nevük rendelkezésre áll, ha hivatalos helyen igazolni kell állításukat). Az iskola igazgatója, Bencsik János és Incze Béla testnevelő végighallgatják jövetelem célját. Incze Béla tiltakozik. Nem verte meg a gyerekeket, csak megle- gyintette őket, mert bántották egyik társukat. A szülők pedig azért haragszanak rá, mert Romániából települt át. Orrainak rá a szolgálati lakása miatt. Az orosházi esetre pedig úgy emlékszik, • nem közlekedett a busz, azért jöttek haza csak egy későbbivel.- A kocsmázás sem igaz? - kérdezem a nekikeseredett tanárt.- Nem tagadom, hogy járok kocsmába, de nem vagyok alkoholista, senki sem látott még az árokban fetrengeni — bizonygatja.- Igazgató úr! Amikor a szülők arra kérték, szondáztassa meg beosztottját, megtette?- Nem volt módomban...-Ön is ittasnak látta?- Csak fáradtnak...- Ha jól tudom, az orosházi eset után más vette át a kézilab- dások edzését. Miért?- Mert úgy ítéltem meg, mulasztást követett el, hiszen nem gondoskodott a gyerekek hazajöveteléről, és felvetődött az ittasság ténye is.- Sohasem voltam durva a gyerekekkel - veszi át a szót Incze Béla. - Még arra is vigyázok, nehogy valamelyiket „leda- gizzam”. Sokszor rám kiabálnak az utcán: Te, román, menj haza, ne vedd el tőlünk a lakást!”- Megnevezné azokat, akik ezt kiabálták?- Nincs értelme. Sokat tettem Csorvásért, íme ez a hála. Az is elkeserítő, hogy amióta itt lakom, soha senki rám nem nyitotta még az ajtót...- Nem gondolja, hogy Önben lehet a hiba?- Nem tudom... Nagyon keserű a szám íze, csalódtam a szülőkben.- Nem tartom helyesnek, hogy a szülők feljelentést tettek, hiszen nem való egy gyengébbet bántalmazni... - védi kollégáját az igazgató.- Ez igaz, de miért nem került bele az ellenőrző könyvbe, hogy a srácok mit csináltak. Vagy miért nem beszélték azt meg a szülőkkel?- Talán másként kellett volna lerendezni valóban ezt az ügyet...- A szülők azt kifogásolják, Ön nem tett meg mindent a témában.- Megtettem mindent, amire a jogszabály lehetőséget ad. Fegyelmi eljárást folytattunk le kollegám ellen. Vizsgálóbiztost neveztem ki. Incze Béla fegyelmit kapott, s miután már volt egy figyelmeztetése, azt hiszem a változásra ez az utolsó lehetősége... _____________________BÉLA VALI