Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-04 / 2. szám
GAZDASÁG 2000. január 4., kedd Röviden Több a betét! (gh) A Ke vermes és Vidéke Takarékszövetkezet dombegyházi kirendeltségén november 30- án 176 millió 960 ezer 897 forint betétet tartottak nyilván. A lakosság által felvett különböző kölcsönök (építési, lakóingatlan-vásárlási, mezőgazdasági, áruvásárlási és fogyasztási) együttes ösz- szege (62 millió 651 ezer 190 Ft) alig haladta meg a betétállomány egyharmadát. • Pernyertes védőnők, (gh) Munkaügyi pert indított tavaly két dombegyházi védőnő a helyi önkormányzat ellen. A bíróság egyiküknek 1 millió 999 ezer, másikuknak pedig 1 millió 283 ezer forintot ítélt meg. A két per együttesen 3 millió 283 ezer 385 forintjába került az ön- kormányzatnak. 18 milliós! hiány, (i) Az idei évben is nehéz anyagi gondok elé néz Körösújfalu. Az észak-békési kisközség képviselő-testülete a napokban tárgyalta az önkormányzat idei költségvetésének koncepcióját, amelyből kiderül: Újfalu 2000-ben 18 millió 454 ezer forint forráshiánnyal kénytelen számolni. Többféle növénnyel próbálkoznak A dombegyházi képviselő-testület közelmúltban megtartott közmeghallgatásán Gyarmati Jánosné polgármester elismerő szavakkal szólt a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet munkájáról, a nagyközség gazdasági életében betöltött szerepéről. zolódott, hogy többféle kultúrával kell foglalkoznunk, mégpedig a gabonafélék rovására: a legkisebb eredményt éppen az árpa és a búza produkálta! FiA növénytermesztés nyereségessége a dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben őszi mák tavaszi mák ák ' repce kukorica ■ olajnapraforgó • - ■ 4-—— . kömény őszi árpa őszi búza forint/hektár I 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 80000 A szövetkezet helyzetéről, 1999. évi eredményeiről Isztin Ferenc, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta, hogy 638 tagból 292 az aktív korú, a nyugdíjasok száma 346. A szövetkezet összes tőkéje 472 millió 606 ezer forint, ebből 364 millió 565 ezer forint a nevesített üzletrész. Az üzletrész 69 százaléka van a szövetkezeti tagság kezében, a fennmaradó 31 százalékkal 1 ezer 783 kívülálló üzletrész-tulajdonos rendelkezik. — Feladatainkat éves szinten átlagosan 168 dolgozóval oldottuk meg. Gazdálkodásunk két fő területe az állattenyésztés és az integrált növénytermesztés. Ezekhez szorosan kapcsolódnak a szolgáltatások és a vagyon értékmegőrző működtetése. Szövetkezetünk 1999-ben mintegy 4 ezer 500 hektáron végzett integrált növénytermesztést, emellett kb. 500 hektáron teljesített különböző megrendeléseket, főleg a betakarítás időszakában — mondotta Isztin Ferenc, majd rátért a sok dombegyházi családot, illetve földtulajdonost érintő növénytermesztési főágazat eredményeinek ismertetésére. Az 317 hektár őszi árpa 20 ezer, az 1 ezer 360 hektár őszi búza 15 ezer, a 417 hektár repce 75 ezer, a 60 hektár őszi mák 85 ezer, a 25 hektár tavaszi (Al-es) mák 80 ezer, a 139 hektár olajnapraforgó 27 ezer 142, az 1 ezer 539 hektár kukorica 42 ezer 929, a 111 hektár kömény pedig 24 ezer 954 forint nyereséget hozott hektáronként. — A betakarított növényeink kivétel nélkül nyereségesek voltak, igaz eltérő mértékben. Igagyelembe véve a földtulajdonosok igényeit, a jövőben is széles választékra törekszünk annak érdekében, hogy a szolgáltató is, és a megrendelő is elégedett legyen. Itt kívánom megjegyezni, hogy szerződő partnereink 2000-re mindössze egyetlen növényért, mégpedig az Al-es mákért kínáltak lényegesen magasabb árat az 1999. évinél: az áfa nélküli 17 ezer forint helyett 23 ezret —- zárta a növénytermesztés helyzetéről szóló tájékoztatóját Isztin Ferenc, a dombegyházi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Ménesi György A laoszi miniszter — Szarvason volt ösztöndíjas — ismét hazánkban járt Halászatfejlesztés magyar segítséggel Dr. Siene Saphangthong a hatvanas évek végén ösztöndíjasként tanult a Haltenyésztési Kutatóintézetben (HAKI). Harminc év után a közelmúltban a laoszi szakember mint hazája mezőgazdasági és erdészeti minisztere járt újra Szarvason. A látogatás okán kérdeztük