Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-15-16 / 12. szám

A Békés Megyei Hírlap Melléklete Kibédi kulisszatitkai Jaj, Istenem, hol vagy, Ervin? — kérdezte a jákó papagáj 6 Pfiffner Paulina emlékezete Ligeti Kálmán néven küzdötte végig a szabadságharcot Gyilkosok között Ha kiszabadul, lelövi anyját, büntetésül kisiklott életéért Szent György gyulai lovagja A lovag szó hallatán többségünknek páncélba öltözött középkori harcos jut eszébe. Ha tovább kutatunk emlékezetünkben, akkor kalandfilmek jelenetei elevenednek meg: két fegyveres lpvas hosszú rúddal a kezében vágtat egy­más felé, összecsapnak, majd egyikük a földre zuhan. Ehhez hasonló látvá­nyosságot alig, de lovagot és lovag úrhölgyet napjainkban is láthatunk. A Gyulán élő Gedeon Éva a Szent György Lovagrend tagja. — A középkorban alapított rend és legújabb kori mása között bizonyára van különbség. Miben mutatkozik meg az eltérés? — A Szent György Lovagrendet Károly Róbert alapította 1326-ban. A nagy körültekintéssel kiválasztott, ab­szolút feddhetetlen főnemesek hatvan fős csoportja a király és családja szemé­lyes biztonságáért felelt. Távol tartották a kémeket, pártütőket, orgyilkosokat. Emellett a korona őrzéséről is gondos­kodtak. Nemzetbiztonsági tevékenysé­gük keretében arra ügyel­tek, hogy a koronatanácsi üléseken hozott döntések ne kerüljenek illetéktelenek kezébe. Öszszefoglalóan úgy mondhatjuk, hogy az ország érdekeit védték min­den körülmények között. A rendet tíz évvel ezelőtt az ősi múlton és hagyományo­kon alapuló szellemiség je­gyében ifjabb és idősebb Cseke László szervezte újjá Visegrádon. - Kétszáznál több olyan tag tevékenyke­dik a szervezetben, akik ak­tívan részt vállalnak a fel­adatokból, és rajtuk kívül közel négyszázan viselik a Szent György lovag címet. A mai rend nem vállal poli­tikai és katonai jellegű fel­adatokat. Célja a keresztény szellemiség erősítése, a ma­gyarság történelmi hagyo­mányainak megőrzése. A feladatoknak megfelelően több tagozat is működik a lovagrenden belül. A bajví­vók felelevenítik a lovagság fénykorának eseményeit. A korhű kosz­tümökben vívott párbajok látványa a hagyományőrzés sajátos formáját te­remtette meg. A Visegrádi Palotajáté­kok — amelyet alapítónk hozott létre — országos hímévre tettek szert. A tudo­mányos tagozat nemzeti történelmünk feldolgozását tűzte ki célul. A közel­múltban készült el az a film, amely a magyarság múltját jeleníti meg. A ka­zettát levetítették számos határon túli magyar iskolában is. A karitász tagozat feladata a szegények segítése. — Az első lovagrendek alapítása­kor elképzelhetetlen volt, hogy nőket is befogadjanak tagjaik közé. Ehhez ké­pest változás történt. — Valóban, az újjá éledt rendből nem zárták ki a nőket sem, közel hú­szán vagyunk. A Szent György Lovag­rendnek mindazok tagjai lehetnek, akik a keresztény értékeket elfogadják és ehhez méltó életet élnek. Nem számít a faj és a vallási hovatartozás sem, a fon­tos, hogy az úgynevezett várományos a tízparancsolat szellemében éljen. A fel­vétel három év várakozás után jöhet létre és két ajánló — akik a rend lovag­jai — közreműködése szükséges a cím elnyeréséhez. Férjemmel, Czirok Sán­dorral 1996 óta tartozunk a rendhez, mindketten a gyulai Göndöcs Benedek Szakképző Iskolában dolgozunk. — Miként törté­nik az avatási szer­tartás napjainkban? — Ha a jelölt bebi­zonyította alkalmas­ságát, akkor a hagyo­mányoknak megfele­lően a nagymester az egyházatyák áldásá­val lovaggá üti. A szertartáson a lovag esküvel fogadja, hogy hitét, országát és az elesetteket védelmezi, továbbá társait min­den körülmények, kö­zött segíti. Ezt követi a rituális avatás, melynek során lovagi szokás szerint a feke­te köpenyt viselő je­löltjobb és bal vállát a nagymester megérinti a felszentelt pallossal. A fekete köpeny jel­képes jelentéssel is bír, hiszen a Szent György lovagok ezt viselték egykori ös­szejöveteleiken. A posztóból készült, csuklyás ruhadarab felső részébe az I. V. I. S. H. F. S. betű­ket hímezték egy latin nyelvű szöveg rö­vidítéseként. Az „In veritate iustus sum huic fraternali societati” jelentése: Való­sággal igaz vagyok e baráti renddel szemben. A fővárosban, a Szent István Bazilikában, a magyar korona hiteles mása előtt avattak lovaggá. — Mit jelent egy modern korban élő asszonynak a lovag úrhölgy megszólítás? — A rend erkölcsi alapjául szolgáló keresztény életvitelt a szülői házból hoztam magammal. Számomra tehát nem jelentett különösebb változást az, hogy a rendhez tartozom. Családom ősei között a felvidéki nemestől az al­földi