Békés Megyei Hírlap, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-18 / 269. szám
Kicsi, vörös és mozog?! A fáraóhangya a lakótelepi lakások távfűtésének köszönhetően a panel- tömbök nem kívánt vendége (6. oldal). „Életemnek ez egy nagy ajándéka!” Az orosházi származású Pap Gyula születésének 100. évfordulóján kiállítást rendeztek Kromsdorfban. (10. oldal) Fit-kid érmek Badalonából A nemzetközi fit-kid versenyen a harmadik korcsoportban a csabai Nagy Mariann aranyérmes lett. (12. oldal) 1999. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK ALAPÍTVA: 1945-BEN ARA: 48 FORINT HAZA MINDEN ELŐTT LIV. ÉVFOLYAM 269. SZÁM A TERRAKOTTA CSEMPECENTRUM AJÁNLATA: 25 x 40-es olasz falicsempe 1190 Ft/mz-től, 33 x 33-as beltéri padlólapok 1290 Ft/m2-től, Gresslapok 1190 Ft/m2-től. Az Alföldi Porcelángyár teljes választéka a MEGYÉBEN LEGOLCSÓBB ÁRAKON! Békéscsaba, Bartók Béla út 46-50. Tel.: 445-442. (Generál-udvar.) Nyitva: 8-17.15-ig, szombaton 8-12-ig. Végleges székházra vár a rektori hivatal Kérelem a gyulai tagozattól Közintézményi füstölgések Kinek, hol és mennyire tilos a dohányzás? Kérdőjelek szegélyezik még a nemdohányzók védelméről szóló törvény gyakorlati végrehajtását. A törvény egyértelmű abban: „közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben”, valamint az egészségügyi alapellátásban, a járóbetegszakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál nem jelölhető ki dohányzóhely. Mindez szép, de mi a helyzet a gyakorlati végrehajtással? A Debreceni Orvostudományi Egyetem nyíregyházi egészségügyi főiskolai karának gyulai tagozata kérte, hogy a Tessedik Sámuel Főiskola keretein belül működhessék tovább. A nyíregyházi főiskola tanácsa ugyanis úgy döntött, 2000. január elsejétől megszünteti a gyulai-képzést. A Tessedik Sámuel Főiskola ideiglenes főiskolai tanácsa tegnapi szarvasi ülésén a napirendi pontok előtt a gyulai tagozat kérelmével is foglalkozott. Mint azt dr. Patay Istvántól, a GATE Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kara főigazgatójától, a 2000. január 1-től megalakuló Tessedik Sámuel Főiskola megválasztott rektorától megtudtuk, a tanácskozók úgy döntöttek, a befogadó-nyilatkozat további előkészítést kíván, így a témára a december elsejei ülésükön térnek vissza. Tegnap a Tessedik Európai regionális politika — ezzel a címmel tartotta előadását dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) főigazgatója Békéscsabán, az említett intézmény helyi szervezete és a Magyar Földrajzi Társaság Körös-vidéki Osztálya szervezésében. Az előadás után az utóbbi szervezet tisztújító közgyűlést tartott, ahol Béres István elnök — aki hosszú időt töltött el posztján — átadta helyét dr. Tímár Juditnak. — Nagy jelentősége van a regionális politikának a jövő gazdasági fejlődését tekintve, ugyanis az elkövetkező időkben — nyugati tapasztalatok alapján — nem országok, hanem városok és régiók fognak versengeni egymással — jelentette ki dr. Horváth Gyula, aki nemrégiben az előadással azonos című könyvet jelentetett meg a témáról. Sámuel Főiskola központi hivatalának — rektori hivatal, továbbá a gazdasági főigazgatóság — elhelyezése is szóba került. Ideiglenes megoldásként a központi hivatal az Öntözési Kutatóintézet telephelyének emeletes épületébe költözik be. Végleges székházként két épületet jelöltek meg: első helyen a hajdani Tessedik-iskolát (most a Tessedik Sámuel Múzeum épülete), második helyen a Bolza-kastélyt. A tanácskozók a várostól és a megyétől egyaránt segítséget várnak ahhoz, hogy a központi hivatal mielőbb végleges helyet kapjon. Napirenden tárgyalták a Tessedik Sámuel Főiskola szervezeti és működési szabályzatát, az alapító okiratát és a gazdálkodási szabályzatát. Mindhárom tervezetet alkalmasnak találták arra, hogy továbbítsák az Oktatási Minisztériumba. Cs. R. Magyarország úttörő szerepet játszik a regionalitás elvének megvalósításában (1996- ban fogadta el a parlament a területfejlesztési törvényt, ami sok uniós tagállamban még nincs, ezért több ország élénk figyelemmel kíséri gyakorlati alkalmazását), de mostanában nemzetközi fórumokon kétségeiket fejezik ki egyes külföldi szakértők a következetes végrehajtással kapcsolatban. Lényeges lenne nagyobb hangsúlyt helyezni a kis területi egységek kialakításának ügyére, ugyanis — mint azt könyvében adatokkal is alátámasztja — 1950 óta Európa vezető gazdasági régiói a decentralizált (nem központosított) gazdasági irányítású országokból emelkedtek ki. (Megjegyzésképpen: a mi régiónk, a dél-alföldi régió Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyét foglalja magába.) V. J. HÍREK Magyar királyok, (m) Az újkígyósi székhelyű Ipolyi Arnold Népfőiskola magyarságismereti sorozatának következő előadását november 19-én 18 órai kezdettel tartják az egyesület székházában (Újkígyós, Petőfi u. 42.). Az érdeklődők Molnár V. József néprajzkutató „Négyen magyar szent királyok” című előadását hallgathatják. Falugyűlés, (i) Zsadány község képviselő-testülete november 19-én 18 órakor a helyi művelődési központban falugyűlésre várja a község lakosságát. A rendezvényen szó lesz Zsadány idei gazdálkodásáról, fejlesztéseiről, illetve a jövő évi tervekről, lehetőségekről. Rágyanszki-kiállítás. (b) A megyeszékhelyi Lencsési Közösségi Házban november 19-én 17 órakor Rágyanszki Erzsébet alkotásaiból rendezett tárlat nyílik. A Szeverényi Mihály festőművész által megnyitandó kiállítás december 3-áig tekinthető meg, hétköznapokon 8—18 óra között. Közmeghallgatás, (b) A Békés megyei képviselő-testület november 26-ai ülésén helyreállítás és a megye jövőképének tervezése témában közmeghallgatást tart. Néptánc, (z) November 19- én délután öt órakor érdekes táncházi program kezdődik a mezőberényi Petőfi Művelődési Központban .Népzene és néptánc kötetlen formában" címmel. A programban közreműködik a Bütykös Banda, a táncház ideje alatt a kézművesműhelyben játékok és ajándékok készítésére nyílik lehetőség. Emlékliget. (i) A vésztői önkormányzat millecente- náriumi emlékligetet szeretne kialakítani az úgynevezett Danckai-tavak helyén. A növénytelepítési tervet már elkészítette a település, a képviselő- testület pedig úgy döntött: a célra 140 ezer forint pályázati támogatást nyújt be. Békéscsabán a Trefort Ágoston Szakközépiskolában a dohányosok nem a legelégedettebbek a számukra kijelölt helyiséggel. Az iskola igazgatója szerint azonban nem a dolgozók — a dohányosok száma egyébként is évek óta csökken az iskola munkatársai körében —, inkább a diákok okoznak gondot. — Az iskolában felnőttképzés is folyik, és a 18. életévüket betöltötték kérték, számukra is jelöljünk ki dohányzóhelyet — mondta Marton József igazgató. — Nemigen tudjuk, mit tegyünk ebben a helyzetben. Egyelőre tiltunk. Ä törvény ellen persze nemcsak a felnőtt diákok füstölögnek. — Szélmalomharcot vívunk — mondta az igazgató. — A diákoknak kijelölt dohányzó- hely sem volt megoldás, de ott legalább ellenőrizni lehetett a gyerekeket. Most bujkálnak, kimennek az utcára. Emiatt késhetnek az órákról, és a környéken lakók is panaszkodnak. A kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakközépiskolában több szülő kérte: engedélyezzék gyermekének a dohányzást. Ä kéréseket nem vették figyelembe. — A dolgozók részére egy dohányzóhelyet jelöltünk ki, egyébként az iskola egész területén tiltjuk a cigaret- tázást — mondta Benkóné Dudás Piroska igazgató asszony. (Folytatás a 3. oldalon) Tiltás vagy meggyőzés? A Békés Megyei Drogprevenciós Munkacsoport 1995-ös felmérése szerint a megye középiskolásainak 25 százaléka vallotta magát rendszeres dohányosnak A regionális politika jelentősége Megrovás Karancsi Tibor volt rendőr századost a Szeghalmi Rendőrkapitányság vezetőjének feljelentése alapján a Szegedi Katonai Ügyészség megrovásban részesítette szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt. Az ügyészi intézkedést a Katonai Főügyészség 1999. október 25- én kelt határozatával helybenhagyta, a megrovás tehát jogerőre emelkedett. Karancsi Tibor tegnap volt munkatársával, Török Ferenccel együtt Budapesten, a főügyészségen tett tanúvallomást a Macskási telepen, 1995. május 25-én történtekről. Karancsi a megrovást megpanaszolta, az ellene tett másik két feljelentés kapcsán — a megyei főkapitányság hírnévrontás, a szeghalmi kapitányság vezetői rágalmazás vádjával tettek ellene feljelentést — annyit mondott: nem rágalmakat, pusztán a száraz tényeket közölte, (c—y) Számítógépes modell árvízvédekezésre A Kis-delta árvízi szükségtározó építését 1996-ban kezdték meg a szakemberek FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A Körös-völgyi árvízi szükségtározók számítógépes üzemirányítási módszerét mutatták be tegnap a szakembereknek a gyulai Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságon. A modell alkalmas a Körösökön létesített mindhárom tározó egyenkénti és együttes rendszerű üzemeltetésére. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén találhatók a Körösök legnagyobb szükség- tároeói: a Fekete-Körösön, kiépített mályvádi, a Kettős- és Sebes-Körös között létrehozott mérgesi és a Fehér-Körösön létesített Kis-delta. Ennek építése« 1996-ban kezdődött és az idén fejeződött be. Dr. Szlávik Lajos, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet főtanácsosa előadásában hangsúlyozta, hogy az árvízi szükségtározók számítógépes irányításával negyedszázados „álom” vált valóra. Az 1974-es pusztító nyári árvíz idején vált világossá a szakemberek előtt, hogy a korábban alkalmazott hagyományos védekezési elvek nem elegendőek a Körösökön. A felismerést követően épült fel a mályvádi, majd a mérgesi szükségtározó. Ezek fontossága adatokkal bizonyítható, hiszen a Körösökön és a Tiszán folyamatosan emelkedő árvízszintet mértek az eltelt 25 év alatt. Ennek okai a mellékfolyók betöltésében, az erdőirtásban és az éghajlati változásban keresendők. A számítógépes üzemirányítási modell mindhárom szükségtározó egyenkénti és közös működtetését is lehetővé teszi. B. M.
