Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-22 / 298. szám
o 1999. december 22., szerda KÖZVÉLEMÉNY KUTATÁS BÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP Orosháza a köz mérlegén Az önkormányzat idén is felmérette választói véleményét Mit gondol mostanában Orosháza közvéleménye? A Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ erre a kérdésre már tavaly (meg azelőtt) is választ adott erre. Az orosházi azon kevés települési önkormányzat egyike, mely gondot fordít a városban élők (köz)véleményének tudományos alaposságú megismerésére. A terjedelmes munka 400, véletlenszerűen kiválasztott orosházi választópolgárral készült személyes, kérdőíves interjún alapul. A vizsgálatot idén augusztus 27-e és szeptember 5-e között végezték. Mindenekelőtt az derült ki, hogy az embereket a helyi politika jobban érdekli, mint az országos. S hogy miként vélekednek arról, ahogy az országban és a városban mennek a dolgok? íme: Mennyire elégedett azzal, ahogy az ORSZÁGBAN mennek a dolgok? 1999 1998 nagyon elégedett inkább elégedett inkább elégedetlen nagyon elégedetlen mmm Mennyire elégedett azzal, ahogy az VÁROSBAN mennek a dolgok? 1999 1998 nagyon elégedett inkább elégedett inkább elégedetlen nagyon elégedetlen Tallózásunkból nem maradhat ki a politikai élet szereplői iránt érzett bizalom kérdése sem. Az országos szereplők bizalmi sorrendjét a köztársasági elnök vezeti, utána az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az önkormányzatok következnek. Erőteljes a bizalomvesztés a parlament és a kormány esetében. A helyi szereplők megítélése a tavalyihoz képest lényegesen nem változott. Leginkább a polgármesterben, a helyi sajtóban és a saját önkormányzati képviselőjükben bíznak az emberek. Az orosháziak szerint az MSZP, a Fidesz-MPP és az FKGP helyi szervezeteinek van befolyása a város életére. A megkérdezettek az MSZP befolyását tekintik legnagyobbnak (az előző évhez képest az MSZP-nél a mérőszámok jelentős emelkedést mutatnak), a Fidesz-MPP gyakorlatilag a tavalyi szinten értékelődött, a kisgazdák befolyása pedig továbbra is csökkenőben van. A polgármester ismertsége a választói körben magas, 90 százalékos, de a választási év 96 százalékához képest csökkenést mutat. Rokonszenvindexe viszont növekedett. A válaszadók elsősorban beállítottságát, erejét, hozzáértését, városvezetési tapasztalatát ismerték el. Bár a képviselő-testület választói megítélése kevésbé kedvező, kulturáltságukat, aktivitásukat elismerik. Leginkább viszont a megosztottságot fájlalják — ebben látják a zavarok, visszásságok okait is. A közhangulat visszaadására módfelett alkalmas annak a kérdésnek a megvizsgálása: hogyan dolgoznak a város vezetői? A válaszokból összesített kép: nak, 30 magasnak, 35 elfogadható mértékűnek találta. A többiek nem tudják... Megkérdezték: ha szüksége lenne rá, melyik kórházat választaná? A válasz: Ha kórházi ápolásra lenne szüksége... egy másik város kórházát választaná Az orosháziak leginkább a telefonhálózattal, a piaccal, az áruellátással elégedettek. Az „élmezőnybe” tartozik On szerint hogyan dolgoznak a város vezetői? képviselőtestület alpolgármester polgármester 59% 10% 11% I 20% 1 I a város érdekei szerint I egyéni érdekek szerint 1 pártérdekek mentén □ nem tudja Önbizalmat adhat a város vezetőinek, hogy a polgárok döntően úgy gondolják: az önkormányzat a következő években jól intézni majd a város ügyeit. A válaszadók 68 százaléka tudta megnevezni a város ország- gyűlési képviselőjét. „Rokon- szenvből” — az iskolai osztályzás elve szerint — az őt ismerők le is osztályozták: Mennyire rokonszenves az országgyűlési képviselő? (Iskolai osztályzatokkal) A polgármesteri hivatal szintén megmérettetett. Kiderült, hogy ebben az évben a megkérdezettek 45 százaléka fordult már valamiért a hivatalhoz. Közülük 48 százalék úgy látja, könnyen, 28 úgy, hogy nehezen tudta elintézni ügyét. Ugyanakkor 24 százalék azt válaszolta, hogy egyáltalán nem sikerült rendeznie ügyesbajos dolgát. Az ügyintézők munkájára 45 százalékuk 5-ös osztályzatot adott. Fontos kérdés: miből kellene fedezni a hiányt, ha elfogyna a város pénze. Az „irányadó” válaszok (nem csupán „katasztrófahelyzetre”): például a városkép megítélése is: leginkább a helyi foglalkoztatás elősegítésével, a lakás- és bölcsődei helyzettel, a közbiztonsággal elégedetlenek. A város üzlethálózatát a válaszadók 89 százaléka megfelelőnek ítéli. A városi beruházások közül legtöbben a szennyvízprogram folytatását és a tanuszoda megépítését tartaná fontosnak. (Az utóbbit egyre többen.) A tanuszodát 70 százalék az Eötvös téren, 23 százalék Gyopárosfürdőn építené meg. A többiek nem is tudják... A legtöbben a munkanélküliséget, szegénységet, a fiatalok helyzetét, a bűnözést tartják problémának a városban. Az orosháziak lokálpatriotizmusát is felmérték. Gyopárosfürdőre, a szép parkokra, a szép város- központra, a városképre, piacukra, vásárcsarnokukra, városuk tisztaságára, fejlődésére, virágosságára, a gimnáziumukra a legbüszkébbek. S hogy mit szégyellnek leginkább? A külső területek elhanyagoltságát, a hajléktalanokat, a kukázókat, a Táncsics gimnázium melletti szoborparkot, a város koszosságát, a munkanélküliséget, a rossz közbiztonságot, az utak állapotát. Szinte összegzésként is felfogható: a megkérdezettek leosztályozták, mennyire szeretnek Orosházán lakni. Az eredmény: 57 százalékuk 5-öst, 26 százalékuk 4-est adott. A miértek között bizonyára szerepe lehet anHa elfogyna a város pénze, miből kellene fedezni a hiányt? át kellene szervezni a kihasználatlan intézményeket értékesíteni kellene a város vagyonának egy részét nem tudja növelni kell 1% a helyi adók mértékét hitelt kell fölvenni A megkérdezettek véleményt formáltak az orosházi közüzemi szolgáltatások díjairól is. Ezeket 19 százalék nagyon magasnak, hogy 73 százalék fejlődőnek tekinti városát, Orosházát. K. A, J.