jómódújiolgáron át a katonatisztig volt elegendő példakép, akik életutamat megalapozták. A szervezet karitász ta­gozata áll legközelebb hozzám, ebben végzek feladatokat, hiszen mi más lehet egy nő feladata a világban, mint mások segítése. Baracsi Magdolna A LOVAGSÁG KIALAKULÁSA ' A VII. században a frank állam keretein belül indultak meg azok a változások, amelyek eredményeként a IX. század végére kialakult az európai feudális társadalom jellegzetes társadalmi rétege: a lo­vagság. A korai frank feudális állam a jogilag egyenlő helyzetűek közösségét jelentette. Ki a földet művelte, ki az állatokat őrizte. Há­ború idején a teljes férfilakosság felfegyverzésével jött létre a had­sereg. A termelés fejlődése révén lassan átalakult a társadalmi mun­kamegosztás. Egyre határozottabban elkülönült a fegyverforgatók rétege. Még jelentősebb változás következett be, amikor a gyalogos harcmodort felváltotta a lovas hadviselés. (...) A VII.-VUI. század­ra kitenyésztették azt a nagytestű, erős lovat, amely képes volt a fölfegyverzett harcost szállítani és a harcban is megtartani a hátán. A lovas katona az avatási szertartás után vált lovaggá. Az első ünnepélyes szertartást a frank uralkodó házban rendezték. 791-ben Regensburgban Nagy Károly az akkor 13 éves fiát, Jámbor Lajost övezte fel ünnepélyesen fegyverrel. Ahhoz, hogy az alkalmi, feje­delmi udvartartásbeli példából széles körű szokás alakuljon ki, egy fontos ideológiai beavatkozásra is szükség volt: az egyházra. Az igazságos háború elméletét Szent Ágoston dolgozta ki. A harcos Krisztus katonájaként küzd a hit védelmében és ha kell, életét ad­ja érte. Az egyház a hadviselést beépítette tanai közé, hiszen sza- racén, normann, magyar és más népek támadásai rendszeresen vé­gigpusztították Nyugat- és Közép-Európa államait. (Forrás: Zombori István: Lovagok és lovagrendek ( Budapest, 1988., Kozmosz Könyvek) Boldogtalan magyarok Boldogtalan nép a magyar — állapították meg a közelmúlt­ban az amerikaiak. Csapni való nálunk az élet minősége, rossz a kapcsolat a családokban és a barátok között, híján vagyunk az önbizalomnak, fütyülünk a vallásra, nem megy a szex, szűkölködünk az anyagi javakban, utáljuk a munkát, nincs szabadidőnk, gyenge a technikai fejlettség, üres a zsebünk és ramaty a gaz­daság helyzete. Csoda, hogy még nem követtünk el tömeges öngyilkosságot a Hősök terén vagy a Parlament kupola­csarnokában, a Szent Korona mellett. Boldogtalanságunkat egy amerikai ku­tatóintézet, a New York-i Roper Starch Worldwide „hozta ki” 22 kiválasztott országban tartott közvélemény-kutatása után. Kérdezéses módszerrel vizsgálódtak a jenkik a 18 éven felüliek körében, s a nemzetek boldogságérzetét a fen­ti részletkérdésekre adott válaszok alapján számították ki. így szorultunk a 18. helyre és lettünk boldogtalanok. Csu­pán olyan népek kullognak utánunk a boldogtalanság hatal­mas országútján, mint a kínaiak, a hongkongiak, az ukránok és az oroszok. S megelőznek bennünket a dánok, az auszt­rálok, az amerikaiak, a venezuelaiak, a kuvaitiak, az indiai­ak, az angolok, a malajziaiak, a mexikóiak, az argentinok, a nigériaiak, a brazilok, az egyiptomiak, a spanyolok, a fran­ciák, az olaszok és a németek. Nézem a népek sorát és eltűnődöm, mivel lehetnek jobbak, boldogabbak nálunk mondjuk az indiaiak, az egyiptomiak vagy a nigériaiak? Mert hogy az amerikaiak, a németek, a franciák vagy az ausztrálok azok, az oké. Pénzből, anyagi javakból az előbbieknek sem lehet több. Technikai fejlettség dettó, a gazdaság általános helyzetéről nem is beszélve. Ma­rad a vallás, a családi harmónia, a barátok és a szex. No meg az önbizalom, hogy nagyok, hogy különbek a többinél, mondjuk épp ná­lunk. Nem marcangolják magukat semmiségek miatt, s nem marnak egymásba piti dolgokért. Ezen a téren legalább annyi­val jobbnak kell lenniük nálunk, mint amennyivel rosszabbak vagyunk mi náluk a gazdasági-jóléti mutatók terén. Boldogtalan magyarok, mi. Egy defektes nép — az ameri­kai kutatóintézet szerint — Európa közepén. Nem jó hely a ti­zennyolcadik! Persze úgy is fel lehet fogni, hogy a világ mint­egy 150 országa között még így is előkelő helyünk lehetne. Sok Ukrajna, Oroszország, Kína és „nemzeti öntudatát” vesz­tett Hongkong van a sorban. Mennyivel más^megközelítés! Máris boldogabbnak érzem magam! Árpási Zoltán Marad a vallás, a családi harmónia, a barátok és a szex. Gyopáros gyógyfürdő, 1906. Vendég szobák — áll a lap alján. A képen egy közel száz évvel ezelőtti szép ház, hangulatos környezetben, tetszetős kivitelben

Next

/
Thumbnails
Contents