Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-02 / 281. szám

^ 1999. december 2., csütörtök m GAZDASÁG-aSüÉKÉS MEGYEI HÍRlTÁP Több milliárdos beruházás a Mezőgép Rt.-nél A hitel nélküli befektetés évek múlva térülhet meg A közúton közlekedők vajon tudják-e, hogy ha velük szemben egy Renault Megan személygépkocsi gurul, annak bizony, van orosházi kötődése? No, nem a francia konstruktőröknek, hanem a Mezőgép Rt.-nek köszönhetően. Az orosházi telephelyen gyárt­ják ugyanis az autómárkába való szívótorkot. A minap rögtön­zött üzemlátogatásunkkor sok más érdekességre is fény derült. A kívülálló hónapok óta a Csorvási úti telephely bővülé­sét, hatalmas építkezéseket, ál­landó munkálatokat lát a Mező­gép Rt. háza táján. Mi arra vál­lalkoztunk, hogy a kapun belül tájékozódjunk. Az új irodaház egy részét már birtokba vették a dolgozók. Ott találkoztunk Ivanics János vezérigazgatóval. — A tavasszal egyik nyilat­kozatában úgy fogalmazott: az idén mintegy 7 millió USA-dol- lárt fordítanak fejlesztésre. Hol tartanak most? — Tavaly több, mint másfél milliárd forintot fordítottunk az orosházi és a békéscsabai telep­helyeink fejlesztésére, az idén ez az összeg 3 milliárd. Békéscsa­báról már csak néhány gép hi­ányzik. Orosházán, a mezőgaz­dasági gépgyártó részlegünknél elkészült az az apró üzemrészle­geket kiváltó, zárt rendszerű gyártásra alkalmas csarnok, ahol az alapanyag beérkezésétől a végtermék kibocsátásáig minden elvégezhető. Ez egy 12 ezer 800 négyzetméteres üzem. — Az autóalkatrész-gyártás területén is komoly korszerűsí­tést végeztek... — A3 ezer 200 négyzetméte­res csarnokunkat kibővítettük 11 ezer 300 négyzetméteresre. Azt csak érdekességként jegyzem meg, hogy a tavasszal itt még a fákat irtottuk! Mára viszont az európai uniós követelmények­nek megfelelő, igen korszerű lé­tesítménnyel lettünk gazdagab­bak. (Azt már a cikkíró teszi hozzá, hogy ebben a részlegben olyan modem — feketén sugár­zó gázfűtő készüléket —, ener­giatakarékos fűtésrendszert lá­tott, ami a magyar viszonyok kö­zött nem mindennapi.) — Lassan befejezik az épít­kezéseket, a gépbeszerzéseket elkezdték már? — Az új létesítményeinkhez kapcsolódó teljes infrastruktúrát is kicseréltük, a gépek folyama­tosan érkeznek telephelyünkre, csak ezek 2 milliárd forintba ke­rülnek! Egyébként sok új beren­dezésre van szükségünk, mert jövőre több projektet indítunk. — Elkészítették az rt. 1999. harmadik negyedévi mérlegét, e szerint eredményük jelentősen csökkent. Mit szólnak ehhez a részvényesek? —Lesz ez jobb is, de egyelőre a mezőgazdasági gépgyártó ága­zatban felére csökkent az árbevé­telünk, amit az autóalkatrészt gyártó ágazat nem képes még el­lensúlyozni. Ezen a területen egyébként a mostani beruházás eredményeként csak 2001 júliu­sától kezdődhet a szériagyártás, addig mintákat gyártunk. A társa­ság autóipari és precíziós meg­munkálási üzletágában az új ter­mékek beindításával kapcsolatos beruházások, mint már mondtam, jelentős költségekkel is jártak. — A Mezőgép eddig még nem fizetett osztalékot. Most sem tervezik? — Nekünk körülbelül 5-8 év kell, hogy megerősödjünk, és még a mostaninál is intenzívebb beruházásokat tudjunk finanszí­rozni, ahogy tettük eddig is — hitel nélkül, saját erőből. — A mezőgazdasági gép­gyártás területén történt vissza­esés miatt leépítéseket végeztek. Terveznek újabb változtatáso­kat a fejlesztések hatására? — Valóban volt átcsoportosí­tás, majd az orosházi és a békés­csabai telepen összesen 70 fős leépítés. Lassan visszaveszszük a munkaerőt. Az autóiparban egyébként 2004-ig 350 főt meg­haladó fizikai állományrá- lesz szükségünk. Csete Ilona A Kovácsházi ezüst az élvonalban Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet zöldségnövé­nyek fajtakísérleti osztálya a kö­zelmúltban rendezte meg Tordason a zöld- és szárazbabok ízbírálatát — tudtuk meg a na­pokban a mezőkovácsházi Hortseed Magszaporító Kft.-nél. A babfajtákat, az elfogulat­lanság miatt, bírálat előtt kódol­ják, majd sós vízben és főzelék formában egy megszabott átlag idő alatt megfőzik. A végered­mény mutatja a fajtára jellemző jó vagy rossz tulajdonságokat: van, amelyik szétfő, a másik ke­mény marad. A cél olyan fajták termesztése, amelyek főzés után nem válnak el a héjuktól, nem főnek szét, de a béltar­talmuk puha, élvezhető marad. Az íz, az aroma, a főzési tulaj­donság valójában egy nemesíté- si irányzatot határoz meg. A tordasi vizsgálódáson a teljes hazai fajtaválaszték felvonult, köztük több fajtajelölt, amelyek közül a Kovácsházi ezüst nevű bab évek óta az elsők között vé­gez. (hm) A gazdaság szereplőinek kell egy morális igazságtevő... Lebontani, majd újraépíteni Az önkéntes tagság mellet még számos változtatást fogalmaz meg a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat. A korábbi kamarai törvényt módosító törvényjavaslat részletes parlamen­ti vitáját és a végszavazást még az idén megtartják. Hogyan tudnak megújulni a kamarák, lesz-e bázisuk, a jövőben? — egyebek mellett erről beszélgettünk Babák Mihály országgyűlé­si képviselővel (képünkön). A kormány parlamenti határo­zatra vizsgálta felül a kamarai törvényt, a hatályosulását, s en­nek tapasztalatai alapján terjesz­tette be a törvényjavaslatot. A kormány előterjesztésére reagál­va, a képviselők 391 módosító javaslatot fogalmaztak meg. A kormány-előterjesztést többek között Babák Mihály is kritika alá vonta. Rigler Zoltán képvise­lőtársával közösen készítették el módosító javaslatukat. — A kötelező kamarai tag­ság megszüntetése a Fidesz vá­lasztási programjában szere­pelt, majd a kormányprogram­ba is bekerült. A választások után nem sokkal Ön Domokos Lászlóval a sajtón keresztül kérte a gazdasági kamarai ta­gokat, írják meg véleményüket a kötelező tagságról. A levelek­ből mit lehetett leszűrni? —Mintegy kétszáz levelet kap­tunk. Az emberek nagyon őszintén leírták, hogy szüntessük meg a kö­telező tagságot. A választás legyen önkéntes. A törvényjavaslat alap­vetően ezt úja elő. — Kötelező tagságot támo­gató leveleket is kapott? — Igen, a kamaráktól kama­ravédelmi leveleket. Próbáltak Eu-komform érvekkel meg­győzni. Olyanokkal, hogy mi­ként működik ez a rendszer Angliában, Németországban és Európa más fejlett részein. .— JK gazdasági kamaráknak nyugaton valŐWtfi- nagy súlyuk, tekintélyük van. Ön szerint ná­lunk hol a hiba? — A gazdasági kamarák első fejlődési szakasza a kamarai tör­vény megalkotása, illetve a ka­marák létrehozása volt. Ezután hosszú időn keresztül nem kap­tak köztestületi funkciót, a leve­gőben lógtak, keresték a felada­tukat. Szedték a tagdíjat, s igye­keztek a termelői szféra közelé­ben mozogni. Kiállításokat, to­vábbképzéseket szerveztek, jog­szabályokról tartottak előadást, de ebben ki is merült a tevékeny­ségük. Sokáig hiányoztak a ha­tósági jogosítványaik, amelyek birtokában regisztrálhatták vol­na a vállalkozókat, intézhették volna az ügyeiket a hatóságok előtt. Ez a hosszú feladatnélküli­ség oda vezetett, hogy a közvé­lemény előtt elveszítették a te­kintélyüket. A törvény tiszta volt, csak nem hajtották végre. A Hom-kor- mány csak a ciklus vé­gén adta oda a köz- testületi, közigazga­tási, állam- igazgatási funkciókat. Ettől a késedelemtől váltak súly­talanná a kamarák. Ráadásul nem volt vagyonuk, így bevéte­lekre törekedtek. Magas tagdíjat szedtek, nem differenciáltak kel­lőképpen, holott megtehették volna. Tudni kell azt is, Európá­ban, ahol a kamarák erősek, ott az államigazgatás összeszűkül. További negatívum, hogy ná­lunk mindenki féltette a hivata­lát, így a minisztériumok részé­ről nem történt meg a feladatát­adás. A piacgazdaságot szabá­lyozó feladatok maradtak a gaz­dasági minisztériumnál, a szak­képzés az oktatási tárcánál, az agrárium a földművelésügynél. A felduzzasztott erős kamarák létrehozásának akkor van értel­me, ha leépítjük az államigazga­tást, a közigazgatást. A kamarák kaptak néhány rokonfunkciót, igazából azonban nem töltötték be hivatásukat. Ott volt például a tavalyelőtti búzaválság. Ha van terméktanács, van földművelés- ügyi hivatal, van kamara, akkor hogy fordulhat elő, hogy Békés megyében annyi búzát termel­nek, s azt égetik. Hosszas palá­ver után végül áron alul adták el a gabonát, közben pedig üresek voltak a tárházak. Annak ellené­re, hogy annyiféle szervezet volt, mindez megtörtént. — Mi a lényege a kettejük ál­tal javasolt módosításnak? — A kormány módosító tör­vényjavaslata gazdasági kama­rákról szól, mi pedig területi gazdasági kamarákat javasol­tunk. Az eddigi hagyományos megyeitől eltérően lehet régiós is a kamara. A kormány a köz- testületi formát javasolta, mi egyesülési jog alapján társadal­mi szervezetként képzeljük el a kamarákat. A törvény a gyűjtött vagyonnak, s az azzal való gaz­dálkodásnak az ellenőrzését nem szabályozta. A kormány most állami számvevőszéki el­lenőrzést javasol. Mi azon az ál­lásponton vagyunk, hogy ne az állam végezze az ellenőrzést. Javasoljuk továbbá elvenni a ka­maráktól a közigazgatási fel­adatokat, mert jelenleg ez több- helyütt, akár a társadalombizto­sításnál, akár az önkormányzat­oknál megoldható. Továbbá az­zal a kormányjavaslattal sem ér­tünk egyet, hogy a kamarák kapjanak törvényességi felügye­letet. Szerintünk a kamara ne le­gyen a vállalkozások törvényes­ségét felügyelő hatóság. — Az elveszített bizalmat vissza tudják-e szerezni és mi­képp a kamarák? — Demokráciában ennek a dolognak alulról kell építkezni. A embereknek meg kell érteni­ük, hogy szükségük van tömörü­lésre, érdekképviseletre, érdekér­vényesítő mechanizmusokra, akár a kormánnyal szemben is. A kamaráknak a jövőben tárgyalni­uk kell a kormánnyal, a főható­ságokkal, egyéb érdekképvisele­tekkel. Attól nem tartok, hogy a kamarák elveszítik a bázisukat. A gazdaság szereplőinek kell egy morális igazságtevő, egyez­séget szolgáló kamarai választott bíróság. Szólni kell az etikai sza­bályokról is. A piac szereplőinek belső szabályokat kell alkotni, amelyek nem törvénybe foglal­tak, hanem etikai normák. Látni kell, amikor valami elromlik, el­jön a pillanat, hogy akár a házat le kell bontani és újraépíteni. A törvény módosítása lehet, hogy átmenetileg a kamarák meg­gyengülését okozza. De meglesz a lehetőségük, hogy a cégek és a vállalkozók saját elhatározása ál­tal újraépítkezzenek. Cs. R. En vezetem a FIAT Mikulások Multipiáját! Melyik Fiat-modellbe fér be 6 Mikulás: NYÍLT HÉTVÉGE dec. 3-4-5. Lehetőségek, nemcsak megyén belül Az iparkamara külföldön is jelen van Nemcsak a határon belül, de a külkapcsolatok építésében is segíthet a Békés Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara tag­jainak. A kamara és a kama­rán belül működő gazdaság- fejlesztési osztály több külföldi gazdasági képviselettel és ka­marával tart kapcsolatot, in­formációt nyújtva a kamarai tagoknak az aktuális befekte­tési, üzleti lehetőségekről. A külkapcsolatokkal is rendel­kező vagy külföldi érdekeltség­gel is bíró megyei vállalkozá- ~ sok legtöbbjének Romániában vannak üzleti kapcsolatai. Emellett sok helyi vállalkozás rendelkezik németországi, szlo­vákiai, horvátországi, szlovéni­ai és olasz kapcsolattal. A sort az angol és a francia üzleti kap­csolatok zárják, és egyelőre még sok feltáratlan lehetőséget rejtenek magukban a skandináv országok, Spanyolország és Görögország. — Jelenleg flamand, angol, német és cseh kamarai kapcso­latok kiépítése van folyamatban — válaszolta kérdésünkre Szikszai Csaba, a megyei keres­kedelmi és iparkamara gazda­ságfejlesztési osztályának veze­tője, szólva a kamara jövő évi terveiről. A kamara rendszere­sen tart úgynevezett ország­napokat, ahol a helyi vállalko­zók a különböző külhoni befek­tetési és üzleti lehetőségekről értesülhetnek. A Békés Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara több határ­menti programban is részt vesz. December 15-én és 16-án a Duna—Körös—Maros—Tisza Regionális Együttműködés el­nökségének ülése lesz Temes­váron, ahol a megyei kamara a 2000. évi programtervezetet is­merteti. Itt less a bemutatója annak a cégkatalógusnak is, mely közel 5000 Békés, Csong- rád, Arad és Temes megyei vál­lalkozás cégadatait tartalmazza. A lista számítógépes CD-rom formában lesz elérhető. Brüsz- szeli támogatással előrelátható­an jövő nyárra készül majd el az az úgynevezett virtuális cégala­pító modell, mely magyar és ro­mán részről egyaránt segítheti a cégalapítási szándékot a két or­szágban. A modell alapján nyo­mon követhető lesz, hogy egy cégalapításhoz, vegyes vállalat létrehozásához milyen nyom­tatványok, iratok szükségesek. A számítógépes modell alapján az is előzetesen kiszámítható lesz, mindez mennyibe kerül majd a külhonban befektetni kí­vánó vállalkozásnak. K. A. Állati ajándékokat hozok - FIAT-vásárlóknak! Minden autóvásárló plüss állatfigurát választhat. Melyik Fiat-modellbe fér be 6 Mikulás?

Next

/
Thumbnails
Contents