Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-24-26 / 300. szám
//(& M MEGYEI KÖRKÉP 1999. december 24-26., péntek-vasárnap Lélekben is segít a bajbajutottaknak A tűzcsiholó szívében nincsen harag Boldog karácsonyt! — nyújtotta át a vöröskeresztes csomagot a Békés Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság gyulai kirendeltségének vezetője, Varga Balázs mérnök-őrnagy tegnap az érkezőknek városházi irodájukban. A levélben kiértesített gyulai belvízkárosultak köszönték a karácsonyi ajándékot. így Nagy András is a Darvas utcából, aki a csúszós utak miatt 67 éves édesanyja helyett jött el Gyulaváriból. — Meglepődtünk, hogyan is kerülhetett a névsorba — mondta Nagy András. — Valószínűnek tartom azért, mert oly sokáig állt utcánkban, Vári utolsó keresztutcájában a víz. Kertünknek csak a felét lehetett megművelni, a másik felét most is víz borítja. Lehet korcsolyázni — tette hozzá kesernyés humorral. Anya és fia nem juthattak belvízkár-támogatáshoz, mire értesültek, hogy jelentkezni lehet az önkormányzatnál, lejárt a határidő. Náluk a kárt sem mérték fel. A ház vízóraaknájában a talajszinttel egyenlő a belvíz. Ha az ember földbe dugja az ujját, az vizet ér. A kertben 30 centiméteres a víz, a ház vályogfalain is ilyen magasságig ér a foltja. Mire kiszárad, ki tudja, mi lesz a vége... Nagy András azzal búcsúzott, mivel ez idáig senkitől nem kaptak támogatást, a mostani ajándék lélekben helyre tette őket. Gyulán ebben az évben ötször kellett belvízvédelmi készenlétet elrendelni, ha nem is mindig és mindenhol harmadfokút. A tartós élelmiszer-csomagokat a Vöröskereszttől kapták, a polgári védelem felkérésükre közreműködött szétosztásukban. Gyulán 30-at adhattak át, a kiválasztásban az önkormányzat hatósági osztályának adatai és a védekezésben koordináló szerepet betöltő polgári védelem tapasztalatai voltak iránymutatók. Töredéknyi károsulton segíthettünk — állapította meg Varga Balázs. Sz. M. December 12-én, Budapesten, az MVSZ Magyarok Háza adott otthont annak a népes gyülekezetnek, mely a 90. születésnapját ünneplő Lükő Gábor előtt tisztelgett A többszáz fős, jórészt néprajzos pályatársakból, tanítványokból, művészekből, muzeológusokból összesereglett közönség, s bátran mondhatjuk, az egész magyar tudományos közvélemény nevében a kolozsvári Faragó József folklorista, Kriza Ildikó, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének osztályvezetője, Olsvai Imre néprajz- kutató, Vajda Mária muzeológus és Tánczos Vilmos néprajzkutató köszöntötte Lükő Gábort, s az elmúlt több, mint fél évszázad tudatos és tervszerű mellőzéséért talán egy kicsit meg is követte őt. Lükő Gábor páratlanul gazdag életútja, s az ennek nyomán kibontakozó munkássága fényesen bizonyította, hogy népünk hagyományos műveltsége európai mércével mérve is páratlanul gazdag, hatalmas keleti örökségét megőrizve önálló, ugyanakkor esztétikai szempontból vizsgálva méltó párja az úgynevezett „magas” kultúráknak. Természetes, hogy ez a kutatás már puszta létével is irritálta a népünket gyarmati sorba zülleszteni igyekvő karrieristákat és a hazánkat megszálló hatalom szekértolóit. Bátran mondhatjuk, hogy vidékünk néprajzi, kultúrtörténeti kutatása szempontjából nézve áldás az, ami az egyetemes magyar tudomány számára fölfoghatat- lan tragédia, tudniillik, hogy a proletárdiktatúra első éveiben, az egyetem keretein belül műAmit kap az ember, örül annak, bármi legyen — vette át a csomagot Nagy András a kirendeltség-vezetőtől, Varga Balázstól , fotó: kovács Erzsébet Lükő Gábor néprajzkutató ködő Debreceni Társaslélektani Intézet szétverése után ellenségei Lükőt épp Gyulára száműzték. Az itt eltöltött néhány éve jussán hát mi is kicsit magunkénak érezhetjük Lükő Gábort, a néprajz és muzeológia nemzetközi viszonylatban is igen jelentős tudósát. Vidékünk múltjáról, együtt élő népeinek hagyományos műveltségéről tucatnyi önálló munkában értekezik. Megdöbbentő, hogy tíz esztendővel a Lükő munkásságát tudatosan agyonhallgató diktatúra bukása után, az 1954—1970 között írt írások — melyek kivétel nélkül minden mondatukban vállalhatók ma is — részben publikálatlanul hevernek múzeumi polcok mélyén. Nevének és személyének már-már szinte eszelős mellőzésére kiváló példa az 1954-ben megjelent Román népdalok című kis kiadvány, melynek’ anyagát jórészt Kétegyházán és Eleken gyűjtötte — „véletlenül” kimaradt a gyűjtő neve. A hiányosságot ma is^ ellenőrizhető módon a könyvtári példányok esetében úgy pótolták, hogy lila tintával belebélyegezték Lükő Gábor nevét. A szakmai és emberi sérelmekért azonban gazdagon kárpótolták őt gyulai éveiben a barátok, szellemi társak, akiket ma is nagy szeretettel emleget, Koszta Róza, Kohán György — akivel különösen szeretett románul társalogni — és Oláh Andor. Amint azt a december 12-i ünnepségen Lükő Gábor elmondta, szívében nincsen harag. Református hite — amelyet a legnehezebb időkben is megtartott — s az isteni gondviselésbe vetett töretlen bizodalma megtartotta őt kristálygerincű, tartásos, ám mindig szerény és alázatos embernek és tudósnak. Művei mára iskolai tananyaggá váltak. Kutatói szemlélete iskolateremtőnek bizonyult. írásainak hatását immár a Tűzcsiholó című, közel 900 oldalas tanulmánykötet is tanúsítja. Pozsgai Péter, a könyv szerkesztője több, mint ötven szerző tanulmányát gyűjtötte egybe, hogy az idős mester előtt tisztelegjen. Külön érdekesség, hogy a könyv mellékleteként, hangzóanyag (CD) formájában először jelenik meg a szélesebb közönség számára is hozzáférhető módon Lükő Gábor 1932—33- as moldvai néprajzgyűjtéséből 25 népdal. Végezetül idézzük fel Lükő Gábor szavait, amelyeket a december 12-i ünnepségen mondott: „Gyermekeim! Szeressétek a magyar kultúrát, a magyar műveltséget! Adjátok tovább és őrizzétek! Ez a legfontosabb. Emlékezettek arra, amit írtam vagy mondtam, de engem elfeledhettek...” Harangozó Imre Restaurálták a díszkutat Szépül a szabadkígyósi kastély Látványos szakaszához érkezett a szabadkígyósi Wenckheim-kastély előtti diszkót felújítása. Elkészült a kútfejrész restaurálása — a kiváló minőségű munkát Paszt György monori okleveles kőszobrász-restaurátor végezte el —, műszaki átadása tegnap délelőtt történt. A barokk díszkút felújítására a kastélyban elhelyezett megyei intézmény, a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképző intézet nyújtott be millenniumi páA komlósi színjátszás dátumának a helytörténészek az 1907- es évet tekintik. A játszási lehetőség akkor bővült, amikor megépült a Kisgazda Szövetség székháza. A községi művelődési otthon 1950-ben létesült. Itt alakultak az első műkedvelő csoportok. Az új művelődési otthonnak és a könyvtárnak a meglyázatot, melynek nyomán 2,7 millió forintból megvalósulhatott a beruházás első szakasza. Ez a munkafolyamat magában foglalja a vízgépészeti, elektromos gépészeti munkálatokat, valamint a középen álló kőszobor restaurálását (azaz többek között a letört részek kipótlását, a rozsdátlanítást). Az intézmény — tudtuk meg tegnap Tábor Istvánné szakmai igazgatóhelyettestől — jövőre újra pályázik, ezúttal a kőmedence restaurálását szeretnék megoldani. (e) építése többször napirendre került, mígnem 1979-ben átadhatták a komlósiaknak az új házat. — Szinte valamennyi művészeti csoportunk azóta is működik. Rendszeres fellépői, közreműködői a városi rendezvényeknek. Munkájuk elismeréseként megkapták a Pro Űrbe díjat is — tudtuk meg a húszéves Posta-rejtvény Békés megyeiek is szerepelnek a Posta karácsony előtti keresztrejtvény-játékának nyertesei között. A szegedi igazgatóság hatodszor hirdette meg keresztrejtvény-játékát, melynek sikerét a 65 ezer visszaküldött levelezőlap is jelzi. Három fődíj és 200 ajándék talált gazdára. A fődíjak egyikét — IBUSZ-utazási utalványt — a szabadkígyósi Lipták Imre nyerte, míg a kondorosi Magda Tibomé színes televíziót kapott sikeres megfejtéséért. A nyereményekkel a Magyar Posta EMS gyorsszolgálata lepte meg őket.' (f) húsz éve jubileum kapcsán Dohányos Jánosné igazgatótól, aki méltán büszke a házban zajló munkára. Az elmúlt két évtized alatt számos produkció, népszerű művész megfordult a J. G. Tajovsky Művelődési Központban. Napjainkban is nyitva van az ajtó, szombaton itt rendezték meg a kisebbségek napját, majd december 19-én, vasárnap játszóházba várták a legkisebbeket, december 23-án pedig karácsonyi fúvószenekari koncertet rendeztek. Cs. I. A kultúra új otthona volt — Tótkomlóson 1875-ben már működött férfi dalkör, majd olvasókör. Ä helybeliek adakozásából a század elején épülhetett fel a Tótkomlósi Földműves- és Munkásotthon. Itt jutottak hozzá az olvasni szerető emberek a könyvekhez, a közös éneklés mellett itt lehetett együtt muzsikálni, szórakozni. Családsegítők a gyermekekért A mezőkovacshazi csaladsegito es gyermekjoleti szolgalat a korábbi hetekben ruhagyűjtési akciót szervezett, majd pedig gyermekprogramokkal kedveskedett a rászoruló családoknak. A családsegítő központ különböző intézmények segítségét kérte, hogy a megjelölt napokon minéí több használt, de még jó állapotban levő ruha gyűljön össze raktárukban. Az együttműködők népes tábora számos adománnyal segített, melynek eredményeként örömtelibbé válhat a szeretet ünnepe az arra rászomlók otthonában. December elején Mikulásnapot szerveztek, ahol 43 gyermek és az őket kísérő szülők vettek részt. Mindenki kedvére tölthette az időt, mivel a foglalkoztatószobákban lehetőség nyílt ajándékkészítésre, festésre. A délután fénypontja a Télapó „személyes” megérkezése volt. December 20-án a korábbihoz hasonló karácsonyi ünnepséget szerveztek a gyermekjóléti szolgálat védelméhez tartozó családoknak, ahol csomagokkal kedveskedtek a megjelenteknek. Az adományokat a rendezvényekre szintén mezőkovácsházi vállalkozók ajánlották fel. (hm) Nincs influenzajárvány! A megyében működő influenzafigyelő szolgálat a vírus egyetlen típusát sem azonosította még — tájékoztatott Tar Mihály, az ANTSZ Békés Megyei Intézetének járványügyi felügyelője. A szolgálat körülbelül egy hónapja rendszeresen végez vírusvizsgálatokat az „influenzagyanús” betegektől vett mintákon. Mint Tar Mihály beszámolt róla, eddig mindössze különböző baktériumokkal kombinálva RS-vírust találtak, mely kórokozók az influenzánál enyhébb lefolyású betegséget produkálnak. A tömegesen előforduló huru- tos felsőlégúti megbetegedések amúgy sem téveszthetők össze az influenzával, mely „száraz meghűlés”, magas lázzal, végtagfájdalommal és fejfájással jár. Az influenzafigyelő szolgálat tovább folytatja a vizsgálatokat, és aki igényli, még háziorvosán keresztül az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Megyei Intézetétől — a készlet erejéig — térítésmentesen juthat a vírus elleni oltóanyaghoz. F. M. Vöröskeresztes kitüntetések A Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezete és a Vérellátó Intézetek 1999. december 18-án tartották meg a „Véradók karácsonya” ünnepséget, ahol kitüntetéseket és tárgyjutalmakat adtak át. A Magyar Vöröskereszt Országos Titkársága a véradó mozgalom érdekében végzett kimagasló szervezői munkáért a „Véradó Mozgalomért Ezüst Emlékérem” kitüntetésben részesítette: Aradszki Jánosnét (Telekgerendás), Bogyó Mik- lósnét (Mezőgyán), Czakó Józsefnét (Gyula), dr. Janovszky Jánosnét (Szarvas), Illés Ferencnét (Békéssámson), Molnámé Németh Krisztinát (Orosháza), Nagy Gábornét (Dévaványa), Ombódi Mihály- nét (Körösladány), Pogonyi Istvánnét (Kamut), Vanger Sándort (Kisdombegyház). Tárgyjutalomban részesültek: Béres Jánosné (Mezőkovácsháza), Kiss Gyula (Szeghalom), Francziszti János (Orosháza), Lechner Sándomé (Gyula), Sajti Sándomé (Sarkad), Elek Jánosné (Végegyháza), Imri Ferencné (Gyoma- endrőd), Jakó Istvánné (Sarkad), Kiss Istvánné (Murony), Papp István (Kétegyháza), Pljesovszki Mihályné (Szarvas), Pécsi Istvánné (Füzesgyarmat), Rozsnyai Istvánné (Újkígyós) és Szilágyi Lászlóné (Orosháza). Mindenki karácsonya Mezőmegyeren Hagyomány az Arany János Művelődési Házban A múlt hét végén immár hagyományos keretek között rendezték meg a mezőmegyeri Arany János Művelődési Házban az intézmény kiscsoportjai és a kerület lakossága részére a mindenki karácsonya rendezvényt. Mizó Ferenc igazgató köszöntője után a Szabó Pál Téri Általános Iskola Gézengúzok gyermek színjátszó csoportja lépett fel, majd az iskola 4-es gyermekszínjátszói szerepeltek. Őket a helyi, mezőmegyeri művelődési ház gyermekszínjátszó, óvodás csoportja követte. A rendezvényt megtisztelték és köszöntötték a megjelenteket az ünnepek előtt a három történelmi egyház képviselői, Kovács Péter katolikus plébános, Csaholczi László református tiszteletes és Táborszki László evangélikus esperes. A rendezvény a mezőmegyeri asszonykórus közreműködésével közös énekléssel és teázással, gyertya- gyújtással folytatódott meghitt, ünnepi hangulatban. Az ünnepség megrendezése helyi szponzorok nélkül nem valósulhatott volna meg, így ajándékokkal is kedveskedhettek a megjelenteknek. Támogatóik voltak: Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, Vincze András, Fejes Tóth Istvánné, Fabulya Gyöngyi, P. Horváth László, Dózsa János, Marik András, Nagy András, Katona^ István, művelődési ház büfé, Éden söröző, Unicon Rt., Tímár Imre képviselő, Vöröskereszt, Nagy- családosok Egyesülete, nyugdíjasklub és a helyi művelődési ház. A bensőséges és ünnepi hangulatú rendezvény támogatóinak köszönetét mondva zárult a VII. kerületi, mezőmegyeri mindenki karácsonya ünnepség.