a magyar—laoszi kapcsolatokról, azok továbbfejlesztésének kilátásairól Váradi Lászlót, a HAKI igazgatóját. lastó-rendszereket. Az itt előállított ivadékokat kis paraszti gazdaságok nevelték tovább. Érdemes szólni azokról a kétoldalú kapcsolatokról is, amelyek keretében laoszi diákokat képeztek magyar egyetemeken. A többségük agráregyetemet végLaosz népélelmezésében a halnak meghatározó a szerepe. Az emberek állatifehérje-igényé- nek negyven százalékát adja. A haltermelés fejlesztése a hatvanas évektől kiemelt program volt az országban. A külföldi szakembereket keresve Magyarország az elsők között jött szóba, hiszen a tavi haltenyésztésnek nálunk már akkor nagy hagyománya volt. Több laoszi halászati szakember tanult hazánkban. Később, amikor beindultak a FAO fejlesztési programok, magyar kutatók utaztak ki, hogy segítsék az ottani munkát. Váradi László 1980-tól három alkalommal dolgozott Laoszban. — A FAO-programoknak az volt a célja, hogy felújítsák a meglévő halkeltető házakat, haA tenyésztett honosított halak közül igen kedveltek a magyar pontyok Lehalászás a Nongteng farmon zett, s közülük sokan ma már odahaza vezető pozíciót töltenek be. A miniszter úr kabinet- főnöke szintén Magyarországon tanult. A laoszi tartományok mezőgazdasági vezetésében is több, egykor hazánkban végzett szakember dolgozik — hallottuk Váradi Lászlótól. A haltenyésztés jó startot vett az ázsiai országban, ám a lendület egy idő után megtört. Magyarországon az anyagi lehetőségek csökkenésével a korábbi kétoldalú kapcsolatok felbomlottak. A HAKI a közelmúltban újította fel az együttműködést Laosszal. Ennek a vietnami kelet—nyugat—dél program teremtette meg a lehetőségét. — A programba céltudatosan bevontuk a laosziakat is. Meghívtuk őket Vietnamba továbbképzésre, rendszeresen ellátogattunk Laoszba. Ennek eredményeként írtuk alá kilencvensét decemberében azt a megállapodást, amelynek két legfontosabb eleme a halszaporítás fejlesztése és az ott létesülő új kutatóközpont munkájának, a segítése. Az Élő Vízi Erőforrások Kutatási Központja munkájának megszervezésében és a kutatási programok megalapozásában számítanak a HAKI szakembereire. A laoszi miniszter közelmúltbeli látogatásakor egy ehhez kapcsolódó szerződést készítettünk elő, amit az idén írunk alá. Az együttműködésnek a korábban már bevált kelet—nyugat—dél típusú kapcsolatrendszer adna keretet. A Laosz Területe: 236 ezer 800 négyzetkilométer Népessége: 4,7 millió Természetes vizeiben 203 őshonos halfaj található. A tenyésztett honosított halak közt kedvelt a magyar ponty. A lakosság fejenként hét kilogramm halat fogyaszt évente (kétszer any- nyit, mint a magyarok). Az értékesítés növelésére mind a belső piacon, mind az exportban lehetőséget látnak, ezért növelni kívánják a haltermelést. laoszi miniszter jó esélyt lát dán—magyar—-laoszi háromoldalú együttműködésre. Erről tárgyalást kezd a dán féllel — nyilatkozta Váradi László. Cs. R. Január: nyugdíjemelés A nyugdíjakat, a nyugdíj- szerű szociális ellátásokat és a baleseti járadékokat 2000. január 1-jétől 8 százalékkal emelték. Az első magasabb összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság január 12-ig adja át a postának. Dr. Nagy Sándor, a nyugdíjfolyósító vezető jogtanácsosa elmondta, hogy a 8 százalékos emelés kizárólag a nyugdíjak alapértékére vonatkozik. A kiegészítésként kapott egyéb járandóság (például a cukorbetegek anyagi támogatása, vagy a lakbér-kiegészítés összege) nem változik. Ugyancsak 8 százalékkal lesz több január elsejétől az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, továbbá a mezőgazdasági szövetkezeti járadék és a baleseti járadék. A saját jogú és özvegyi jogú nyugdíjak együttes összege 2270 forinttal emelkedik azoknál, akiknek a két járandóság együtt 1999-ben 28350 forintot tett ki. Ha meghaladta ezt, akkor 30620 forintot kapnak a jogosultak. Amennyiben a 8 százalékkal növelt saját jogú nyugdíj és az ugyanennyivel emelt özvegyi nyugdíj összege több mint 30620 forint, akkor az érintett számára a kedvezőbb, magasabb összeget folyósítják. A nyugdíjszerű és a rendszeres szociális ellátások közül 8 