Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-18-19 / 295. szám
6 Hétvégi magazin 1999. december 18-19., szombat-vasárnap Verselő Karácsonyest GYILKOLÁS IDEJÉN A szent karácsony meghitt éjjelén, Embermilliók csillagot várnak: Új megváltóját ennek az őrült, Vérben fetrengő, szennyes világnak.. Bombadörejtől rázkódik a föld, Véres hullákat nyeldes a tenger. Világvárosok omolnak porba, Olcsó az élet, pusztul az ember. Szent karácsonyest kis Jézuskája Sok boldog otthont romokban talál: S Isten képmása cafattá tépve Fekszik alatta, arat a halál. Megátalkodott démoni erők Elvakult dühe halmozza a kínt, S gyötört emberek megriadt lelke — Már-már az égre hitetlen tekint. Karácsonyfákon gyújtott gyertyaláng, Szelíd világa halvány gyenge fény: Káinok lelke homályba fonja, Művelt gonoszság vakult éjjelén. Megrendült lelkű embermilliók, Békére, hitre, vigaszra vágynak: S karácsony estén isteni jelként, Vezércsillagot, megváltót várnak. (1994. december) A jövő héten, december 21-én lesz 55 éve annak, hogy Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzet- gyűlés, amely másnap megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. December 21-e azóta a demokratikus Magyarország ünnepe. Az eseményre a nemzetgyűlés egyik tagjának, a tüzesgyarmati Hegyesi Jánosnak (képünkön) a versével emlékezünk. A költő a verset Tildy Zoltán későbbi köztársasági elnök kérésére írta azokban a napokban. A BIER NON-STOP KFT., | Szeghalom, Szabolcs vezér | út 12-14. szám alatti telephelyén (volt Herbaria) f tárolásra, munkavégzésre | I alkalmas csarnokokat (200-500 m) | kínál bérbeadásra. t Bővebb információt a lh(<) 371 377 vagy a 06 (30) I "9988-108 számú telefonon Furkasinszki András k | ügyvezető igazgató ad. ^ | A KOMORNYIKOK KIRÁLYA ISKOLÁT NYITOTT A SZIGETORSZÁGBAN HYPPOL1T, A LAKÁJ IS TANÍTHATNA LONDONBAN Jean, James vagy a felejthetetlen Ilyppolit: egyre megy. Komornyikok, lakájok, inasok, akikre szükség volt egykor, s akik ma is rangot adnak a háznak. Ivor Spencer-nél jobban ezt senki sem tudja. A 63 esztendős úr a brit szigetország legképzettebb szakmabelije. Ha nem így lenne, aligha tarthatna fenn bennlakásos iskolát London egyik legpatinásabb szállodájában, a Dorchester Hotelban. A kiszolgálás magasiskolájában (International School for Butler Administrators) négyszáznál többen végeztek, mióta Spencer elhatározta: megosztja nem mindennapi tudását másokkal. A komornyikok királya nem csupán a brit előkelőségek számára képezi ki a személyzet parancsnokát, hanem az elővárosi villákban élő amerikai multimilliomosoknak, német, francia ipaibá- róknak. Ivor Spencemek van egy titkos listája azokról, akik azonnal alkalmaznák a frissen végzetteket — még Japánban is. Egyik tanítványa, l'aka- masza Yuki máris azzal tölti az idejét, hogy válogat a mosoly országából érkezett ajánlatok között. A tanulópénz persze nem kevés (9 millió forint), de rövid idő alatt megtérül, elvégre a komornyikok átlagfizetése évente 9-10,5 millió forint. Az amerikaiak ennél még többet is megadnak. A komornyiknak nincs lakásgondja, fizetése mellett teljes ellátást élvez, és csaknem akkora úr, mint az, akinek a szolgálatába szegődött. S hogy mit illik tudnia manapság egy jól képzett inasnak? A hagyományos rutinmunkán túl, hogy reggelente ezüst tálcán átnyújtja urának a frissen vasalt újságot (!), miután/mielőtt kikészítette az aznapi programhoz illő alsóneműt, inget, mandzsetta-gombot, öltönyt, cipőt, kalapot, szegfűt vagy rózsát a zakó gomblyukába, és mesterpincér módjára megterítette az asztalt, valójában tudásának csak a töredékéről tett bizonyságot. A szokásos „ujjgyakorlatok” közé tartozik a pezsgőfajták ismerete legalább száz évre visszamenőleg, az eligazodás a kaviár- márkák között éppúgy, mint a társadalmi érintkezés legkitinomultabb Eperjes-Hyppolit tanár, vagy tanuló lenne szabályainak az útvesztőiben, jó komornyik kötelessége úgy jelen lenni mintha ott sem lenne, és olyan tájékozottnak lenni, mintha mindig ott lenne — akár politikáról, akár sporteseményről, akár társasági pletykáról van szó. Viszont nem lehet pletykás, a házban és az ott lakókkal történ tekről „még ön magával sem beszélhet... Ivor Spencer is kólájának hallga tói még ennél is többet tudnak. Illik úgy forgatniuk a fegyvereket, mint a brit hadsereg legendás elit egysége, a SAS tagjainak, nem árt, ha a gépkocsivezetői jogosítvány mellé megszerzi a helikopterpi- lóta-képesítést is, s túszejtéskor sem jön zavarba. Autóvezetési tudásának egyik próbája, amikor Bentley kocsival kell leküzdenie 150 akadályt olajjal, vízzel síkosított úton, anélkül, hogy az útszéli árokban kötne ki. Eközben csak jó pont, ha utasa (a munkaadója) a hátsó ülésen úgy pezsgőzhet, hogy az ital nem löttyen a ruhájára. Kulcsár László Ivor Spencer-nél? ________________Száz éve szentelték fel a templomot, közel hatvan éve a hangszert________________ Fe lújításra vár a néma szénási orgona 2000. július elsején ünnepli a nagyszénási evangélikus gyülekezet templomuk felszentelésének 100. évfordulóját. A Fejezetek a község történetéből című sorozat 1996-ban megjelent kötetében arról írnak a helytörténészek, hogy az orgona is régi vágya volt az egyháznak, hiszen ezzel válhatott volna teljessé a templom berendezése — ez az óhaj 1939-ben fogalmazódott meg először. Marschalkó Jenő második felügyelő akkor javasolta, hogy a templom fennállásának 40. évfordulójára vásároljanak orgonát. A levéltárban fennmaradt adatok szerint a kerek évfordulóra nem sikerült megvalósítani a tervet. 1942 ben viszont Augster József és Fia orgonaépítő cégnél jelentkeztek a szállásiak — ám az előlegként kifizetendő pénz nem állt rendelkezésükre. Adamkovics Ádám és Marschalkó Jenő felügyelők váltóbiztosítékot ajánlottak fel, majd megrendelték a hangszert, az átadás idejét 1942. szeptember elsejére kötötték ki. Az orgona teljes ára: 5230 pengő volt, amelyre a fedezetet júniusra sikerült teljes egészében előteremteni. Dr. Zelinváry Szilárd országgyűlési képviselő közbenjárására pedig a minisztérium engedélyezte az orgona építését, államsegély folyósítását is lehetővé tette. (A szarvasiak felkínálták régi orgonájukból az alkatrészeket, amelyeket a nagyszénásiba majd be lehet építeni. Ezeket Borgulya Endre evangélikus tanító által a gyár kérésére Pécsre szállították.) A gyár nem tudta a kért határidőre elkészíteni a hangszert, tekintettel a munkások katonai szolgálatára. Végül 1943 márciusában érkeztek meg az orgona alkatrészei Nagyszénásra. Az avatási ünnepséget 1943. április 18-ára hirdették meg. Az akkori nehéz időkben egy nagyszerű összefogásnak lett az eredménye a templom orgonája, augusztusban pedig egy orgonaalapot hoztak létre annak érdekében, hogy az esetleges javításokra később legyen fedezete az egyháznak. Szerencsére sokáig nem volt szükség a pénzre. 1974-et jegyzett a naptár, amikor elektromos motorral és ventillátorral szerelték fel a hangszert. A 80-as évek elején, amikor a templom tető- szerkezetét javították, a beázás miatt komoly károk keletkeztek az orgonán, a sípok szeméttel telítődtek és a drága hangszer elhallgatott. Azóta is néma. — Több mint 160 év telt el azóta, hogy a nagyszénási pusztában elhintette az evangélikus hit első magvait az egyház, az akkor megszülető filiával. Azóta a magból tekintélyes fa terebélyesedett ki, amely hol dús lombbal, hol vihartépte ágakkal, de mindvégig folyamatosan szolgálta híveit. Talán az ezredfordulón, az egyház százéves templomában egy boldogabb, tisztább évezredért hangzik fel a gyülekezet imája. És ma, amikor az orgona évtizedek óta néma, talán érdemes lenne az elődük szép, régi eszméit feleleveníteni, hasonló összefogással újra működőképessé tenni a hangszert — fogalmazta meg Kulcsár Lászlóné helytörténész a nagyon is aktuális gondolatot. Mint megtudtuk, a templom korszerűsítésére, az orgona renoválására létrehoztak egy alapítványt Nagyszénás Evangélikus Egyházért néven. A számlán eddig erre a célra 311 ezer forint gyűlt össze. Az orgonaszakértő felmérése szerint a felújítás 850 ezer forintot igényel. Az alapítvány számlájára (a helyi takarékszövetkezetben vezetett számla száma: 5330004312010013) továbbra is várják az adományokat. Csete Ilona A nagyszénási evangélikus templom abból az időből, amikor még szólt benne az orgona Helyüket vesztett értékek felfordult világunkban Mi van Kern Andrással mostanában? A címbeli felvetésre válaszolva elsőre azt mondhatjuk: semmi különös... Legfeljebb annyi, hogy megjelent újabb lemeze (cd-je). Hogy ez újság és indokolja a kérdést? Ki tudja. Talán igen, talán nem. Azaz, annyiban mégis, hogy tudjuk, nagyjából minden rendben van körülötte. Énekelni, mi több, kiénekelni magát az embernek persze akkor is szabad (sőt, kell!), ha „amúgy” semmi baja. Sokadszorra hallgatom végig a ,Mi van velem?” című albumot, keresve a kulcsot a megfejtéshez, de legalábbis az apropóhoz. És érdekes, egyre máshol állítom meg a kazettát, hogy újra és újra értelmezzem az üzenetet, minden produkciók velejét, kiinduló pontját, amiért egy bizonyos pillanatban az alkotók arról döntöttek: ,,Csináljuk meg!” Talán itt a titok nyitja: „Végtelen az éj a Széna tér felett / Csontig hatol az augusztusi meleg / Meg egy ember, kezében tejkenyér / És ez az ember, ez vagyok én / Alkonyul már, de minden oly forró, farmerem a régi, meg valami zakó / Valamit viszek, a kenyeret, és még az se biztos, hogy valahova megyek / Csak úgy ténfergek, csak úgy tán torgok itt / Pedig hetek óta, nem ittam semmit... / Csak a csillagok fogják a kezem, keresem a helyem, mondd, mi van velem?” így töpreng a címadó dal szövegét maga író Kern, akihez az egyik legnagyszerűbb hazai zongorista, Másik János társult zeneszerzőként. És ha már a neveknél tartunk, akkor Heilig Gábor, Presser Gábor, Sztevanovity Dusán, Geszti Péter és Dés László sem maradhat ki, s ugye, ők eleve márkát jelentenek, mi több késztetést, hogy — mondjuk karácsony este — csendben leüljünk egy kényelmes fotelbe és meghall- A legjobb, ha a művész az életéi- gassuk a Mi van ményeil kibeszéli magából velem?-et. /C&rn A«drae Mi VAN VELEM? Megjelent CO-n és kazettán. Kern András — némileg kapcsolódva ehhez a dalhoz — azt fejtegette a pesti, Articsóka-étteremben a bemutatón, hogy tulajdonképpen ne magvas gondolatokat várjanak tőle, egyszerűen csak azt szeretné érzékeltetni, fokozottabb töprengésre késztető világunkban gyakran gondolkodhatunk azon, miért is nincsenek mostanában a helyükön az értékek, miért a színésznek kell tévéműsort vezetnie, holott a színpadon lenne az igazi helye, meg aztán, egyáltalán, hol is foglal helyet minálunk a kultúra? A művész, az ilyen kérdésekre válaszolhat a barátjának egy kávéházban (ha akadnak még ilyenek), de legjobb, ha életélményeit kibeszéli magából. Sokféle stílusban, de azonosan erős hőfokú érzelmekkel, mondjuk egy kazettán. (fábián) Öné a UßchaseltaM hitielés 'Békés Megyében!
