Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-15-16 / 12. szám
KÖR KÉP 2000. Január 15-16., szombat-vasárnap - 3. oldal MEGYEI Kamarák változás előtt A mosdóvízzel együtt — Nem tudom elhinni, hogy az európai uniós csatlakozást meghirdető hatalom éppen a gazdaság szereplői számára lehetetleníti el a mozgásteret — fogalmazott nemrégiben Bangó Gábor, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara decemberben lemondott elnöke, az újkígyósi Akvaline Rt. vezérigazgatója, akivel a gazdasági kamarák jövőjéről beszélgettünk. Bangó Gábor az Akvaline Rt. vezér- igazgatójaként 1993-tól vett részt az akkor még önkéntes alapon szerveződő kereskedelmi és iparkamara kialakításában. Részt vállalt a kamarai törvény előkészítésében, annak megszületése után az immár „kötelező” tagságú Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alel- nöke, majd 1997-től 1999 végéig elnöke lett.- A gazdasági kamarák „ élete” igazán a kötelező tagsággal kezdődött. Ön szerint miért volt jelentős a kamarák létrehozásáról szóló törvény?- Az 1994. évi XVI. törvény, függetlenül attól, hogy a jövőben ez gyakorlatilag megszűnik, és más alapokon működnek a kamarák, történelmi jelentőségű törvény volt. Néhány évvel a piacgazdaság bevezetése után a politika úgy érezte, hogy a gazdaság szereplői önkormányzati rendszerbe tömörülve legyenek partnerei a mindenkori hatalomnak. A kamarákat mindenhol azért hozzák létre, hogy a gazdaságirányítás egy része szakadjon el a napi politizálástól.- Minden tekintetben jó volt a kamarai törvény?- A törvénynek volt néhány eleme, amit a mai napig nem igazán fogadtak el. Ilyen a kötelező tagság. Eredetileg a törvényben benne volt, hogy a kamarai tagdíjat minden vállalkozás a társasági adóból leírhatja. Ezt a törvénypontot később kivették, eltörölték. Innentől kezdődik a kötelező tagság elleni hadjárat. Ha nem veszik ki ezt a pontot, ma a vállalkozások jelentős része nem ágálna a kamarai tagság ellen.- Van még jövője Magyarországon a gazdasági kamaráknak?- Mindig óva intettem magam attól, hogy belelovaljam magam a napi politika kamarával kapcsolatos megnyilvánulásainak értékelésébe. a gyereket is kiöntik? Úgy gondolom, az elmúlt másfél éves hercehurca — ami a kamarák körül kialakult — igazából nem az önkéntes vagy kötelező tagságról szólt. Ha csak ez lett volna a probléma, egyszerűen vissza kellett volna tenni a törvénybe, hogy a kamarai tagdíj a társasági adóból levonható. Szerintem a béke így helyreáll. Nem ez történt, és ezért érzem úgy: az elmúlt másfél év nem a kötelező vagy nem kötelező tagságról szólt. — Akkor miről? — Én itt megálltam, és azt mondom: nem tudom. A jövőben önkéntes alapon működő kamarák lesznek. Lényegi elem, hogy a közigazgatási feladatok jelentős részét visszaveszik. Ez azért lényeges, mert ezek tipikus kamarai feladatok. Sőt! Pontosan arról szólt a dolog, hogy minél több közfeladatot kapjanak a kamarák. Jelentős változás, hogy nem lesz állami finanszírozása a kamaráknak, és nem három, csak két gazdasági kamara működik majd. Hogy ezek a változások hoznak-e a társadalom számára előnyt vagy hasznot? Nem tudom. Véleményem szerint átmenetileg mindenképpen a meglévő rendszer épül le. Úgy érzem, a mosdóvízzel a gyereket is kiöntik. Egy bizakodásra okot adó elem marad. A kamarai vagyon továbbműködtetői a megalakuló önkéntes kamarák lesznek. Ez az egy pont ad reményt arra, hogy e köré a vagyon köré a későbbiekben fel lehet majd építeni egy új rendszer szerint működő kamarát.-Ön egy cég vezetője. Maradnak kamarai tagok?- Optimista vagyok és azt mondom, az Akvaline Rt. továbbra is kamarai tag marad. Nem tudom elhinni, hogy az európai uniós csatlakozást meghirdető hatalom éppen a gazdaság szereplői számára lehetetleníti el a mozgásteret. A társadalom, a politika abból a forrásból él, amit a gazdaság megtermel. Ezért a gazdasággal jóban kell lenni. Ez a törvény erre hosszú távon nem alkalmas. A külvilág számára olyat léptünk, ami nem biztos, hogy szimpatikus. Abban bízom, hogy a gazdaságnak a jövőben is lesz képviselete, és egyre erősebb kép- viselete Magyarországon, __________kovács attila Idén több jut fejlesztésre JAMINA-KEREKASZTAL. (u) Január 17-én délután 5 órától Békéscsabán, a Madách Utcai Általános Iskola ebédlőjében tájékoztató fórum lesz. Az egyik előadó, Vantara Gyula, a megyei közútkezelő kht. igazgatója az Orosházi út rekonstrukciójáról beszél. Uhrin Nándor, a városháza pénzügyi irodájának vezetője a 2000. év költségvetésének sajátságos jaminai vetületét ismerteti. DEDIKÁLÁS, (u) Január 18-án 11 órától Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság főszerkesztője dedikálja könyvét a békéscsabai Turul könyvesboltban, majd 17 órától Franka Tibor műsorvezető-szerkesztővel tart előadást „A magyar sajtó visszásságai címmel a fegyveres erők klubjában. KETTŐS JUBILEUM, (gh) A mezőhegyesi katolikus hívek örömére Somogyi Gábor budapesti festőművész elkészítette a Mária-oltár szentségházának tűzzománc borítóját. A műalkotás Jézus születését jeleníti meg Máriával, Józseffel és egy „leselkedő” angyallal. A három- királyok helyett azonban csak egy királyt ábrázolt a művész, mégpedig I. Istvánt, fején a szent koronával. Az egyedi látásmódot tükröző alkotást újévkor áldották meg a mezőhegyesi Szent György-plébániatemp- lomban. VADÁSZOK, (w) A sarkadi Pelikán Vadásztársaság szombaton 8 órától tartja közgyűlését a helyi Bartók Béla Művelődési Központban. ŐRIZETBE VETTÉK, (s) A rendőrség garázdaság vétsége miatt Békéscsabán letartóztatott egy 27 éves férfit, akit segédmotor-kerékpárok és kerékpárok ellopásával gyanúsítanak. GÁZOLT, (s) Békés belterületén egy 37 éves helyi illetőségű férfit gázolt el személygépkocsijával egy kazincbarcikai személy. A gyalogos könnyű sérüléseket szenvedett és az anyagi kár sem jelentős. SZOBATŰZ. (s) Csütörtök este 21 óra 37-kor jelentették a békéscsabai tűzoltóságon, hogy Tótkomlóson egy lakóház szobája ég. A tüzet fél óra alatt eloltották, személyi sérülés nem történt, az eset körülményeit szakértők vizsgálják. „KÖNNYŰ BÁTORNAK LENNED, HA NINCS MÁS VÁLASZTÁSOD. (Michael Maggio) A költségvetés számadatai reményt adnak rá, hogy Szarvas város idén a tavalyihoz hasonló, kiegyensúlyozott gazdálkodást folytathat. Az önkormányzat kétmilliárd forint körüli árbevételre számít, ami több a tavalyi induló ösz- szegnél — derült ki tegnap a városházán tartott sajtó- tájékoztatón. Szarvas Dr. Gyalog Sándor alpolgármester beszámolt arról is, idén várhatóan 360 miihó forint jut a fejlesztésekre, beruházásokra. Ez 166 millió forint hitelfelvételt feltételez. Az oktatás területén örvendetesen alakult a normatívák összege. Az intézmények működtetése a tavalyinál kevesebb normatíván felüli támogatást igényel. Elhangzott az is, a város egyetlen intézménye sem lépett fel túlzott költségvetési igénnyel, reálisan, megalapozottan tervezték az évet. Mihály István, a Komép Városgazdálkodási Kft. vezetője a belvízhelyzetről tájékoztatott. A város tavaly november óta húszmillió forintot költött a védekezésre és a helyreállítási munkákra. Lehetőség kínálkozik lakossági csapadékvízcsatorna-társulat megszervezésére, amely a beruházásokhoz kedvező hiteleket és egyéb kedvezményeket vehet majd igénybe. A harmadfokú védelmi készültséget másodfokra mérsékelték a városban. A lakosságot arra kérik, használják ki a jó időt, és a házak előtt tisztítsák ki a most üres csatornákat, árkokat. ____________________________15! A belvizes terület... (Folytatás az 1. oldalról) Mint ismert, a Békés megye déli része — nem kevesebb, mint húsz település — a szegedi székhelyű Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság „felségterülete. Itt jórészt hóval borított a terület, kivétel éppen a dél-alföldi rész. A belvíz 84 ezer hektárt borít el. Az 51, munkában lévő gép közül 23 kotrógép, a napi védekezési költség 10,6 millió forintot tesz ki. A Békés megyei települések közül Békéssámsonban III. fokú a készültség, míg Orosházán, Battonyán, Nagybán- hegyesen II., Tótkomlóson pedig első fokú. Dr. Kovács Gábor védelemvezető azt is elmondta, hogy a Körös jégmentes, jelentősebb áradásra nem lehet számítani a Tisza völgyében. ________________________________[FÁMÁM! VÉLEMÉNY BÉLA VALI Széllel szemben nem megy A kelleténél erősebben dobog a szívem. Jelzi a dühömet. Mert dühös vagyok Tonhauser Lászlóra. Vártam a könyvét. Hittem, hogy kitálal, hogy több minden kiderül visszaemlékezéseiből. Rövid idő után lecsendesednek bennem a negatív érzések. Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy rádöbbenjek: Tonhauser nem írhatott meg mindent! Éppen ezért nem is értem a könyv címét: „Nem kérek bocsánatot”. Kitől és miért kellene bocsánatot kérnie? A megaláztatásokért, a fenékbe rúgásokért, a hittel, becsülettel végzett munkáért? A könyvet olvasva meglepett volna, ha többet tudunk meg belőle Kuzma Mihály haláláról. Számomra teljesen feldolgozhatatlan: értelmes emberek hogyan állíthatják, hogy az ízig-vérig zsarut miért épp a főkapitányság épületében gyilkolta volna meg bárki is? Eny- nyire nem lenne szabad lenézni a rendőrök gondolkodását! Abban azonban nem kételkedem - ahogyan a könyv szerzője is kijelenti -, hogy az alezredest öngyükos- ságba kergették. „A vizsgálat során a beosztottak gyávák voltak, nem mertek megszólalni! A vezetők pedig nem vonták le az erkölcsi tanulságot, mert nem álltak ilyen szinten...” - írja Tonhauser. Igen! Könnyű vádolni a másikat gyávasággal, mint ahogyan tettem én is jegyzetem (elmélkedésem) elején. Csakhogy hamar inába száll a bátorsága annak, akinek gyerekei vannak, felesége, OTP- tartozása, akinek emiatt munkahelyre van szüksége, ahonnan fizetést kap a család megélhetésére. Aki „pofázik”, könnyen az utcán találhatja magát. Tonhauserre ugyan ezek már nem vonatkoznak. Őt kipenderítették az állományból. Az ő kezét - gyanítom - a személyiségi jogok bénították le. Mert ugye ismerős: a nagy fene demokráciában a bűnözőknek, a tisztességteleneknek személyiségi jogaik vannak. A többi, a sok millió tisztességes pedig rá kell, hogy döbbenjen: széllel szemben nem megy! Vendégkommentár PATAKI ISTVÁN Praxisjog A praxisjog bevezetésével látszólag mindenki jól jár. A kormány végre felmutathat valamit, az önkormányzatok értékesíthetik, bérbe adhatják rendelőiket, a háziorvosok nemzeti ajándékként - illetékmentesen - vagyoni jogot kapnak. A betegek általában eddig is elégedettek voltak. Akkor miért szót vesztegetni az egészre? Azért, mert ez - a jó szándékot nem vitatva — a kormány pótcselekvése egy végtelen nehéz helyzetben lévő ágazat valóban feszítő problémái megoldása helyett. Ugyanakkor több vonatkozásban igazságtalan is a praxisjog ingyenes juttatása (amelynek értékét most senki nem tudja), egy pilótajátékra emlékeztet, mert a most működő orvosok — egyébként megérdemelt — ajándékát az utánuk következők fogják megfizetni. Igazságtalan, mert erre a megbecsülésre minden egészségügyben dolgozó méltó lenne azért is, mert más az értéke egy keleü határmenti vagy egy jómódú nagyvárosi körzet esetében, s a közszféra többi dolgozója is joggal számíthatna ilyen elismerésre. Az önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozza a javaslat, hiszen az ellátási kötelezettségért továbbra is felelősséggel tartoznak. Mi van akkor, ha egy kistelepülés praxisjogáért az örökösök által megállapított árat egyetlen jogosult sem hajlandó megfizetni? Orvos nélkül 6 hónapig sem maradhat a település. Zsebébe nyúl az önkormányzat, és ha nincs benne pénz? A megoldás kulcsa itt keresendő, a praxisjogot az önkormányzatok tulajdonába kellene adni, amelyet már első alkalommal értékesít, esetleg ingyenesen átad a működő orvos számára, majdan az akkori piaci viszonyok alapján visszavásárolja, s ismét értékesíti. Az elgondolások sorában szerepel egy igen jó gondolat. Kedvezményes hitelkeret megnyitása praxisjog, rendelők, műszerek vásárlására, ezáltal valóban működőképes lehet a rendszer. A szerző Békés város polgármestere ...az önkormányzatok tulajdonába kellene adni. A legsürgetőbb kérdés A közelmúltban tartottak közmeghallgatást Méhkeréken. Az ülésen elhangzottakról dr. Rúzsa György, a határmenti település polgármestere számolt be. Méhkerék — A községben kialakult súlyos belvízhelyzet és az ezzel kapcsolatos védekezési munka kérdése állt a közmeghallgatás témáinak élén. Az idén a legsürgetőbb feladat Méhkerék belvízvédelmének biztosítása. Elhatározás született arról, hogy a csatornázás kialakításában, karbantartásában, a szakszerű vízszintezésben a település lakói közös szervezésben vesznek részt. Indokolt lenne a kisteherforgalom mielőbbi megnyitása Méhkerék és Nagyszalonta határátkelőhelyen, valamint a romániai testvértelepülésekkel a kapcsolatokban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása. Idei terveink között szerepel a román idősek házának létrehozása. Felvetődött egy körzeti megbízott állandó jelenléte a községben. Sikerült tavaly az önkormányzat intézményeiben a működés feltételeit biztosítani, de az idén sem kerülhetjük el a — forráshiányos települések céljára létrehozott - kiegészítő állami támogatás iránti pályázaton való részvé- telt — tudatta dr. Rúzsa György. _______________v.k. MNWWMMHMMMMMMMMNMlIifMlWNIBIWíiBllMI Barangolás „Békés-Csabán” Békéscsaba ,,Aki nem ismeri városunk múltját és jelenét, az nem remélhet, nem bízhat annak jövőjében sem. ” Jánossy Gyula 1930-ban volt Békéscsaba polgár- mestere. Az ő gondolataival nyitotta meg tegnap a városháza Mokos Termében Simon Mihály jegyző a „Békéscsaba anno... című kiállítást. A Gécs Béla válogatta és rendezte kiállítás anyaga egykori fotókon, képeslapokon keresztül mutatja be a régi „Békés-Csabát. A kiállítás képei közt barangolva láthatjuk a pöfögő kisvasutak a régi, még csak egy- tomyos római katolikus templomot, a Nádor Szállót és a valamikor tündöklő, mára már megkopott Széchenyi-ligeti sörházat. A régi csabai városképeket bemutató kiállítást Békéscsaba önkormányzata, valamint a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület rendezte. - Az egyesület célja, hogy a város múltját ápolja, kutassa és közkinccsé tegye - mondta a kiállítás megnyitója előtt Cserei Pál, az egyesület elnöke. Gécs Béla a kiállítás anyagát Békéscsaba város ön- kormányzatának ajánlotta fel._________________m Cserei Pál, a városvédő egyesület elnöke (balról) és a kiállítást összeállító 6ács Béla
