Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-20-21 / 271. szám

1999. november 20-21., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 7 ____________SÁRA SÁNDOR A PÁLYAFUTÁSÁRÓL, A MŰVÉSZET BEFOGADÁSÁRÓL ÉS TERVEIRŐL____________ Egy operatőr-rendező mozgóképei és fotói Sára Sándor operatőr, filmrendező — a Duna Televízió elnök-főigazgatója — a közelmúltban Békéscsabán járt. Programjai során először az egyik he­lyi könyvesboltban beszélgetett a vendégekkel, majd a Körös Főiskolán vett részt Indiában készült fotói kiállításának megnyitóján. Ebből az alkalomból kérdeztük a művészt fotóról, filmről és természetesen a televízióról. denki ismeri, de fotómű­vészként nem hiszem hogy sokan halottak róla... Főis- m, kolás \ ko­'M rom ff óta ® fényké­pezek, de nem gyűj­töttem ösz­—Forgatott egy filmet a hetvenes évek­ben Hószakadás címmel, amelyben megyénk jelentős költője. Simányi Imre is szerepelt. Hogyan került képbe a gyulai poéta ? — Kosa Ferivel, a film ren dezőjévei nagyon gyakran alkalmaztunk a színészek mellett olyan „fejeket”, akik jól tudtak hozni egy típust. Megfogalmaztuk, hogy a helyszínek kivá­lasztása mellett szüksé­günk van arcokra, ma­gatartásokra, karakte­rekre, vagyis civilsze­replőkre. Azelőtt én nem ismertem Simonyi Imrét, Csoóri Sándor aján­lotta figyelmünkbe — ha jól emlék­szem. Egyébként mint említettem, máskor is előfor­dult ilyen szereplő­választás, a „Tíz­ezer nap” című filmben például a kilencvenéves nagy­apám is látható. — Sára Sándort Az ember mindig tervez, de a jelenlegi anyagi viszonyok nem kedvez- mint filmest min- nek a merész elgondolásoknak „termést”. Indiában fotózott képeim kiállítása most annak köszönhető, hogy lenyűgözött az ország hangulata — háromszor volt alkalmam ellátogat­ni Indiába —, _____ e zért sokat fény­képeztem és az anyag a régiek­kel ellentétben együtt van. —; Mi a véle­ménye arról, hogy a Duna Te­levízió műsor- szerkezetétől je­lentősen eltérő kereskedelmi csatornák jóval nézettebbek? — Egy jó tele­vízió sem tehet so­kat a művészet be­fogadásának elő­segítésére, addig amíg az emberek a családban, az is­kolában nem kapnak elegen­dő ravalót az élethez, a művé­szet iránti igény kialakításá­hoz. Az embereket nevelni kell az ilyen befogadó­készség kialakulásához: ah­hoz, hogy valaki zeneértő, versértő, vagy éppen film­értő legyen, komoly szelle­mi háttér felhalmozására van szükség. — Úgy tudjuk, a film területén is vannak még tervei. Elárulná mire ké­szül a közeljövőben? — Az ember mindig tervez, de a je­lenlegi anyagi vi­szonyok nem ked­veznek a merész el­gondolások­nak. A ma­gán támoga­tások rend­szere még nem épült ki, az állami támogatás pedig kevés. Ettől füg­getlenül szeretnék még több já­tékfilmeket készíteni. Az egyik egy szökés története: a szibériai lá­gerből há­rom férfi — egy orosz, egy magyar és egy baltiku­mi — együtt próbálnak elmenekülni. A másik film egy magyar származású indiai festőnőnek (a modem indiai festészet megalapítójának) az élettör­ténete lenne. Végül szeretném régi ál­momat is valóra váltani: feldolgozni Kőrösi-Csoma Sándor történetét, kö­zéppontba helyezve akaraterejét, bel­ső világát. Vandlik János Névjegy Született: Túra, 1933. november 28. Felesége: Szegedi Erika. Gyermekei: Balázs (1962), Júlia (1974). Tanulmányok: Színház és Filmművésze­ti Főiskola operatőr szak, 1957. Pályafutása: a Mafilm munkatársa, ope­ratőre, rendezője (1957-1993), a Duna Tv elnök-főigazgatója (1993-tól). Jelentősebb filmjei: Tízezer nap, ítélet, Nincs idő, Szindbád, Hószakadás, Buda­pesti mesék. Elismerések: Balázs Béla-díj (1968), ér­demes művész (1974), Kossuth-díj (1978), kiváló művész (1987). Filmjeit több mint ötven országban vetítet­ték. A nyolcvanas-kilencvenes években feldol­gozta a II. magyar hadsereg történetét (Krónika című dokumentumfilmjében) és több nemzeti sorstragédiánkat (például Magyar nők a Gulágon). Pest és Buda hallani sem akart a két part összekötéséről Százötven éve épült a budapesti Lánchíd A nagyobb folyókon — néhány ókori kőhíd kivételével — a XIX. századig szétszedhe­tő hajóhidakon, kompokon, dereglyéken keltek át emberek, állatok a túlsó partra, így a Pest-Buda közötti Dunán is. A polgárosodással együtt járó, növekvő árucsere-forgalom, politikai és társasági élet a közlekedésnek ezt az akadályát egyre nehezebben tűrte. Ez késztette gróf Széchenyi Istvánt ar­ra, hogy angol példák nyomán felvesse egy Pest és Buda között építendő állan­dó kő- vagy vashíd gondolatát. Először 1821. január 4-én írt Pest és Buda ösz- szekapcsolására szolgáló ilyen hídról. 1826-ban pedig azt írta Wesselényi­nek, hogy a híd ügyében Angliába uta­zik. 1832. feb­A Lánchíd hossza: 380 méter Az úttest szélessége: 5,40 A járda szélessége: 1,80 A felhasznált vas: 2140 ruár 13-án a nádor biztosí­totta támoga­tásáról, s más­nap megalakí­totta a Buda­pesti Hídegye- sületet. Ekkor kez­dődtek a bonyodalmak. A két város ra­gaszkodott a hajóhídhoz, amelyből szép jövedelmet húztak. Azt kívánták, hogy a Hídegyesület nyújtson a hídjö- vedelmekre biztosítást, vállalja magára A felhasznált fa: 2500 A felhasznált építőanyag: 22 000 (A táblázatban az 1849-ben elkészült híd eredeti, valamint — zárójelben — a jelenlegi, vagyis az 1948-1949-es újjá­építés utáni adatait tüntettük fel.) az állandó híd által okozandó károk megtérítését, maradjanak meg a két vá­ros jogai, kiváltságai és mentességei, valamint szerelje fel minden évben je­lenlegi helyén a hajóhidat. Széchenyi ekkor az ügyet Pest vár­megye pártfogásába ajánlotta. A me­gyeiek mellé álltak, és Széchenyi 1832. augusztus 16-án útnak indult Angli­ába, hidakat tanulmá­nyozni. Végül is William Tier­ney Clark és az általa épí­tett hammersmith-i és shorehami hidak nyerték meg tetszését. Különböző hídraj- zokkal érkezett haza. Pest vármegye úgy döntött, hogy kétpilléres függő lánchíd épüljön, a hídon mindenki fi­A Széchenyi-Lánchíd korabeli metszeten (6,45) méter (2,20) méter (3000) köbméter (3000)köbméter (10 000)köbméter zessen, a költséget bankügylettel kell megszerezni, és a híd építésével olyan angol mérnököt kell megbízni, aki már épített ilyet. A hídépítés ügyét az or­szággyűlés elé vitték, amely kiküldötte­ket rendelt a hídépítés körülményeinek kivizsgálására. A küldöttség véleménye szerint: „...az ország díszére és a jelen meg a jövőkor hasznára volna egy Buda és Pest közti állandó híd felépítése.” A király 1836. május 2-án szentesí­tette az 1836: XXVI. törvénycikket „egy állandó hídnak Buda és Pest kö­zötti építésé­ről.” A híd ter­vezésével W. Tiemey Clar­kot, az építés vezetésével Adam Clarkot bízták meg. Az oroszláno­kat Mar- schalkó János faragta. A suszterlegény esete az orosz­lánok hiányzó nyelvével és a szobrász öngyilkosságával merő kitalálás. A gróf Széchenyi Istvánról elnevezett, közismert nevén Lánchidat 150 éve, 1849. november 20-án fejezték be, s más­nap adták át a forgalomnak. Kimerült vas­szerkezetét 1913-15 között kicserélték. 1945. január 18-án a visszavonuló néme­tek felrobbantották. (Alnoch ezredesnek 1849-ben ez nem sikerült.) A máso­dik világháború után, a szabadságharc századik évfordulójára állították helyre. Dr. Csonkaréti Károly Ajánló Videofilm sikerlista 1. Kedvenc marslakóm 2. A légiós í 3. Kísértethajó 4. A vizesnyolcas 5. Szőr Ausztin Powers 6. Infermo 7. Tomboló szél 8. Pocahontas 2. 9. 8 mm 10. Éjjeliőr a hullaházban +1. Még mindig tudom mit tettél tavaly nyáron (Fanfár Videotéka) Chris Rea: Road To Hell Part 2 Chris Rea, a gyors autók bariton hangú szerelmese éppen tíz éve jentette meg „Road To Hell” című albumát, mely 76 hétig maradt az angol slágferlistán. Folytatásaként ebben a hónapban jelent meg 12 új dallal a Road To Hell Part 2, a meg­szokott életérzést sugallva, de meg­újult zenei hangzásvilággal. Könyv Jut eszembe Alighanem örökre költői kérdés marad, „jobban jár-e”, ha harminc évvel ezelőtt nem cseréli fel a rajztanári pályát a toll- forgatóira Palágyi Béla. Az biztos, az olvasók nyertek a pályamódosítással. Kollegánk — már-már majdnem elé biggyesztettem azt is, „vidéki” — talán annak érdekében tett legtöbbet, hogy szent hittel azok táborába cövekelt le, akik makacsul hiszik: nincs vidék, meg Pest. Egyféle ember van, akiért a Jász­ságban, a Tisza mentén is éppúgy ki kell állni, mintha Rákospalotán lakna. Sőt! Palágyi Béla nem titkolja: a rendszervál­tás óta egy másik mezsgye mentén kép­zeli el gondolatait megosztani olvasói­val. Ám végtére is egyre megy, a króni­kásnak egyazon igazi dolga van: jobbít­sa a világot. Ahogy a lovak-lovasok vi­lágát néhány éve már szintén „kötet­szinten” bemutató szerző vallja, „a világ dolgairól naponta érdemes tűnődni.” Mint ő is tette évekig a Jászkun Krónika Jut eszembe című rovatában, ahogy egyik méltatója mondja, „elegáns kéz­gyakorlatok” gyanánt. A kötetbe gyűjtött jegyzetsorozat is a kor hiteles képe, ha más nem, utódaink javára. Persze élvezetes 239 oldalt kínál az éppeni könyvbarátoknak is. F. I. Hét nap - HÉT NY wi . í Kedves Olvasóink! Játékra hívjuk Önöket! ") November 20-ától 26-áig találnak egy-egy számot, (összesen hetet) lapunkban, illetve a Békés Megyei Hírlap Vasárnap Reggelben, ezt össze kell gyűjteni, levelezőlapra ragasztani és a november 19-ei Békés Megyei Hírlap Pluszban feltett kérdésre adott választ felírni mottóként! Beküldési határidő: december 3. Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. RENDKÍVÜLI AKCIÓ a Mezőker Kft. raktáráruházában! Csmk november 2Q-án! Készüljön fel időben a disznótorra! Ehhez nyújtunk segítséget következő akciós termékeinkkel. Rizs, 5/1 139 Ft/kg Fűszerpaprika, 1 kg 925 Ft/kg Kömény, egész, 10 dkg 45 Ft Bors, őrölt, 50 g 109 Ft Fokhagyma 200 Ft/kg Bél akciós áron! Horváth Rozi fűszerek nagy válasz­tékban. Továbbá: téli tárolásra alkalmas alma kapható, ára: 70-85 Ft-ig. lESSS! MtZÖKtR ! . Cím: Mezőker Kft., Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344/23, 24-es mellék, (66) 327-405. Nyitva hétfőtől péntekig: 7-17-ig, szombaton: 7-12-ig. TELEPÜNKÖN GÁZCSERETELEP MŰKÖDIK. ZENE!-ZENE!- ZENE! 0, Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszal két darab Bombastic- kazettát lehet nyerni. Kérdésünk: 1. Ki énekli a Two Times című slágert, mely a Bombastic 1-en is szerepel? a) Ann Lee t>) Lutricia McNeal c) Jennifer Paige A helyes válasz betűjelét írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtéseket legkésőbb november 25-én adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: Zene! Zene! Múlt heti rejtvény megfejtése: a) André Tannenberg Nyertesek: Batizi Nóra, Bélmegyer, C ? s H j Papp Ilona, Telekgerendás. C V p pr r r A nyereményt postán kiküldjük. CArlxCjw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents