Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-06-07 / 259. szám
1999. november 7. ★ KÖZELRŐL ★ 3 ALAPÍTVÁNY, ALAPTALAN, ALAPOS Olajosok nem támogatták a közalapítványt, állítja a volt és a jelenlegi elnök. Szeszesek viszont igen Pallag László a Békés megyei olajügyek tisztázását (is) zászlajára tűző kisgazda honatya október 25-ei keltezésű levelében a rendőrséget támogató alapítványokra zúdít (vélhetően nem alaptalanul) össztüzet. A békési kisgazda a legfőbb ügyésztől valamennyi rendőrségi alapítvány felülvizsgálatát kéri. „Alapos a gyanú arra, hogy egyes vállalkozók a rendőrségi alapítványokra történő befizetéseik során korrupciós szándékkal jártak el” — írja levelében, melyben egyetlen alapítványt, a Sárrét Közbiztonságáért Közalapítványt név szerint is megemlíti. Tudomásunk szerint az alapítványok főügyészi vizsgálata hamarosan elkezdődik. Alapítvány szükség szerint A Pallag-levélben többek között ez áll: ,, Szeghalomban például felmerült annak a gyanúja, hogy a Sárrét Közbiztonságáért Alapítvány egyes befizetőivel szemben a rendőrség nem foganatosított megfelelő intézkedéseket. A rendőrség szolgálatban lévő és szolgálaton kívüli tisztjei is felhívták a figyelmünket arra, hogy a rendőrségi alapítványok - annak ellenére, hogy helyenként valóban nagymértékben segítik a rendőri munkát is — alapvetően korrupciós célokat szolgálnak. Alapos a gyanú arra, hogy egyes vállalkozók azért támogatnak rendőrségi alapítványokat, azon keresztül pedig konkrét rendőri vezetőket, hogy velük szemben a későbbiekben ne folytassanak (vagy ne úgy folytassanak) eljárásokat.” A „rendőrségi alapítvány” elnevezés kicsit megtévesztő lehet, hiszen a rendőrség (formailag) általában nem vett részt ezeknek az alapítványoknak a létrehozásában. A „Sárrét” esetében például három önkormányzat, a vésztői, az okányi és a füzesgyarmati az alapító. Az 1996. október 18-án bejegyzett közalapítványt a „szükség” hívta életre. A kistelepülések önkormányzatainak gondot jelentett, hogy technika, üzemanyag híján nincs meg a megfelelő rendőri jelenét az utcákon. A központból ritkán jutott ki a járőr, nehéz volt a kapcsolattartás. Célszerűnek látszott egy olyan alapítvány létrehozása, mely támogatni tudja a rendőrséget feladatainak hatékonyabb elvégzésében. A Sárrét Közbiztonságáért Közalapítvány ezt a feladatot számítógépek, mobil- telefonok vásárlásával, kilométerpénzek, üzemanyag-támogatások kifizetésével valósította meg, utóbb kiderült, nem minden kérdőjel nélkül. Alapítványi ,,ki mit tud?" A közalapítvánnyal kapcsolatban Karancsi Tibor exrendőr százados is kifogásokkal élt, mint azt a Békés megyei Hírlapban (1999.október 29.: „Megveszlek aranyban kilóra”; 1999. október 30-31.: Sárréti medvevadászok) megjelent, nem is oly régen még szigorúan titkosnak minősülő rendőrségi aktákból kiderül. A dosszié tartalma szerint a volt rendőr azt állította, hogy a Sárrét Közbiztonságáért Közalapítvány működésével kapcsolatos iratokba még a kuratóriumi tagok sem tekinthettek be a kapitányság vezetőjén és helyettesén kívül, akik az alapítvány pénzén vásárolt mobil- telefont használták. Karacsi az egyik telefonügyletről a rendvédelmi szerveknek átadott egy megállapodást is, amely az A. and L. Kft. (szeszipari vállalkozás) valamint a „Sárrét” között jött létre. Eszerint a kft. által átadott telefont kizárólag egy rendőr használhatta csak, a telefondíjat a kft. fizette. Az alapító önkormányzatok — legalábbis az alapítvány elnökségébe tagokként delegált polgármesterekkel beszélgetve ez derült ki — nem voltak túlzottan informáltak az alapítvány tevékenységéről. Az ön- kormányzatok — anyagi lehetőségeikhez mérten — támogatták az alapítványt, és többé kevésbé mindenki tisztában volt a pénzek felhasználásával, de például egymáson kívül nem igazán tudták a többi elnökségi tag nevét... Az sem derült ki egyértelműen: évente egy vagy két alkalommal ült-e össze a kuratórium. Bár beszámoló az alapítvány működéséről készült, az alapítók által delegált elnökségi tagok nem tudtak támogatókat megnevezni, mivel — mint mondták — nem nevesítették azokat. Annyi azonban kiderült: az alapítvány nem volt „túl vastag”, az adományok nem voltak nagy összegűek. Sárréti mobilfónia — Az alapítványok helyzete egyébként sem túl rózsás, de a Sárrét Közbiztonságáért Köz- alapítvány működését még az utóbbi idők sajtóvisszhangjai is nehezítik — mondta Mocsári József, a kuratórium jelenlegi elnöke. Hangsúlyozta: az alapítvány a meghatározott cél érdekében, mindenkor törvényesen működött, működik. Néhány hete az alapítvány kuratóriumi ülésén egy határozatot fogadtak el, mely szerint: ,,A? utóbbi időben olyan információk jelentek meg a Sárrét Közalapítvány működésével kapcsolatban, melyek félreértésekre adhatnak okot. Ezért az alapítvány kuratóriuma úgy döntött, soron kívüli ügyészségi vizsgálatot kér az alapítvány működésével kapcsolatban. ” Mocsári József idén április 27-e óta tölti be a kuratórium elnöki tisztét. Aláírási joggal ő és az alapítvány titkára közösen rendelkeznek. Az adóhatóságnak szeptember 28-án jelezték a személycserét, és a közhasznú közalapítvánnyá válást is akkor jelentették be. (A megyei bíróságon az alapítvány elnökeként és képviselőjeként ott jártunkkor még mindig Berke Imre szeghalmi rendőrkapitány volt bejegyezve. Az áprilisi ülésen az elmúlt időszak pénzfelhasználásáról hallgatott meg beszámolót, illetve számítógépek, nyomtatók vásárlásáról döntött a kuratórium. Húszezer forintos felső határral limitálták — Mocsári József kérésére — az elnök és a titkár utalványozási, kifizetési jogát. Az alapítvány 1998-ban 917 ezer forinttal gazdálkodott. Ebből 747 ezer forintot fizettek ki különböző célokra. Lekötött betéteik összege 699 ezer forint. A „Sárrét” esetében visszatérő motívum a rendőrségnek juttatott mobiltelefonok kérdése. Az elnökség legutóbb úgy határozott: további mobiltelefonokat nem tudnak vásárolni, illetve meghatározták a telefondíjak kifizetésének felső határát. — Hány alapítványi mobiltelefont használ jelenleg a szeghalmi kapitányság? — kérdeztük Mocsári Józsefet. — Jelenleg öt mobiltelefont használnak. A bűnügyi igazgatónál, a közbiztonsági vezetőnél, a forró nyomos csoportnál, a hivatalvezetőnél, valamint még egy intézkedő parancsnoknál van mobiltelefon. A telefonokat a gyors elérés érdekében vásárolta és adta a kapitányságnak az alapítvány. A mobilszámlákat 8-8 ezer, 12 ezer, illetve két telefon negyedéves díjánál 25 ezer forintig állja az alapítvány. A kuratórium jelenlegi elnöke nem tud arról, hogy a békési olajügyekkel kapcsolatba hozott vállalkozások támogatták volna az alapítványt. Az ő ideje alatt pedig biztos benne, hogy nem. Nem,,olajozták" a működést Berke Imre, Szeghalom rendőr- kapitánya, aki korábban a Sárrét Közbiztonságáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt, kérdésünkre elmondta: körülbelül másfél éve, az Országos Rendőr-főkapitányság ajánlása után, miszerint rendőri vezetők ne vállaljanak tisztséget rendőrséget támogató alapítványoknál, lemondott tisztéről. Az alapítványi ügyeket csak addig vitte, míg utódját megtalálták. — Pallag László kisgazda képviselő a legfőbb ügyészhez írtlevelében a rendőrségi alapítványok felülvizsgálatát kéri.A levélben a Sárrét Köz- biztonságért Közalapítványt isbírálat éri. Mi a véleménye róla? — Véleményem szerint nem megalapozott információk alapján írta Pallag úr a levelet. A Békés Megyei Főügyészség 1998. januárjában valamennyi rendőrségi alapítvány működést felülvizsgálta, és semmi törvénytelenséget nem tapasztalt. Úgy tudom, azóta a Sárrét Közbiztonságáért Közalapítvány nem folytat jelentősebb tevékenységet. — Támogatta-e az alapítványt az utóbbi időben az olajügyek kapcsán felszínre került vállalkozás? Például a Full- Marker Kft., a Gardefort Kft., vagy a Petronex Rt. ? — Ezek a cégek soha nem támogatták az alapítványt. Elnökségem ideje alatt sem, és tudtommal azóta sem. — S a hozzájuk kapcsolódó személyek? — Azok sem. — Az A and L Kft. neve ugyan nem az olajügyek kapcsán, de ugyancsak felmerült. Támogatta-e ez a cég az alapítványt? — Közvetlenül nem. Egy telefont bocsátottak az alapítványon keresztül a rendőrség részére. — Ha jól tudom, több telefont is juttatott az alapítvány a szeghalmi kapitányságnak. A telefonok kapcsán felmerülő költségeket teljes egészében az alapítvány állta? — Ez vegyes volt. Volt, hogy csak telefont adott, volt, hogy a költségeket is fedezte. — Mennyivel gazdálkodott az alapítvány? — Csekély összeggel. Az éves forgalom 200-300 ezer forint körül mozgott. — Ön szerint az alapítvány mennyiben segítette a kapitányság munkáját? — Nézze, a mindennapi problémák megoldásában tudott segítséget nyújtani. A kapitányság számítógépes parkjának közel felének beszerzésében segített a közalapítvány, lehet, e nélkül, még mindig írógépeken készülnének a jelentések. Kovács Attila Azok a boldog békeidők, amikor - máig tisztázatlan előzmények után - Horn Gyula akkori miniszterelnök 1999. szeptemberében, szarvasi útján találkozott Békés megye rendőri vezetőivel. Rendőri korrupcióról, alapítványi pénzekről, békési olajügyekről akkoriban még nem esett szó, relatíve alacsony főkapitányi bérekről viszont igen Reformációs futás Immár hagyomány a református egyháznál (ez a hetedik esztendő), hogy az orosházi gyülekezet sportosabb tagjai között meghirdetik a reformációs futást. Éppen múlt heti számunk megjelenése napján a Táncsics gimnázium előtti térről rajtolnak a futók, és (a nem véletlenül) 1517 méter megtétele után értek célba. A testi felfrissülés után 10 órakor a református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak. (cs) Harcban a miniszteri biztosi székért (Stílszerűen) futótűzként terjedt a hír, hogy dr. Gáti Zoltán, Békés megyei tűzoltóparancsnok is esélyes a katasztrófavédelmi főigazgatóság létrehozásával megbízandó miniszteri biztosi posztra. Korábban a belügyminiszter munkabizottságot hozott létre a. katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényben meghatározottak teljesülésére. így a katasztrófavédelmi főigazgatóság létrehozása, az új szervezet működési szakmai koncepciója kidolgozása céljából. A bizottság elnöke Szabó Ferenc rendőr dandártábornok, az ORFK Köztársasági Őrezred parancsnokhelyettese lett. Nemrégen valamennyi megyei polgári védelmi, illetve tűzoltóparancsnok személyiségfejlesztő tréningen és vizsgán vett részt Pécelen. A polgári védelem továbbképző központjában tartott programon a 2000. január 1-jével létrehozandó, az állami tűzoltóságot és a polgári védelmet integráló katasztrófavédelmi szervezet stratégiai programját, feladatrendjét is megismerhették a parancsnokok. A belügyminiszter — kiválasztandó a katasztrófavédelmi főigazgatóság létrehozásával megbízandó miniszteri biztost - október 18-án személyes elbeszélgetésre invitálta Békés, Bács— Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megye tűzoltóparancsnokát. — Az elbeszélgetésen dr. Felkai László köz- igazgatási államtitkár leginkább a bizottság által elkészített szakmai koncepcióval, az új szervezet felépítésével kapcsolatos álláspontunkra volt kíváncsi. A döntés eredményeképpen dr. Radványi Lászlót, Borsod—Abaúj—Zemplén megye tűzoltóparancsnokát bízták meg a létrehozandó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működésének előkészítésével, és a vele járó átszervezés szervezeti, személyi feladatainak lebonyolításával — mondja dr. Gáti Zoltán. Azt egyelőre nem tudni, hogy Radványi (aki miniszteri biztosként látja el feladatát) lesz-e az integrált szervezet főigazgatója is. — Both —
