Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-17 / 13. szám
6. oldal - 2000. Január 17., hétfő G A Z D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. január 14.) Borsodchem 11750ft 0 Fotex 99R ft Matáv 1909 ft f Mól 5 250 Ft t> OTP 15960 ft Ű Rába 2 335 Ft Ű Richter 18100 ft 0 Zalakerámia 2180 Ft Ű BUX: 9494,6 j +4,51 % eltérés az előző záró értékhez képest Röviden ADÓBEVALLÁSOK, (y) Az 1999. évi adóbevallások kitöltéséről tart előadást és konzultációt január 25-én Békéscsabán, a MTESZ Andrássy úti székházában kilenc órától Kopján Kiss Károly címzetes főtanácsos, az APEH munkatársa. A rendezvényt a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége Békés Megyei Szervezete rendezi. A program költségtérítéses. Információ a MTESZ székházában kérhető. Jelentkezni január 21-éig lehet a rendezvényre. KÉTSZÁZ HÁZ. (i) Biharugrán az elmúlt évi belvizek miatt mintegy kétszáz lakás rongálódott meg. Ezeknek a házaknak a tulajdonosai a belvízkárok mérséklésére összesen 10 millió forintot kaptak. AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 409,28 Cseh korona 7,07 Euró 254,84 Német márka 130,30 Osztrák schilling 18,52 Lengyel zloty Svájci frank 61,17 158,15 Szlovák korona 6,02 USA-dollár 248,79 Cseh korona 7,07 Lengyel zloty Szlovák korona 61,17 6,02 Építők a herényi gimnáziumban, (z) Pályázat révén, a Strabag fővállalkozásában több, mint 335 millió forintos rekonstrukció kezdődött ősszel a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumban. A programban szerepel egyebek között valamennyi tanterem, valamint a fűtési rendszer, a kazánház, a vizesblokk, a nyílászárók és az elektromos berendezések teljes felújítása. A munkálatokban alvállalkozóként részt vesz a helyi székhelyű Károlyi és Társa Kft., a cég építőinek kivitelezésében a Polgár-rendszerű acélszerkezetből és 38 centiméteres körítöfalakkal épül a 640 négyzetméteres, szabványméretú kosárlabdapályás tornaterem.(képünkön) fotó, szekeres ándrás Emelkedtek a termelői árak Budapest- A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint tavaly novemberben 14,7 százalékkal voltak magasabbak a mezőgazdasági termelői árak, mint egy évvel korábban. A növényi termékek ára 27,5, az élő állatoké és állati termékeké 2,6 százalékkal emelkedett. A gabonaféléket a múlt évben közel ötven százalékkal drágábban vásárolták fel a termelőktől. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a búza, a takarmányárpa és a zab felvásárlási ára. A vágóállatok közül a legnagyobb mértékű árnövekedést a vágóborjúnál és vágósertésnél regisztrálták a szakemberek. A múlt év októberi, novemberi adatokat összehasonlítva 2,7 százalékos növekedést mutattak ki a statisztikusok. - uo Tanulmánykötet a Dél-Alföld kincséről A gyógyfürdők nem csak a betegeké ÉLŐÁLLATPIAC ELADÁSI ÁR E FT/DR TERMÉK MIN. ÁR MAX. ÁR Debrecen SERTÉS Malac 15-25 kg-ig 3,8 4,1 Süldő 4,0 5,0 Koca 42,0 46,0 MARHA Borjú 200 kg-ig 37,0 39,0 Növendék üsző 45,0 47,0 Növendék bika 62,0 68,0 Tehén 140,0 160,0 LO Csikó 1 évesig 70,0 90,0 Csikó 1-2 éves 88,0 90,0 Igásló 180,0 200,0 Pécs SERTÉS Vál. malac 15 kg-ig 2,5 3,0 Malac 15-25 kg-ig 3,7 5,0 Süldő 4,8 5,0 Koca 3,2 3,6 Hízó 2,2 2,6 MARHA Borjú 200 kg-ig 35,0 39,0 Növendék üsző 40,0 45,0 Növendék bika 58,0 62,0 Tehén 135,0 140,0 LO Csikó 1 éves 68,0 72,0 Csikó 2 éves 88,0 91,0 Igásló 170,0 210,0 A vártnál magasabb infláció Idén decemberben - az elmúlt év hasonló időszakához képest - 11,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ez a gazdaság- kutatókat nem lepte meg, igaz, kissé magasnak tartják. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. (GKI) ügyvezető igazgatója ennél jobb adatokra számított. Úgy véli, hogy januárban jelentősen mérséklődik majd az infláció. Szerinte a mezőgazda- sági termékek felvásárlási árának növekedése nem lesz tartós. A szakértő az idén átlag 9 százalék körüli, illetve az alatti éves inflációt vár. Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója úgy találta, a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedése tartós lesz. Aláhúzta: tavaly novemberben 14,7 százalékkal voltak magasabbak a fel- vásárlási árak, mint egy évvel korábban, s ez a tendencia folytatódik. Az Ecostat előrejelzése alapján az éves átlagos infláció 7-8 százalék körül alakul. ■ Pályázat útján nyerték Nagykamarás A nagykamarási általános iskola 378 ezer forintot nyert a központilag meghirdetett Suli-net program keretében számítástechnikai eszközök fejlesztésére. A pénzből a meglevő számítógép- parkot szeretnék teljessé tenni új gépek vásárlásával. Emellett az ÁB-Aegon Biztosítási Rt. pályázatán szintén sikeresen szerepeltek, ahol 100 ezer forint támogatást kaptak közlekedési eszközök, táblák és szemléltetőeszközök beszerzésére. Tervük, hogy az új felszereléssel tavasz- szal — a helyes közlekedésre nevelés érdekében - egy KRESZ- pályát alakítanak ki az iskola területén. ________________________jy Tanulmánykötet jelent meg az óév végén „Gyógyító vizek a Dél-Alföldön” címmel. S magyarázatképpen még ott áll egy alcím is: a fürdők helyzete és fejlesztésük. Szerzői Albel Andor és Unk Jánosné, kiadója pedig a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság. Támogatóként pedig a Gazdasági Minisztériumot jegyzik. ______________Gazpasarok______________ Alginit, a föld életereje Petőfi a Dunától a Tiszáig nyúló rónát, mint mosolygós óriásképet idézte maga elé. Az Alföldet ma is sokan felkeresik... S hogy ez a könyv miért éppen gyógyfürdőiről íródott, annak oka igen prózai: sokan úgy vélik, legtöbben azért látogatnak ide, hogy pihenő gyógyulást keressenek az egyébként részben már a múlt században is meglévő hévízkincs segítségével. Minőségi fejlesztésükkel azonban csak a hetvenes években kezdtek komolyabban foglalkozni. E sorok írójának véleménye — meglehet, mások is egyetértenek vele —, hogy még a hagymakupolás medence felépülte idején rosszul látták a gyulaiak: a Várfürdő Közép-Európában párját ritkítja, maguktól jönnek a vendégek, még Nyugatról is. Aztán egyszer csak kezdtek elmaradozni, mert amiről helyben azt hitték, modem és „európai”, már régen nem volt az, de legalábbis messze nem egyedülálló. E kis kitérőt megerősítik a szerzők is, közelebbről dr. Ákoshegyi György, amikor úgy véli: ,,A fürdők gazdaságosságával, valódi költségeivel sokáig nem foglalkozott senki, mert az üzemeltetők támogatási rendszerében ez egy kicsi és »elintézhető« tétel volt. Csak nagy késéssel kezdtek a gazdasági vezetők törődni a fürdők veszteségével, az amortizáció nélküli fenntartással, a régi létesítmények folyamatos romlásával, és ezekre nem is dolgoztak ki megoldásokat. ” Sajnos ezzel együtt is hiába alakult ki végül önálló idegen- forgalmi ággá a gyógyturizmus, hiába készült átfogó terv a fejlesztésre, a remélt külföldi (akkor még ENSZ) támogatás elmaradt, ezzel együtt a fejlesztés is megrekedt. Óriási eredmény eközben, hogy az új tulajdonos önkormányzatok mindegyike mégiscsak életben tudta tartani a fürdőjét, méghozzá nyugati tőke nélkül! A továbblépés viszont — 100 milliárd forint csak az elengedhetetlen vízforgató berendezések megépítése — nem képzelhető el állami segítség nélkül. Az unió turizmusprognózisa szerint az idegenforgalom 2007re 2 billió (!) amerikai dollár értékű forgalmat ér el Európában, az adóbevételek 12,9 százaléka ered a turizmushoz kötődő forrásokból. Hol is a helye ebben a nagy egészben a Dél-Alföldnek? Lehetőségeit elsősorban adottságai révén használhatja ki. Nekünk vannak csodálatos természeti értékeink, termál- és gyógyvizeink, különleges növényvilágunk, egyedülálló tavi és holtági vízi adottságok, mindehhez az átlagosnál jóval több napsütéses óra. Mára még erősebben idekívánkozik a kérdés: ugyan miért csupán a földrajzi fekvés határozza meg mindmáig, hol legyenek kiemelt üdülőkörzetek, miért nem maguk az illető terület é r t é kei? Ahhoz képest, hogy az ország területének egyötödéről van szó, turizmusa lényegesen szerényebb arányt foglal el. Sajnos csak lassan oldódik a szóban annyit hangoztatott fáma: nem csak a Balaton és a Dunakanyar létezik Magyarországon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy rideg szám: 1990 óta 20-30 százalékkal elmaradt az országos átlagtól az itt járt külföldi vendégek és itt töltött vendégéjszakák száma. Üdítő kivétel Gyula, ahol viszont az elmúlt tíz évben közel ötszörösére nőtt a vendégéjszakák száma. Figyelemre méltó, amit egy kicsit ehhez kapcsolódva mond Farkas Sándor, aki 25 évig dolgozott a Gyulai Várfürdő élén: ,,...a gyógyfürdőket nem csak a beteg embereknek kell felkeresniük. A betegségben szenvedőknél talán sokkal többen vannak azok, akik azért keresik fel a gyógyfürdőket, hogy később ne kelljen oda gyógyulás céljából járniuk. ” A tendenciák mellett a könyv számtalan adattal szolgál, ismerteti például vala1 mennyi, a térségben lévő gyógy- és termálfürdő adatait Asotthalomtól Újkígyósig. Megismerhetjük, hogy a szóban forgó települések milyen meggondolásokkal „neveztek” az 1998-ban, öt témában meghirdetett országos pályázat nyomán - támogatásért. A régió összesen 526 millió forint elnyeréséért pályázott. (Bács- Kiskun 86, Békés 289, Csong- rád 151). A fürdőknek a következő öt év során 8 milliárdos forrásra lenne szükségük, ebből 4 milliárdot az államtól remélnek. Csak azt kívánhatjuk, amiért a bevezető is fohászkodik: ez a terület legalább annyi támogatást, odafigyelést érdemelne, mint egy nagyobb ipari beruházás. FÁBIÁN ISTVÁN Az alginit fosszilis alga biomasszából és elmállott bazalttufából álló, olyan nagy szerves- anyag-tartalmú kőzet, mely 3— 4 millió évvel ezelőtt vulkáni tufakráterben keletkezett. Természetes üledékes eredetű, laza, földszerű képződmény, speciális talajjavító ásványi nyersanyag, mely adott összetételben csak a Kárpát-medencében ismert. Első előfordulását 1973- ban fedezték fel. Az alginit olyan, mással nem helyettesíthető komplex talajjavító, kondicionáló anyag, mely- lyel egy menetben megoldhatók azok a talajjavítási feladatok, melyekhez eddig külön anyagokat kellett használni. Az alginit jelentős mennyiségű szerves anyagot, humuszt, kalciumot, dolomitot, makro- és mikroelemeket (55-féle) tartalmaz. Szervetlen alkotórésze speciális kolloid, montmorillonit (bento- nit), mely az alginitnek különleges jó szerkezetjavító és vízmegtartó képességet biztosít. Egy Id- logramm alginit 1,0-1,3 liter vizet képes megkötni, és a növények számára folyamatosan leadni. Az alginit, mivel természetes anyag, megfelel az Európai Unió 2092/91. ún. „biotörvényében” talaj tápanyag-utánpótlására engedélyezett anyagok iránt támasztott követelményeknek. A Magyar Biokultúra Egyesület az alginitet „biogazdálkodásban is ajánlott” anyagnak minősítette. Ebben az összetételben a világon csak Magyarországon bányásszák. Mire lehet használni? Mezőgazdaság- talajjavítás, tápanyag-utánpótlás (természetes tápanyagutánpótlás egy lépésben),- zöldségtermesztés (palántázáskor magas hatóanyag-tartalom),- starter anyag (fa- és szőlőültetésnél gyorsabb növekedés és biztosabb megeredés),- szuszpenziós permetezés (növeü az ellenálló képességet, erős levél-, bőr- és hússzilárdság),- öntözési igénycsökkentés (nagy vízmegkötő képesség),- melioráció (homokos, sovány, savanyú talajok egy lépésben javíthatók),- komposztálószer (elősegíti az érést, szagtalanítja),- állattenyésztés (szagmegkötés istállókban, trágyakomposztálás),- műtrágyagyártás (hordozó- anyagként csökkenthető a műtrágya-felhasználás) . Környezetvédelem és egyéb felhasználás- Talajszennyező, mérgező, radioaktív anyagok megkötése,- humán gyógyászat (reumakenőcs). Ez a terület legalább annyi odafigyelést érdemelne, mint egy Ipari beruházás
