Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-26 / 276. szám
o 1999. november 26., péntek RIPORT-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Munkaügyi keringő rögös utakon Csalással vádolják a volt kötegyáni jegyzőt és az előző polgármestert Legutóbb a Békés Megyei Hírlap 1999. január 26-ai számában Ariadné fonala Augiász istállójában? címmel írtunk Kötegyán jegyzője, V. István „ügyeiről”, s a határmenti kistelepülés önkormányzatánál az előző ciklusban történt pénzügyi szabálytalanságokról, gazdálkodásukban elkövetett jogsértésekről. A tavaly október 18- án megválasztott képviselő-testület Nagyné Felföldi Ilona polgármester aszszony vezetésével újraértékelte a jegyző korábbi tevékenységét, s több dolgot nem találván rendben, 61/1998. számú képviselő-testületi határozatával november 13-án elrendelte a fegyelmi eljárást, s felfüggesztette állásából a jegyzőt. A polgármester asszony és az alpolgármester 1998. november 13-án döntött a jegyző illetmény-visszatartásáról is, mivel az illetményemelésről szóló szeptember 26-án „született” 56/1997. számú határozat helyett csupán egy, a TAKISZ-hoz továbbított átsorolás került elő. Alapilletmény! Canossa — A felperes, Vecsernyés István — nem értve egyet az intézkedés jogszerűségével — a Gyulai Munkaügyi Bírósághoz fordult jogorvoslatért. Az első fokon eljáró bíróság '99. március 31 -én hozott ítéletében megállapította, hogy a másodrendű alperes polgármesterének és alpolgármesterének illetmény- visszatartás ügyében tett intézkedése, a havi 97 ezer 500 forint felperesi alapilletményt sértő részében jogellenes — tájékoztatott a történtekről Nagyné Felföldi Ilona polgármester. Az ítélet indokolásából kiderül: „Kötegyán község önkormányzata (másodrendű alperes) képviselő-testülete utoljára testületi határozattal 81 ezer 900 forintban állapította meg a felperes alapilletményét.” A polgár- mesteri hivatal pénzügyekkel foglalkozó tisztségviselője, D. Zsuzsanna, aki egyébként V. István beosztottja volt — 1997. április 3-án, visszamenő hatály- lyal, 1997. február 24-étől kezdődően — 11 ezer 800 forintos nyelvpótlékot állapított meg felettesének, magyarul a testület helyett módosította V. István kinevezését. Megtévesztve Balogh Jánosné akkori alpolgármestert, a felperes szeptemberben — hivatkozva az említett testületi határozatra — aláíratta a 150 ezer forintos alapilletményről és a nyelvpótlékról szóló átsorolást, s így '97. szeptember 1-jétől 161 ezer 800 forintra emelkedett a jegyző bére. „A Békés Megyei Közigazgatási Hivatalhoz mind a mai napig nem került olyan testületi jegyzőkönyv, amely az 56/1997. számú határozatot tartalmazta volna. Erre azért nem kerülhetett sor, mert 1997. szeptember 26-án nem volt határozatképes képviselő-testületi ülés.” A tanúbizonyítás eredményeképpen a bíróság megállapította, hogy: „...a felperes 1997. szeptember 26-ára telefonon összehívta a képviselők egy bizonyos, ma már pontosan nem megállapítható körét, de ez az összejövetel — néhány képviselő különböző időpontban való megjelenése — nem volt határozatképes rendkívüli közgyűlés. Inkább egyes képviselőkkel folytatott képviselői megbeszélésnek minősíthető.” A jegyzői illetményalap viszszasorolásának ügyében dr. Juhász Gábor tanácsa kimondta: „Ami a december 22- én eszközölt visszasorolást illeti, az nagyrészt jogszerű, azonban sérti a felperes törvényes, garantált alapilletményhez való jogát.” (Időközben, 1998-ban 26 ezer forintra emelték az illetményalapot. A köztisztviselők jogállását szabályozó törvény vonatkozó paragrafusai szerint a jegyző alapilletménye 3 ezernél kevesebb lélekszámú településeken az illetményalap 3,75-szorosa lehetett — a szerk.) A másodfokon eljáró Békés Megyei Bíróság 3.Mf.22.446/1999/9. számú ítéletében — elutasítva a felperes fellebbezését — helybenhagyta az első fokú bíróság ítéletét. „A helyesen megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen vont le következtetést arra, hogy okirati bizonyíték vagy egyéb adat nem áll rendelkezésre, miszerint a jegyzői munkakört betöltő felperes alapilletményének a felemelésére érvényes határozat született. Ebben a kérdésben a munkáltatói jogot gyakorló képviselő-testületnek kellett volna határozat- képes ülésen, szavazás eredményeképpen dönteni. Ennek megtörténtét megállapítani nem lehet. Vagyis a felperes nem tudta bizonyítani azt, hogy a testületi ülés alapján részére 1997. szeptember 26-án fizetésemelés történt.” Tehát a jegyző alapilletmény-visszaso- rolását, felfüggesztését az elsőfokú bíróság formai hiba miatt ugyan elutasította, azt viszont tényként közölte, kezelte, hogy V. István állításaival ellentétesen jogszerűen nem születhetett meg a határozat. Fegyelmi utakon ••• Az elrendelt fegyelmi eljárást a képviselő-testület 1999. május 14-én a jegyző meghallgatásával elindította. A fegyelmi eljárást követően született 58/1999. (V. 25.) számú testületi határozatból kiderül: V. István jegyzőre hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki a testület. V. István, kezében a képviselő- testület hivatalvesztésről döntő határozatával, rendelkezvén az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI) 50 százalékos munkaképesség-változást bizonyító igazolásával, „befáradt” a Békés Megyei Nyugdíjbiztosító Igazgatósághoz, s június 17- étől rendszeres szociális járadékot igényelt. Ugyanakkor elfelejtette közölni, hogy a bíróság az illetmény-vissza- sorolást részben szabálytalannak ítélte, s azt sem említette, hogy a fegyelmi határozatot megtámadta. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM—PM együttes rendelet rögzíti: „Arról a nem rehabilitálható, megváltozott munkaképességű dolgozóról, akinek Vecsernyés István: „nem létező határozatok nem készültek a hivatalban, jómagam egyetlenegyről sem tudok...” (ARCHÍV FELVÉTEL) munkaviszonyát, szövetkezeti tagsági viszonyát és bedolgozói jogviszonyát (a továbbiakban: munkaviszonyát) megszüntették... rendszeres pénzbeli ellátás útján kell gondoskodni” — tájékoztattak a nyugdíjbiztosító igazgatóságon. A rendszeres szociális járadék havi összege az idei esztendőben 11 ezer 900 forint volt. Miután az igazgatóság tudomására jutott, hogy V. István a határozatot annak jogerőre emelkedése előtt megfellebbezte, s világossá vált az is, hogy az alapilletmény-visszasorolást a bíróság részben szabálytalannak minősítette, tehát nem szűnt meg a jegyző munkaviszonya, jogalap nélküli igény- bevételt gyanítva, az igazgatóság felfüggesztette a szociális járadék folyósítását. Az ügyben a megyei nyugdíjbiztosító igazgatóság igazgatója másodfokon is elutasította V. István kérelmét, melyben a visszafizetéstől való eltekintést kérte. A szabálytalanul lefolytatott fegyelmi eljárás után — mivel a jegyzőkönyvvezetőn és a vizsgálóbiztoson, illetve V. István jegyzőn kívül az önkormányzat jogi képviselője, dr. Klement Edit ügyvéd is jelen volt — a testület rendkívüli ülésen hozott 74/1999. (VII. 6.) számú határozatában úgy döntött, hogy a jegyző állásából való felfüggesztését továbbra is fenntartja, s egyben utasította a vizsgáló- biztost az újabb szabályszerű eljárás lefolytatására. A jegyző nem várva meg az újabb fegyelmi eljárás lefolytatását, befejezését — rendszeres szociális járadékosként — megpályázta a Fejér megyei Iszti- mér és Bakonyzug községek körjegyzői állását, amit megnyert, s augusztus 23-ai dátummal ki is nevezték. A szabályosan újfent lefolytatott fegyelmi vizsgálat következtében a testület 75/1999. augusztus 31 -én keltezett határozatában hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel szüntette meg V. István munkaviszonyát. Az okok: a bíróságon végleges bizonyítást nyert, hogy fizetési átsorolását nem létező testületi határozattal végezte el, a nyelvpótlékról született döntést munkáltatója helyett a beosztottja írta alá. A pénzügyi vizsgálat során felmerült hiányosságok megszüntetése érdekében még az intézkedési tervet sem készítette el, a választás időszakában nem „született meg” az átadás-átvétel. Az önkormányzat úgy vágott bele a vállalkozásba, hogy nem volt rá pénzügyi fedezete, hiányzott a pénzkezelési, leltározási szabályzat, sőt a hivatal működését szabályozó SZMSZ-ben nem is szerepelt vállalkozói tevékenység. A bűn árnyékában? — Valóban kineveztük Vecsernyés urat, s csak utána tudtam meg, hogy állítólag munkaügyi jogvitája van-volt munkáltatójával, s talán büntetőeljárás is indult ellene, de a mindent tisztázó, jogerős bírósági ítéletek megszületéséig nem kívánok nyilatkozni — tájékoztatott Wiedler Albertné, Isztimér polgármestere. V. István először nem kívánt nyilatkozni munkatársunknak, s egyebek mellett kilátásba helyezte a bírósági jogorvoslat lehetőségét is a lapunkon keresztül személyét ért sérelmek elégtételeként. Ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy egyébként is az ügyészség bizonyítékok hiányában megszüntette ellene az eljárást, „ejtették a vádat”. A Gyulai Városi Ügyészségen megtudtuk: féligazság a jegyző úr válasza. Igaz ugyan, hogy három rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében bizonyítékok hiányában megszüntették az eljárást, viszont a nemrég elkészült vádindítvány szerint V. Istvánt csalás bűntettével, illetve csalás és magánokirat-hamisítás vétségével vádolja az ügyészség. Az ügy másodrendű vádlottja, B. Lajos, volt kötegyáni polgár- mester szintén csalás és magánokirat-hamisítás vétsége miatt áll Justitia elé. A vádiratot a Gyulai Városi Ügyészség a napokban küldi meg a Gyulai Városi Bíróságnak. — Jóhiszeműen és jogszerűen igényeltem a rendszeres szociális járadékot, hisz' a képviselő-testület döntött munkaviszonyom megszüntetéséről — tudatta a június 16-a óta járadékos, volt kötegyáni jegyző. A megszüntető határozat hírét a nejem telefonon közölte, annak tartalmát nem ismertem — válaszolt V. István. A volt jegyző nem értve egyet az augusztus 31 -én született testületi határozattal sem, újfent a Gyulai Munkaügyi Bírósághoz fordult. Keresetében egyebek mellett arra hivatkozik, hogy: „nem létező határozatok nem készültek a hivatalban, jómagam egyetlenegyről sem tudok...” A november 16- án kezdődött tárgyaláson a bíróság a tényállás teljes felderítése érdekében bizonyításkiegészítésre kötelezte az alpereseket. Both Imre Többet nyújt Önnek! FAGOR ^ Egy hozzáillő vasalóval többet. Most a FAGOR legújabb FE-948-as típusú mosógép vásárlásakor egy FAGOR márkájú 1600 W-os inox talpú, mindent tudó vasalót kap ajándékba. A mosógép főbb jellemzői: • 900 fordulat/perc • 49 liter vízfogyasztás • 0,83 kWh energiafelhasználás • "A“ energiakategória Ä2 akció időtartama: 1999. november 8-tól, amíg a készlet tart. FAGOR ^ ÜZLETEK: FÉNYCENTER Gyula, Kossuth tér 26. Tel.: (66) 466-068, JELENKER UZLETHÁZ Szarvas, Kossuth u. 23. (66) 311-764, UNTVERZÁLÁRUHÁZ Békéscsaba, Andrásy u. 3-5. Tel.: (66) 448-148, ELEKTROHÁZ Békéscsaba, Baross u. 10. (66) 325-588 KÉPVISELET: FAGOR HUNGÁRIA KFT. 1138 Budapest, Esztergomi út 26. Telefon: (06-1) 330-1428 Postai kedvezmények A Magyar Posta több kedvezményes akcióval segíti karácsony előtt ügyfeleit. November 15-étől például a hónap végéig kedvezménnyel veszik fel a külföldre címzett karácsonyi és újévi üdvözlőlapokat. A szomszédos országokba hazai tarifával, tehát 24, a többi európai országba 65 helyett 56, míg a világ távolabbi helyeire 80 helyett 64 forintos bélyeget kell vásárolni. A hazai küldeményekre vonatkozó kedvezmények december 1—15-e között érvényesek, amikor vidékre helyi tarifával lehet küldeni üdvözleteket. Már kaphatók az idei díszes karácsonyi bélyegek, üdvözlőlapok. Advent négy hetében különleges bélyegzéssel látják el azokat a küldeményeket, amelyeket „Nagykarácsonyon keresztül” jelzővel adnak fel. (f.) Hét nap - IÉT Kedves Olvasóink! Játékra hívjuk Önöket! J November 20-ától 26-áig találnak egy-egy számot, (összesen hetet) lapunkban, illetve a Békés Megyei Hírlap Vasárnap Reggelben, ezt össze kell gyűjteni, levelezőlapra ragasztani és a november 19-ei Békés Megyei Hírlap Pluszban feltett kérdésre adott választ felírni mottóként! BekiiMésí határidő: december 3. RÁDIÓS MAGNÓ, Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. kávéfőző, szendvicssütő, fényképezőgép, kenyérpirító, hajszárító, Walkman.
