Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-23 / 299. szám
IDEGENFORGALOM 1999. december 23., csütörtök Gyula lengyel „invázió” előtt? A város és idegenforgalmi egyesülete közös „akcióban” Nem titkoltan a siker reményében utazott Dél-Lengyelországba november végén a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület kis csapata. S néhány nap múlva komoly sikerrel a tarsolyában tért vissza. Vajon mi történt közben? — Mire kiérkeztünk, Róna Iván, a Magyar Turizmus Rt. varsói igazgatója előkészítette a programunkat — mondja Petrovszki Pálné, az egyesület elnöke. — A helyi idegenforgalmi kamarák — mert ott ilyenek is vannak — tájékoztató füzetükben megjelentették a szakmai programjainkra szóló meghívónkat. — Ezek után milyen volt az érdeklődés? — Annak ellenére is óriási, hogy azokban a napokban hatalmas havazás, hóakadályok sokasága nehezítette Krakkó és Katowice megközelítését. Krakkóban a Hotel Ibis, Katowicében a Hotel Polonia adott otthont programjainknak. Krakkóban hatvannégy, Katowicében harminchárom utazási iroda kereste fel rendezvényünket! Ez messze felülmúlta minden előzetes elképzelésünket. A lengyeleket meglehetősen érdeklik a magyar gyógy- és gyermeküdülési lehetőségek. Huszonnégy gyulai cég nevében harminchármán utaztunk Lengyelországba. — Miről Szóltak lengyel kollégáik előtt? — Mindkét helyen bemutattuk egyesületünket. Elmondtuk, hogy legfőbb célunk a gyulai idegenforgalomban a minőségi szolgáltatások előtérbe helyezése. A városról Gedeon József, a várszínház igazgatója, a várfürdőről Arató Henrietta idegen- forgalmi referens tartott tájékoztatót. Természetesen valamennyi vállalkozásunk megszólalt egy rövid bemutatkozás erejéig. Minden cégünk számára biztosítottak egy-egy munkaasztalt, ahol ezt követően leültünk, s a lengyel utazási irodák képviselői forgószínpadszerűen felkerestek bennünket. Az általunk megszokottnál precízebbek, alaposabbak voltak a kérdéseik. Pontosan akarták tudni, hogy például egy gyulai gyermeküdültetés során gyerekenként hány dekagramm hússal számolunk étkezésenként, mennyi gyümölcsöt és egyebet kapnak. Az ifjúsági szálláshelyeknél például felírták, hány zuhanyozó, WC áll rendelkezésre. — Sejtik, miért fogalmazódtak meg ezek az igényességre valló kérdések? — Talán nem nagyon tudunk róla idehaza, de Lengyelországban manapság harminc-negyven százalékkal magasabb az életszínvonal, mint nálunk. A Ahány asztal, annyi érdeklődő Bízva megértésükben, idén nem üzleti partnereinknek, hanem a Károlyi István Gyermekközpontnak (Fóti Gyermek- város), a Heim Pál Gyermekkórháznak és a Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának küldjük karácsonyi ajándékunkat. Megtiszteltetés segíteni az intézményeket, hogy orvosi műszerekkel, műtő felszerelésekkel és új bútorokkal szolgálhassák gyermekeik egészségét. MAGYAR OLAJ- és GAZIPARI Részvénytársaság lengyel turista eleve nagyon igényes, ám — mint köztudott — szeret költekezni. Egyébként több lengyel utazási iroda képviselője nyomban rákérdezett: mivel tud többet Gyula, mint Hajdúszoboszló? — Fogas kérdés... — Kétségtelen, a hajdúszoboszlóiak az utóbbi évtized tudatos önkormányzati fejlesztési programjával nagyon előretörtek. Hogyan lehet ezzel versenyre kelni? A gyulai lemaradás már nem nagyon halogatható pótlásáig csak azzal, hogy a történelmi múltban, a pezsgő kultúrában, a város üdülő jellegében rejlő előnyeinket hangsúlyozzuk. Meg, hogy Gyula valóban város. Jó lenne, ha erre végre a városképben is figyelmet, sőt, plusz figyelmet szentelnénk. S le kellene küzdeni a várfürdő — különösen Hajdúszoboszlóval összevetve — megmutatkozó negatív „adottságait”. Vendégszeretetben, reklámban, marketing- munkában, szórakoztató és gyermekprogramokban kell többet mutatnunk. S akkor ismét lesz kedvük a lengyeleknek tovább jönni Hajdúszoboszlónál. Egy-egy nap programja zárásaként gyulai üdüléseket sorsoltunk ki a megjelent idegen- forgalmi szakemberek között, s egy kis gyulai kolbásszal, borral vendégeltük meg lengyel kollégáinkat. — Szlovákiában mit láttak? — Hogy a mienknél rendezettebb a táj, nagyobb energiát fordítanak a települések felújítására, igen színvonalas a vendéglátásuk. Ezt láttuk mindenütt. Kassa belvárosát osztrák színvonalon rekonstruálták. Hétköznapokon is telt ház van a cukrászdákban, éttermekben. Eperjesen ugyanerről győződhettünk meg, még a modernebb építészeti egységeket is felújítják. Visszafelé nagy hószakadásban jutottunk el a Csorba-tóhoz. A szállodában Vendégek, vendéglátók kis csoportja a gyulai vár „mögött”. Középen: Szabó Árpád alpolgármester itt is tökéletes tisztaság, az étteremben elegáns felszolgálás fogadott bennünket. A szobákat magas színvonalon újították fel, s mindez a magyarok számára is elfogadható áron biztosított. — Hogyan összegezné az utazás eredményét? — Ez az út is egyesületi marketingtervünk része volt, melyet tudottan jelentős mértékben támogat a város képviselő-tes- tülete is. A befektetett pénz rövid idő alatt többszörösen megtérülhet a városnak, főként idegenforgalmi bevételként. Igaz, ehhez az is kell, hogy az idegenforgalmi adót a szállásadók lelkiismeretesen befizessék. Mindenesetre mi, a lengyeleknek szóló ajánlatainkon is, tételesen feltüntettük ennek az — ő számukra is elfogadható mértékű — adónak a nagyságát. A lengyelek azt mondták, készek azt megfizetni. Már csak el kellene jutnia a város kasszájába... A küldöttség „városi” vezetője Szabó Árpád, Gyula társadalmi megbízatású alpolgármestere volt, aki hivatalból is gondozza az idegenforgalmi szakterületet. — Hogyan fogadták a lengyelek azt, hogy a szakmai csapatot a város illetékes vezetője is elkísérte? — Jó néven vették, s ezt meg is fogalmazták — mondja Szabó Árpád. — Krakkóban is, Katowicében is felajánlottam, hogy jöjjenek el a szakemberek Gyulára. Tavasszal egy „pult mellett” dolgozókból álló utazási irodai, ősszel meg az irodák tulajdonosaiból álló, harminc-harminc tagú csoportot várunk. Gyula városa vállalja magyarországi költségeiket. Meglepő, mennyien emlékeztek gyulai útjaikra! Sőt, nehezményezték, hogy ebben az évtizedben városunk elhanyagolta őket. Az egyik szálloda vezetője elmondta, hogy korábban hu- szonkétszer járt Gyulán. Figyelemre méltó, hogy az ottani idegenforgalmi kamarák képviselői is eljöttek rendezvényeinkre. Elárulhatom, tanulmányutunk óta máris megindultak a lengyel rendelések, például a mi Park Hotelünkbe és más gyulai szállodákba is. Egy krakkói lap interjút készített velem, kiemelve, hogy a város alpolgármestere is elkísérte az egyesület tagjait. Róna Iván — aki ugyancsak „otthon van” Gyulán — maga is messzemenően helyeselte ezt. K. A. J. ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. • ABN AMRO Equities (Hungary) Rt. • ABN AMRO Biztosító Rt. • ABN AMRO (Magyarország) Vagyonkezelő Rt. Aranykor ABN AMRO Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár • Pannonlízing Rt. • Lease Plan Rt. • Magyar Factor Rt. Célunk, hogy jövőre is egyre magasabb színvonalon biztosítsuk teljes körű pénzügyi szolgáltatásainkat lakossági és vállalati ügyfeleinknek egyaránt. Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk! ABN AMRO Csoport Napról napra többet nyújt Bármerre is néz, az ABN AMRO névvel Ön ma már szinte mindenütt találkozhat. Más szóval, ha az összes pókunk tetejét hó lepné, bátrán állíthatnánk, hogy országszerte fehér karácsonyunk lesz. Kiterjedt, több mint száz bankfiókot magában foglaló hálózatunk révén mindenhol jelen vagyunk, sőt, telefonos ügyfélszolgálatunknak köszönhetően Ön otthonából és irodájából is elérhet minket.