százalékkal emelkedik az átmeneti járadék, a politikai rehabilitációs kárpótlás, és a nyugdíj-kiegészítések helyébe lépett pótlék. Az egészségkárosodási járadék is 8 százalékkal nő, de a teljes összeg nem haladhatja meg a 49800 forintot. A vakok személyi járadéka 7250 forint lesz. A rokkantsági járadék 1000 forinttal növekszik. A rendszeres szociális járadék 1150 forinttal lesz több akkor, ha 2000. december 31-ig az érintett nő az 58., a férfi pedig a 62. életévét betöltötte. Ellenkező esetben a járandóság csak 1000 forinttal emelkedik. A központi szociális segély 1150 forinttal bővül, míg a háztartási pótlék 9700 forint lesz. A házastárs utáni jövedelempótlék 6700 forintra emelkedik. A hadigondozottak és a nemzeti gondozottak járandósága külön jogszabályi rendelkezések szerint, de átlagosan ugyancsak 8 százalékkal lesz magasabb. Németh Zsuzsa Támogatással új munkahelyek Új munkahelyek létrehozásához eddig 640 millió forint támogatást javasolt a Gazdasági Minisztérium bíráló bizottsága, ebből 510 millió forint hozzájárulást már a miniszter is jóváhagyott — jelentette be a tárca. Tavaly június végétől december közepéig 73 munkáltató pályázott a gazdasági fejlesztési célelőirányzattal együtt elnyerhető támogatásra. A pályázatok közül 54 felelt meg a kiírás követelményeinek. Ezek a pályázatok összesen 1,4 milliárd forint támogatást igényeltek, s ennek révén 47 milliárd forint értékű fejlesztést és 11300 dolgozó foglalkoztatását ígérték a munkáltatók. A támogatásra gazdasági és közhasznú társaságok, szövetkezetek, vagy egyéni vállalkozók pályázatnak, de alapvető feltétel, hogy csak a pályázat benyújtását követően elkezdett beruházások támogathatók. Az érintetteknek vállalniuk kell, hogy az igény benyújtása előtti hónap átlagos létszámát és a beruházással vállalt többletlétszámot a fejlesztés befejezésétől számítva legalább három éven keresztül fenntartják. Ameny- nyiben képzéshez kapnak segítséget, ez a határidő egy év. A támogatás pályázatonként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Az új munkahelyek létrehozásánál alapvető feltétel a támogatáshoz a magas színvonalú minőség. A csoportos létszám-leépítés gondjait enyhítő továbbfoglalkoztatásnál elegendő a profilváltást eredményező bemházás is. Hétmilliárd infrastruktúrára A nemzetközi tapasztalatokat követve a ’90-es években hazánkban is megkezdődött és napjainkra a gazdaságfejlesztés egyik fontos eszközévé vált az ipari parkok kialakítása. Az ezekről szóló fejlesztési programban 1997 óta működik pályázati rendszer. A mai napig 122 pályázó nyerte el az Ipari Park címet és 31 ipari park kapott pályázaton elnyerhető támogatást infrastruktúraberuházáshoz. Az első évben a fejlettebb nyugat- és közép-dunántúli térségekben alakultak ipari parkok, jellemzően a már működő multinacionális vállalatok mellé szerveződve. Ma már több mint egyharmaduk a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben és közel 15 százaléka vállalkozói övezetben található. 1998-ban például az ipari parkok döntően már a dél-alföldi, észak-alföldi, dél-dunántúli és középmagyarországi régiókban épültek fel. Az infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázatok keretében 31 parkban a gazdaság- fejlesztési és terület-, illetve vidékfejlesztési célelőirányzatok támogatásával közel hétmilliárd forint értékű beruházás fejeződik be 2001- >gAz ipari parkok többsége — a tavalyi év végéig kiírt pályázatok nyertesein kívül — már jórészt betelepült; az általános betelepítettség 45 százalékos. Az 55 ipari parkban működő vállalkozások 60 ezer embert, a feldolgozóipari létszám 8 százalékát foglalkoztatják. A feldolgozóipar termelésének mintegy 13 százalékát kitevő, 870 milliárd forintnyi árut állítottak elő, s ennek 74 százaléka került exportra. A vállalkozások beruházásainak értéke mintegy 35 milliárd forint. A parkokban működő, közel 700 cég 80 százaléka kis- és középvállalkozás, 6 százaléka a beszállítói célprogramban regisztrált beszállító. Tavaly a benyújtott 62 pályázatból 37 nyerte el a címet. Örvendetes, hogy a nyertesek több mint fele (20) az iparilag elmaradottabb térségekből pályázott.
