Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-30 / 279. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. november 30., kedd Pályaválasztás. (1) A megyei munkaügyi központ „Száz út vár ránk” címmel az 1999/2000. tanévben végző általános és középfo­kú oktatási intézmények ta­nulói, a pályakezdő és a pá­lyamódosításra kényszerülő felnőtt munkanélküliek ré­szére novemberben pálya- orientációs és pályaválasztá­si napokat szervezett. A zárórendezvényt — melyet Ory Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára nyit meg — ma 9 óra 30-tól tart­ják Mezőkovácsházán. Szponzorokkal. (1) Mezőkovácsházán a Barát­ság nyugdíjasklub és a Vad­virág népdalkor a közel­múltban vacsorával egybe­kötött estet szervezett. A programra meghívták mind­azokat a támogatókat, szponzorokat, akik anyagi­akkal vagy egyéb felajánlá­sokkal segítették a klub és a dalkör munkáját, színvona­las működését. Pályázat, (w) Sarkad legutóbbi testületi ülésén a képviselők döntöttek arról, hogy az önkormányzat a kö­zépiskolai kollégium bővíté­sére, építésére pályázatot nyújt be címzett támogatás elnyerése érdekében. Belépnek, (i) Körös­újfalu teljes jogú tagként be­lép a Települési Önkor­mányzatok Országos Szö­vetségébe. A belépési szán­dékot a napokban megtartott testületi ülésen mondták ki a képviselők. Új munkatárs, (w) A sarkadi polgármesteri hiva­tal művelődés-szervezői fel­adatait ezentúl Tóth Edit lát­ja el. Az új művelődési munkatárs korábban peda­gógusként tevékenykedett. Rendőrautót húztak. (b) Békéscsabán, a Szilva köz­be hétfőre virradóan a tűzol­tóságot egy árokba csúszott rendőrségi Lada Niva kivon­tatásához riasztották. Vízbe fúlt. (b) Tegnap 9 óra körül a kétegyházi MAV- állomás mögötti vizesárokban holtan találtak egy 66 éves gyu­lai férfit. Idegenkezűség egy­előre kizárt, az idős ember ke­rékpárostul borult az árokba. „AHOGY NEM LEHET A LOVAT KÉNYSZERÍTENI, HOGY IGYÉK, UGYANÍGY NEM LEHET A FÜLET AR­RA BÍRNI, HOGY HALL­GASSA, AMI NEM ÉRDEK­LI.” (Hendrik Willem van Loon) A Petrom is MOL-benzint forgalmaz Csabán (Folytatás az 1. oldalról) Kétségtelen, hogy az ország legnagyobb területű és legtöbb kútcsapú (12+2) töltőállomásá­nak egyelőre gyér a forgalma, miközben a gázolajat viszik leg­jobban. A kamionok a kártya- használat hiánya miatt inkább csak a szállodát veszik igénybe, amely viszont szinte kezdettől teltházas, kamionmosójuk pedig a jelenlegi csúcstechnika. ,A kártyás rendszert majd akkor tudjuk bevezetni, ha elkészül mind a tervezett 13 Petrom-kút, másodikként most a nagylaki következik” — toldja meg infor­mációinkat Kiss Imre. Az OMV-nél is az „egyforintos” szindróma érvé­nyesült. Ez a helyzet hétfőn. Megle­het azonban, hogy holnap is gondolnak egyet a forgalmazók — indok mindig akad — és már el is felejthetjük a pillanatnyi Megjegyzés: a Petrom töltőállomáson nem a legutolsó előtti, benzinárakat... Fábián István hanem az azt megelőzőhöz hasonlítottuk a jelenlegi árakat. Holnaptól az interneten is (Honalapunk, melyet érdemes lesz felkeresni Lapunkat december elsejétől az interneten is megtalálják majd azok, akik egy kis „hazai” környezetre vágynak a számítógépes világhálón. A www.bmhirlap.hu web-címen, online formában mutatkozik be ország-világ előtt a Békés Megyei Hírlap, s la­punkon keresztül Békés megye. A nyomtatott laphoz hasonlóan az internetes Békés Megyei Hírlapban is érdekes, aktuális in­formációkat talál az olvasó, gyorsan elérhető és könnyen átte­kinthető formában. A Hírlap online kiadása természetesen ki­csit más lesz, mint nyomtatott „testvére”. A Békés Megyei Hírlap online kiadását a Practicomp cégcso­porthoz tartozó Prakticomp Webdesign Grafikai Kft. alkot­ta meg. A Prakticomp nem újonc a szakmában, hiszen a megye első internetes szolgálta­tójának mondhatja magát. — Az online napilap lénye­ge, hogy gyorsan áttekinthető, interaktív felületen találkozik a Békés Megyei Hírlappal az ol­vasó — mondta Horváth Fe­renc, a Prakticomp Webdesign Grafikai Kft. ügyvezetője, aki Vágvölgyi Tiborral és Nyisztor Jánossal közösen készítette el a lap internetes formáját. Akik december elsejétől föl­keresik honlapunkat, az aktuális napilap cikkeiből nyújtott válo­gatás mellett — a csak online kiadásban megjelenő — játé­kokkal, akciókkal is találkoz­hatnak majd. A szerkesztőség, az újságírók elérhetők lesznek e-mailen, így az olvasók köz­vetlenül mondhatják el vélemé­nyüket, reagálhatnak egy-egy cikkre. A honlapon a lap régeb­bi számai között is keresgélhet­nek az érdeklődők, és találkoz­hatnak a Békés Megyei Hírlap Vasárnap Reggel aktuális lap­számaival is. A korán kelők az online napilap friss számaiból akár már a hajnali órákban cse­megézhetnek majd, legyenek bárhol is a, világon. A jövőről annyi már biztos elárulható: a Békés Megyei Hírlap online ki­adása folyamatosan bővül, így érdemes lesz rendszeresen ke­resni. K. A. Nem: a Karancsi-ügy miatt Két országos tévétársaság kamerája is forgatott tegnap a szeg­halmi testület ülésén, amikor a helyi rendőrkapitányság beszá­molóját tárgyalták a képviselők. A nagy érdeklődést a szeptem­berben kipattant Karancsi-ügy váltotta ki. Dr. Kurucz Ferenc megyei főkapitány úgy fogalmazott: ez az ügy egy labdarúgó­mérkőzéshez hasonlítható, amelyikben a rendőrség a labda. A képviselők közül többen hiá­nyolták, hogy a rendőrség által készített beszámoló miért nem említi a Karancsi-ügyet. Az MSZP-frakció azt tette szóvá, hogy a sajtóban miért csak a fő­kapitány nyilatkozhatott a té­mában. Farkas Zoltán képvise­lő többek között azt is megkér­dezte, hogyan pótolja a rendőr­ség a Karancsi Tibor eltávolítá­sával keletkezett űrt. Dr. Kurucz Ferenc megjegyezte: azt senki sem mondja, hogy Karancsi rossz rendőr volt. Am rá is vonatkoztak a belső szabá­lyok, és az a mondás, hogy nem elég tisztességesnek lenni, ha­nem annak is kell látszani. Dr. Berke Imre szeghalmi kapitány kijelentette: Karancsi után nem tátong semmiféle űr! Gajda Mihály képviselő han­goztatta: a rendőrség népszerű­ségi indexe — a közvélemény­kutatások szerint is — sokat romlott az utóbbi időben. Dr. Kurucz Ferenc erre reagálva közölte: a Szeghalmi Rendőrka­pitányság feldentettségi muta­tója az egyik legjobb a megyé­ben. Márpedig, ha az egyik adatnak hiszünk, akkor a mási­kat is (tehát ezt is) figyelembe kell vennünk. Éles vitákat követően a kép­viselők tegnap este nem fogad­ták el a Szeghalmi Rendőrkapi­tányság beszámolóját. (Az elfo­gadásra négyen, ellene heten szavaztak, öten tartózkodtak.) Legközelebb a parlamenti vizs­gálóbizottság lezárását követő­en, 2000 áprilisában tart majd újabb beszámolót a Szeghalmi Rendőrkapitányság. M. B. VÉLEMÉNYEK HALASI MÁRIA A zene erejével — Kapcsold ki azt a magnót, mert megbolondulok a nagy csö­römpöléstől — szoktuk mondani gyermekünknek, ha számunk­ra nem tetsző hangerővel hallgatja a tinik „legmenőbb” zeneka­rának legújabb számát. Bár szeretjük a kellemes muzsikát, de vannak olyan helyzetek, amikor kifejezetten zavaró is lehet. Az ókori görög irodalmi alkotásokban azt állították, hogy „óriási fontossága van a zenei nevelésnek, mert a ritmus és a dallam hatol be legjobban a lélek belsejébe”. Kétségtelen, a ze­ne hatással lehet az elmére és a szívre, sőt felhasználható arra, hogy jótékonyan befolyásolja az embert. Néhány tudós úgy véli, ha a kisgyermekek bizo­nyos fajta zenéket hallgatnak, érzelmileg és szellemileg is gyorsabban fejlődnek. A zene önmagában képes arra, hogy azonnal bűvkörébe vonva meg­nyugtassa a zavart lelket, és le­csendesítse a háborgót. Egy nyugati felmérés szerint előfordul­hat ennek ellenkezője is, amikor közvetlen kapcsolat van a tár­sadalomellenes viselkedés és a zene bizonyos fajtái között. Azok a férfiak, akiknek rendszeresen erőszakos rock videoklipeket mutattak, érzéketlenebbek és ellenségesebbek let­tek a nőkkel, mint akik erőszakmenteseket néztek. Vajon miért van ránk ekkora hatással? A beszéd és a zene visszatükrözi a kommunikáció iránti szük­ségletünket. A beszédhez hasonlóan, amikor a zene „szól”, az érzéseink figyelnek. Feltehetően a ritmus az első elem, amellyel már az anyaméhben megismerkedünk. A szívverésünk, a légzé­sünk tudat alatt befolyásolja a zene ritmusára való reagálásun­kat. Nem véletlen hát, hogy a legtöbb ember a percenként 70- 100 ütést számláló tempót szereti. A harmonikus együtthangzás kellemes, a disszonancia viszont zavaró hangokat hoz létre. Mai rohanó világunk „lelki kiegyensúlyozásához” javaslom tehát, hogy üljünk le néhány percre, és a magnóba vagy a CD-lejátszó- ba tegyünk egy kellemes hangzású, megnyugtató muzsikát. KISS A JÁNOS ____________ G yulai kolbászt Cicciolinával? Lehet benne valami: mindig a fejünkkel van baj. Előfordul, hogy önmagukban nem éppen világrengető gondolatok a végtelenben (azaz többnyire rossz helyen és rossz időben) találkoznak. S ahe­lyett, hogy mennének tovább a dolgukra, végzetesen egymásba gabalyodnak. (Kiköpött szerelmi történet...) A legrafináltabb ta­lálkahely (kupleráj?) pedig nem más, mint a fejünk. Hát nem er­ről szól a történelem?! Mórickának — köztudottan — mindig, mindenről az jut az eszébe. Úgy látszik, Cicciolinának is. Kiderülhetett ez például va­sárnap este az egyik kereskedelmi televízió népszerű „humorpolitikai” műsorából. A simán Husikának fordított Cicciolina még aznap éjszaka megmutatta magát Gyulának is. Annak a városnak, mely páratlan (vagy páros?) kolbászáról híres. Móricka legyen a nevem, ha csak egy csekélyke pajzánság is köz­rejátszik abban, hogy a két gon­dolat az önök fejében most egy­másba csusszant. Nem mentegetőzésképpen mondom, de a ma­gam korosztályának az ilyesféle gondolattársításokhoz már elkél egy közbenső stáció is. Az egyik, országos napilap szombati szá­mában olvashattunk egy reklámkritikát, mely alaposan megbírálta egyes hústermékek kevésbé elmés reklámját, így a most meg nem nevezendő gyulai cég plakátját is. A kolbászgyár terméke valóban klasszisokkal jobb, mint a reklámja. Persze, ha kiderülne, hogy va­lamely husikájuk hírverésének szánták volna Husikánkat... Bele­való dolog lenne. Am a kettőnek aligha lehet köze egymáshoz. Ha csak úgy nem, hogy az egyiknek szüksége van reklámra, a másik­nak nincs. Pedig mindkettő valós igényt szeretne kielégíteni. Hogy melyikre vágynak jobban az emberek? Az egyikkel igyekszünk jóllakni, a másikon viszont elcsámcsogunk egy ideig. Remélem, nem malackodtam többet a kelleténél. Akik mégis rosszallóan ítélkeznének, tekintsék az írást — ráadásul nem is cégjelzéses papíron elkövetett — magánlevélnek. Hogy az ilyes­mi már nem is malacság lenne, hanem egyenesen disznóság?! ...a dallam hatol be leg­jobban a lé­lek belsejébe. „Ha a telet túléli a tanyánk” Két ház már lakhatatlan Kondoroson Kondoroson eddig két házat tett lakhatatlanná a belvíz. Az egyedülálló férfinek és a kétgyermekes családnak az önkor­mányzat biztosított fedelet. Tegnap Melis Jánoséknál jártunk, akik a vasárnap éjszakát már ideiglenes otthonukban töltötték. Album palotáinkról, kastélyainkról Békéscsabán is bemutatták a Bagyinszki-könyvet A vagyongazdálkodásról A nagyszénási képviselő-testü­let tagjai tegnap hallgatták meg azt a beszámolót, ami az önkor­mányzati vagyongazdálkodás­ról szólt. Az 1998-as állapotok­hoz képest történt az idén válto­zás. Az 1999-ig bérbeadással hasznosított ingatlanok közül a nagyszénásiak eladták a vágó­hidat, a gyógyszertárt és a gyógyszertár mögötti telket. Az önkormányzat a korábbi évek­ben a Deák utcán alakított ki építési telkeket, amelyek iránt a kereslet eddig nagyon szerény volt. A testület úgy döntött, hogy a telkeket terhelő beépíté­si kötelezettséget, az ennek biz­tosítására korábban meglévő ti­lalmakat és terheléseket eltöröl­te. Ez a döntés a keresletet meg­élénkítette. Mostanáig közel tíz építési telek talált gazdára. Gé­pekkel, berendezésekkel a pol­gármesteri hivatalban és az is­kolában gyarapodott az eszköz- állomány. (Csete) Melis János és családja immár tíz esztendeje lakik a Kondoros külterületi Katona sori tanyán. Az idei júniusi esőzésekkor is körbevette a víz a tanyájukat. Az ólakat már akkor ki kellett üríteni, a disznót és az aprójó­szágot biztos helyre vinni. Az alsó épületek után most ősszel a házat is tovább gyengítette a belvíz. A baj november 19-én a nagy hóval érkezett. A csapa­dékosra fordult időben a vert falú épület egyre nehezebben bírta a megpróbáltatást. Melisék a hét végén nem ma­radhattak tovább a tanyájuk­ban. A vasárnap éjszakát már a községben, egy bérelt házban töltötték. A családnak a hétfői nap költözködéssel, rendezke- déssel telt. — A bútorok nagyját és a ru­haneműket már behoztuk, csak az apróbb dolgok vannak még kint. A tanya körül akkora a víz és a sár, hogy azt csak gyalogo­san, gumicsizmával lehet meg­közelíteni. A költöztető kocsi is csak jókora távolságra tudott megállni, a bútorokat úgy hord­tuk ki a járműhöz — mondta ottjártunkkor Melis Jánosné, aki attól tart, nem kell sok idő, és a házukba betör a víz. Az asszony nem állja meg könnyek nélkül, nem ilyen karácsonyt képzelt el a családjának. Ag­gódnak a tanyájukért, de félnek a téltől, a hidegtől is. Második napja vannak fűtés nélkül. A házban ugyan van csempekály­ha, de nincs tüzelőjük. A tanyán kemencében fűtöttek, oda elég volt a csutka és a fa is. Szenet így nem vettek. A tanyán tartott tüzelő elázott, így azzal nem so­kat érnek. A Csabai úti házat az önkormányzat bérli Melisék- nek. — Az önkormányzattal ab­ban maradtunk, öt hónapig la­kunk itt, s azután megbeszéljük a továbbiakat. Ha a telet túléli a tanyánk, akkor azt tavasszal megpróbáljuk rendbe tenni — mondta búcsúzóul Melis Jánosné. Cs. R. Kastélyok és paloták a törté­nelmi Magyarországon cím­mel újabb képes kötettel gya­rapodott történelmi építésze­tünk emlékeinek gyűjtemé­nye. Bagyinszki Zoltán, a gyu­lai fotós Budapest után Békés­csabán is bemutatta könyvét a József Attila Általános Iskolá­ban. Eljöttek napközisek, de olyanok is, akik csak az előadás miatt maradtak az iskolában a diákok közül. A könyv létrehozója nagy lelkesedéssel elmondott beszédével hálálta meg az ér­deklődést, nem pusztán a mű té­májáról szólt, hanem rövid stí­lusrajzot és kastélytörténetet is tartott a gyerekeknek. Bagyinszki Zoltán húsz éve fotózik, leginkább a magyar épületremekek témája érdekli. A mai országhatáron innen és túl található magyar kastélyokat (körülbelül 4-500 épület) rende­zi színes kötetbe eddig megje­lent két és készülő harmadik kötetében. Békés megye is mél­tón képviselteti magát szép em­lékeivel: az első könyvben már megjelent az Alföld egyik leg­nagyobb kastélya, a szabadkígyósi, de a két könyv­ben összesen kilenc kastély ta­lálható meg megyénkből (Do­boz, Geszt, Fáspuszta, Szarvas — hogy csak néhányat említ­sünk). A művész elmondta, hogy megdöbbentően rossz állapot­ban található kastélyaink jelen­tős része. Az épületek állagának megőrzése céljából egyre töb­bet kénytelen értékesíteni közü­lük az állam. V.J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents