Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-18 / 269. szám

& 1999. november 18., csütörtök KULTÚRA „Életemnek ez egy nagy ajándéka!” Pap Gyulára emlékeztek az orosháziak Kromsdorfban Az idén Európa kultúrfővárosának járó címet Weimar érde­melte ki. A minden napra jutó kulturális programok sorozata éppen akkor ért véget — november 9-én — , amikor egy ma­gyar delegáció a nagy város szomszédságában lévő Kroms- dorfba érkezett. Az orosháziak vendéglátóikkal azonban bizto­sították a folytonosságot: a helyi kastély ódon falai között ren­dezték meg a Bauhaus megalapításának 80. és az orosházi származású Pap Gyula születésének 100. évfordulója tiszteleté­re a „Pap Gyula és alföldi tanítványai” kiállítást. A kastély „ura”, a kiállítás német házigazdája, Wolfgang Knappe kaktuszokat ajándékozott segítőinek. Képünkön dr. Forman István, az orosházi német kisebbségi önkormányzat egyik vezetője veszi át a szúrós elismerést fotó: váradi zoltán Eső áztatta, hideg őszi éjsza­kán indult az autóbusz Oroshá­záról, hogy utasaival ezerkét­száz kilométer megtétele után egy hangulatos német faluba, Kromsdorfba érkezzen. Az utasok között szervezők, alko­tók hozzátartozói, művészek, politikusok, szponzorok, új­ságírók foglaltak helyet. Buda­pesten csatlakozott a csoport­hoz dr. Haulisch Lenke művé­szettörténész, Pap Gyula özve­gye is. A jubileum alkalmából az orosháziak kezdeményezték azt a kiállítás-sorozatot, ami­nek első állomása az ötletgaz­dák városa volt, majd az Oros­házi Városi Képtár állandó ki­állítási anyagából, az özvegy magángyűjteményéből és egy lelkes német gyűjtő, dr. Fritz Hellesberg felajánlásából áll­hatott össze a kromsdorfi anyag — kiegészülve Pap Gyula egykori alföldi tanítvá­nyainak munkáival. A képző- művészeti kötődés mellett azonban más, több évtizedes kapcsolatokra is fény derült már az utazás ideje alatt. Dr. Forman István, az orosházi né­met kisebbségi önkormányzat elnöke, a Kossuth Lajos Mező- gazdasági Szakközépiskola ta­nára mesélt az előzményekről: Német eperszüret, magyar barátság — Szántóföldi zöldség- és gyümölcstermesztéséről volt híres az a vidék. A kromsdorfi Béke Völgye Termelőszövetke­zet 60 hektáron földiepret szü­retelt akkoriban, pontosan 1976-ban, amikor az első diák­csoportunk kiutazott cseregya­korlatra. A 90-es évektől sok minden megváltozott, a munka- kapcsolat meglazult, ám a bará­ti szálakat nem lehetett elvágni. Tavaly a már nyugalmazott né­met szövetkezet elnöke, Wolfgang Knaut Gyulán pi­hent, ekkor találkozott az oros­házi német kisebbségi önkor­mányzat tagjaival, és valójában így született meg az ötlet: a két település új alapokra helyezheti kapcsolatát — idézte fel régre visszanyúló emlékeit Forman István, akinek a közbenjárásá­val egy hangulatos vidéki né­met panzióban — Knaut úr ven­dégeiként — pihenhették ki fá­radalmaikat a magyarok. A Bauhaus mestere Dr. Haulisch Lenkének első út­ja a kastélyba vezetett. Nagyon kíváncsi volt, milyen környe­zetbe kerültek férje képei, mi­lyen élményben lesz része a ki­állítás-megnyitón a vendégek­nek. Vele tartottunk azon az es­tén: — Kicsit féltem, mert azt mondták, egy felújítás alatt álló, 400 éves kastélyban kapnak he­lyet az alkotások — kollázsok, fémmunkák, szőttesek, fotók, festmények. Nem csalódtam a szervezőkben, igaz, holnapig még néhány apróságot el kell végezni — nyugtázta a látványt a művészettörténész, aki a ké­pek előtt emlékeit idézte. — Pap Gyulát — idős kora ellenére — az élet igenlése jel­lemezte. Remek pedagógusi vé­nája volt, igaz, szigorú tanár hí­rében állt. Ezért sokan nem kedvelték, merthogy a művé­szek érzékeny emberek. O is az volt — szuperérzékeny! Ám ő mérlegelte a kritikát. Kritikus szemmel nézte saját munkáit is, amikről hatalmas erő és finom­ság áradt. Figyelje csak meg a színeket! — mutatott rá a para­vánokon sorjázó képekre, de az egyik előtt alkalmi tárlatveze­tőnk megállt. — Ez egy új szerzeményem! Szegeden találtam rá! Jugoszlá­viában volt első, közös nyaralá­sunk. A köves part, a tenger, a fények játéka megragadta Gyu­lát. Hajnalban kelt és kiment a partra. Egyszer én is követtem — rengeteg vázlatot készített. Úgy emlékszem, a képet már itthon festette meg. S hogy mi lett az alkotás további sorsa? Nem tudom. Az a lényeg, hogy ismét nálam van! Dr. Haulisch Lenkének elég­tételt jelentett ez a kiállítás, mint mondta, férje életművének egy másik fejezetét ismerhetik meg ebből a németek. — Gyula 95. születésnapjá­ról a sírjánál tartottam megem­lékezést. Magyarországon ak­kor senkinek nem jutott eszé­be. Az idén úgy éreztem, már nem tudok mit tenni. A német gyűjtő, Hellesberg doktor hí­vott fel Frankfurtból, hogy megtudja: lesz-e megemléke­zés? Majd az orosháziak keres­ték velem a kapcsolatot, egy újabb telefonnak köszönhetően pedig a Thüringer Filmbüro vezetője, Wolfgang Knappe biztatott. Nekem ez a nap maga a csoda! Igaz, Európa kultúr- fővárosának programsorozatá­ba már nem tudták beszervezni a kiállítást, de ez a kastély- program is méltó keretet ad a Bauhaus képviselőinek, fér­jemnek és tanítványainak. Éle­temnek ez egy nagy ajándéka! — mondta meghatódottan az özvegy. S miközben a szervezők az utolsó képet, az utolsó lámpát is a helyére tették, az orosházi­ak delegációja — időközben megérkezett Kromsdorfba Fetser János polgármester, Szilasi H. Tibor tanácsnok és Abonyi Lajos, a német kisebb­ségi önkormányzat vezetője — Weimar nevezetességeivel, Goethe és Schiller házával, a Színháztérrel, a Bauhaus múze­ummal és a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola patinás épületével ismerkedett. A kromsdorfi kastélyban dél­után nyitották meg azt a kiállí­tást, amiért sokan és sokat ál­doztak. A kastély „ura”, Wolfgang Knappe így fogalma­zott: — Néhány hónap állt a ren­delkezésünkre, hogy ezt a gyűj­Távoli képek A Füzesgyarmati Japán Mú­zeum galériájában rendsze­resen kortárs japán művé­szek időszaki kiállításait te­kinthetik meg az érdeklődők. Nemrég a Japan Art '99 kép­zőművészeti csoport alkotá­sait csodálhatták a szemlélő­dök. Japánban sok olyan technoló­giát is használnak a festők, amelyek nálunk kevésbé vagy egyáltalán nem ismertek. Ta­lán mindezek is közrejátsza­nak abban, hogy ezeket a füzesgyarmati japán tárlatokat mindig nagy érdeklődés kíséri. A gyarmatiak igen közvetlen nyitottsággal fogadták a képe­ket. A Japan Art '99 képzőművé­szeinek kiállításán megcsodál­hattuk Ecchuya Kumi üvegszál­lal készített alkotásait, Yamada Tadaaki pasztellkrétarajzát, Tamo Kazuhiro nyomatait, Muramatsu Hiroyuli számító- gépes grafikáit, Taharo Senshira japán kalligráfiáit, Hirano Akira és Takatsu Yukio litográfiáit. Továbbá szintén csodálatra méltóak voltak Masuda Yoshika, Koyama Midori és Kume Mikharu most kiállított képei is. A Japan Art '99 csoport több tagja nem ismeretlen Magyaror­szágon, ugyanis közülük koráb­ban már többeknek volt kiállítá­sa Füzesgyarmaton, Szeghal­mon és Budapesten. A kiállítást látogató közönség véleményé­ből pedig az egyértelmű siker olvasható ki. így bátran mond­hatjuk, hogy megérte olyan messziről néhány hétre ideszál­lítani ezeket az értékes alkotá­sokat. M. B. teményt bemutathassuk a nagy- közönségnek. Kétségeink ugyan voltak, de a végered­mény bennünket igazolt. Meg­nyertünk az ügynek olyan em­bereket, akik garantálták a si­kert, sőt anyagilag is hozzájá­rultak a kiállítás lebonyolításá­hoz. A megnyitót megtisztelte je­lenlétével, és méltatta Pap Gyu­la munkásságát Christine Lieberknecht, a thüringiai tarto­mányi gyűlés elnöke, dr. Volkhard t Germer, az európai kultúrfőváros, Weimar főpol­gármestere, Gunter Braniek, Kromsdorf polgármestere és Fetser János Orosháza polgár- mestere. Konyhaművészet magyar módra A magyar delegáció egyébként azzal tette teljessé a kromsdorfi kiállítást, hogy a képzőművé­szetet „megfűszerezte” néhány jellegzetesen magyar gasztro­nómiai specialitással. Még a vé­letlen szerencse is az orosházi­ak kezére játszott: a kastélyban aznap nyitották meg az étter­met. — Az orosházi delegáció előtt érkeztünk Kromsdorfba egy szakáccsal. Berki Szabolcs erre az estére hideg libamájat készített zsírjában, majd marha- lábszár-pörköltet főzött. A desszert pedig gundelpalacsinta volt — mesélte a már üres tá­nyérok mellett borozgató elége­dett vendégek láttán az orosházi Petőfi Művelődési Központ igazgatója, Kiss László. Ám a történetnek, pontosab­ban a kapcsolatnak itt még nincs vége! Miközben búcsút intettek az orosházi delegáció tagjai német vendéglátóiknak, gondolatban már a november 19-ei látogatás részleteit szer­vezték. Merthogy weimari küldöttség érkezik pénteken Orosházára. A városi képtár­ban ekkor nyitják meg „Pap Gyula és a magyar avantgárd” címmel a cseresorozat utolsó kiállítását. Vegyen lendületet. Ideje felgyorsulni! A Merkantil Bank Mobil Betétje minden feltételt biztosít, hogy Ön szabadon alakíthassa életrit­musát, és - a befektetések tekintetében - ne kelljen megkötésekkel bajlódnia. A Mobil Betét alkalmazkodik az Ön ké­nyelmi igényeihez: pénzéhez bármikor- a 91. naptól kamatveszteség nélkül - hozzáférhet, ezenfelül 90 naponként felfrissülő, 3 éves futamidő, 20 000 Ft felett szabadon választható tőkenagy­ság és folyamatosan halmozódó ka­matprémiumok gondoskodnak arról, hogy továbbra is lendületben maradjon. Keresse az OTP Bank fiókjaiban! MERKANTIL BANK RT /• / OTP & A * \ rJ I- • • A.<* . /­Csete Ilona Csak 2 hétig! Ismét óriási öltönycsere-akció indult Békéscsabán nov. 19-től dec. 3-i , Hogy Ön is megismerje a DeMarco cég termékeit. Csprélip rétri riltönvét úi DpMarrn öltönvre! . Cserélje régi öltönyét új DeMarco öltönyre! _________ j J Most közel 1000db férfiöltönyből választhat, ezt ne hagyja ki! [ Békéscsaba, Szent István tér 12. (a volt Hungária Biztosító épülete) Nyitva: H-P: 9-18, Szo.-V: 9-13 Öltönvárak:________ 19900ft helyett 13900 Ft 29980ft helyett 23980 Ft 1 4500ft helyett 8500 Ft 21980ft helyett 15980 Ft 34000ft helyen 28000 Ft 15980ft helyett 9980 Ft 34500ft helyett 18500 Ft 3380Qft helyett 33800 Ft Ware BÉKÉSCSABA, MANHATTAN JUICE 1999. November 20.

Next

/
Thumbnails
Contents