Békés Megyei Hírlap, 2000. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-13 / 10. szám
6. oldal - 2000. Január 13., csütörtök G A Z D A S Á G Harmadik éve sanyargatja megyénket Belvízkárok hét helyszínen - Mi lesz veled, mezőgazdaság? — Harmadik éve sanyargatja megyénk mezőgazdaságát a belvíz, a mostani csak a kegyelemdöfést adja meg. Az üzemek 1998 őszén nem tudták befejezni a betakarítást és az őszi szántást. Azután tavaly tavasszal jött a belvíz, majd a nyári esőzés, ami a termés egy részét elvitte, s amire csak kevesen kaptak kártérítést. Az elmúlt év végén, s most, az új esztendő elején újabb belvíz okoz komoly gondokat — tájékoztatott Győríi Károly, a mezőgazdasági termelők szövetségének megyei titkára. Mint mondotta, a megyénk déli részében viszonylag kisebbek a gondok, ott „csupán” Nagyszénás, Battonya, Tótkomlós és Békéssámson térségében van számottevőbb belvíz. A megye középső, s főként az északi területein drámai a helyzet, különösen Füzesgyarmat, Szeghalom és Vésztő környékén. Ezen a vidéken több gazdaság szántójának 30-40 százalékát borítja szinte összefüggő vízfelület. A belvizes gazdaságok többségét az átütemezett tőkepótló hitel tartotta életben, tudtuk meg később. De lássunk néhány konkrét gazdaságot, szövetkezetei a megye különböző pontjain! Összeállításunkból kiderül: melyiküket hogyan érintette a belvíz, milyen károkat szenvedtek eddig, ezeket fedezte-e a kárenyhítésre kapott pénz, s hol mire számíthatnak ezután...? 200-250 ezer köbméteres Rajta-erdei tározó már megtelt, így a belvizet a csatornákon keresztül a Marosba kell eljuttatni, a „lecsapolás” azonban csak szakaszosan történhet. Mezőhegyesen úgy vélik, ha a közeljövőben nem hullana jelentős mennyiségű csapadék, kor derül ki. Az viszont biztos, hogy a mostani víz nagyobb lesz, mint a tavalyi belvizek idején volt — közölte lapunkkal Kézi Zoltán, a dévaványai Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Az Aranykalász kártalanítást kér, s remélik, lesz erre elegendő kerete a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Tavaly például a teljes károknak csak a 40 százalékát kapták meg. Ez pedig tovább nehezítette az amúgy is mindennapi gondokkal küzdő szövetkezeteket helyzetét. Ha ez továbbra is így folytatódik, akkor a szövetkezeteknek mindenütt csökkenteniük kell a dolgozói létszámot. Ez pedig az észak-békési térségben további komoly társadalmi problémákat eredményezne, hisz a környéken nincs elhelyezkedési lehetőség. Tehát a szömire számítunk az idén? Nem sok jóra! Békéssámson A Békéssámsoni Faluszövetkezet emberei, gépei folyamatosan dolgoznak, kiveszik részüket a belvízvédekezés tennivalóiból.- Kénytelenek vagyunk nyúlgátakat építeni, mert ellep bennünket az ár az idén is. 1999-ben 28 millió forint hozamkiesésünk volt, ennek mindössze 10 százalékát kaptuk meg kárenyhítésként. Még nem tudjuk pontosan megítélni az idei veszteségeinket, de 20 millió forint fölött lesz, az már látszik, hiszen 2 ezer 250 hektár bérelt földterületünkből 876 hektáron a víz az úr. A helyzetet kritikusnak értékelem - fogalmazta meg véleményét Simon Imre. Az elnök azt még nem tudja, mennyi lesz tavasszal a bevethetetlen területük, pedig szeretnének A befagyott belvíz fogságába került egy markoló Békéscsaba határában FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Szarvas A Szarvasi Agrár Rt. csabacsü- di kerületében tavaly 770 milliméter csapadékot mértek, ez 250 milliméterrel több, mint a előző évek átlaga. A búza vetésterületéből 432 hektárt, a káposztarepcéből 86 hektárt, a fűmagból 144 hektárt, a lucernából 73 hektárt borít belvíz - tudtuk meg Horváth Károly vezérigazgatótól. A tavaszi vetésre váró területen 820 hektárt tarkítanak vízfoltok. A földművelésügyi minisztériumhoz előzetes felmérésre január elején bekérte a belvíz károsította területek adatait. Az, hogy pontosan mekkora a belvíz okozta veszteség, csak később derül ki. Az őszi vetés szépen kikelt. Amennyiben a tavaszi olvadáskor a vizet elnyeli a talaj, csökkent termésátlagot ígérve, de tovább fejlődnek a növények. Ha azonban csapadék-utánpótlás érkezik, ahol pang a víz, kipusztul a vetés. A részvénytársaság tavaly elvégezte a műtrágya-betáplálást, ám ennek hatékonyságán sokat ront a belvíz, hiszen a területekről lecsapolt vízzel a műtrágya is elvész. Mezőhegyes A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. összes területéből jelenleg 700 hektár szántót (ez kétszerese a tavalyinak!) és 229 hektár gyepet borít belvíz. A mezőhegyesi törzsterületen 394, Telekgerendáson 200, Gyulán 78, Dombegyházon pedig 30 hektár károsodott. A vízállásos szántók fele vetett kultúra: búza, lucerna, vörös here, repce. A víz miatt szántatlanul maradt terület nagysága 150 hektárra tehető. Miskucza Péter, a szántóföldi növénytermesztés főágazati igazgatója kérdésünkre elmondta, az állami kárenyhítés lehetőségéről, illetve mértékéről pillanatnyilag nincsenek információik. Tavaly voltak ilyen céllal meghirdetett pályázatok, igaz, akkor nem decemberben és januárban kezdődött a belvizes időszak, hanem tavasszal. A főágazati igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a belvíz nem egyformán érinti a különböző településekhez tartozó szántókat. A 9729 hektárnak jelenleg 7,2 százaléka belvizes. Ez az arány Mezőhegyesen nem éri el a 5 százalékot, Telekgerendáson viszont 24, Gyulán és Dombegyházon pedig 20-20 százalék. Ami a mentesítést illeti, a ménesbirtok együttműködik a vízgazdálkodási társulatokkal. A törzsterületen lévő akkor a jelenlegi belvizes területeiknek „csak” fele esne ki a 2000. évi gazdálkodásból. Gyula A gyulai Köröstáj Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet 2 ezer 200 hektár szántón és 220 hektár rét, legelőn gazdálkodik. A területek Bánom, Bicere, Siórét, Szeregyháza és Remete térségében találhatók. A szövetkezet főagronómusa, Hájas Géza a napokban összesítette a belvízzel fedett földek adatait. A megyei FM-hivatal- nak küldött jelentés szerint az ősszel felszántott 992 hektárból — melybe tavasszal kukoricát, cukorrépát, napraforgót és szóját akartak vetni - 248 áll víz alatt. A 235 hektáron telepített lucernából 69 került a víz fogságába. Az őszi búza csaknem felét érinti a csapás, 826 hektár vetésből 478 érintett. A 137 hektárnyi árpából pedig 61-et öntött el a víz. A szakember szerint kárenyhítésre a kormánytól egyelőre nem kaptak ígéretet. A vízzel borított területek jelenleg fagyott állapotban vannak és nem lehet tudni, hogy a jég alatt milyen mértékben károsodtak a növények. A károkat ebben a helyzetben nehéz lenne megjósolni. Dévaványa- Jelenleg jégpáncél alatt van a termőterületünk többsége. Hogy a belvíz pontosan mekkora károkat okoz, azt még nem lehet látni, csak olvadásvetkezettől elküldött személyek munkanélkülivé válnának. Kézi Zoltán azt is hangoztatta: a belvíz nemcsak a szövetkezeteket, hanem a magán- termelőket is sújtja, akik közül szintén többen kényszerülhetnek arra, hogy felszámolják vállalkozásukat. Nagykopáncs Hajdú József, a Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke azt a látványt idézte, amikor a nyúl a 65 hektáros fénymag területén ugrándozott a vízben. Nem is lett jó termésük a kopáncsiaknak! A 20 hektáros ánizsföldről is hektáronként csak 90 kilót arattak le. Olyan lapos, mély fekvésű a területük nagy része, hogy a víz visszaszivárog a csatornákból — tudtuk meg á szövetkezet vezetőjétől. Elmondása szerint már a nyári esőzések után telítődött a föld, most a 704 hektárnyi legelő 80 százalékán áll a víz. — Mintha a Balatont látnánk, olyan a táj - panaszolta az elnök. - Januári felméréseink szerint a 430 hektáros őszi búzából 235 hektár van víz alatt, de 81 hektár repcénk és 14 hektár árpánk is úszik. A bérelt 1600 hektáros földterületünkből 962 hektár szinte megközelíthetetlen. Az ősszel már nem is tudtunk megművelni 68 hektár szántót. Egyelőre kilátástalan a helyzetünk, tehetetlennek érezzük magunkat. A tavalyi 17,8 milliós hozamkiesésünkre 1,4 millió forintot kaptunk. S hogy cukorrépát, mákot, napraforgót és kukoricát is termeszteni az idén. Csárdaszállás Fülöp Elek, a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet elnöke nincs rózsás kedvében. A közös gazdaság 3200 hektáros szántójának egyharmada, egészen pontosan 1106 hektár van víz alatt, melyből mintegy 400 hektár a vetés, a többi az ősszel felszántott terület. — Az őszi munkákkal időben végeztünk, minden talpalatnyi földet felszántottunk, s egy biztató tavaszban reménykedtünk - kezdi a nagyüzem elnöke. - Aztán az elmúlt év utolsó napjaiban jött a nem várt „áldás”... — folytatja, s máris sorolja, hogy az idén mit is tettek a károk enyhítésére: eddig elkészítettek 2600 méter vízelvezető csatornát, öt kotrógéppel megmozgattak közel 5 ezer köbméter földet.- Nekünk nem a támogatás elérése a célunk, hanem a belvíz elleni védekezésre fordított költségeink számla alapján történő megtérítése. S ez eddig csaknem 5 millió forintra rúg. Belvíz ellen egyetlen biztosító sem köt biztosítást. A kárfelmérésünket az FM- hivatalnak az elmúlt héten leadtuk, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy a tavasz- szal nem lesznek további gondjaink - mondotta végül Fülöp Elek. B. M. - CS. I. - CS. R. - M. B.-M. OY. - SZ. A. ______________A BUDAPESTI ÁRUTŐZSDE HÍREI______________ A keddi tőzsdenapon a kukorica árai lefelé rendeződtek, a búza árai nagyobb léptékkel estek. Az árpa nem mozdult, a takarmány- búza ó határidői estek, az új határidők nőttek. A repce, szójadara, napraforgó nem változott, a sertésárak stagnálnak. Azonnali kukoricában 17 000 Ft/t-n volt üzletkötés. Bővebben az interneten: http// www.szikszi.hu/ ~ ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Március 18 350 18 000-18 350 18 000-18 350 November 17 850 17 500 18 000-18 200 Egységes búza Március 26 240 26 000-26 250 26 200-26 800 Augusztus 21 010 20 800-21 000 21 000-21 500 Takarmánybúza Március Takarmányárpa 23 500 — 22 700-24 000 Augusztus 17 800 17 000-17 500 18 200 Olajrepce Üzletkötés 18 000-18 350 26 200-26 250 21 000 Augusztus 38 500 38 500 39 200 Napraforgó Október 43 000 - 43 000-43 200 Szójadara Március 57 000 56 600 Eu. vágósertés I. Február 259 - - TAX Március 23 000 - - __________________________________________________BALLAI PÁL BÁT-TŐZSOETAO Túraútvonal a Száraz-ér mentén A tótkomlósi Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület közgyűlésén Takács Pál vezetőségi tag arról számolt be, milyen terveik vannak a 2000. évben. Tótkomlós A Zöld napokhoz hasonlóan az idén is szeretnének a Száraz-ér menti települések bevonásával programsorozatot indítani. Erre a célra az egyesület a Környezet- védelmi Minisztérium környezet- és természetvédelmi szervezetek támogatására kiírt pályázatán 200 ezer forintot nyert. Ám további források felkutatására is szükség lesz még — tudta meg lapunk. A helyi családsegítő központ által szervezett napközis tábor 2000-ben kiemelten foglalkozik majd a környezet- és természet- védelemmel, az épített értékek védelmével. Ebben is segédkezik majd az egyesület, ahogy a Száraz-ér menü földterületek határvonalainak és tulajdonjogának tisztázásában. Szeretnék befejezni a Száraz-ér menti túraútvonalak kijelölését, beindítanák az erdősítést, a fásítási mozgalmat, de a tervek között szerepel egy „Virágos Tótkomlósért” mozgalom meghirdetése is a városban. CSETE ILONA Helyben kevernek Dombegyház A dombegyházi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezetben január 15-étől saját keverésű táppal etetik a sertéseket. Isztin Ferenc elnök a közelmúltban tartott közmeghallgatáson bejelentette: 17 millió forintot költöttek a keverő rekonstrukciójára, ám ennél sokkal nagyobb kiadást jelentett az, hogy a szövetkezet a takarmány-előállításhoz szükséges egész évi szemestermény-szük- ségletét is megvásárolta, csaknem 80 millió forint értékben. „Nem titkolt célunk, hogy a keverő újraindításától jelentős költségmegtakarítást várunk, s ez a sertéságazatban fog realizálódni” - mondotta, utalva a szállítási költségek jelentős mértékű csökkenésére. A keverő újraindítása azonban nemcsak a szövetkezetnek, hanem a dombegyházi termelőknek is előnyt jelent: biztos piaca lesz a helyben termesztett takarmánynövényeknek. _______________________________(OH) _________________Gazpasabok_________________ Kis magyar biotörténelem Az idén lesz pontosan 20 éve annak, hogy hazánkban megalakult a biogazdák mozgalma. 1980 táján az első külföldről jött híradások, szakcikkek és szakkönyvek hatására Budapesten megalakult az Országos Biokultúra Klub. Később létesült a Natura GT és az azonos nevű bolthálózat, majd a bioklub. Ezekben a klubokban, üzletekben kezdetben kizárólag külföldi szakirodalmat és tartósító szerek nélküli élelmiszereket árultak. A biokultúra klub egyesületté alakult, mely ma is létezik és működik. Biotermelés Magyar- országon címmel 1991-ben jelent meg hazánkban az első átfogó FM-tanulmány, melyben számos pontatlanságot találunk. Itt már virágzó magyar biofalvakat emlegettek, jóllehet ilyenek nem voltak és ma sincsenek. Továbbá 200 ezer hektárnyi területet említenek, melyen a 3 éves átállási időszak vette kezdetét. Sajnos a tanulmány összemosta az úgynevezett integrált mezőgazdasági termelést a biotermeléssel. Az előbbinél ugyanis a végtermékek károsanyag- (vegyszermaradvány) tartalma 10 százalék lehet. A biotermékeknél nincs alsó határérték. Az igazság az, hogy a kilencvenes évek elején sok tízezer házi kertben folytattak az emberek vegyszermentes termelést, főként a saját szükségleteikre. Nagyüzemben mintegy 5 ezer hektáron próbálkoztak. A termékek minőségét a Holland SEC ellenőrző és minősítő szervezet végezte. Hamarosan a Biokultúra Egyesület önálló minősítési rendszert vezetett be. Bio védjeggyel látta el már 1992-ben a minősített termékeket. Ellenőrzés alá vették a termőtalajt, szúrópróbaszerűen a termelési folyamatot és a végterméket. Ha mindhárom egyezett, kiadták a védjegyet. A SEC mintegy 2 ezer, a Biokultúra 1500, a németországi Demeter Szövetség pedig mintegy ezer hektáron végezte az ellenőrzést. Az utóbbi a legszigorúbb és vüág- szerte a legelismertebb.
