Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-21 / 297. szám
feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP(n. . _____ G AZDASÁG 1999. december 21., kedd — Százmilliók vagy milliárdok Békés megye karácsonyfája alá? Bevallottan is hátrányos helyzetűek lettünk Még nem tudni, hány százmillió, esetleg hány milliárd forinttal több pénz jut a megyébe, de az biztos, hogy történelmi áttörést és legalább százmilliókat jelent Békés megye életében a 2000. évi költségvetés 138-as számú kapcsolódó módosító javaslata, melyet december 14-én szavazott meg kétharmados többséggel az országgyűlés. A módosító javaslatot Babák Mihály, a Fidesz-Magyar Polgári Párt megyei országgyűlési képviselője nyújtotta be, melynek értelmében Békés megye bekerül abba a kedvezményezett körbe, hol a leszakadó megyék felzárkóztatása érdekében több milliárd forint többlettámogatás jut a költségvetésből. A 2104/1999. (V. 5.) számú kormányhatározatban foglaltak alapján a „leghátrányosabb helyzetű megyék” felzárkóztatása sok összetevős, hosszabb távú feladat. Az önmagában és az országos átlaghoz képest is romló gazdasági mutatók szükségessé teszik Békés megye ezen körben való szerepeltetését. Ez a KSH 1997. és 1998. évi évkönyvi adatainak alábbi elemzésével támasztható alá. Békés megye gazdaságának jövedelemtermelő' képessége rohamosan csökken. — Az országos GDP-nek 1995-ben 3 százalékát, 1996- ban 3 százalékát adó megye 1997-re 2,8 százalékra esett vissza. — Az egy főre jutó GDP tekintetében az 5. legrosszabb (71,70 százalék) megyei adattal 1997-ben Békés a megyei rangsorban az 1996. évi 12-ről a 16. helyre esett vissza. Békés megye egyéb gazdasági mutatókban a megyék között átlagosan a 3—4. legrosszabb helyen áll. Nem elég csak a területi GDP — jelenleg igazából statisztikailag nem mérhető, többnyire csak becsült vagy arányosított — adatainak összehasonlítását elvégezni, a gazdasági igazi méréseken alapuló részletező adatait kell ösz- szehasonlítani. — A gazdasági megújulási képességének egyik mérőszámában, a beruházások volumenében az 1997-es 3,2 százalékos részesedéshez képest az 1998. évi arány már csak 3,0 százalékot mutat, így Békés megye a 17. helyen áll. — A beruházásokon belül az egyéni gazdaságok beruházásai tekintetében Békés a kelet- és észak-magyarországi megyékkel (Csongrád és Jász- Nagykun-Szolnok kivételével) azonosan folyamatos csökkenést mutat, ugyanez a nonprofit szféra beruházásainak jelentős arányú csökkenése következtében utolsó (20.) helyre visszaesést jelent 1998-ban az előző évi 17. helyhez képest (már csak Békésben 2 számjegyű a nonprofit beruházások nagyságrendje, a megyei átlagos beruházási érték mindössze 8,4 százalékával!, számokkal kifejezve 82 millió forint). — A gazdasági szervezetek beruházásainak összes volumene tekintetében Békés megye az 1997. évi 15. helyről 1998-ban a 18. helyre esett vissza. — A helyi költségvetési szervek beruházásainak adatait vizsgálva Békés megye a 4. helyről a 11-re esett vissza. — Az ipari termelés túlsúlya sosem volt jellemző Békésben, azonban az országos agrártermelés csökkenésével szemben fölmutatható ipari termelésnövekedés itt nem alakult ki, az 1998. évi, előző évre vetített volumenindex országosan a legrosszabb, csökkenő (93 százalék), a másik csökkenő megyénél, Borsod-Abaúj-Zemp- lénnél is (98,2 százalék!) kedvezőtlenebb. — A működő vállalkozások 1000 főre jutó számát és a vállalkozások tevékenységét tekintve is kedvezőtlen Békés megye adatsora, hiszen 1997- ben 15., 1998-ban már csak 16. a megyék rangsorában. Fogyatkozó külföldi érdekeltségek — A működő vállalkozások összetételét tekintve is kedvezőtlenek a Békés megyei arányszámok, s bár a vállalkozások fejlettségét mutató társas vállalkozási szám enyhe növekedése (1,6 százalék) jelentkezik, az egyéni vállalkozások számának jelentős csökkenését (9,8 százalék) — a szövetkezetek és rt.-k számának stagnálása mellett — nem a kft.-k számának 7,4 százalékos javulása, hanem a betéti társaságok számának 19 százalékos emelkedése emeli meg, tehát valójában egyéniből családivá kiszélesedő, vagyontalan kényszervállalkozói kör átjelentkezése eredményezi és nem a tőke valódi megjelenése. — A tőke megyébe vándorlása szempontjából érdemes a külföldi érdekeltségek számarányát is elemezni, hiszen ez mutatja a megye esetleges gazdasági felértékelődését, itt a külföldi érdekeltségek számának két év alatti 5 százalékos csökkenése mellett az 1996. évi 15. helyről a 18. helyre sikerült visszaesnie Békésnek 1997-ben, és a 19. helyre 1998-ban (csak Nógrádot megelőzve). — A jegyzett tőke emelkedését a külföldi érdekeltségek stabilabb volta és a tőkerészesedésük arányának emelkedése indokolja, hiszen a szervezetszám folyamatosan csökken (1996- ban 273, 1997-ben 266, 1998- ban 259 vegyes vállalkozás volt), a részesedésarány hullámzása pedig a vállalkozási viszonyok bizonytalanságából ered. — A munkanélküliség elemzésekor, eltekintve a szezonális sajátosságok Békés megyei jelentős nagyságrendjétől, a regisztrált és a valós munkanélküliség mértékének folytonosan nyíló nagyságrendjétől, a regisztrált és a valós munkanélküliség mértékének folytonosan nyíló ollójától, az 1995-től 1997- ig folyamatos emelkedést 1998- ban követő csökkenés jellemezte, ugyanakkor az 1997. évi 15. helyről 1998-ban mégsem került kedvezőbb pozícióba a megyék rangsorában. — A gazdaság erősödését jelző másik jellemző, az építésiszerelési tevékenység — mely Békésben mindig is jelentős arányt képviselt és állandó fejlődést mutatott — értékindexe az 1997—98-as évek esetében csak 72, az országos átlag 132- vel szemben, ez, azon túl, hogy ellentétes trendet jelez, és a megyék között a 16. helyet jelenti, nagyságrendjében is jelentős ellenirányú mozgást mutat az országos tendenciával szemben, Békés megye hátrányának rohamos növekedését eredményezi. — Ugyanezen adatsor az itt foglalkoztatottak számát tekintve ezzel arányosan 1 év alatt a 70 százalékára esett vissza, így a megyei rangsorban az 1997- ben 5. helyről 1998-ra a 15. helyre esett vissza, igen jelentős foglalkoztatotti létszám munkanélkülivé válásával. A legkedvezőtlenebb térségek közt Békés megyében a lakosság élet- és vagyoni viszonyait leginkább a lakásfelszereltséggel, a szociális ellátások helyzetével, a közlekedési és távközlési ellátottsággal, valamint a gépjárművek egységszámával szokták jellemezni. E tekintetben is kimondható, hogy Békés megye az ország legkedvezőtlenebb térségei közé tartozik. — A lakáshelyzet elemzésekor — nem térve ki a lakásállomány kedvezőtlen korösszetételére, veszélyeztetett építőanyagalkalmazás (vályog) arányára és az építésfinanszírozás messze országos átlagnál magasabb magánerős tényszámaira — a lakásépítés 70 százalékos országos csökkenésével Békés megye lépést tart (73 százalék), a megszűnt lakások számában az országos 66 százaléknál már jelentősen magasabb, 76 százalékos megyénkben, a lakásnagyság 84 és több szobás lakások aránya szerinti összetételben a megyék között á 18. helyen áll, az 1000 főre jutó lakásépítés tekintetében pedig a 17. helyen. — A lakások közművel való ellátottságát az utóbbi évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően — arányában javulóként kell értékeljük, az országos összehasonlítást azonban nem állják ki, 1997-ben az országosan 90,61 százalékos vízhálózatba kapcsolt lakások aránya Békésben csak 86,53 százalékos, a közüzemi csatornázottság területén az országos átlag 46,01 százalékával szemben Békés megye átlaga csak 22,52 százalékot mutat, a megyék 34,68-as átlagos arányának is csak a kétharmadát, 1998-ra a helyzet tovább romló tendenciát jelez, a 91,08 százalékra emelkedő országos adattal szemben Békésben csak 87,12 százalékos a lakások közüzemi vízellátása, növekedési üteme csak közel fele az átlagosnak, a közüzemi csatornázottság országos 47,57 százalékra növekedésénél Békés megye 23,49 százalékos értéke szintén kisebb ütemű fejlődést mutat. Ez jelentősebb annak ismeretében, hogy a megye fejletlenebb déli területeinek Maros hordalékkúpján lévő vízbázis látja el „egészséges” ivóvízzel a megye lakosságának háromnegyedét! — Az egészségromlás mértéke növekvő Békés megyében annak ellenére, hogy több szempontból fejlődik az egészség- ügyi ellátás, például a közgyógyellátás elbírálásának közelmúltbeli jelentős szigorítása ellenére tartós (20,15 százalék) az erre jogosító igazolványok számának a nyugdíjasok számára vetített aránya a megyében. Összességében indokolt — A személygépjárművek 1000 lakosra jutó arányát tekintve 1997-ben a 17. helyet biztosító 174-es érték a vizsgált megyék közül csak Borsod-Abaúj- Zemplén megye számánál (161) jobb, ugyanígy 1998-ban 18. helyre visszaesést jelentő 179- es érték. — A kommunikáció lehetőségét és „korszerűségét” a távbeszélő fővonalak 1000 főre jutó számával jellemzik (ami azért nem igaz, mivel egyes vonalas rendszerek típusai közti jelentős fejlettségi eltérést nem veszi figyelembe, például Békés megye telefonellátottságában a települések mintegy negyedében, az előfizetők csaknem 15 százalékánál a nemrég létesített RAS rádiós rendszer mára elavulttá vált — lassúsága, kicsiny áteresztő képessége, informatikai célú használatra alkalmatlansága következtében), az 1997-ben 15. helyen lévő Békés megye 1998-ra a 19. helyre esett vissza a megyék rangsorában. — Békés megyét I. rendű országos közúti fővonalon nem lehet elérni, egyedül a megyék közül, Budapesttől 2 órán belül csak a megye sarka (Békés- szentandrás—Szarvas) elérhető, a közúti infrastruktúra egészében Békés megye a 18., az országos közutak arányában 17., a vasúti infrastruktúra összességében a 16., ezen belül a fővonalak arányát tekintve a 18., vasútsűrűségben a 9. (bár a megye településeinek 45 százaléka vasúttal nem elérhető és további 6 százalékának belterületről 2 kilométernél messzebb, külterületi „állomása” van), a helyközi autóbusz-közlekedés teljesítményében a 17., a megyeszékhelyek egymás közötti összekötöttségének intenzitásában a 15., a nemzetközi közlekedési bekapcsoltság tekintetében a 12. helyet foglalja el a megyék rangsorában, a közlekedési ellátottság generálmutatója összességében a 17. helyet biztosítja Békés megyének (MTA RKK érveléséből). Növényvédelem? BASF Ön mit termeszt: gabonafélét, kukoricát, napraforgót, szőlőt, almát netán zöldséget? Gondjai vannak a megfelelő gyomirtó vagy gombaölő szer kiválasztásával vagy használatával? Seaíti ink! _~___Á ► Ha kitölti a mellékelt kupont, és két héten belül visszaküldi a BASF Hungária Kft. címére (1300 Bp. Pf. 287.), akkor hamarosan kapcsolatba lépünk Önnel és minden kötelezettség nélkül, ingyen ellátjuk olyan szakmai és aktuális információkkal, melyeket eddig esetleg nélkülözött, hiába keresett. A kupont kitöltők és visszaküldők aláírásukkal hozzájárulnak, hogy a jövőben szívesen fogadják a BASF termékeivel kapcsolatos információkat, termékmintákat. Hozzájárulnak továbbá, hogy az említett célra a BASF Kft. ezen adatokat minden további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhassa, illetve kiadványaiban megjelentethesse. Tudomásul veszik, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, adataik feldolgozását a BASF Kft. megbízottja, jelenleg az Artaban Kft. végzi, és a fenti együttműködés részükről a BASF Kft.-nek küldött írásbeli nyilatkozattal bármikor megszüntethető. A BASF Kft. vállalja, hogy az adatokat csak ő jogosult felhasználni, azokat harmadik félnek nem adja tovább. á KÜLDJE VISSZA MOST! AZ ELSŐ 100 BEKÜLDŐ AJÁNDÉKOT IS KAP! Név:............................................................................................................................................................ Irányítószám: .......................Város, helység:.................................................................................... Ú t, utca, tér ...............................................................................................Házszám: ......................... T elefon (körzetszámmal együtt):.........................................................Életkor:.......................év K érjük, jelölje x-szel, milyen növények termesztésével foglalkozik és mekkora az Ön által megművelt terület (többet is megjelölhet). □ gabonafélék □ 1-10 ha között □ 11-50 ha között □ 51-100 ha között □ 101 ha felett □ kukorica □ 1-10 ha között □ 11-50 ha között □ 51-100 ha között □ 101 ha felett □ napraforgó □ 1-10 ha között □ 11-50 ha között □ 51-100 ha között □ 101 ha felett □ szőlő □ 1-10 ha között □ 11-50 ha között □ 51-100 ha között □ 101 ha felett a alma □ 1-10 ha között □ 11-50 ha között □ 51-100 ha között □ 101 ha felett □ zöldségfélék □ 1-10 ha között □ 11-50 ha között □ 51-100 ha között □ 101 ha felett Elegendő és részletes információval rendelkezik a kapható és felhasználható gyomirtó illetve gombaölő szerekről és azok felhasználásáról? □ Igen □ Nem Kérjük jelezze, hogy az alábbi lehetőségek közül melyik mód az, ahogyan leginkább szeretne információt kapni? □ ingyenesen hívható információs vonal □ postán küldött részletes termékismertetők, használati leírások □ újsághirdetések □ tájékoztató anyagok a szakboltokban Milyen újságot olvas rendszeresen? Kérjük, nevezzen meg kettőt! Aláírás:.......................................... Beküldendő: 1300 Bp. Pf. 287.
