Békés Megyei Hírlap, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-02 / 281. szám

1999. december 2., csütörtök KÖRKÉP Hangsúly a közlekedésfejlesztésen Nem jelentenek fenyegetést Az Európai Unióhoz csatlako­zás és a területfejlesztés téma­köre, az ezekkel kapcsolatos projektek, pályázati lehetősé­gek is terítékre kerültek teg­nap a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) megyei szer­vezete közlekedéshatósági szakcsoportjának ülésén. Előadást tartott dr. Tímár Judit, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet békéscsabai osztályának vezetője, valamint Kiss János területi kutató, szociológus. A megbeszélésen hangsúlyt ka­pott, hogy a megyei és a dél-al­földi régió területfejlesztési koncepciójában milyen közle­A gazdasági élet különféle szereplőinek adott fogadást a békéscsabai Körös Főiskola. Az intézmények, vállalkozá­sok a főiskola közgazdasági képzéséhez nyújtottak segéd­kezet azzal, hogy komoly, 75 napos gyakorlatokon foglal­koztatták a hallgatókat. A tanintézmény képviselői tájé­koztatták partnereiket az iskola átalakulásáról, és tapasztalatcse­rét tartottak a gyakorlati képzés eredményeiről, jövőjéről. — A hallgatók a mi terméke­ink, önök pedig a felvásárlóink —jellemezte a felállást a főisko­la ügyvezető főigazgatója, dr. Barta Árpád, utalva az egyre ne­hezebbé váló munkaügyi hely­zetre. Az intézmény vezetése tisztában van a piaci viszonyok­kal e téren, ezért a lehetséges munkaadókkal együtt szeretnék Tegnap megható műsoros össze­jövetellel ünnepelte megalakulá­sa 10. évfordulóját Békéscsabán a tfaán Lajos Honismereti és Helytörténeti Nyugdíjas Klub. Mottójuk egy ősrégi kínai mon­dás: „...Ha igazság lakozik a szívben, akkor szépség lesz a jel­lemben". 1989-ben 12-en vol­tak, most hetvenen. Mindannyi­an szeretik a szűkcbb pátriát, ha­zánkat, igaz a lehetőségeik in­kább a tiszántúli barangolásokat engedtek meg. Azért a nagy, barna fedeles napló arról is ta­Kelet-Magyarországon nem állt meg a tőkeáramlás és a munka­helyteremtés folyamata sem. Ha elvégzitek az iskolákat, marad­jatok itt, a megyében, a települé­seteken, hogy tudásotokat itt tudjátok kamatoztatni. Ne nép- telenedjen el ez az országrész — mondta a tegnapi pályaválasztá­si nap orosházi megnyitóján dr. kedéssel kapcsolatos elképzelé­sek szerepelnek. így például a 44-es főút mielőbbi gyorsfor­galmú úttá alakítása, elkerülő utak építése Gyula, Békéscsaba, Szarvas—Békésszentandrás és Kondoros térségében. Elhang­zott: Dél-Békés jelenleg főútvo­nallal nem rendelkezik, és a tér­ségben több hasznot is ígér a Battonya—Mezőkovácsháza— Orosháza—Szentes—Kiskun­félegyháza—M5-ÖS autópálya összekötés teljes átépítése főút­vonali minőségűre. Fontos a 120-as vasúti fővonal — ez a Lökösháza—Szajol közötti vo­nalat foglalja magában — sze­repkörének és műszaki jellem­zőinek fejlesztése is. Ny. L. kialakítani a legmegfelelőbb képzési formát, amivel a legtöbb eséllyel indíthatják útnak hallga­tóikat. Ebből kiindulva osztották meg egymással a nemrég véget ért gyakorlat tapasztalatait a kü­lönböző gyakorlati helyek és a képző intézet képviselői. Az ügyvezető főigazgató is­mertette a megjelentekkel a fő­iskola átalakulásának folyama­tát is. Január 1-jétől a szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Fő­iskolának egyetlen kara lesz a békéscsabai intézmény — egy­előre név nélkül, mert nem egy­szerű dolog egy pénzügyi, sze­mélyügyi, tanítói, gazdasági, továbbá egészségügyi és óvoda- pedagógusi szakirányokat egy­befogó karnak nevet adni (az utóbbi kettő szak a gyulai és a szarvasi főiskolák csatlakozásá­val kerül a jelenlegi Körös Főis­kolához). V. J. núskodik, hogy a tíz év alatt jár­tak Erdélyben, Csíkszeredán és Ungváron is. Bár nekik is elkél a segítség, ők is adtak: 8 ezer fo­rintot az árvízkárosultak javára. A klub vezetője, a nyolcvanhoz közeli Sótyi György büszkén meséli, hogy sok-sok testvér­klubbal tartják a kapcsolatot, és heten ugyan már nem ünnepel­hetnek most velük, bizakodva várják az ezredfordulót. Ahogy a friss pogácsa, kávé, fehér asztal melletti ünnepen saját versében szavalta: „Bizakodva evezünk előre...”. (fábián) Varga István országgyűlési kép­viselő. A pályaválasztás előtt ál­lók számára meghirdetett bör­zén egyébként 181 videós aján­lat, egyéb szakmai program vár­ta a fiatalokat. Pályaismereti szakkönyvek, egyéni tanács­adással foglalkozó szakemberek nyújtottak segítséget. (cs) Az elnök Lyonban December 2—3-án Franciaor­szágban, Lyonban rendezik meg az Európai Régiók Gyűlé­sének (ERGY) tisztújító köz­gyűlését, amelyen Domokos László, a Békés Megyei Köz­gyűlés elnöke is részt vesz. A 330 európai megyét magá­ba foglaló szervezet munkájá­ban Békés megye egyre aktí­vabban vesz részt, hiszen az uniós csatlakozás közeledtével elengedhetetlenül fontos az Eu­rópai Régiók Gyűlése által nyújtott információs háttér és a személyes kapcsolatrendszer. Megyénk a kelet—nyugat interregionális együttműködési, a szociális kohézió, szociális szolgáltatások, illetve a regio­nális politikai és az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbi­zottság munkáját követi kiemelt figyelemmel. A lyoni közgyűlésen a lekö­szönő belga Luc Van Den Brande helyére új elnököt vá­laszt a testület, s a bizottsági el­nökök beszámolója alapján ér­tékelik az idei esztendőt és dön­tenek a jövő évi költségvetés­ről. Kerekasztal-beszélgetés ke­retében a fiatalok képzéséről és az unió tervezett bővítéséről is szó esik. (b) „Létezünk!” A Vasas Szakszervezet békés­csabai nyugdíjas tagozata no­vember 26-án tartotta éves ren­dezvényét, melyen Szilvásy Fe­renc, Békéscsaba alpolgármes­tere is jelen volt. Ä 70 tagot számláló nyugdíjas tagozat ba­ráti találkozókat és kiránduláso­kat szervez tagjainak, így tiszte­leg az egykori szakmai kapcso­latok előtt, valamint összetartja a vasipar régi dolgozóit. (s) Miért adtuk föl? Kárpáti Sándor újságíró-szer­kesztő hatodik könyvének be­mutatóját tartották tegnap Bé­késcsabán, a megyei könyvtár­ban. A „Miért adtuk föl?” című magánkiadás tanúvallomás a Kádár-korszakról, a rendszervál­tás előtti Magyarországról. A szerző elmondta, a kiadványban olyan politikusokat, történésze­ket kért fel gondolataik megosz­tására, akik testközelben, dön­téshelyzetben élték meg az el­múlt rendszert. A könyvben töb­bek között Agárdi Péter vall a baloldaliságról és az önérzetről, dr. Bányász Rezső a semleges Magyarországról, Krausz Tamás a munkások önszerveződéséről, valamint Nyers Rezső a kelet­európai szocialista kísérletről ír­ja le gondolatait. A már két ki­adást megélt könyv minden va­lószínűség szerint számíthat a harmadikra is, s a szerző Buda­pest, Százhalombatta és Debre­cen után, tizenkettedik alkalom­mal látogatott el Békéscsabára. B. P. A, (Folytatás az 1. oldalról) Azért, mert közöttük is akad­nak nagyon kicsi arányban olyanok, akiket más szándékok hoztak hazánkba, nem lehet mindenkit „szobafogságra” ítélni, szabadságában, mozgá­sában korlátozni. Jogszabály ír­ja elő: a menekülteknek, jobban mondva a menekült státuszt ké­relmezőknek is a 24 órát meg­haladó távollétet kell előre beje­lenteni. A ki- és beléptetést szá­mítógépes rendszer követi, te­hát a gép jelzi, ha valaki nem tér vissza időre. Ilyenkor az ügy­osztály felé kell számot adnia arról: milyen okból maradt tá­vol. Az indokolatlan hiányzás könnyen azzal járhat, hogy az illetőt kizárják a menekült stá­tuszt kérelmezők közül, ezért a lakók nagyon ügyelnek a szabá­lyok betartására. Többen van­nak, akik például délután ki­mennek a táborból, az éjszakát ismerősöknél töltik, de a 24 óra lejárta előtt visszatérnek. — Az említett ukránok nem jöttek vissza. — Erről csak annyit tudok mondani, hogy a gyilkosság napján valóban kimentek az ál­lomásról, és azóta nem jelent­keztek. További információink felőlük nincsenek. — Es az a három jugoszláv állampolgár, akiket lopássoro­zaton értek a rendőrök Szabad- kígyóson? Még a szavazás előtt Pallag László békési kisgazda képvise­lő, mint előterjesztő, majd a Fi­desz nevében Vígh Ilona szeg­halmi képviselő asszony drámai hangon indokolták meg, hogy miért szükséges ez a bizottság, és mit várnak tőle. — Hozzáértők számítása szerint három év költségvetése tűnt el a szervezett bűnözés, az összefonódások és a feketegaz­daság csatornáin — mondta Pallag. — Többek között ezért okoz most gondot a nyugdíj, az oktatás, a mezőgazdaság és sok más egyéb kérdés. Vissza kell menni egészen 1991-ig, és fel­tárva az olajszőkítést, a csem­pészetet, a drogkereskedelmet, a szesz- és szexipart, a korrup­ciót, meg kell vizsgálni, hogyan kerülhetett az ország gazdasá­ga, közállapota ilyen súlyos helyzetbe. Ä felelősöket meg — Ők is szabályszerűen tá­voztak a táborból, de nem ér­keztek vissza. Később tudomá­sunkra jutott, hogy bűncselek­ménnyel gyanúsítják őket. Egyébként a trió egyik, egye­dülálló hölgytagja két kiskorú gyermekkel érkezett hozzánk, a gyermekek azonban egy koráb­bi pszichiáteri vélemény alapján — és nem az üggyel összefüg­gésben — a gyulai kórház pszi­chiátriai osztályára kerültek. — Az elmondottak alapján szerencsétlen egybeesés, hogy rövid időn belül bűnügyi szem­pontból kétszer is megszólítta- tott a menekülttábor? — Igen, és még egyszer le­szögezném: a tábor lakóitól a városnak, a lakosságnak nem kell félnie, mert nem jelentenek fenyegetést számukra. Hallok én is olyat, hogy előbb-utóbb a menekültek rákényszerülnek a rossz útra. Ez sincs így, hiszen a menekültek ellátása — étkezés, szállás, tisztítószerek, az ado­mányokból ruhanemű — bizto­sított, ezen kívül a 14 éven felü­liek havi 2500 forintos zseb­pénzt is kapnak. A túlnyomó többség tisztában van azzal, hogy segítik őket, és távol áll tő­lük, hogy ezzel — akár törvény­telen módon —- visszaéljenek. — Szavait erősíti, hogy a la­kosság együtt is érez a menekül­tekkel, hiszen nagyon sok ado­mányt kapnak egyszerű embe­kell nevezni, fel kell állítani székükből, és a kárt be kell haj­tani rajtuk. Azt sem lehet meg­engedni, folytatta Pallag, hogy mint hatalom a hatalomban, úgy működjön a rendőrség. En­nek gyökerei az Államvédelmi Hatóságig (ÁVH-ig) vezethe­tők vissza, amelyet nem szá­moltak fel, hanem beépült a rendőrségbe, és ez mind a mai napig kitapintható a rendőrség gondolkodásában, szellemében. Vígh Ilona szerint az olaj­ügyek, a bankügyek, a tisztá­zatlan helyre folyó támogatá­sok, a furcsa részvénycserék és a többi gyanús ügy miatt egyre nagyobb a harag a társadalom­ban. Egyre többekben vetődik fel a kérdés, hogy vajon csak a diktatúra leépítésében bekövet­kezett működési zavarokról és véletlenekről van-e szó, vagy éppen ellenkezőleg, egy jól ki­rektől az intézményekig, válla­latokig. A karácsony közeledté­vel valószínűleg még inkább se­gítőkészek lesznek az emberek. Mi az, amire leginkább szüksé­gük lenne? — A táborban több, mint 100 gyermek él, és játékokból min­dig szűkös a készlet. Emellett cipőkre és fehérneműkre lenne leginkább szükség. Hozzáte­szem: nagyon jó érzés, hogy egyre többen nyújtanak segítő kezet a menekülteknek, és az adományokat az ő nevükben is megköszönöm. — Más téma: a híradások beszámoltak arról, hogy a ko­szovói albánok hazatérése a nyári, őszi csúcs után lelassult. Erről milyenek a békéscsabai tapasztalatok? — Valóban így van. Akik ha­za kívántak térni, azok nagy többségében már visszamentek, mások eredetileg is olyan szán­dékkal jöttek, hogy Nyugat-Eu- rópa felé veszik az irányt, és er­ről még nem tettek le. Á békés­csabai befogadóállomásról egyébként mintegy 50-en tértek vissza Koszovóba. — Érkeztek helyettük mások, máshonnan. Honnan jönnek mostanában a legtöbben? — A közelmúlt adatai szerint továbbra is Jugoszlávia terüle­téről jönnek a legtöbben, őket a sorban az afgánok követik. Nyemcsok László épült rendszerről, amely össze­fonódások és korrupció révén jól szervezett körökbe hatalmas vagyonokat emelt át az állami vagyonból és a lakosság által befizetett összegekből. Ma már tudjuk, tette hozzá Vígh Ilona, hogy nem milliókról, nem is százmilliókról van szó, hanem milliárdok forognak át jól szer­vezett lobbik kezén. Á Békés megyei tapasztalatok kirívóak, de nem egyedülállók. Sajnos, a korrupció az egész társadalmat átszövi soha nem látott mérték­ben. Milliárdok kerültek kétes kezekbe, és ezek a milliárdok kiépítették a saját megfizetett embereiket. Vígh Ilona szerint a bizottságnak meg kell vizs­gálnia azt is, hogyan keletkez­hettek sorozatban olyan törvé­nyek az elmúlt másfél évtized során, amelyek lehetővé tették egyeseknek a mérhetetlen és kockázat nélküli meggazdago­dást. Mindkét képviselőnk kiemel­te, hogy a 24. órában vagyunk ahhoz, hogy ez a kormány és ez a parlament sikerrel el tudja vágni a feketegazdaság és a korrupció szálait, hogy az meg­bénuljon. Simonffy Ágnes Főiskola, APEH, termelők... Bizakodva eveznek 10 éve... Pályaválasztóknak Vizsgálóbizottság a 24. órában Az országgyűlés 253 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózko­dás nélkül, egyhangúlag elfogadta az olajügyek kivizsgálására alakuló, úgynevezett Pallag-féle parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását. Mivel a bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy megismerkedhessék államtitkokkal és szolgálati titkokkal is, a bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzése, az úgynevezett „C” típusú ellen­őrzése megtörtént. Emiatt a vizsgálóbizottság tagjainak és tiszt­ségviselőinek megválasztására csak később kerülhet sor. Újuló erővel a White klubnál Tilos a petárda, ezért kelendő A kilátásba helyezett szigorú pénzbüntetés ellenére soha nem látott „petárdaeső” hullhat az országra az évezredváltás küszöbén. A piro­technikus a tiltás helyett mederbe terelné a külföldön jól jövedelmező üzletágat. Akkor a durrantgató kedvű emberek a kevésbé veszélyes eszközökre térnének át, s a hatóságok szélmalomharca is véget érne. A White klub újabb két esz­tendőre Rajnai Endrét válasz­totta elnökévé. A Gyula— Békéscsaba—Békés „tenge­lyen” létrejött közhasznú egyesület új gyulai alelnöke Illyés Irén. A régi-új békési alelnök Békési István, Boros Zoltán titkár utóda Zárnbó Attila lett. A White Klub az Élővíz-esator- náért Környezet- és Természet- védelmi Közhasznú Egyesület a szokásos természet- és kör­nyezetvédelmi akciókon felül idén az oktatásba is bekapcso­lódott - derült ki az egyesület tisztújítással egybekötött teg­napi, éves beszámoló közgyű­lésén. A pályázaton nyert 350 ezer forintból A háztartási veszélyes hulladékokról címmel általános iskolások számára tájékoztató, felvilágosító kiadványt jelentet­tek meg 3 ezres példányszám­ban. A Tappe Kft. támogatásá­val még ebben az esztendőben megjelenik egy, a szelektív hul­ladékgyűjtéssel kapcsolatos fü­zetük, s terveikkel ellentétesen lehetséges, hogy az egészséges életmódról szóló kiadványukat anyagiak híján idén nem tudják eljuttatni a célközönséghez — hangzott el a közgyűlésen. Az elvégzett munkát átte­kintve az elnökség egyöntetűen úgy ítélte meg, hogy folytatást érdemel a hagyományteremtő szándékkal szeptember 30. és október 2-a között idén először megrendezett, dr. Pepó Pál kör­nyezetvédelmi miniszter által „fővédnökölt” I. Országos Hul­ladékhasznosítási Konferencia. — Both — Tévéznek Gádoroson Évekkel ezelőtt indult Gádoro­son a helyi televíziós kábelháló­zat kiépítése. Az idén 5,3 kilo­méteres szakasz készül el 8 mil­lió forintos önkormányzati tá­mogatással. 2000-ben újabb 3,6 kilométerrel bővülhet a hálózat, ennek a költségeihez pályázati úton szeretnének a gádorosiak pénzt szerezni. A fejállomás bővítése is várható. Jelenleg kö­zel 200 lakást kapcsoltak a rendszerre. December elsején a helyi csa­tornán láthatták a gádorosiak az első szerkesztett műsort. A szer­kesztőbizottság tagjaitól megtud­tuk, minden héten szerdán 17 órá­tól és vasárnap 10 órától láthatók majd a helyi csatornán az éppen aktuális témák, tudósítások, ripor­tok. (Információink szerint a kö­vetkező adásban már orosházi hí­rekkel is bővül a község tévéjének a programja.) Cs. I. Míg Európa több országában - részletes használati útmutatót mellékelve - kollekcióban árul­ják a különös hang- és fényjelen­séget adó pörgőket, dongókat és vulkánkúpokat, addig nálunk ti­los a pirotechnikai eszközök for­galmazása. Szabó Pétertől, a Nike Fioccj ügyvezető igazgatójától megtudtuk, egy 1978. évi kor­mányrendelet értelmében a gyu­fán és a csillagszórón kívül sem­milyen más tüzes eszközt, még tortagyertyát sem tarthatunk büntetlenül magunknál. Ennek ellenére a téli ünnepek közeledté­vel évről évre több, s egyre veszé­lyesebb holmi, főként petárda vándorol át feketén a határon. A külföldön pár forintért megvásá­rolt, robbanószerrel töltött papír­csövek közölt szép számmal akadnak selejtes, ezért fokozot­tan ön- és közveszélyes darabok. Gyakran hiányzik a magyar nyel­vű használati utasítás, így ki sem derül, hogy például 3-4 méternyi távolságon belül már komoly sé­rülést okozhatnak ezek a tárgyak. Az egyik legnagyobb pirotech­nikai cég vezetője szerint a meg­oldást a szigorú keretekbe foglalt EU-konform engedélyézés jelent­hetné. Az érintett gyártókat ösz- szefogó társaság már letette ja­vaslatát a kormány asztalára, egy­előre hiába. Ajánlásuk lényege az, hogy a jó minőségű és ártal­matlan ünnepi durrantanivalók- hoz csak az arra kijelölt üzletek­ben, s csak 18 éven felüliek jut­hassanak hozzá. Időnként - pél­dául karácsony előtt - szigorú el­lenőrzés mellett a magasabb ka­tegóriákba sorolt termékeket is árusíthatnák, ám a megmaradt készletet ünnep után vissza kelle­ne vinni. Szabó Péter úgy véli: csak az ő cégük legalább évi 30 millió már­kának megfelelő értékű árut ad­hatna el a hazai piacon, miköz­ben a hatóságokat is megkímél­nék az ellenőrzéssel és büntetés­sel járó, eredménytelen hercehur­cától. Ráadásul át lehetne szok­tatni az embereket a petárdáról a sokkal szellemesebb és látványo­sabb, forgó-pörgő eszközökre. (takács)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents