Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-27-28 / 277. szám

1999. november 28. ★ KÖZELRŐL ★ 3 éknél jelentkezik. Ők védtele­nebbek, nincs tollúk, szőrük, amely mondjuk az UV-sugárzás emelkedésénél védelmet jelent. Ezek az állatok világszerte pusztulnak, gyorsabban, mint más csoportok. A különös fejlő­dési rendellenességek elsősor­ban Észak-Amerikában gyakori­ak, de a mérsékelt égöv más ré­szein, így nálunk is előfordul­nak. A különböző megjelenési formák közül eddig csak arra találtak tudományos magyarázatot, ha plusz egy lába nő az állatnak. Egy parazita féreg megfertőzi az ál­latot, amely birizgálja a sejteket, s az inger hatására nő még egy berobbant. Ennek korábban semmi oka, jele, nyoma nem volt. Tény, most hetven száza­lékban fordultak elő torz álla­tok. Ezek kicsi, vöröshasú un­kák voltak. Az unkák mellett a kecskebékáknál harminc száza­lékos torzszülötti arányt talál­tuk. Ebből látszik, ami történt, az mindkét faj kifejlődésére ha­tással volt. Ezek után az álta­Nemzeti Parktól kapok újabb kutatási szerződést, akkor ezt a kérdést tovább vizsgáljuk. — A torzulások tudományos oka még nem ismert, de követ­keztetéseket nyilván Ön is megfogalmazott magában. — Sokadszorra is fel kell ten­nünk a kérdést: meddig terhel­hetjük még büntetlenül a kör­nyezetünket? Nem tudjuk, hogy hol vannak a határok. Ez olyan, mint amikor a sötét élés­kamrában a lekvár után nyú­lunk, és fogalmunk sincs róla, mikor lökjük le az egész polcot. Varanar­mentök Békaperspektíva A természet vészjelzése vidékünkön is A fenti felvételen egy félszemű ásóbékát látnak. Hozzá ha­sonló torzszülött kétéltűeket talált dr. Puky Miklós bioló­gus kutató Idén Honton és a gemenci területen. Térségünk­ben Dévaványán és a Szarvashoz közeli Cserebökényben, bár nem tömeges előfordulással, de tapasztaltak hasonló jelenséget. A kétéltűek torzulására mindeddig nincs tudo­mányos magyarázat. Bár a kód még megfejtetlen, annyi bi­zonyos, a természet vészjelzést küldött az embernek. Dr. Puky Miklós biológus kuta­tó a közelmúltban Szarvason, természetvédelmi konferencián tartott előadást a kétéltűkutatás eredményeiről, a torzszülött kétéltűek előfordulásával kap­csolatos megfigyelésekről. A bi­ológus a konferencia szüneté­ben adott interjút lapunknak. — A kétéltűek, a hüllők és egyes rovarok — meglehet igaz- talanul — sereghajtók az álla­tok népszerűségi listáján. Az ön érdeklődése mikor fordult a kétéltűek felé? — Korán, s erről egy családi történet is fennmaradt. A szom­szédunkban lakott egy nehéz­súlyú birkózó bajnok — mondja dr. Puky Miklós. — Hároméves voltam, amikor fogtam egy bé­kát, és a kezemben megmutat­tam neki: Öcsi bácsi, tessék néz­ni, itt egy béka! Erre ő felmene­kült az első emeletre. Ez is mu­tatja az állatokhoz való hozzáál­lást. A kisgyerekek nem félnek a békától. Ebben a korban kell tu­datosítani, hogy ezek az állatok nem nyálkásak, nem undorító- ak. Nagyon hasznosak, s mint egy közlekedési lámpa, jelzik nekünk, hogy mehetünk-e egy- egy irányba. Most úgy tűnik, hogy itt-ott pirosat jeleznek, s erre muszáj odafigyelni. — A beszélgetésünk elején említette, a kutatómunkájuk sosem zajlott reflektorfényben. Két hónappal ezelőtt azonban olyan felfedezést tettek, amely önökre irányíthatja a figyel­met. — Mindehhez el kell mesél­nem egy 1991-es történetet. Ab­ban az évben Észak-Ameriká- ban kiránduló középiskolások egy tó mellett torzszülött béká­kat találtak. Ez az állatok húsz százalékára volt igaz. Az eset óriási nyilvánosságot kapott. Ma Észak-Amerikában ezzel a problémával különböző egyete­meken legalább száz kutató foglalkozik. Nem egységes je­lenségről van szó. A leggyako­ribb, hogy hiányzik az állat szeme, torzul a mellső végtag­ja, összeforrnak, hiányoznak az ujjai, vagy nincs meg a lába csak térdig, illetve bokáig. — Hasonló torzulást más ál­latfajoknál is megfigyeltek? — Hasonló elváltozás a békák legközelebbi rokonainál, a farkos kétéltűeknél, például a gőtéknél vagy a foltos szala­mandránál is előfordul. Az el­változás jellemzően a kétéltű­Néyjegy Dr. Puky Miklós 1961-ben született Budapes­ten Az ELTE biológia—angol szak­fordító szakán szerzett diplomát Munkahelye:. Magyar Tudo­mányos Akadémia Ökoló­giai és Botanikai Kutatóin főzetének Magyar Duna Ku­tató Állomása, A Varangy Akciócsoport Egyesü let elnöke Hobbija: — az utazás — az ír népzene — a szépségre való rácsodálkozás láb. Ám azt, hogy miért törté­nik az összeolvadás, miért nem fejlődik ki a láb, hiába tanulmá­nyozták a legmodernebb és a legdrágább módszerekkel, nem sikerült megfejteni. — Mikor tették idehaza az el­ső hasonló felfedezést? — A kilencvenes évek elején Budapesten, a Napiás tónál lát­tam az első végtag nélküli álla­tot. Azután egészen 1997-ig nem történt semmi. Abban az évben az egyesületünk meg­kapta a Pro Natura-díjat, s en­nek kapcsán interjút kértek tő­lünk. Arra gondoltam, készül­jön a felvétel kint, terepi körül­mények között, Drégely- palánkon. Ez most a Duna- Ipoly Nemzeti Park védett terü­lete. Az egyik kislány ekkor ta­lált egy ötlábú békát. Ez volt az első jel. Rá egy évre már több hasonló állatot találtunk. Ezek szórványos előfordulások vol­tak, ami még természetes. Ám ami idén szeptemberben tör­tént, aligha nevezhető annak. Amikor idén ősszel munkahe­lyem megbízásából kimentem, a Duna-Dráva Nemzeti Park ge­menci területén az egyik minta­vételi helyemre azt találtam, hogy tele van torz állatokkal. Kilencvenhét ősze óta dolgo­zom ott, évente többször vég­zek kétéltűekkel kapcsolatos vizsgálatot. Ekképpen azok a területek három év óta megfi­gyelés alatt állnak. Tehát nem arról van szó, hogy nincs elő­zetes adatunk. Igenis, vissza­menőleg két évre van adatso­runk. Ott most hirtelen valami A Varangy Akciócsoport Egyesület természetvédelemmel, kutatással, környezeti neveléssel foglalkozik. Tagja a Nem­zetközi Természetvédelmi Világszervezet Kétéltűkutató Munkacsoportjának, amely a kétéltűek világméretű pusz­tulásának okait és a folyamat megfordításának lehetősége­it igyekszik feltárni. Az egyesület 1992-ben az Európai Ter­mészetvédelmi Díj egyik hazai kitüntetettje lett. Legrégeb­bi, egyben legismertebb tevékenységük a békamentés. Legfontosabb helyszínük a 2-es út határ előtti szakasza, amely három kilométer hosszúságban választja el a kétél­tűek erdei telelőhelyét és az Ipoly árterén lévő szaporodóhelyét. A tavaszi peterakó vándorlás idején a las­san mozgó állatok (a barna varangy sebessége óránként 25 méter) az úton való átkelés közben könnyen áldozatul es­hetnek a száguldó autóknak. Az egyesület tagjai és az ön­kéntes segítők a február végétől április végéig tartó vonulá­si időszakban hetente több napot is a helyszínen töltenek. A vonuló békákat az út egyik oldalán összeszedik, a másik oldalon pedig elengedik. Közben az állatok jellemző adata­it is feljegyzik. Ekképpen 12 éves adatsor őrzi a parassapusztai populációk jellegzetességeinek időbeni vál­tozását. lám kutatott többi gemenci he­lyet is megvizsgáltam. A legkö­zelebbi szomszédos területen a kecskebékákból találtam defor­mált egyedeket, tizenhét száza­lékos előfordulási arányban. A kiindulási helytől távolodva mindez a normális szintre csökkent. — Említette, hogy erről a megfigyelésről most beszél elő­ször a nyilvánosság előtt. De mi lesz a további lépés? — A talált egyedeket begyűj­töttem, az elmondottak doku­mentálhatók. A mintapéldá­nyok alkoholban vannak, de a Körös-Maros térségéből valók közül élő állatot is tartunk. Amennyiben kapunk rá támo­gatást, érdemes folytatni a ku­tatást, röntgenfelvétellel tisz­tázni az elváltozások anatómiai jellegzetességeit. — A térségünkben hol talál­tak torz állatot? — Dévaványán rendellenesen fejlődött vöröshasú unkát je­gyeztünk fel, Cserebökényben is találtunk vöröshasú unkához és kecskebéka fajcsoporthoz tartozó fiatal torz állatokat. Egyelőre ezt nem nevezhetjük tömegesnek, de a jelenség elő­fordul, és érdemes rá odafigyel­ni. Ha jövőre a Körös—Maros — Továbbgondolva: ma a kétéltűek, holnap az emlősök, s azután az emberek következ­nek... — Ez már a spekuláció kate­góriája. Ha ennek valamiféle környezeti oka van, akkor ez nálunk másképpen fog jelent­kezni, de hogy károsítani fogja a szervezetünket, az egészen biztos. Nem véletlen az, hogy a nagyvárosokban élő gyermekek kezdik elveszíteni a védekező- képességüket. Nem birkóznak meg a körülöttünk áramló pol­lenmennyiséggel. Amennyiben támogatást kapunk hozzá, az intézetünk a felmérést szeretné az egész országra kiterjeszteni. Testhossz- és testtömegmérést is végeznénk. Ott, ahol hetven százalék volt a torzszülöttek aránya, ott az állatok sokkal ki­sebbek voltak. Ezeknek sokkal kisebb az esélye a túlélésre, még akkor is, ha tudjuk, hogy a vörös hasú unkák bőre mérget termel, így őket kevésbé pusz­títják a ragadozók. Mindemel­lett a kisebb testtömegű unkák nehezebben vészelik át a telet. A nemzetközi Vöröskönyvben szereplő fajról, nemzeti érték­ről van szó, a megóvásáért fele­lősséggel tartozunk. Csath Róza Házasságfelbontők Egyetlen szó: Igen, mely az anya­könyvezett> előtt kimondva, milli­ók sorsét határozza meg egy élt­re. Ám azt bizonyára kevesen tud­ják, hogy Magyarországon 105 esztendővel ezelőtt még kizáró­lag csak a templomban lehetett kimondani a boldogító Igent. Csu­pán az 1894. december 9-én a ki­rály által szentesített törvény tet­te lehetővé (és mindjárt kötelező­vé) a polgári esküvőt f Az ük- és szépapáink lakodalmán jelen­lévő násznépnek még csak a templomig vezető utat kellett megtennie. Ugyanak­kor a vallási esküvőnek volt egy nagy hátránya, azt csak nagyon kivételes ese­tekben lehetett felbontani. Akkortájt a holtomiglan-holtodiglan szinte mindig valóban egy életre szóló összetartozást je­lentett. Azokban a régmúlt időkben nem voltak válóperes tárgyalások, még akkor sem, ha valamelyik fél számára már na­gyon kellemetlen volt a házasság. Utób­bira jó példa Ferenc József fiának, Rudolf trónörökösnek a 110 évvel ezelőtti öngyil­kossága. A magyarok által csak Rezső királyfi­ként emlegetett főherceg házassága Ste­fánia belga hercegnővel nem bizonyult boldognak. Rudolf az ifjú Vetsera Mária bárónővel kialakított kapcsolata miatt személyesen a pápától kérte házassága felbontását, de nem járt eredménnyel. Sőt még maga Ferenc József kedvéért sem szakította meg romantikus szerel­mi viszonyát a mindössze tizenhét esz­tendős Vetsera Mária bárónővel. A fiatal pár végül a kettős öngyilkosságba me­nekült. Rudolf főherceg mayerlingi va­dászkastélyban 1889 telén zárta le éle­tét, elvesztve királlyá koronázási lehető­ségét. Hogy ez a családjában bekövetkezett szomorú eset befolyásolta-e Ferenc Józse­fet öt évvel későbbi döntése meghozatalá­ban, vagy sem, nem tudni. Ám egy biz­tos: ő szentesítette az 1894. évi XXXI. tör­vényt, mely így szólt: ,,A házasságot pol­gári tisztviselő előtt kell megkötni. Olyan házasságkötés, mely nem polgári tisztvi­selő előtt történt, a törvény erejénél fog­va, semmi vonatkozásban nem tekinthe­tik házasságnak. ” Magyarországon manapság évente mintegy húszezer házasságot bontanak fel. Vajon ezek, a függetlenségüket visz- szakapó ex-házasok, tudják-e, hogy az öreg Ferenc Józsefnek köszönhetik sza­badságukat?! Hisz a pápa ilyen magas számban biztosan nem járulna hozzá a váláshoz. Magyari Barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents