Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-03 / 282. szám

Röviden Integrálnak, (gh) Az igazgatótanács jóváhagyásá­val év végén megszűnik a Mezőhegyesi Állami Mé­nesbirtok Rt. önálló jogi sze­mélyiségű integrációs kft.-je. Maga a tevékenység folyta­tódik, a kft. feladatkörét a jö­vőben közvetlenül a ménes­birtok fogja ellátni. Előrelát­hatólag csökkeni fog az in­tegrációban termelt búza és kukorica vetésterülete, ugyanakkor jelentős mérték­ben nő a vetőmagnövényeké. A vállalat vezetői arra számí­tanak, hogy a tevékenység összvolumene 2000-ben meghaladja a korábbi évekét. Sorostól, (i) A körös- ladányi Tüköry Lajos Általá­nos Iskola egy nyolcadik és egy hetedik osztályos tanuló­ja jó tanulmányi előmenetele miatt 10-10 ezer forintos tá­mogatást nyert a Soros Ala­pítványtól. Ennek a támoga­tásnak köszönhetően jelentő­sen mérséklődik az a kiadás, amit a szülők gyermekük ta­níttatására fordítanak. Telezőid. (1) A napokban láthattuk a mezőkovácsházi kábeltévén a Hunyadi János Gimnázium környezetvédel­mi szakkörének legújabb „Telezöld” műsorát, amely a madarak életéről, a téli ma­dáretetésről és védelméről szólt. A programban kame- raközelből figyelhettük meg a madárvendégeket a mester­séges etetőkön, tanácsot kap­tunk, miként készíthetünk egyszerű, a háztartásban fe­leslegessé vált anyagokból etetőhelyeket, illetve a stú­dió vendégeként a battonyai Ludnai Tünde hódmezővá­sárhelyi főiskolás tanuló szá­molt be a Rajta-erdőben vég­zett téli madárvédelmi kísér­leteiről. Termelés mellett... A Mezőhegyesi Állami Mé­nesbirtok Rt. házi teniszbaj­nokságot tartott Gyulán de­cember 1-jén. — Lesz-e folytatása a kez­deményezésnek? — kérdez­tük dr. Megyeri Zsolt cégve­zető-vezérigazgatót, az egyéni verseny győztesét. — A mostani verseny, amely egyéni és páros bajnok­ság (ez utóbbit Házi András és Zsóri László kollégánk nyerte), első állomása volt egy rendezvénysorozatnak. A téli időszakban szeretnénk le­bonyolítani a házi tekebajnok­ságot, kihasználva, hogy im­már saját tekepályával is ren­delkezünk. Gondoltunk aszta­litenisz-versenyre is, ezt rész­ben egyéni, részben pedig fő­ágazatok közötti versenyként kívánjuk megrendezni. — Csupán sportról, kikap­csolódásról van szó, netán „termelési” célokat is szol­gálnak ezek a versenyek? — Természetesen az a leg­fontosabb, hogy a dolgozóink jól érezzék, magukat. Ugyan­akkor az ilyen alkalmak lehe­tőséget adnak az együtt gon­dolkodásra, egymás jobb megismerésére is — vála­szolta dr. Megyeri Zsolt, (gh) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 403,05 EURÓ 253,82 Francia frank 38,69 Német márka 129,78 Olasz líra (1.000) 131,09 Osztrák schilling 18,45 Svájci frank 158,63 USA-dollár 252,08 ­GAZDASÁG 1999. december 3., péntek A szülők választhatnak a gyes és az ty támogatás között Januártól újra igényelhető a gyed A parlament döntése értelmében január elsejétől a szülők újra jogosultak lesznek a Bokros-csomag idején megszüntetett gyer­mekgondozási díjra (gyed). Az év elejétől választhatnak: erre a jövedelemtől függő támogatásra vagy a fix összegű gyesre tar- tanak-e igényt. A következő évi költségvetés egyik sarokpontja a családi tá­mogatások növelése lehet. Harrach Péter, a Szociális és Családügyi Minisztérium veze­tője korábbi nyilatkozataiban már hangoztatta: a gyed azt hi­vatott biztosítani, hogy a gyer­mekek nevelését fő tevékeny­ségként végző szü­lőt ne érje túl nagy veszteség, ha mun­káját az utódok gondozása miatt szünetelteti. A gyedet 1984- ben vezették be Magyarországon, az akkori felméré­sek szerint nagy szerepe volt abban, hogy a rá követke­ző néhány évben lassult a hazai né­pességcsökkenés. A gyed a Bokros­csomag bevezeté­sével szűnt meg, 1996 áprilisában ítélték meg utoljá­ra. Mivel ez a csa­ládtámogatási for­ma a gyermek 2 éves koráig jár, így előfordulhatott, hogy néhány család még tavaly is kaphatott gyedet. A gyermekgondozási díjat a parlament döntése értelmében igényelheti minden szülő, aki­nek a gyermeke 2000. januárjá­ban még nem töltötte be a má­sodik életévét. Újdonságnak számít, hogy míg az 1996-ban megszüntetett gyed csak a gyer­mek 1 éves kora után járt, janu­ártól a 168 napos terhességi se­gély után már kérhető. Az „új” gyedet az apa vagy az anya is kérelmezheti, emellett jogosult lehet rá az örökbefogadó vagy a gyám is, azonban mindegyikük esetében feltételként szabják a legalább 180 napos társadalom- biztosítási időt az igény beje­lentése előtti két évben. Emel­lett követelmény, hogy a gyed ideje alatt az igénylő szülő sem­milyen kereső tevékenységet nem folytathat. A gyed januári bevezetésé­vel a szülők választási helyzet­be kerülnek: a gyermekgondo­zási segéllyel (gyes) vagy az újra indított díjjal jámak-e job­ban. A jogszabályok szerint ugyanis több támogatási forma egyszerre nem adható, viszont a gyes jogosultsági ideje egy darabig egybeesik a gyedével: a gyermek 3 éves koráig kap­ható. A gyes összege megegye­zik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal, ami 1999-ben 15 350 forint, ezt mindenki egységesen kapja. A gyed viszont az igénylő szülő korábbi fizetésének 70 százalé­ka lehet, így nem nehéz kiszá­molni, hogy idén 22 ezer forin­tos fizetés felett érdemesebb lenne a gyedet választani a szülőknek, hiszen így már több pénzhez jutnának, mint a fix összegű gyessel. A gyermek- gondozási díjnak ugyanakkor felső határa is van. Jövőre a terv szerint 50 ezer forint — a minimálbér kétszere­se — lehet a legmagasabb ösz- szeg, amelyet a szülő kaphat, így körülbelül 71 500 forintos fizetés a „limit”, ezután a gyed összege már nem emelkedik. Azt sem árt tudni, hogy a gyed adóköteles: a munkahelyre eső részt a költségvetés átvállalja, a nyugdíjjárulékot azonban az igénylőnek kell fizetnie. A költségvetési latolgatások szerint jövőre országosan leg­alább 100 ezer család dönthet úgy, hogy inkább a gyedet vá­lasztja. A szociális tárca szakér­tői úgy vélik: az átlagos összeg, amit havonta kifizetnek egy szülőnek, meghaladhatja a 30 ezer forintot. Nyaka Szabolcs A családtámogatások mértéke az elmúlt három évben Családi pótlékban részesülő gyermekek átlagos száma (ezer fő) Egy családra jutó átlagos pótlék összege (forint/hó) 1041 7080 8375 Gyesben részesültek tényleges átlagos száma (ezer fő) Egy főre jutó átlag (forint/hó) 9.452 12.308 13.725 Gyedben részesültek tényleges átlagos száma (ezer fő) Egy főre jutó átlag (forint/hó) 28.027 16.338 19.765 1996 1997 1998 Forrás: KSH I Grafika: Bemle I I Hogyan adózunk 2000-ben? Kötelező az adóazonosító az adásvételi szerződésekben Sorozatunkban a jövő évi adózás változásairól teszünk közzé részleteket. Ezúttal a feledékenyeknek kirótt bírságról, az adó­eljárás rendjéről szóló törvény módosított változatáról írunk. Jövőre adóazonosító jel nélkül nem lehet majd ingatlan adás­vételi szerződést benyújtani. A munkáltatók minden munkavál­lalóról nevesített tb-bevallást készítenek, a járulékot az APEH az egyéni adófolyószám­lára könyveli. Húsbavágó válto­zásokat hoz jövőre az adóeljá­rás rendjéről szóló törvény mó­dosítása. Sokakat érint, hogy 2000-től az ingatlanok adásvé­teli szerződésében minden eset­ben fel kell tüntetni a szerződő felek adóazonosító jelét (külföl­dieknél az útlevélszámot). En­nek hiányában a földhivatalnak vissza kell utasítania az ingat­lan-átruházásra vonatkozó be­jegyzési kérelmet. A bankszám­la bejelentésének elmulasztását ezentúl az adóhatóság mulasz­tási bírsággal torolhatja meg. Az első számlaszámot az adó­szám közlését követő 15 napon belül kell közölni az adóható­sággal, az esetleges újabb számlaszámokat pedig a meg­nyitást követő 15 napon belül. A mulasztó magánszemélyeket maximum 50 ezer, vállalkozá­sokat 100 ezer forintra büntetik. A bankszámla-nyitásra kötele­zett adózók ezentúl kizárólag saját, bejelentett számlájára kérhetik az adó visszatérítését, vagyis közvetlenül nem utalha­tó más szervezet számlájára. Ha az APEH azért késlekedik az utalással, mert az adózó nem je­lentette be a számlaszámot, az adózónak nem jár késedelmi pótlék. Ráadásul ha a kiutalás ellenőrzéséhez az adóhatóság hiánypótlásra szólítja fel az adózót, a kiutalási határidő csak akkor kezdődik meg, ha az adó­zó pótolta a hiányokat. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki kül­földön tartózkodik vagy beteg, s emiatt nem tudja elküldeni a hiánypótlást, az akadály elhá- rultáig nem számíthat vissza­utalásra. A jövő évtől egysége­sítik az adók és járulékok be­szedési rendjét. Mindez azt je­lenti, hogy a járulékokat az adó­beszedésre vonatkozó szabá­lyok szerint kell elszámolni. A tb-járulékot továbbra is a mun­káltatók állapítják meg, de a jö­vedelemadó szabályai szerint. Járulék csak az adott évre előírt felső határig vonható le. Több munkáltató esetén a munkavál­laló nyilatkozhat, hogy ezt a plafont elérte, vagy sem. A nyi­latkozathoz csatolni kell annak a munkáltatónak az igazolását, ahol a határt elérte. Az egyéni adófolyószámlákra ezentúl a já­rulékbefizetéseket is rákönyve­lik. Ezért a munkáltatónak a ha­vi bevallásban az egészségbiz­tosítási és nyugdíjjárulékot minden dolgozó esetében, an­nak adóazonosító jelének fel­tűntetésével külön-külön szere­peltetnie kell. A jövőben az APEH és a VPOP parancsnoka egy korábban már vizsgált idő­szakot illetően új ellenőrzést rendelhet el, tehát „felülvizs­gáltathatja” a szervezet korábbi határozatát. A törvény nem ren­delkezik arról, hányszor lehet újra és újra megvizsgálni egy adott időpontban a vállalkozás gazdálkodását, pusztán arról szól, hogy az elévülési időn be­lül, vagy az új információ tudo­másra jutását követő fél éven belül. Szigorítást jelent, hogy az ellenőrzés megkezdése után az elmulasztott, elfelejtett adóbe­vallás már nem pótolható. A ha­tóság a teljes feltárt adóhiány alapján állapítja meg az adófi­zetési kötelezettséget. A köny­velés korszerűsödik. 2000-től az adózók elektronikus vagy optikai adathordozón is meg­őrizhetik bizonylataikat, de eh­hez külön engedélyt kell kérni­ük az APEH-től. Ha az adóha­tóság ellenőrzést végez a cég­nél, vállalkozónál, az adóellen­őrnek az adathordozóról ki­nyomtatott bizonylatokat kell átadni. Módosulnak az adótar­tozás miatt meghirdetett árveré­si szabályok. Ha az első árverés azért volt sikertelen, mert a nyertes utóbb elállt a vételtől, s az ingatlant a második árveré­sen csak olcsóbban tudják érté­kesíteni, akkor a különbözetet az első árverezőtől „adóként” szedik be. Ezzel az adóhatóság az árverési manipulációkat kí­vánja kivédeni. FEB A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon zárultak a decemberi határidők a takar­mánykukorica 16 270 Ft/t, búza 22 450 Ft/t, takarmánybúza 21 500 Ft/t, árpa 22 000 Ft/t, napraforgó 43 260 Ft/t + áfa történik a kiszámlázás. A decemberi vágósertés I. 254 Ft/kg-on zárt. Bővebben az interneten: http// www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ái Vételi ' Eladási Kukorica Ft/t December 16 270 ajánlati ársáv 16 400-16 900 16400-16 900 Március 17 040 16 600-17 100 17 000—17 100 Egységes búza December 22450 21 700-22500 21 700-22 500 Augusztus 20 800 20 300—21 000 20 700-21 000 Takarmánybúza December 21 500 Takarmányárpa December 22 000 23 000-24 000 Olajrepce Augusztus 40 000 39 800 _ Napraforgó December 43 260 42 000-43 000 42 000-46 000 Szójadara Január 55 600 Eu. vágósertés I. December 254 Üzletkötés 16400-16900 17010-17100 21 700-22500 20700-21000 42000—43000 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Kitörési lehetőség nélkül? A költségvetési bizottság elnöke a jövő évről Míg a békéscsabai képvise­lő-testület elmúlt ülésén az 1999-es év költségvetésének eddigi teljesítése szerepelt terítéken, legközelebb már a 2000. év kihívásaival kell szembenézniük a képvise­lőknek. — Mit hozhat az új év? — erről kérdeztük a képviselő-testület pénzügyi és költségvetési bizottságá­nak elnökét, Hideg Andrást. — A bevételek, kiadások a tervek szerint alakultak 1999- ben. Hitelt is kevesebbet vett fel a város a tervezettnél. Úgy tűnik, konszolidált a megye- székhely pénzügyi helyzete. — Mindehhez hozzátarto­zik, hogy nem a bevételek nö­vekedése miatt kellett keve­sebb hitelt felvenni, hanem mert több program nem indult be. Az 1999-es költségvetés­nél azzal szembesült a testület, hogy a város megszokott szín­vonalú működése csak hitel- felvétellel biztosítható. A kép­viselő-testület tett annak érde­kében, hogy megtakarítás ala­kuljon ki. Emellett a városnak nem volt adóssága, a hitelfel­vétel nem okozott gondot. — Mit hozhat a 2000. év? — A hitelállomány nullá­ról 550 millióra nőtt. A ka­matterhek fejlesztési kiadáso­kat szorítanak ki. A bevételek nem elegendőek a város mű­ködésének színvonalas bizto­sításához. A hiányra nincs belső fedezet. Formálisan a város akár egymilliárdos adósságot is felhalmozhat, és a meglévő vagyoni részek ér­tékesítéséből lehetősége len­ne egyszeri tőkepótlásra. A hiány azonban tartós, a prob­léma csak a működés színvo­nalának csökkentésével, lét­számleépítéssel oldható meg. — Egy 150 fős létszámle­építést már meglépett az ön- kormányzat... — Úgy gondolom, jövőre ugyanennyi szükségessé vál­hat. Ez nehéz, hiszen utolsó tartalékait hívta le a város. Olyan munkaköröket szünte­tett meg az önkormányzat, melyek fenntartására nem volt törvényi kényszer. Mos­tanra azonban a város abba a helyzetbe került, hogy törvé­nyi kötelezettségeinek sem tud eleget tenni. Saját bevéte­leit az önkormányzat nem tudja tovább emelni. Ezen a helyzeten egyedül az ország- gyűlés változtathatna. Ebben nem reménykedem, hiszen az eddig megalkotott költségve­tések hátrányosak voltak az önkormányzatok számára. — Van-e kitörési lehetősé­ge a városnak? — Nincs. Egy lehetősé­günk van: alkalmazkodni. Ez 2000-ben a város működési színvonalának csökkenésével jár. Ami csökkenő pedagó­guslétszámot, lassúbb ügyin­tézést, a parkok, utak gondo­zásának, karbantartásának el­maradását jelenti. Ezt pedig minden békéscsabai megérzi majd. Kovács Attila Vetéstámogatástól az aratásig Korábbi lapszámunkban már írtunk arról, hogy a megyében 13 cég kapott megbízást az őszi gabonafé­lék fémzárolt és kamattá­mogatást élvező vetőmagja­inak értékesítésére, illetve a kapcsolódó integrátori fel­adatok végzésére. A terme­lők ekkor kedvezően nyilat­koztak a támogatási formá­ról és sokan éltek is a lehető­séggel. Az előnyös feltételek követ­keztében gyakorlatilag az összes jó minőségű, fémzá­rolt vetőmagot sikerült érté­kesíteni — hallhattuk a kö­zelmúltban az FVM közigaz­gatási államtitkárának egyik bejelentésében. Mint mond­ta, idén gyökeresen megvál­tozott a helyzet, mivel a bú­zatermelők október végéig 783 ezer hektárt vetettek be, ami meghaladja az elmúlt évi teljes 766 ezer hektáros terü­letet. A gazdálkodói igé­nyekből kiindulva feltételez­hető, hogy az országban egy­millió hektár felett vetettek búzát. — Mindez nem lenne baj — mondta a napokban né­hány dél-békési szövetkezeti szakember —, ha az FVM betartaná ígéretét az inter­venciós árakkal kapcsolat­ban. Eszerint ugyanis a jövő évi ár nem lehet kevesebb az idei inflációval növelt érté­kénél. Félő azonban, hogy a tárca felrúgva a korábbi meg­állapodást, megint „csőbe húzza” az általuk kínált vető­magot felvásárló gazdákat és felemás helyzetbe hozza a tá­mogatott vetőmagot értékesí­tő vállalatokat, gazdaságo­kat. (hm)

Next

/
Thumbnails
Contents